Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-11 / 134. szám
Munkásvédelem és a feladatok Az üzemi balesetek egyénre és a társadalomra kiható káros vonásaival foglalkozott a szakszervezetek XX. kongresszusa. Megállapította ugyan a beszámoló, hogy a legutóbbi kongresszus óta az ezer munkásra jutó balesetek száma 14 százalékkal csökkent, azonban néhány területen — a mezőgazdaságban, a bányászatban és a könnyűiparban — visszaesés következett be. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nélkülözhetetlenné teszi a fokozott gépesítést, villamosítást, ami maga után vonja a baleseti veszély emelkedését is. A balesetek megelőzéséhez a megfelelő szakértelmen kívül az óvóberen- dezések felszerelése, az óvórendszabályok betartása szükséges. A bíróság elé került esetekből megállapíthatóan a fenti feltételek megsértése súlyos, sőt halálos kimenetelű baleset előidézője lehet. A nagyhalászi Petőfi Tsz- ben a múlt évben a hibásan összeszerelt elevátor ledőlt és a közelében dolgozó tsz- tagot megsértette. A Szabol cs- Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat a munka megkezdésére nem szállította ki a létrát, s a festési munkához az egyik dolgozó a tetőfedők léclétráját használta, ami eltört alatta és így szenvedett sérülést. A Nyíregyházi Állami Gazdaság süketnéma dolgozót fűrészgép mellé osztott be, aki ezen fogyatékossága miatt e balesetveszélyes munkahelyen sérült meg. A Szerencsi Gépállomás nem részesítette megfelelő baleseti oktatásban a traktor- vezetőt, aki a Tisza mentén végzett szántáé során a gépet a folyóba vezette és ott életét vesztette. Sok problémát okoznak a rakomány tetején utazó rakodómunkások. Az óvórendszabály tiltja a dolgozók ilyen módon való szállítását a pótkocsin, és a lóval vontatott járműveken: Azonban még a pótkocsik sincsenek ellátva a rakodómunkások elhelyezését szolgáló fülkével, így a rakomány tetején ülve elég gyakran leesnek. Az ilyen balesetek teljesen elkerülhetők lennének, ha a pótkocsikat néhány rakodómunkás részére szolgáló fülkével terveznék és így készítenék el. A dolgozók felületes magatartása, az óvórendszabá- lyok be nem tartása is balesethez vezet. A több évtizede hentes és mészáros szakmában dolgozó munkavállaló az óvórendszabály figyelmen kívül hagyásával vitte a vágóhelyre a levágásra szánt bikát, s így következett be a baleset A balesetek elhárítása érdekében tehát nemcsak a munkáltatónak, hanem a munkavállalóknaik is elsőrendű érdeke az óvórendszabályok betartása. A kongresz- szus iránymutatásai alapján hatékonyabbá kell tenni a felvilágositó munkát az ellenőrzést. Fokozottabban kell érvényre jutni annak az elvnek, hogy legfőbb érték az ember. Életének és testi épségének megvédése viszont egész társadalmunk feladata. Dr. Alexa Miklós megyei főügyész A felvétel még akkor készült, amikor az utolsó holdon végezték a dohányültetést az apagyi Hunyadi Tsz-ben. A palántálás meggyorsításához a helyi állami gazdaság nyújtott gépi segítséget. Hammel József felvétele. FORGALOM, BALESET, ZAJ 30 százalékos növekedés — Csúcsára áüífsJt háromszögek — kény „iálszén'ca" Zebracsíkozású átkelöliey — Eltüntetik a kályhát Egy friss felmérés ezerint 30 százalékkal nőtt a járműforgalom a megyében — igy Nyíregyházán is — az elmúlt év hasonló időszakához képest. A nagyobb szállítási és közlekedési feladatokat több gépjárművel oldják meg a vállalatok, de jelentősen emelkett a „C” jelzésű magángépkocsik száma is. önként adódik a kérdés: vajon nem okbz-é a felfutás közlekedést nehézséget a megye, de különösen Nyíregyáza útjain? „Stop! Elsobbségadás kőtelező!“ Salamon Sándor, a városi tanács vb. építési és közlekedési osztályának előadója szerint továbbra is a 4-es számú főközlekedési út bél- városi szakasza a legforgalmasabb. A Dimitrov utca, a Felszabadulás tér, a Felszabadulás utca, a Dózsa György utca, a Marx tér és a Pazo- nyi utca a leginkább igénybe vett szakasz. Annak ellenére, hogy a Rákóczi, a Bethlen és a Bocskai utcák mellékútvonalak, forgalmuk az utóbbi hónapokban hirtelen megduzzadt. — Nemcsak a forgalom, de a baleseti lehetőség is megnőtt ezeken az útszakaszokon. Éppen ezért az év elején alapos helyszíni szemle szerint Jelöltük ki a forgalomkorlátozó táblák helyét. Nyíregyázának ezeken a részein találni a legtöbb „Stop! Elsőbbségadás kötelező!” és csúcsára állított háromezög alakú KRESZ-táb- lát. A több száz új tábla a közlekedés hasznára válik: mór is érezhetően csökkent a balesetek száma. Átkelés átlóirányban? Tervezik, hogy az Állami Áruházzal szemben lévő, legforgalmasabb gyalogos átkelőhelyet — keramit téglák lerakásával — zebracsikozás- sal látják él s ezt éjszakánként megvilágítják. 1 — Erre elsősorban a gyalogosok érdekében vah szükség, akik közül sokan még ma is az átlós Irányú átkelés hívei, amely lehetőség a közlekedési balesetekre. Sokan panaszkodnak a kerékpárosokra is, akik olykor nem az út jobb, hanem bal oldalán hajtanak, méterekre a járdaszegélytől. Ma már kevesebb gondot okoz a járművezetőknek Nyíregyházán az utcákon játszadozó gyerekhad. A város négy pontján úgynevezett játszóutcákat jelöltek ki, hogy pótolják a játszótér hiányát. Ezekre az utcákra — a Puskinra, a Lehelre, a Sólyomra és a Homoktérre — tilos behajtani járművel. * XJj for fialom! er elő utcák Bár a közlekedési eszközök — elsősorban az autóit és a motorkerékpárok — számának növekedése zajjal Is jár, Nyíregyháza még mindig csendes városnak tekinthető. Nincs szükség a tülkölés megtiltására. Nem veszélyezteti a belváros viszonylagos csendjét a várható további forgalom- növekedés sem. A megnyitandó körút érezhető forgalomterelést eredményez. Egy példa; a Nagykálló felől Debrecen.be igyekező járműveknek a jövőben nem kell majd a Felszabadulás utcáig megközelíteniük a belvárost, hanem a Zója és Kisteleki utcák szélesítésével kialakuló egyirányú autósztrádán haladhatnak tovább. A már épülő és jövőre átadásra kerülő ipari gyűjtőút is ellát hasonló feladatat. Nagyobb a forgalom, ezt mutatja az utalt jelenlegi állapota is: egyesek szűknek bizonyulnak, mások erősen megrongálódtak. A Derko- vits utca szélesítése például már befejezéséhez közeledik, s még ebben az évben a város aszfaltútjain lévő valamennyi kátyút eltüntetik. Ezenkívül mérsékelt, de érezhető anyagi bírságot szabtunk ki. A két vezetőt egy évre alacsonyabb beosztásba javasoltuk, ahol jóvótehetik cselekedetüket. Ezenkívül valamennyien írásbeli, illetve szóbeli figyelmeztetésben részesültek. r . Lezárult tehát a 13-as akta? Hivatalosan igen. De maradt a tanulság: az emberek, a munkatársak, a társadalom 6zeme nem kerüli el a legkisebb bűnt sem. És az, hogy a határozat szigorú, de mindig emberséges — nevelő. Angyal Sándor tóság is türelmetlen lett. Többen közbeszóltak: „Ha tisztességes úton akarta hazavinni azt a tíz liter bort a családjának, miért a pincében vette magához?... Vagy azt gondolta, hogy majd vízzel pótolja a hiányzó mennyiséget?” Sz. J. láthatóan megtört. Percekig hallgatott, majd halkan beismerte: térítés nélkül jutott italhoz, mint ahogy mások is korábban.. . • •• s a pénztáros nem blokkolt Fordulatot vett a tárgyalás menete. Az eljárás alá vontak szinte egymást előzve kértek szót, sorjázták az eseteket: karácsonyra nagyobb mennyiségű bort, pálinkát vettek magukhoz, s a pénztáros nem blokkolt. Sertés- vágáskor megismételté],- a sikeres „akciót.” Közben nagy szakértelemmel hígították a bort, rövidítették meg a vendégeket. Ha kis mértékben is, de mindnyájan előszeretettel kóstolgatták munka közben a szeszes italokat. S mert a részesedés nem mindig egyenlő arányba történt, egyre mérgesedett az ellentét a dolgozók között. Sz-né, a csapos söröspohárral fenyegette B-né vezetőt. T. R. — a vendégek előtt — durva szavakkal illette társait s közben B. M. és G. T. zavartalanul ízlelgették a rövid italokat, Természetesen blokk nélkül. Csak a vallomások alapján több száz forinttal károsították meg a vállalatot néhány hét alatt. Azt pedig ne- \jéz volna kideríteni, hogy a hígítás útján ennek hányszo- rosával a betérő vendégeket. Lehetőség a megjavulásra Feszült várakozás előzte meg a határozat kihirdetését. Egyesek példás büntetés mellett kardoskodtak, mások emberséges mérlegelést vártak. „Az kell, hogy tanulják meg, így nem szabad dolgozni!... Adjanak lehetőséget a megjavulásra.” Dr. Vityi Tibor, a társadalmi bíróság elnöke ezzel csukja be az aktát: A bizonyított kárt az utolsó fillérig megfizettetjük. Művészeti csoportok és népművelés BESZÉLGETÉS EGY MŰVÉSZETI VEZETŐVEL A 13-as akta tanulsága Tagadás 10 órán át — A hígítás ára — Emberséges, nevelő határozat Halad az óra mutatója, közeledik a kilences felé. Kiül a fáradtság az arcokra: délután három óta záporoznak a kérdések, gyűlnek a sorok a jegyzőkönyvben, de még mindig homály fedi a valóságot. A társadalmi bíró- ség jogvégzett elnöke újból és újból megpróbálkozik a célra vezető szál gombolyitá- sával. Amikor egy jelzés alapján bejegyezték a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat társadalmi bírósága 13-as aktájának első betűit, egyszerűbbnek tűnt az eset. Aztán bonyolódott. A hallgatóság közbeszól Az ellenőrök gyorsan kiderítették, hogy a vállalat szóban lévő — közismert — üzemében hígítják a bort. Többet nem tudtak meg. Kiszálltak a szakszervezet képviselői is, hogy a jelzett munkaközi torzsalkodást megbeszéljék, megszüntessék. Nem sikerült, tagadtak mind a hatan. Ekkor került az ügy a társadalmi bíróság hatáskörébe. Vállalatszerte híre járt a tárgyalásnak s az első napon negyvenen szorongtak a teremben. Hat órán át csak halmozódtak a jegyzetek, a „vallomások” — végül közel félszáz .sűrűn gépelt oldal lett! —r de .nem alakult ki tiszta kép. A tárgyalás másnapján, amikor az újabb kérdésekre ellentmondó válaszok hangzottak el, már a hallga5000 ember Sóstón az éDÍtőbnanián Vasárnap tizenharmadszor rendezték meg az építők napját. A borongós idő ellenére is mintegy 5000 építőmunkás vonult ki a Sóstóra, hogy családjával együtt ott ünnepeljen. A megnyitót Jeles László elvtárs, az építők szakszervezetének elnöke tartotta. Utána kezdetét vette a szórakozás. Mindenki megtalálta ennek a legkedvezőbb formáját A jó hangulatról népi és tánczenekarok gondoskodtak. A délelőtt folyamán különféle tréfás játékokat rendeztek. Volt rúdmászás, zsákban- futás, lepényevés, bokszmérkőzés. A 13. építők napja egybeesett a szakszervezet megalakulásának 60. évfordulójával. A szakszervezet hatvanéves harcos múltját fénykép- kiállításon mutatták be. Délután a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúrcso- portja két és fél órás színes műsort adott az építők napja tiszteletére a Sóstón szórakozó munkásoknak* Beszélgetésünk során mindvégig visszatér és kísért a kérdés: hogyan adjanak a különböző vidéki műkedvelő csoportok ideális műsort (tehát nevelőt és szórakoztatót), amikor igen gyér az anyag. A különböző kiadványok, egy- felvcmásosak és jelenetek szinte egytől-egyig alig Veszik számításba a mai falut. A művészeti vezetőknek, úgy mint a tiszalöki Ajtai Lorándnak is, mégis műsort kell összeállítani. A tiszalöki járási művészeti csoport nem áll rossz hírnévben. Eddigi útjukat elég sok siker jelzi. Rendszeresen mutatnak be igényes háromfelvonásosakat. S ehhez természetesen olyan összekovácsolódott gárda kell, amelyben az ambíció tiszteletben tartása mellett szigoi-ú fegyelem is uralkodik. S ha van önként vállalt fegyelem, akkor ezen a területen különösen ez a fajta fegyelem teszi munkaképessé az együtteseket. Az ilyen „apróságokon” áll, vagy bukik egy-egy művészeti csoport tevékenysége. így beszéli el Ajtai Lo- ránd a művészeti vezetők semmiképpen sem könnyű munkáját. Az út hosszú, amíg a műsor eljut a közönségig. Egy holt szövegkönyv, amíg jól megjelenített tanulságot szolgáltat a közönségnek, addig százféle a tennivaló. Kérdés, hogy a népművelés e területe megkapja e s kellő helyet az emberek formálásának egész munkájában az új falu kialakításában? — A közönség és az emberek — nagyon sokan — úg> vélik, hogy a mi munkánk ugrabugrálás, mindig jó an és csupa vidámság — mondja Ajtai elvtárs. A műsorban csúcsosodik k: az együttesek össztevékeny- sége. A fő kérdés, hogy mii kap a közönség? Mennyire sikerül a vidéki művészi csoportoknak segíteni a közös célt; az emberek alakítását — Most nyárra esztrádmű sort állítottunk össze, meri ilyenkor dologidőben a rövid, vegyes vidámság segít: leginkább a felüdülést — feleli a művészeti vezető. Sorra vesszük ennek a: esztrádműsornak a számait Külön, külön nem rosszak és az egész műsor is gondosan felépített. Mégis aggodalmat okoz, hogy színit képtelenség egy tartalmasabl „mai estet" „mai témákból’ összeszedni. A műsor nagy részét ’Lehár, Jacobi, Huszka, külön böző operettjeinek részletei adják. Sőt, Lajtai is szerepel a „Jöjjön ki Óbudára...” című dalával. Az ilyen dalok népszerűségük ellenére is meglehetősen sziruposak, nevelő hatásuk a ma követelményeit tekintve lényegében semmi, nem a ma szükséges érzelmeit keltik fel. Esetleg az ilyen dalok igyekeznek idealizálni a múltat és hamisítják a ma felnövő ember számára a régit. — De mit adjunk? — kérdezi Ajtai elvtárs. Kérdésére a mai zeneszerzők tudnának új művekkel válaszolni kielégítően. A szóban forgó esztrád műsor jeleneteiről kishiján ugyanezt lehet elmondani. Vannak közöttük göregábo- roskodók, és általában ezek tanulságai nem a mai emberek számára épültek. Elsősorban mai íróink tehetnek nagyon sokat azért, hogy a vidéki műkedvelő gárdák megfelelő műsoranyaghoz jussanak. A színjátszó gárdáknak alaposan fel kell készülniük a nyárra. Reájuk hárul az a feladat,. hogy lehetőség szerint színvonalas műsorokkal áthidalják a néhány hónapot; hogy a népművelésben végképpen megszűnjön a holtszezon. Ez nem kisebb szerepű tevékenység, mint a népművelés bármely területe. Szórakoztatva megváltoztatni emberek gondolkodásmódját: nagyon nehéz munka. És mégis érdemes, mert gyümölcse holnap, vagy holnapután beérik. Vincze György.
