Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

AZ MSZMP SZABOIJZS-SZA TMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEG YEÍTA NA CS LAPJA KX. ÉVFOLYAM, Ml. SZÁM Lra: 80 fillér 1963. JŰNIUS 2. VASÁRNAP Kilünletlék megpk kiváló pedagógusait és kuilármunkásalt Ünnepi rendezvények a pedagógusnap alkalmából Nyíregyházán Tegnap megyeszerte benső­séges ünnepségeken méltatták • XII, pedagógusnap Jelen­tőségét. Virágokkal, a szere­tet számos jelével halmozták el az óvodák, az általános, középiskolák és a felsőfokú intézmények nevelőit. Csak­nem ötezer nevelőt köszön­töttek. A Művelődésügyi Miniszté­riumban adták át a kormány- kitüntetést Puskás Lajosnak, a nyírbátori általános iskola igazgatójának. Kiváló tanár kitüntetést kapott Bund! Gyu­la, az újfehértói általános is­kola Igazgatója, Kiváló tanító lett Újhelyi Jolán balkányi és Pankotai Barnáné nyíregy­háza tanítónők. Tegnap délelőtt számos ne­velőt tüntettek ki. A megyei tanács nagytermében sorra került ünnepi aktuson részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Orosz Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára vezetésével me* gyénk párt, állami és társa­dalmi életének számos kép­viselője. Gulyás Bmilni ár., a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese adta át a nevelők­nek az oktatásügy kiváló dolgozója és a szocialista kultúráért miniszteri kitün­tetéseket, a kiváló dolgozó jelvényt és .a miniszteri dl* csérő okleveleket. Az oktatásügy kiváló dol­gozója kitüntetést kapták: Péter Sándorné vajad tanító­Gyerekek, szülők, a társa­dalom fordul most a nevelők­höz, hogy nagy értékű munká­jukhoz újabb, az eddigieknél is szebb sikereket, hosszú, boldog életet kívánjon. A legtöbb gyermek fejecskéjé­ben megfordul már zsenge korban a vágy, a szépre, a jóra való törekvés, a nevelés iránti hajlam. S ez már maga bizonyság: fontos és szép hi­vatás ez. Persze nem könnyű mun­ka, sok a gond, nagy a küz­delem — ezt a legjobban azok tudják, aJtik benne él­nek, akiknek sokszor adódna alkalmuk az elkeseredésre. De van-e nemesebb kötelesség annál, mint elhinteni a szép­re, jóra, gazdag ismeretekre és erkölcsi ideákra való tö­rekvés magvát? Neveléstörténetünk egyik nagyja, Eötvös József szerint az ész hasonló a kardhoz, hi­szen annak sem csak élre, szilárdságra is szüksége van. Különösen aktuális ez o gondolat napjainkban, a mi társadalmi rendszerünkben, amikor fölöttébb nagy szük­ség van az új ember ková­csainak. munkájára. Nagy pe­dagógusaink, — az ismertek és a névtelenek — az életü­ket adták a célért, az új életért. Munkásságuk, fára­dozásuk eredménye mégsem lehetett több, mint egy-egy könyv, kiemelkedő tanítvány. A mi időszakunk azonban ál­nő, Szabó Lajosné nyíregy­házi nevelőnő, Osváth Gá- bőmé tanár, Fehérgyarmat, Bessenyei Lajos tanulmányi felügyelő Nyíregyháza, Bartha Györgyné óvónő (szakfel­ügyelő) Mátészalka, Csucska Jenő gimnáziumi igazgató Kisvárda, Győrffy József igazgató-helyettes Tiszatoezdéd, Tóth Illés gazdasági felügyelő Nyíregyháza, Szeles Tibor igazgató Szamosbecs, K. SzÜcs Jolán igazgató Nagy- varsány, dr. Ignácz Béla éa Hegedűs L ászióné dr„ az Államigazgatási Iskola taná­rai Nyíregyháza. Szocialista kultúráért ki­tüntetést kapott: Markovlcs Miklós, a megyei pártbizott­ság ágit, prop. osztályának vezetője, Fekete Ferenc, a megyei tanács vb. művelő­dési osztályának előadója, Csendes János könyvtárveze­tő-helyettes Nyíregyháza ós Növik Gyula, a tiszalöki já­rási tanács vb. elnökhelyet­tese, Kokas Ferenc Beszédében hangsúlyozta a pedagógusnap jelentőségét, a társadalom elismerését tol­mácsolta megyénk nevelői­nek, majd a következőkkel folytatta: — A nevelő! munka mindig nagy felelősséggel járt. Különösen hangsúlyozni kell ezt a felégséget most, amikor kulturális forra­dalmunk további fejlődé­sében meghatározó szerepe talánosat alkar, vagyis azt, hogy tegyük mindenki szá­mára közkinccsé a tudást Né­pünk soha nem segítette any- nyira a nevelők munkáját, mini éppen most. Az egyre szélesebb anyagi áldozatokon kívül nő az erkölcsi elisme­rés. „Az új ember formálá­sában a tanítók, a tanárait ft legfontosabb társadalmi té­nyezők, a pdrí legjobb har­costársai” — hallottuk az MSZMP VIII. kongresszusá­nak beszámolójában. Ha megkérdeznénk, Jel cserélné el a pedagógus-pá­lyát mással, aligha akadna sok jelentkező. Ez is mutatja, hogy most a legjobb nevelő­nek lenni, amikor a pedagó­gus nem csupán a saját jö­vőjét, de méglnkább a felnö­vekvő nemzedék holnapját látja nyugodtnak, elégedett­nek, biztosnak. Üj iskolareformot hajtunk végre, okosabban, módszere­sebben nevelhetünk. Iskolá­kat, tantermeket, még több nevelőt kap a ml megyénk ts, lehetővé válik a régi óhaj, az órák szúrnának csökkentése is. A kitüntetések, jutalmazá­sok mellett, az anyagi meg­becsülésen túl ezek is őrt szolgálják: minden pedagó­gusnapon könnyebbé, szebbé tegyük a nevelők, óvónők, ta­nítók, tanárok helyzetét. Már érik a törekvések gyü­mölcse. A műveltebb s ezért is boldogabb társadalom nap- ról-napra közelebbi valóság. Kiváló dolgozó jelvényt ka­pott: Gyűrű Ferenc hivatalse­géd Üjfehértó, Rácz Gergely- né szakácsnő Nyíregyháza és Becséri Zsigmond kertész ököritófülpös. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott: Gaál Józsefné tanító­nő Tiszavasvárt, Torna Péter kultúrotthon igazgató Nyír­egyháza, Erdőhegyi Zsuzsa szakfelügyelő Nagykálló, List- ván Aladárné SZMK elnök Nyíregyháza és Szabó Mi­hály nevelő, Nagykálló. A pedagógusnap szombati programja délután a Nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házban folytatódott. Az ün­nepség elnökségében helyet foglaltak a megye párt, ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői, a megye kiváló pe­dagógusai, az üzemek, terme­lőszövetkezetek meghívott dolgozói. Rövid megnyitó után Kokas Ferenc, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titl'ara mondott ün­nepi beszédet elvtárs beszéde van a közoktatásnak. Ismeretesek előttünk azok a nehézségek, amelyeket Sza- bolcs-Szatmárban a múlttól örököltünk. Ismeretesek a művelődési feltételekben je­lentkező hiányok, amelyeket még ma Sém tudunk száz­százalékosan pótolni, bár az elmúlt tizennyolc év alatt többet fejlődtünk, mint addig egy évszázadban. Nagy eredményeket köny- - Telhetünk el, s ezekre el­mondhatjuk, hogy derék munka volt. Pedagógu­saink jól dolgoztak, amiért fogadják társadalmunk kö­szönetét, megbecsülését. Tovább kell azonban jut­nunk, hiszen a megyében még nagy az írástudatlanság, or­szágos átlagon felül van az egy tanulócsoportra jutó gyei* mekek száma. Kevés a tan­terem és a nevelő. Az élet szükségszerűen véti fél, hogy olyan em­bereket neveljünk, akik megállják a helyüket a termelésben, a társadalmi életben, akik jő szakem­berek, kommunista embe­rek lesznek. A megye széles társadalmi összefogással segít. Milliókat költ ösztöndíjakra, számos fiatal középiskolai, egyetemi tanulmányait biztosítja. De, hogy a célkitűzések valóra váljanak, a pedagógusoknak is vannak tennivalóik. Ál­landóan képezniük kell ina­gukat szakmai és ideológiai területen, hogy korszerű is­mereteket nyújthassanak. A pedagógus munkája nemcsak a tanteremben, hanem a tantermen kívül is kiterjed, a* egész tár­sadalmi életre. I Nevelőink ott vannak a fel­nőttoktatás, az Ismeretterjesz­tés területén, terjesztik a szo­cialista kultúrát. Az ünnepi beszédet aján­dékműsor követte. A pedagó­gusok Brecht: Koldúsopera c.: zenés színjátékát nézték meg I az Egri Gárdonyi Színház ' művészeinek tolmácsolásában. I Mire költjük a milliókat Hajnali körkép Nyíregyházáról Megye járáson Kádár elvtárssal Hat helyen változik a válogatott Reklámcsata az újvilágban Zsákutcában a Közös Piac éj«bb kudarc a briissséii «tárgyalásokon Nyugatnémet kihívás De Gaulle ellen Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: —Londont nem érte várat­lanul, hogy a Közös Piac mi­niszteri tanácsának brüsszeli ülésén Franciaország megvé­tózta Nagy-Britannia és a „ha­tok” kapcsolatainak rendezé­sére előterjesztett nyugatné­met Javaslatokat. Az angol fő­városban alig titkolt elégtétel­lel állapítják meg, hogy De Gaulle újabb vétója elmélyí­tette a szakadást Franciaor­szág és öt Közös Piac-i part­nere között Különösen reményteljesnek tartják, hogy Erhard nyugatnémet al- kancellár, a kancellári szék várományosa nyíltan összecsapott Couve de Murville francia külügy­miniszterrel Angol megfigyelők elisme­rően nyilatkoznak Erhard „politikai bátorságáról” és úgy vélik: Nyugat-Németor­szág végre elszánta magát, hogy nyílt kihívást intézzen Franciaország vezető szerepe ellen. A kommentárok egyöntetűen megállapítják, hogy • Közös .Piac „teljes vál­ságba” került és ha Nagy-Britanniának nem is sikerült lábujjhegyen be­surrannia De Gaulle kis-Euró- pájának hátsó kapuján, a brit képviselő láthatatlanul is ott Az állami gazdaságoknak mér tavaly is elegendő kombájnuk volt az aratás telje« gépesíté­séhez, a termelőszövetkezetek­ben dolgozó, zömében gépál­lomási, kis részben saját gépek száma azonban az idén még jelentősen növekszik. A ter­melőszövetkezetek földjein a* idén 5100 kombájn, 4900 ké­vekötő aratógép és 1400 rend- rearató vesz részt a gabona­betakarításban. Ez a géppark már lehetővé tenné, hogy a gépek optimális kihasználása és Igen kedvező j időjárás esetén a termelőszö­vetkezetek gabonatermésének 85—90 százalékát géppel vág­ják la. ül a „fiatok’’ tárgyalóasztalán nél. Angol diplomáciai szakértők szerint a helyzet aligha fog változni De Gaulle elnök jú­liusban esedékes nyugat-német­országi látogatása előtt. Álta­lában nem fűznek vérmes vá* rakozásokat ahhoz a lehetőségi hez, hogy az „ötök” nyomása esetleg meghátrálásra készteti majd De Gaullet. Inkább ar­ra számítanak, hogy lSM-ban • Közős Fla« ügyrendjében a vétójogot felváltja a többségi sza­vazás. Londonban a Közős Plan „bizalmi válságát” egyedül azért tartják nyugtalanítónak, mert az nem csupán a „hatok* gazdaságára gyakorol kedve­zőtlen hatást, hanem zsákutcába juttathatja a Kennedy-forduló néven ismert amerikai várniart- facsökkentési terveket la. A nyugatnémet sajtó kese­rűen veszi tudomásul hogy meghiúsult az a brüsszeli pró­bálkozás, hogy a Közös Piac tagállamai szorosabbra fűzzék kapcsolataikat Nagy-Bri tan­aiéval. A lapok megjegyzik, hogy a franciák konoksága el­len mltsem használt Erhard „közvetítő érzéke*. A brüsszeli tárgyalások légköre — írja a Welt — a végzetes januári na­pok légkörére emlékezte­tett. Ludwig Erhard éppúgy kép­telen Volt meggyőzni a fran­cia külügyminisztert, mint an­nak idején Schőder. 100000 hold veteményt kapáltak meg egy hét alatt megyénkben TízezeFüél több koitiháfn és aratógép a gabonafó Ide ken fiz állami gazdaságodban teljesen, a szfivstbvzcfsbhen 70—75 százalékban géppel takarítják ba a gabonát Négy-3t hét múlva ország­szerte megkezdődik az eszten­dő legjelentősebb mezőgazda­sági munkája, az aratás. Meg­szervezésére, sikeres lebonyo­lítására már javában készül­nek a mezőgazdasági üzemek. A gépállomásokon befeje­zéséhez közeledik az aratási munkaeszközök: a kombájnok, kévekötő rendrearató gé­pek javítása. Június második hetében kerül majd sor a nyá­ri gépállomási szemlékre, amelyeken a járási tanácsok a termelőszövetkezetek és tár­sadalmi szervek képviselői el­lenőrzik a kijavított gépeket. Jelentős munkát ad a hazai B 62-es kombájnok javítása, illetve tökéletesítése. Ennek az új típúsnak több konstrukciós hibája Volt, ezért most a gyár­tó üzemek módosítanak vala­mennyi tavaly kibocsátott gé­pet Mivel az idei szállitmány- nyal együtt a tsz-ekben a nyá­ron már csaknem 1200 ilyen kombájn dolgozik, most új módon szervezik meg ezek idényközbeni javítását. A gép gyártásában kooperáló hat üzem az ország 3—4 helyén közös szervizklrendeltséget lé­tesít, így nagyobb hibák ese­tén sem kell a gépállomások­nak a különböző fővárosi gyá­rakhoz fordulniuk. A javításokkal párhuzamo­san folyamatosan érkeznek a gépállomásokra az új gépek. A Szabolcs-Szatmár megye! nagyüzemek határában teljes lendülettel dolgoztak az elmúlt héten. Mintegy ezer traktor vontatású növényápoló gép és több mint 70 ezer termelőszö­vetkezeti tag gyomtalanította a kapásvetemények földjét Az időjárás is kedvezett ennek a nagy tavaszi munkának. így hat nap alatt közel 100 ezer holddal bővült a megkapált terület Eddig összesen 60 ezer hold burgonyát ugyanennyi kuko­ricát és 24 ezer hold naprafor­gót és mintegy 40 ezer hold más növényt kapáltak meg megyénkben. A burgonyater­melő tájakon, ahol teljes vi­rágdíszben pompáznak már a korai előcsiráztatott burgonya­fajták, elvégezték a töltöge- tést is. Ezt a munkát megkezd­ték a közép és késő érésű burgonyatáblákon la. Új ember formálói

Next

/
Thumbnails
Contents