Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

▼ILAGMOZAIK Három női kívánság Madeleine Robinson ismert francia színésznőtől egy in­terjúban megkérdezték, mi­lyen három kívánsággal for­dulna a mesebeli tündérhez. A válasz így hangzott: „Elő­ször, ne legyen többé tél, másodszor, ne legyen atom­bomba, harmadszor, a férfiak szüljék a gyerekeket”. A világ öt legszebb városa? Leningrádban tartották meg a szlavisztikai nemzetközi kongresszust. A kongresszuson a jelenlévők szavazással fog­laltak állást abban a kérdés­ben, hogy melyik a világ öt legszebb városa. A „nyertes” városok, sorrendben a követ­kezők voltak: Rio de Janeiro, Leningrád, Prága, Dubrovnic és Lisszabon. Nyolc és fél millió özvegy Az elmúlt évtizedek folya­mán az özvegyek száma több mint százezerrel nőtt évente az Egyesült Államokban. Idén márciusban az USA egész te­rületén 8 500 000 özvegyet tar­tottak nyilván és a becslések szerint ez a szám növekedni fog. Akik a baleseteket okozzák Nyolcvan kilométeres sebességgel sisak nélkül Ittas motorkerékpár-vezető — Ákikné! minden rendben van Kedden megyénkben nyolc közlekedési baleset történt. A jelentéktelen „összekoccanás­tól” kezdve a halálos kimene­telűig minden fokozat előfor­dult. Nem tartották be a sza­bályokat, ittasan ültek a vo­lán mellé, a járművek nem voltak üzembiztosak. Éjszakai ellenőrzésre indultunk a me­gyei rendőr-főkapitányság köz­lekedésrendészeti alosztályá­nak gépkocsijával, hogy meg­győződjünk róla: mi a helyzet a gyakorlatban. Hajsza A 47. számú műúton hala­dunk. Előttünk egy Pannónia előzi a tejeskocsit. Sofőrünk gázt ad, már a kilencvenes szám körül mozog a sebesség- mérő mutatója, de a távol­ság csak alig észrevehetően csökken, öt kilométeren ke­resztül tart ez a hajsza, ami­kor sikerűi megelőzni a mo­torost. — Nem szoktam én ilyen gyorsan jönni — mentegető­zik Vezse Lajos. — De késő van, gondoltam, ráhúzok egy kicsit. Most hallotta először, hogy ha valaki 60 kilométernél na­gyobb sebességgel halad, kö­telező a bukósisak viselése. A menetlevél szerint fél hétkor indult Miskolcról, azóta egyet­len bejegyzés sincs rajta. „Csak két korsó volt“ —■ Hová igyekszik? — Még nem tudom ponto­san. Valahol Beregben töl­töm az éjszakát. A motorkerékpár a Miskol­ci Vízügyi Igazgatóság tulaj­dona. Bizonytalanul imbolyog a kis Berva motorkerékpár fé­nye Oros közelében. Vezetője, Turgyán József nagy üggyel- bajjal állítja le a gépét. Két méterről is érzik rajta az alkohol jellegzetes illata. — Csak két korsó sör volt... csak kettő! Higgyék el ne­kem, .. — Nem fél, hogy ittas ál­lapotban balesetet okoz? Politika és a rcklái Maneken a sörös palackokon — Teljhatalmú diktátor dollárokon — Űrborotva Pár évvel ezelőtt a Rhein- gold sörgyár piackutatói ki­mutatták, hogy a szebbik nem éltesebb korú tagjai nagy előszeretettel fogyaszt­ják a folyékony kenyeret. Az igazgatótanács az adatok bir­tokában széles körű akcióba kezdett a Rheingold-sör el­adásának fokozására. Az Egyesült Államok derék pol­gárait — tudták — már nem lelkesítik fel a szimpla hir­detések, különösen nem a gyanakvó öreg asszonyokat, ezért valami egészen újat kel­lett kitalálniok. Az ötlet ha­marosan meg is született a Madison Avenue-n, a New York-i reklámügynökségek fellegvárában. Azt találtaik ki, hogy minden esztendőben szépségversenyt rendeznek vá­logatott manekenek közremű­ködésével, a nyertes képét ragasztják a palackokra. A reklám segítségével ma a leghasznavehetetle­nebb lim-lomot is rá tud­ják sózni az emberek- e, csak megfelelő időben kell a megfelelő ötlet. Ez ad­ta az „ötletet” a Madison Avenue szakembereinek, hogy ne csak kerti törpékkel és krumplihámozóval foglalkoz­zanak, hanem a tőkés világ egyik legnagyobb üzletével: a politikával is. Willy és a görlök Hogy a reklámnak milyen nagy hatást tulajdonítanak nyugaton, azt az is bizonyít­ja, hogy nyugatnémet szak­emberek utaztak az Egyesült Államokba, s az 1961-es nyu­gatnémet választásokon fel­használták tapasztalataikat. Az SPD például a legújabb típusú Mercedes kocsit vásá­rolta meg Willy Brandtnak, a kancellári elölt ezen érkezett meg a helyi választási gyű­lésekre, ahol — szintúgy jen­ki módszerek alapján — nem­csak Willy lépett fel szóra­koztató „műsorával”, hanem revügörlök táncoltak és is­mert énekesek adták elő a legújabb slágereket. A ham­burgi Welt kimutatása szerint Adenauer győzelme és Willy Brandt bukása végül is és összesen 70 millió márkába került. De ez az összeg még eltörpül a 200 millió dollár mellett, amit az amerikai el­nökválasztás propagandakölt­ségeiként tartanak nyilván. De a reklám nemcsak a vá­lasztási hadjáratok elmarad­hatatlan tartozéka, ma az Balkánról származó ezüst gombokkal díszített vadásztáska került a nyíregyházi múzeumba Egy Igen szép és még min­dig jó állapotban lévő, a balkáni államokból származó vadásztáska került a nyíregy­házi múzeumba. A félkör alakú bőrtáska fedelének és vállszíjának díszítése igen tetszetős és művészi szem­pontból is értékes. Lehajtha- tós fedelére félkör alakú el­rendezéssel kétfajta, egymás­tól teljesen eltérő nagyságú és alakú domborított, illetve vésett virágmintás ezüstgom­bokat erősítettek. A gombok közepébe valamivel a köles­nél is kisebb piros követ rak­tak. A fedél közepében lévő s a többitől lényegesen na­gyobb méretű és ovális alakú gombba két fogolyhoz hason­ló madarat véstek. A vállszí­jat és táskát két nagyméretű, ugyancsak vésett és még a gomboknál is gazdagabban dí­szített ezüstcsattal kapcsolták össze. Los Angelesben a 39 éves Eine Johnson asszony 11 na­pig éhezett egyfolytában. Igaz, meg is volt az eredmé­nyé: míg az éhezés első nap­ján, január 28-án, 142 kiló volt a súlya, most pontosan 61 kilóval kevesebb. A radi­kális fogyókúrát egy Los An­geles--i kórházban hajtották végre. Az asszony egész idő alatt mindössze naponta há­rom liter vizet ivott és he­tente kétszer vitamin injek­ciókat kapott. A nemdohányzók tovább élnek? A kanadai kormány egész­ségügyi hatóságainak széles körű vizsgálata arra az ered­ményre jutott, hogy a nem­dohányzók általában tovább élnek a dohányzóknál. A vizs­gálatot 1956-tól 1962-ig foly­tatták 77 922 férfivel, akik közül 7063 volt nemdohányos. A hatéves időszakban 855 nemdohányos és 8643 dohá­nyos halt meg közülük, körül­belül 30 százalékkal több mint amennyit a korosztályok szerinti halálesetek valószínű­ség számítása előirányzott. USA-ban és más nyugati or­szágokban a közvélemény for­málásának, illetőleg a politi­kai meggyőződés kialakításá­nak is egyik legfontosabb esz­köze. A reklámügynökségek ugyanúgy dolgoznak a politi­kai pártoknak, mint az alko­holt, fehérneműt, vagy szap­pant gyártó társaságoknak. Szerződéseket kötnek, meg­szabják a províziót; csakhogy az üzleti reklámért a közlés után tíz nappal fizetnek, a politikai pártok viszont előre „szurkolják” le a pénzt. Franco szerződése . Hogy ez mennyire igaz, ar­ra a legjobb példa talán a fenséges El Caudillo esete. Spanyolország teljhatalmú diktátora ugyanis fejébe vette, hogy országával az Európai Közös Piac békésebb vizeire evez. Ezért Franco és a spa­nyol kormány szerződést kö­tött egy amerikai reklámvál­lalattal, amely illő dollárok fejében kötelezte magát, hogy az elkövetkezendő három év­ben a világlapokban, a külön­böző szervezeteknél és befo­lyásos magánembereknél minden eszközzel népszerűsíti Spanyolországot. Nem vélet­len, hogy hasonló megbízást adott Ngo Dinh Diem, a vé­res kezű dél-vietnami bábdik­tátor is az amerikai hírverők­nek. Az üremher szakálla A reklám és a politikai vi­lág kapcsolatának legképtele­nebb történetével azonban Franciaország dicsekedhet. A „Monde” című párizsi lap egy ismert tanárember tollá­ból napról napra kis krónika­félét közöl első oldalán. Ezek­ben a jegyzetekben Robert Escurpitte a nagy világese­mények, vagy a hazai szen­zációk egy-egy apró tréfás mozzanatához fűz szellemes 'megjegyzéseket. Ezt tette a szovjet űrikrek útját követően is. „A szakáll” címmel arról elmélkedett, hogy a férfiak örök gondja még az űrben sem szűnik meg. Több sem kellett a nagy nemzetközi bo­rotvapenge-gyárnak, a Gillet- te-cégnek. A következő napon busás pénzért kommünikét tétetett közzé a „Monde” első oldalán, s arról szólt, hogy a Gillette-gyár laboratóriumá­ban hozzákezdtek az űrbéli borotválkozás problémájának megoldásához. De a földön maradó férfi-millióknak, ter­mészetesen Nyikolajevnek és Popovicsnak is, addig a leg­melegebben ajánlják a Gil- lette-pengéket... — Én? Hogy képzelnek olyat? Soha! — bizonygatja az ittas emberek csökönyösségé­vel. gőzben a lábán is alig tud megállni. Napkor még messze van, s a részeg motoros számtalan veszélyt jelenthetett volna mind magának, mind a közle­kedésben részt vevő józan em­bereknek. Hogy valóban csak két korsó sört fogyasztott, azt majd a véralkohol-vizsgá- lat dönti el. A motorozás er­re az éjszakára részére min­denesetre befejeződött. Kivilágít at! an kerékpárok Számtalan kerékpárral ta­lálkozunk, amelyek lámpa nél­kül közlekednek. Hogy mi­lyen veszélyt jelent egy ki- világítatlan kerékpár különö­sen két szembejövő jármű között, azt legjobban a sofő­rök tudják. Kifogás mindig akad. „Évek óta most me­gyek először éjszaka”. „Már megvettem a lámpát, csak el­felejtettem felszerelni.” „Csak ide indultam a szomszédba”. Arra kevesen gondolnak, hogy éppen a lámpa hiánya miatt ez lehet az utolsó útjuk. Két személykocsi halad egy­más után. A Perlitgyár és a KPM kocsija. Rendben van a világítás, jól működik a fék- berendezés, a menetlevelek percnyi pontossággal vezetve vannak. Még a kritikus szemű közlekedési rendőr sem talál hibát. örvendetes, hogy a közle­kedésben egyre több ilyen jármű vesz részt. Bogár Ferenc Tudomány-Technika Posta az űrön át A rohanó, modern élet fo­kozódó gyorsaságot követel a mai embertől. A közlekedés­ben a hangsebességgel és azon felül száguldó repülőgépek nyomulnak az előtérbe. A hírközlésben a rádió és a te- jlevízió vált uralkodó ténye­zővé, noha még vannak prob­lémái. De ami a postát illeti — levél-, csomagtovábbítás és távbeszélés — jelentős technikai feladatokat kell még megoldani a nagyobb gyorsaság érdekében. A technika legújabb lehe­tőségei szülték meg azt a gondolatot, nem lehetne-e felhasználni az űrt postai cé­lokra is? Az űrtechnika tudósai már lehetségesnek tartják egy „űr­postahivatal” megépítését és kifizetődő működtetését. En­nek az atommeghajtású szer­kezetnek sematikus rajzát Ronald Bedford űrszakértő tette közzé. Az idemellékelt ábra felső része a szerkezet legfontosabb része, az atom­generátor. Nos, ez az „űr­postahivatal” táviratokat ven­ne fel az űrben és továbbíta­na; telefonbeszélgetéseket bo­nyolítana le; televízióadásokat közvetítene. Milyen volt az időjárás 1701-től 1830-ig? 255 száraz nap — Üstökös csillag a láthatáron Sáskajárás és dögvesz —. Milyen voit az időjárás a XVIII. században és a XIX. század elején? Erre ad választ az a 1831-es debreceni kalendárium, amely- lyel a vásárosnaményi mú­zeum gyűjteménye gyarapo­dott. Mint a kalendárium köz­leményéből kitűnik ez a téma nemcsak napjainkban, hanem régen is sokat foglalkoztatta az embereket. Olvasóinak ké­résére közölte a szerkesztő­ség, hogy jóslásokba nem bo­csátkozhat, mert az időjárás különösségei nem előre ki­számítható rendben követik egymást. Ehelyett számbavet- te a múltat azért, hogy az olvasó saját maga próbáljon abból tanulságokat leszűrni. 1701-től 1830-ig, vagyis visz- szamenőleg 130 évre megírta az egyes esztendők időjárá­sának jellemzését Az év.ek- ről többnyire külön-külön adott rövid tájékoztatást ami­kor azonban az egymást kö­vető esztendők időjárási vi­szonyai nagyjából azonosak voltak, összevontan közölte az észrevételeket. Gyakran még a derült és esős napok számának ismer­tetésére, termésékre, termé­szeti és egyéb jelenségekre is kitért. így például 1704- ben 255 száraznapot, 11 év­vel később 162 esős napot je­gyeztek fel. 1739-ben sok volt az északi fény, 41-ben pestis pusztított. Az ország nagy részén befejeződött a halívás Korábban szűnik meg a halászati tilalom Az Országos Halászati Fel­ügyelőség a megyei halászati felügyelők bevonásával a na­pokban a Földművelésügyi Minisztériumban országos ta­nácskozást rendezett az idő­szerű halgazdálkodási felada­tokról. Megállapították többek között, hogy a tavaszi időjárás rendkívül kedvező volt a halak ívásához, s így az ország nagy részel i az ívás máris befejeződött. Ennek megfelelően az Orszá­gos Halászati Felügyelőség hozzájárult ahhoz, hogy a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályai a Tisza egész vízrendszerében, továbbá a Dunának a dunaföldvári köz­úti hídtól délre eső szakaszán, valamint a Velencei-tavon a ponty, a harcsa, a kecsege és a márna fajlagos fogási tilal­mát már június 11-ével meg­szüntessék. Ezeken a területe­ken tehát a ponty, a kecsege és a márna halászatát a szokásosnál tíz, a harcsa fogását húsz nappal ko­rábban kezdhetik. A Dunaföldvártól északra eső Duna-szakaszokon, illetve az idetartozó vízrendszerben a korábbi intézkedésnek meg­felelően a ponty, a kecsege és a márna fogási tilalma június 20-ig, a harcsáé június 30-ig tart. 1760-ban nagy üstökös, csil­lagot láttak, s 71-ben a nyá­ri tartós esőzések miatt a ga­bona elrothadt a földeken. 82-ben sáskajárás, két évvel azután marha dögvész és nyelv fene uralkodott. 1795-ben a hideg telet kö­vető májusi nagy fagy else­perte a gyümölcsöst. A szá­zadforduló hideg tele, esős tavasszal és száraz nyárral köszöntött be. 1816-ban az enyhe január végén, 29-én és 30-án keletkezett írtóztató fergeteg a Tiszántúlon, sok embert és temérdek barmot megölt. 1829-ben több helyen kisebb nagyobb földrengések voltak. ■A kalendárium a legrészlete­sebb jellemzést az 1830-as év­ről adta. Közlése szerint ak­kor volt az a rettenetes és hideg tél nemcsak hazánkban, hanem Közép- és Dél-Európá- ban is, amelyhez hasonlót a krónikák több mint száz év­vel korábban sem mutattak; Ugyanakkor Észak-Európában lágy és rövid ideig tartó tél volt A helyzetet súlyosbítot­ta, hogy ősszel és taimsszal sok csapadék hullott. Ezért „némely vidékek a folyóvi­zek rendkívül való kiáradá­sa miatt szörnyű veszedelem­nek voltak kitéve. Leírhatat­lan károkat szenvedtek épü­letekben, marhákban és em­beréletben”. Hódi László Marlene Dietrich unokája korán kezdi A párizsi Pierre Balmain divatház délutánonként min­dennap bemutatót tart leg­újabb kollekciójából. Ilyen­kor a nézők között az első sorban mindig ott van Paul Ríva, Marlene Dietrich ötéves szőke unalcája. Az ifjú vi­lágfit nem annyira a ruha- modellek, mint inkább az. egyik maneken, a gyönyörű fekete hajú Petra érdekli. Ma­dame Spanier, a divatház igazgatónője szerint, a kisfiú „majd megőrül” ■ Petráért. Marlene Diertich gyakran el­kíséri unokáját Balmainék­hez, de nem ül melléje az első sorba, hanem meghúzó­dik a terem hátterében. Ö mesélte, hogy a kis Paul —: akit, úgy hisszük, ezért in­kább sajnálnunk kell — „él­hal a divatbemutatóért és semmi más délutáni elfoglalt­ságra nem hajlandó”. 9 Radikális

Next

/
Thumbnails
Contents