Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
ÜGOSTINHO NETO: Láng és ritmus Bármerre Jársz —• az úton lánc csörög. Az erdők sűrűjében édesen susognak a pálmafák, madarak énekelnek... S lobog a láng... lángolnak a füvek... A kunyhók nádfedelén pattog a láng... A végtelen utakon kiűzve otthonából menekül menekül a nép a végtelen utakon, amerre jársz... A végtelen utakon ma elnyűtt emberek bilincsbe verve vonalnak már megint... S lobog a láng, a tám-tám, lobog a tánc... A fény a szín a hang a mozdulat ritmusa mind, — a véré, mely kiserken a körmök alól, s benne a sebzett Afrika dalol... Angolai költő versét fordította: Ferencz Lajos Soltész Albert rajza. tök miatt férjét el akarja hagyni. Anouk Aimée játsz- sza. (A szerep kedvéért naró- kával, szeplősen, levágott szempillákkal jelenik meg a vásznon.) Guido egyik, kicsit közönséges barátnőjének ízes figuráját Sandra Milo formálja, őt ezúttal tíz kilóval kövérebben látjuk a filmben. Claudia Cardinale egy fiatal lányt alakít, akiben a főszereplő hisz, s kiből nagy színésznőt szeretne faragni. A Fellini 8 és 1/2 három síkon ábrázol. A film jelenetei hol a férfi üdülőhelyi hétköznapjait, hol emlékezésének képeit, hol viziószerű álmait mutatják. Mindezt átszövik a Guido készülő filmjéből való részletek. A mű sokágú felépítésének miértjéről Fellini úgy nyilatkozott, hogy ebben az alkotásában ő mint rendező is, mint téma is, az ógörög mondabeli százszemű Árgushoz akart hasonlítani, „Ha Argus ötven szemével álmodik, a másik ötvenet meg nyitva tartja; képzeljék el, mi mindent fog így látni!” A film maga — Fellini elképzelésének helyességeit bizonyltjai éppen azt a csatát látja, ami-; kor Claudius Pompeianus tá-; bornok megmenti a barbárok-: tói Aquincumot. Pedig különben zárkózott ember. Negyvenöt éves lehet. Ismeri a világ összes ásatásainak térképét, nem tévedne el se-; hol, pedig csak egyszer volt Rómában. Akkor évekig készült az útra s neki nem kel-; lett vezető, nem tévedt el egyszer sem. Egyszer csak a nő beleköti tyan a magyarázatba és megjegyzi, hogy náluk, Amerikában is vannak ám nágyon régi romok. Még régebbiek, mint itt ezek. A vezető nem szól rá semmit, tovább magyarázna, bár összeráncolt homlokáról látni, hogy tudja: hiába magyaráz. Később a nő így szól: — Ugye, ezek a romok is vannak azért tízezer évesek? A vezetőn látszik, hogy szé- gyenli magát a nő helyett, a kis régészgyakornok is belepi-: nil a kérdésbe. — Nem, kérem, — mondja a vezető — „csak” kétezer kö-; rül lehetnek. A kis régészjelölt kislány ért angolul is és meglepődve hallja, hogy férjének ötezret mondott a nő. Szégyellte megmondani az igazat. Szégyellte, hogy az Óhaza még ebben is milyen szegényes. Talán ezért is történt, hogy a séta végén, amikor elköszöntek, a férfi öt forint borravalót akart adni a vezetőnek. Gesztusa olyan volt, mintha a civilizált és felsőbb- rendű Amerika leereszkedne a barbár Kelet-Európához. K. D. rnrnssaSSSBrnrnmammmmmmmmmmmm m „ . . Ladányi Mihály: VASARNAP Vasárnap, ez a szép ficsúr rózsát nyújt át az asszonyoknak, ettől újra megjön a kedvük s az utca padjain csipognak Hat nap, mint hat mosott ruha a hét fölé húzott kötélen: tomposán gőzölög a szélben, nincs piszka, csak szappan* szaga. A hétfő a kapuban 6X1, alkoholtól büdös a szája, a szorgalomról prédikál s * kapukolcsot zsebrevágja. Megjelent az ALFÖLD júniusi száma Ismét érdekes és gazdag tartalommal jelent meg a Tiszántúl irodalmi és művészeti folyóiratának, az Alföldnek legújabb száma; A szép- irodalmi részben három új s változatos témájú elbeszélés kapott helyet, szerzőik: Mocsár Gábor, Jávor Ottó és Moldova György. A közölt versanyag is színes és magas •zínvonalú. A költők közül ezúttal Boda István, Bódás János, Csukás István, Erdélyi József, Konczek József, Pá- kozdy Ferenc és Stettin Éva szólalnak meg. A tanyakérdésről Veres Péter ír. A Református Kollégium tudományos gyűjteményéről az előző számokban folytatott vitához a kollégium főigazgatója, Módis IXiszló szól hozzá; Julow Viktor Egy XVIII; századi formabontó címmel Laurence Steme angol regényíróról és születésének 250-ik évfordulója alkalmával írt A Kitekintő rovatban Bényei József olaszországi verses útinaplóját és Erdélyi Ildikó Camus-ról szóló tanulmányát közük. A Művészet rovatiban Tóth Béla számol be a képzőművészek II. tavaszi tárlatáról. Újhelyi János pedig a Csokonai Színházban bemutatott új drámáról, László Anna: Tizennyolc éves című darabjáról ír. A Kritikai rovatban Simon Zoltán Forgács László tanulmánykötetéről, Tóth Béla a Bán Imre által válogatott A barokk c; kötetről, Borbély Sándor Soós Zoltán Napébresztő c. verseskötetéről, Székely Gusztáv Fekete Gyula Az orvos halála című regényéről, Ilin Mihály pedig Keszthelyi Zoltán Nyár volt című új verseskönyvéről közöl ismertetést. Gyermekfoglalkozások a vakációban A postás kultúrotthon nyári tervei Sok szülőnek gondolt okoz a gyermekeik nyári szünidő alatti felügyelete és foglalkoztatása. A nyíregyházi postás szakszervezet központi kultúrotthona igen nagy részt vállalt ebbőL A kultúrotthon Igazgatója, Seres Imre a nyári gyermek- foglalkozásokról elmondta, hogy július 1-től augusztus 31-ig folyamatosan gondoskodnak a gyermekek felügyeletéről ós szórakoztatásáról. Heti, illetve havi programot dolgozott ki a kultúrotthon vezetősége. Naponta reggel 9-től 13 éráig pedagógusok foglalkoznak az általános iskolásokkal. A hétfői napok kézi- munkázással, barkácsolással és szereptanulással telnek el Minden kedden egész napos sóstói kiránduláson vesznek részt a gyerekek. Szerdán mese, illetve regényolvasás és szabadfoglalkozás a program. Csütörtökön szellemi vetélkedőik, házi kJ mit tud?-ofc, ügyessé® versenyek lesznek. A pénteki és a szombati napok egész napos, kollektív játékkal telnek el. Havonta egy-egy nagyobb kirándulást is terveznek a gyerekekkel Aporligetre, Sárospatakra, vagy Miskolc környékére. A sóstói és a távolabbi helyekre tervezett kirándulások úti- és fürdő költségeit a kultúrotthon fedezi. A szerep tanulásokat is ügy szervezik a pedagógusok, hogy a megtanult darabokat augusztusban több vidéki helységben előadhassák a gyerekek, s ezeket az előadásokat kirándulással kötik egybe. A szünidőt egész napos majálissal zárja a kultúrotthon augusztus 31-én. Az általános iskolás gyermekek nyári foglalkoztatásán részt vevők havonta 80 forintot, postás szülők gyermekei ötven forintot fizetnek. / A •— szí, tart AMERIKAIAK Negyven év körüli hölgy gagyog magyarul. Ahogy a szavaiból ki lehet venni, 10 éves korában kerülhetett Amerikába. Frizurája olyan, mintha fazekat tettek volna a fejére, amikor körülnyírták. Ruháját „modern” cigány divatának lehetne talán a legtalálóbban nevezni: végtelenül tarka. Valószínűleg népies akart lenni, rossz ránézni. A lábán fantasztikus színes szalmapapucs. A férfi, ötvenéves lehet — a férje, egy szót sem tud magyarul, kivéve a „csi- koscht” meg a „gulaschit,” — kínosan vasalt nadrág, hasonló modor és valami felsőbb rendű szögletesség. Kaliforniából jöttek, beutazták az egész Európát. Innét Rómába, majd Görögországba repülnek. A nő úgy viselkedik, mint aki nagylelkűen visszajött és megmutatja férjének a primitív őshazát A férfi foglalkozása? Talán ügyvéd, bankár, részvényes? Akármi, csak nem olyan, amit megfeszített tanulás vagy munka előzött volna meg. Arcáról a ravasz felkapaszkodottak öntelt magabiztossága fénylik zsírosán. Viszont gazdagok és ezt nem is titkolják. Az aquincumi múzeumba is elmentek. Amint a régi település romjai között sétálnak a vezetővel és egy kis régész- gyakornok kislánnyal, a nő megkérdi: — Ugye, esek a lépcsők is antik dolgok? — így mondta: „ántik”, s a kis múzeum lépcsőire mutatott. — Nem, kérem — felelt udvariasan a vezető. — De az az oszlopos ház, igen? — mármint a múzeum épülete. — Az sem, kérem — feleli újra a vezető. A kis régészgyakornok ekkor figyelt jobban arra, hogy a nő mit tolmácsol a férjének. Tovább sétálnak és a vezető buzgón magyaráz. Elfeledkezik mindenről, látszik, hogy nagyon szereti a hivatását. Pillantásával szinte simogatja a köveket, az antik vá- tos maradványait, amelyek most újra épületekké emelkednek, látja, hogy a síkon légiók menetelnek, rabszolgák dolgoznak a parcellákon. Vagy Nyolc és fél millió kötet a tanácsi könyvtárakban Sikeresen fejlődik a könyvbarát-mozgalom Mindössze két év áll az új formában meghirdetett könyvbarát-mozgalom mögött, s máris kitűnő eredményekről adhatnak számot a kezdeményezők: a Hazafias Népfront, a nőtanács és a földművesszövetkezetek. A széles körű összefogás jóvoltából gyors ütemben nőtt a könyvtárhálózat fejlesztésére fordított társadalmi hozzájárulás. A támogatás összege az 1960. évi 5 664 000 forintról tavaly 12 249 000 forintra emelkedett. Évről évre nagyobb összeget költenek a községfejlesztési alapból a gyűjtemények gyarapítására, a kölcsönzőhelyi .ségek szépítésére, korszerűsítésére. A földművesszövetkezetek 1961- től 1963-ig nyereségükből hétmillió forinttal segítették a könyvtárakat, amelyek fejlesztéséhez sok helyütt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is hozzájárultak. Tavaly csaknem félmillió forintot juttattak erre a célra kulturális alapjaikból. Az állami kőnyvbeszerzési keret, valamint a társadalmi hozzájárulás növekedése megteremtette a könyvállomány erőteljes fejlesztésének lehetőségét. A tanácsi könyvtárakban 37 százalékkal több, — összesen 8 499 000 kötetből válogathattak az olvasók, mint 1960- ban. Ezzel egyidejűleg az ország minden részében sokat tettek azért, hogy méltó otthont kapjanak a gyűjtemények. Széles körben elterjedt a „minden házból legalább egy felnőtt olvasót” mozgalom. Sokat segítettek a mozgalom elterjedésében az író-olvasó találkozók és az év különböző időszakában tartott falusi könyvnapok is. Hazánkban az elmúlt két évben több mint félezer ilyen rendezvény volt. ÚJ FILMRŐL RÖVIDEN: FELLINI 8 ÉS 1/2 Federico Fellini alakja már az ORSZÁGÜT s a CABI- RIA ÉJSZAKÁI rendezése alapján is közkedvelt volt Ehhez felesége, az előbbi filmek főszereplője, a csodálatos „női Chaplin” GiuUetta Massina is hozzájárult. De az ÉDES EBET bemutatása óta — amikor is a filmalkotó az elesettek szomorú szép világáról áttért a ma Olaszországét szintúgy jellemző nagyvárosi élet témájára — a művész népszerűsége növekedett, „Fellini rendez!” — ma már • fogalom: a szerencsés lakástulajdonosok, kiknek ablakából az 6 filmjeinek utcai forgatása, jelentős összegekért adják* bérbe a kilátást Azonban Fellini tudja, hogy a túlzott és előlegezett siker, az állandó szereplés a sajtóban, a reflektorfény árt a művésznek. Nem használt az ÉDES ÉLET-nek sem az előzetes reklám, mely más filmnek tüntette tel azt, mint amilyen. Ezért, mikor tavaly nyáron egy eldugott üdülőhelyen legutóbbi munkáját forgatta, semmilyen felvilágosítást nem volt hajlandó adni. Még a film címét sem árulta el, s a forgatókönyvet a produkció tagjai közül is csak kevesen olvashatták. Maguk a főszereplő színészek nem ismerték a film tartalmát, ami azonban nyilván Fellini sajátos színészkezelési módszereiből is fakadt A bulvárlapokat, magazinokat állandóan foglalkoztató készülő filmet a legnagyobb titokzatosság lengte körül. A nemrégi bemutatón kiderült, hogy a világhírű rendező ezt az alkotását egy aüg leplezett önvallomásnak szánta, amelyben közvetlenül beszél saját életéről, problémáiról, vágyairól, érzelmeiről. Az ideiglenes, kívülről adományozott címet a rendező véglegesítette. Fellini legújabb filmjének címe így lett Fellini 8 és 1[2. Az alkotás egy érettkorí férfi válságát ábrázolja. Guido, az ötven év felé tartc sikeres filmrendező menekülve művészi megalkuvásaiból feleségével, barátaival é: számtalan nőismerősével valc rendezetlen kapcsolataiból egy zártlégkörű fürdőhelyre vonul nyugalmat keresni. It átgondolja férfikorát s elju' az öngyilkosság tervéig. Aztán mégis belefog kölíptkszc filmjébe, s közben rájön i végső megoldásra: a világgal munkával, emberekkel vak kibékülésre, a szeretet átfogc hatalmára. Az élet szép, ünnepeljük együtt —■ mondj: Fellini befej ezésüL ízelítő a szereposztásból: s filmbeli rendezőt Marcelli Mastroianni, Fellminek a: ÉDES ÉLET óta legjobb barátja alakítja. Feleségét, égj nem szép, nem tűi tehetsé ges színésznőt, ki hazug éle
