Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

MEZOGAZDASAG Termelés a Szarvasmarha-tenyésztési kedvezmények Uj szafekönyvek Szigethy László: A kukorica gyommentesítése vegyszerrel háztáji gazdaságokban A szocialista átszervezést követően sokat fejlődtek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ma már döntő szerepük van a lakosság ellátásához, az export és az ipar igényei­nek kielégítéséhez szükséges áruk termelésében. Bizo­nyítja ezt az a tény, hogy az elmúlt évben a szocialis­ta nagyüzemekből a gabo­naféleségek 92 százalékát, a burgonya 94,9 százalékát, a zöldségfélék 91,1 százalékát vásárolta fel az állam. A mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése termelésük gyors ütemű fejlesztése mel­lett, továbbra is szükség van azonban a háztáji gaz­daságok támogatására. A háztáji gazdaságok népgazdasági jelentőségét mutatja, hogy jelenleg ezek rendelkeznek az ország szántóterületének 10,6 száza­lékával, a szőlő területének 28,5 százalékával; A háztá­jiban van az ország szarvas- marha állományának 37,3 százaléka, a sertésállomány 38 százaléka. Előzetes adatok szerint ezek a gazdaságok adták az ország hústermelésének 46,1 százalékát, a vágott baromfi 79 százalékát, a tojás 90,3 százalékát a tej- és tejter­mék-termelés 60,3 százalé­kát. Jelentős ezeknek a gaz­daságoknak az árutermelé­se is. 1962-ben az állami fel­vásárlásból vágósertésnél 17 százalékkal, vágómarhánál 29 százalékkal, a tejnél 30 százalékkal és a tojásnál 80 százalékkal részesedtek. A háztáji gazdaságok, te­hát a termelőszövetkezeti családok belső ellátása mel­lett jelentős volumenű me­zőgazdasági terméket áru­ként is értékesítenek. A háztáji gazdaságok fő fel­adatának, a család önellátá­sának jelentőségét az is mu­tatja, hogy amennyiben az e célra szolgáló sertéshiz­lalás 10 százalékkal csök­kenne, pótlására a jelenlegi fogyasztói színvonal tartása mellett 4200 vagon húst kellene a központi ellátás­ból biztosítani, vagy egy háztáji tehén kiesése 14 fő­vel növelné a központi ellá­tásból részesülők számát. A háztáji gazdaságoknak tehát igen jelentős a mező- gazdasági termelésben el­foglalt helyük, jelentősen ré­szesednek a lakosság élelmi­szer-ellátásában; Sajnos, népgazdasági fontosságuk el­lenére komoly problémák jelentkeznek termelésükben. A háztáji gazdaságok ter­melésében jelentkező prob- - lémák igen szorosan össze­függenek a háztájival kap­csolatban kialakult helytelen nézetekkel, amelyek nyomán több helyen hibás gyakor­latot alakítottak ki. Egyes helyeken azt mondják, hogy a háztáji gazdaságok erősö­dése, sőt megléte akadályoz­za az egységes paraszti osz­tály kialakulását. Mit sem törődnek azzal, hogy ve­szélyeztetik az ország élel­miszer-ellátását, elégedet­lenséget szítanak a szövet­kezeti gazdák között és tá­volabb kerülünk alapvető célkitűzésünktől, a termelés gyors ütemű növelésétől. Elég jelentős azoknak a szárna is, akik a háztáji gazdaságokat, a szocialista rendszerben rövid, átmene­ti gazdasági kategóriának tekintik azt hiszik — sőt a gyakorlatban akarják meg­valósítani —, hogy néhány éven belül sor kerül a ház­táji gazdaságok felszámolá­sára. Pedig a törvényes mé­retek között kialakított ház­táji gazdaságok nem rövid átmeneti kategóriák! A háztáji gazdaságok ter­melésének, illetve az áru­termelésnek az alapszabál­lyal összhangban álló növe­lésére meg vannak a reá­lis lehetőségek. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázá­sához azonban szükség van a termelés növelésének út­jában álló akadályok elhá­rítására. A háztáji gazdaságok ter­melésének legszámottevőbb akadálya a háztáji állatállo­mány takarmány-ellátásának nem kielégítő biztosítása. A kormány az akadályok elhá­rítására, a háztáji gazdasá­gok termelésének támogatá­sára több intézkedést ho­zott a kedvezményes neve­lési, termelési akciókkal, ta­karmányjuttatásokkal. A legfontosabb feladat azonban a nyári zöld és a téli szá­las és lédús takarmány biz­tosítása. Erről elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők­nek kell gondoskodniok. A háztáji gazdaságok sze­repének és jelentőségének helyes értelmezéséhez tarto­zik az is, hogy a háztáji gazdaságok termelésének, támogatásának a közös gaz­daságok további szilárdítása mellett kell folynia. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy a közös gazdaság erősítésének együtt kell járnia a háztáji gazdaságok fokozatos elsor­vasztásával. Ebben a kér­désben azok a gazdaságok járnak el helyesen, amelyek a közös erősítésével együtt megfelelő gondoskodással legalább azonos szinten tart­ják a háztáji gazdaságokat, sőt ahol a törvényes mére­tek megengedik, elősegítik a kiegészítést Számos példa mutatja, hogy ahol a szö­vetkezeti vezetők helyesen értelmezik a háztáji szere­pét, ott a közös gazdaság fejlődése mellett nincs visz- szaesés a háztájiban. Olyan jelenségekkel is lehet talál­kozni, ahol viszont a ház­táji gazdaságokat a közös gazdaság fejlődésének rová­sára, a törvényes kereteket túllépve előtérbe helyezik. A megengedettnél nagyobb te­rületet, nagyobb állattar­tást, a közös rovására több takarmányt stb; biztosíta­nak. A mezőgazdaság fejleszté­sének a második ötéves tervben meghatározott cél­kitűzéseit csak úgy valósít­hatjuk meg, ha helyesen ér­telmezve a feözös és háztáji gazdaságok szerepét, egy­máshoz való viszonyát, ar­ra törekszünk, hogy mind­két területen kihasználjuk a lehetőséget a lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékekben jelentkező szükségleteinek mind telje­sebb kielégítése érdekében. Dankovíts László, az MSZMP KB. ágit. pro®, osztály munkatársa. Kétivarú borjú Encsencsen Érdekes biológiai jelenség színhelye az encsencsi Vi­rágzó Termelőszövetkezet ál­lattenyésztő telepe. Egy négyéves „Zsófi” nevű tehe­ne kétivarú egyedet ellett, amelynek súlya 40 kiló, és magassága meghaladja a 80 centimétert. Az „újszülött” borjúnak abban rejlik rend­kívülisége, hogy mind a két ivarszerve tökéletesen ki­fejlett és testalkata alkal­massá teszi arra, hogy érvé­nyesíthesse is különös tulaj­donságait. Az újszülött bor­jút megfigyelés alatt tartják a szakemberek és feljegyzé­seket készítenek róla. TEJKARAMELLA jó ÍZŰ TEJKARAMELLA tápláló 10 dekagramm 2,90 forint. (Bp. 4513) Előnyösebb ár — Takarmányjuttatás — Nevelési előleg A Földművelésügyi Mi­nisztérium szakelőadóit, de a megyei szakembereket is igen sokat foglalkoztatta a közelmúltban a szarvasmar­ha-tenyésztés és tartás meg­alapozásának kérdése. A fennálló problémákat csak súlyosbította az elmúlt évek rossz takarmánytermése. Or­szágosan és megyei szinten egyaránt több. mint tíz szá­zalékkal csökkent a szarvas­marha-állomány. Bár a csökkent tehén-, illetve szarvasmarha-állomány is csaknem több árutejet és húst biztosított ez évben, mint az előző év hasonló időszakában, mégis félő, hogy ez a csökkenő tendencia ki­hatással lehet mind a tej, mind a vágómarha termelé­si tervek teljesítésére. Kor­mányzatunk idejében felfi­gyelt a jelentkező problémá­ra és a folyamatos állo­mány-utánpótlás és áruelő­állítás alapját képező te­nyésztői munka ösztönzésére /több akciót dolgozott ki. A tenyésztői kedv foko­zására kidolgozás alatt van és hamarosan napvilágot lát a tenyészállat árak új rend­szere, mely előnyösebb "ára­kat biztosít majd, különösen a szerződött és magasabb tenyészértéket képviselő egyedekre. Tsz-eknek szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre közép lejáratú hitel, szarvasmarha-állomá­nyuk minőségi fejlesztésé­re, számszerű növelésére. Minden saját nevelésű és vásárolt tenyészüsző után egyaránt, amelyet a tsz le­ellett, négyezer forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. Min­den beszolgáltatott kilo­gramm tej után 20,* törzs- könyves állatt esetében 30 deka korpajuttatásban ré­szesül a tsz, állami áron. A fenti kedvezmények ha­tására a tsz-ek részéről a tenyészüszök iránti kereslet megnövekedett. Éppen ezért az EM. ésSlm.k. 61360/1963. sz. közös körlevele alapján a hizlalásra szerződött üszők közül is ki kell válogatni a tenyésztésre alkalmas egye- deket. Ez esetben a hízóból tenyésztésre kiválasztott és vemhesített üszők tenyész- áron felértékelve beszámíta­nak a tsz-áruértékesítési ter­vébe és a megállapított ösz- szeg erejéig közép lejáratú hitel vehető igénybe üzem­viteli célra, Illetve zárszám­adásra év végén, a tsz-veze- tőségénék kérésére. A megnövekedett kereslet kielégítésére feltétlenül szem előtt tartja kormány­zatunk az egyéni és háztáji gazdaságok állományát is, mely tenyészanyag utánpót­lásunk jelentős bázisát ké­pezheti. Tenyésztői munká­juk ösztönzésére a fent em­lített előnyösebb tenyész- árakon felül feltétlenül ked­vezően hat majd a vemhes üszők és tehenek előkészíté­sére darabonként biztosított 70 kilogrammos abrakjutta­tás. A tsz-eknél már emlí­tett korpajuttatás állami áron érvényben van a ház­táji és egyéni gazdaságok­ban is. Külön figyelmet érdemel­nek a háztáji gazdaságok­ban tenyésztési szerződéssel felnevelt állatok után járó kedvezmények: a magasabb szerződéses ár mellett 1500 forintig vehető igénybe ne­velési előleg. Szerződéskor 1 mázsa, vemhesség megálla­pításkor további 3 mázsa ab­rak venető igénybe állami áron. Végül, ha az állatot tulajdonosa meg kívánja tartani, a szerződés minden megkötöttség nélkül felbont­ható. A jelenleg háztáji szarvas- marhával nem rendelkező tsz-tagok a Tenyészállatfor­A növényi kártevők és betegségek évente 300—500 millió '• forinttal csökkentik megyénk mezőgazdaságának a bevételét. Ez évben is sú­lyos károkat okozhatnak, ha idejében nem vesszük fel a harcot ellenük. E küzdelem­ben komoly szerep jut a községi tanácsoknak. Mint a 27/1960. (V. 24.) számú kormányrendelet kimondja, a növényi kártevők elleni védekezés elsősorban a ter­melő üzemek és az egyéni termelők feladata. Azonban a növényvédelem mara­déktalan végrehajtásá­nak biztosításáért a köz­ségben a községi tanács vb. elnöke a felelős. A tanácsok soron követke­ző legfontosabb növényvé­delmi feladata a burgonya- bogár és szövőlepke elleni védekezés, az arankaírtás, a házi kerti gyümölcsösök nö­vényvédelme, e munikák szervezése, ellenőrzése — végrehajtatása. Az amerikai burgonya­bogár elleni védekezéshez az ingyenes növényvédő- szert a községi tanács tá­rolja, ossza szót és erről előírásszerű nyilvántartást vezessen. A 11/1960. IV. 20 FM. rendelet értelmében a burgonyabogár és egyéb kártevők elleni kötelező védekezés ered­ményének megállapítása galmi Gazdasági Iroda útján igényelhetnek háztáji szűz- és vemhes üszőt, melynek ér­tékét vemhes üsző esetében 3 év, szűz üsző esetében 4 éven belül kell a kihelye­zett állat utódjából, vagy egyéb szerződéses értékesí­tésből törleszteni. Szűz üsző fogadása esetén vemhesítésre és előkészítés­re az igénylők 4 mázsa ab- • rákot is kaphatnak. Termé- J szetesen a viszonylagos j üszőhiány ezt az akciót hát­ráltatja, de mindent elköve­tünk, hogy az elmúlt két évben kihelyezett ezer után az ez évi igényléseknek is eleget tudjunk tenni. Bár a fentiekben a fennálló ren­delkezéseknek, kedvezmé­nyeknek csak egy részét so­roltam fel, mégis érzékel­hető, hogy kormányzatunk fontosságának megfelelően j segíti a szarvasmarha-te­nyésztés előbbre vitelét. Énekes István TEGl kirendeltségvezető és az esetleg szükséges további intézkedések megtétele érdekében a községi tanács augusz­tus 31-ig havonta köte­les határjárást szervez­ni, erre bizottságot alakítani. A határjárás során megállapí­tott mulasztások kiküszö­bölésére a községi tanács­nak azonnal intézkednie kell. Az amerikai fehér szövő­lepke kis hemyófészkei már megjelentek. A községi tanács a 125/1960. 5. IV. 20. FM. rendelet értelmében szervezze meg ellene a vé­dekezést. Az első nemzedék idején lehetőleg mechanikai ütőn kell a kártevőt meg­semmisíteni, legkésőbb jú­nius 30-ig. A második nem­zedék idején a 25 kilomé­teres határsávban (ország­határ) a tanács ossza ki az ingyenes növényvédőszert (Holló 10.) és előírás sze­rint számoljon eL Az aramkaírtást a 17/1959. VI. 12. FM. rendelet sze­rint július 10-ig minden területen el kell végezni. A községi tanács június 10 és július 10 között a tsz-ek, tszcs-k és egyé­niek lucerna és vörös­here területeit aranka­fertőzés szempontjából szántóföldi szemlén kö­teles megvizsgálni. A képekkel, különféle kísérleti eredmények táblá­zataival kiegészített könyv a kukorica vegyszeres gyom­irtásának a leglényegesebb tudnivalóit tartalmazza. A könyv ismerteti a gyomirtó vegyszereket, azok hatását a különféle talajokon, részlete­sen tájékoztat a méíyműve- lés, a tőszám, a tápanyag- ellátottság, a nedvesség összefüggéseiről, Mániái Kálmán: A korszerű télialma- termesztés gazdaságos­ságának vizsgálata A szerző több éven át vizsgálta — többek között Nyírlugoson is — a széles­soros törpe és hagyományos közepes törzsű télialma-ül- tetvényeinket, azok gazdasá­gosságát. Könyvében kutatá­si eredményeiről számol be. Számításainak eredménye a korszerű gyümölcstermesztés bevezetésének helyességét igazolja. A könyv nemcsak azért tarthat számot érdek­lődésre, mert szabolcsi ered­ményekkel is foglalkozik, Fertőzőttség eseten a to­la jdonost az arankaírtás határidőin belüli elvégzésé­re fel kell szólítani úgy, hogy az irtás még az aran­kamag érése előtt elvégez­hető legyen. A szántóföldi szemlék­ről a tsz és a többi terme­lőik részére szemleigazo'lást szükséges kiadni, mert a gépállomások csak olyan maglucemát és vörösherét csépelhetnek el, amelyben az arankafertózöttség az igazolás szerint nem halad­ja meg a 3 százalékot A szórvány és házi kerti gyümölcsösök növényvédel­mének a megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése — minden más nézettől elté­rően — a 35/1962. FM— SZŐ VOSZ utasítás értelmé­ben elsősorban a községi tanács elnökének a felada­ta, s az fmsz-ek kötelesek mind a szervezésben, mind a végrehajtásban közremű­ködni. Megyénk minden köz­sége fokozott növényvé­delmi rendszabályok alá tartozó terület, ahol minden gyümölcsfán és gyümölcsbokron el kell végezni az erőművi és vegyi védekezést. Az egyes védekezések ha­táridejének lejárta után, 4 napon belül, a község valamennyi házi kerti és szórvány gyümölcsösére ki­terjedő szemlét kell tar­tani. A növényvédelmi óvó­rendszabályok betartása a tanács egyik legfontosabb feladata. A közérdekű védekezés elrendeléséről és végrehaj­tásáról a 43/1957., a 37/1960. sz. kormányrendelet és a 20/1957. FM. rendelet intéz­kedik. Ha m, termelő a véde­kezést hatósági felszólí­tás ellenéire elmulasztot­ta, a községi tanács kö­teles elrendelni a veszé­lyes kártevők ellen a közérdekű védekezést. Ennék elvégzésével a köz­ség tsz, fmsz permetező brigádját vagy a növény­védő állomást kell a ta­nácsnak megbíznia. A köz­érdekű védekezésnél felme­rült anyag és munkadíjat — ha a tulajdonos nem fi­zeti ki — a községi tanács költségvetése terhére, ha ilyen címen pénz nincs, akkor kiegyenlítő kiadás­ként kell megelőlegezni, sa pénzügyi szervek majd adó módján hajtják be. Közér­dekű védekezés elrendelése esetén — az 1956. évi 9. trv. alapján — szabálysér­tési eljárást kell megindí­tani. Hoványi Ferenc megyei rövényvédelmi felügyelő Veszedelmes rovarkártevő bukkant fel a fiatal szőlőkben A fiatal telepítésű sző­lőkben és a , szőlőolt ványte- lepeken új, veszélyes kárte­vő jelent meg: az Epitrime- rus vitis nevű levélatka. Ezt a rovarfajtát már öt­ven éve ismerik ugyan ha­zánkban, de a gazdasági nö­vényekben mindeddig nem okozott kárt. Hirtelen elsza­porodásával azonban most egyszerre a szőlők egyik legveszedelmesebb ellensé­gévé vált. A tavaszi felmelegedés után rátelepszik a fakadó rügyekre, s elszívja, élrág­ja a hajtásokat. Ezzel visz- szatartja a fiatal szőlők fej­lődését, s ha .nem akadá­lyozzák meg kártételét, 3—4 évvel is késlelteti a termőre fordulásit. A levelatka kisebb mér­tékben már tavaly is fellé­pett, tömeges elszaporodá­sáról azonban az idén ér­keztek az első jelzések. Kártételét már az or­szág csaknem minden vidékén észlelték, egyes helyeken a Hattal tőkék 90 százaléka fertőzött, s egy-egy szőlőlevélen 20 000 rovart is találtak. A termő szőlőkben, ahol lisztharmat ellen rendszeresen permetez­nek, az atka nem tud elterjedni és kárt okozni, „vadászterületét” a fiatal, 2—í éves szőlők jelentik, s ez ma már igen számottevő terület, hiszen az utóbbi években mintegy 35 900 hol­don telepítettek szőlőt. A Szőlészeti Kutató In­tézet tavaly, az Epitrime- rus vitis első fellépésekor kísérleteket kezdett az új kártevő elleni védekezésre, s ki is dolgozta a leghaté­konyabb módszert. Ezek szerint a fiatal telepítésű szőlőkben a metszés után, a rügyfakadás előtt téli higi- tású mészkénlével, vagy 5 százalékos neopollal kell alaposan bepermetezni a tőkefejeket. Ezt a védeke­zési eljárást a tavasszal igen sok helyen elmulasz­tották, s a kártételt ott már nem is lehet teljesen megakadályozni, a kártevők továbbszaporodása és terje­dése azonban még meggá­tolható. A kutatóintézet ennek érdekében javasolja, hogy most, majd június végén vagy Július elején ismét 0,1 százalékos Metasystox-szal vagy 0,1 százalékos Tinox-szal permetezzenek. Mivel a levélatíka rendkívül kicsiny, mindössze 150 mik­ron nagyságú, s még kézi nagyítóval sem látható, je­lenlétét az állami gazdasá­gokban, termelőszövetkeze­tekben sokszor nem ismerik fel. A kutatóintézet ezért azt tanácsolja a gazdaságok­nak, hogy ahol a fiatal sző­lők __ hajtásai rendellenesen fejlődnek, a kórokozó meg­állapítása céljából fordulja­nak a megyei növényvédő állomáshoz vagy a járási ta­nács növényegészségügyi megbízottjához, egyes ese­tekben pedig magához a Szőlészeti Kutató Intézet­hez. ÉVI FÉLMILLIÁRDOS JÖVEDELEMKIESÉS KÁRTEVŐK MIATT A községi tanácsok növényvédelmi feladata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents