Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-06 / 130. szám
Értelem és emberség Most, hogy országunk vezetői közül néhányan megyénkben töltöttek három napot és a szabolcs-szatmári emberen szinte valamennyi rétegével találkoztak, beszélgettek, különösen érezhető közelségbe került mindaz, ami immár hét éve egyre inkább kiegyensúlyozottabbá teszi az ország egészének és az egyes embereknek is az életét. Ezt, az élet legfontosabb elemét nevezhetjük az értelemnek és emberségnek. Mondani sem kell, hogy gyorsabban mozdul a kar és a földeken ütemesebben ring az érő kalász is, ha az értelem és az emberség a magvető nyomába szegül, s ez a fontos életelem termékenyíti meg a mindennapokat. Ma már természetes, hogy az elkoptatott, értelmetlen frázisok helyébe az értelmes sző, a közös megértés lépett Különösen szembetűnő ez, amikor az ország vezetői kétkezi dolgozó emberekkel találkoznak. E találkozások során nincs ami elválasztja őket az őszinteségtől és a kölcsönös tiszteléttőL Becsülni egymásban a sajátos tehetséget és a munkát; ez nyilvánul meg az ilyen találkozásokban. S az állami, hivatalos mosolyok helyett, ugyancsak az értelem és az emberség irányítja az emberek arcvonásait és mozdítja tapsra tömegek kezeit Amikor az ember látja és tudomásul veszi e valóban éltető „apróságokat”, egyben arca is gondol, hogy sok még a tennivaló. Az emberi kapcsolatok formálódásának folyamata időt igényel. Ebben a mai folyamatban, amely elindult föntről, és összetalálkozott az alulról jövő igénnyel, tisztaság hömpölyög. Ez elsöpör emberi hiúságokat és maga- sabbrendűségi gondolatokat. Óvnunk kell ezt a folyamot és szüntelenül tisztogatni a partjait, hogy végérvényesen eljusson az új világ óceánjába. Szocialista módon dolgozni, élni, _ gondolkodni: mindez feltételezi az emberek új kapcsolatát, amelynek alapja az értelem és az emberség. S ez nem holmi kompromisszum, amelyben emberek elvtelenül, látszólagosan megegyeznek. Ellenkezőleg: önkritikus és kritikus közös együttélés amelyben p hathatósabb érv és igazság (nagy, társadalmi méretű igazság és kis igazság egyaránt) dönt el álláspontokat és felemeli az embert a lényegtelen apró ellentétek posványából, amelynek eredője a hiúság, a féltékenység, a társadalmunk építéséért érzett felelősség hiánya. Az értelmes szó és a magasabb rendű érzés: az emberség valamennyi embertársunkért és mindenekelőtt közvetlen környezetünkért, kirekeszti életünkből az igazságtalanságokat, a visszaéléseket, a jogtalan előnyöket, az elfogultságot, és mindazt, ami hasznos energiát fogyaszt haszontalanul. Jó tudni, hogy a helyenként meglévő bajok már csak tiszavirág életűek. Persze csakis szívós küzdelem, bírálat eredményeként tűnnek el. S így ezek helyébe lép mindenütt az értelem és az emberség, az egész társadalom összefogásának legfőbb kapcsa. Ennek végleges beteljesedéséhez érdemes tanulni naponta az ország vezetőitől. Vincze György NYÍREGYHÁZI LÁTKÉP Foto: Hammel József. 160 Munkában a társadalmi osztályok—Tanárok segítsége — Oktatás a földeken megbízatás Új módszerrel értékelik a versenyt Nenpég még megyénk több termelőszövetkezetében ellenezték az ifjúsági brigádok, munkacsapatok szervezését. Ne váljanak külön, dolgozzanak együtt az idősebbekkel — hangzott az érv. Különösen az elmúlt gazdasági év bizonyította be, hogy ahol lehetőséget adtak a fiataloknak, lényegesen jobb volt az egész tagság eredménye, nagyobb a jövedelme. Ez az egyik magyarázata annak, — közölte Havacs József, a megyei KISZ bizottság munkatársa, — hogy az idén már 250 ifjúsági brigádban, munkacsapatban hét Moszkvától New Yorkig Ahol a torontáli készül — A csikós és a kuiacsos Mintha a szivárványt lopták volna be a Népművészeti és Háziipari Kisipari Termelőszövetkezet nyíregyházi szőnyegszövő műhelyébe. A fehér felmenő szálak közé ügyes kezű asszonyok és lányok rakják be a rikító színű bélésfonalakat. Káprázatos színkeverék. égszínkék, újsárga, olaj zöld, nyersfehér, bulgárpi- ros... A fonalakkal telt orsókról fürgén mozgó ujjak göngyölítik a színeket, hogy élénkítsék a hosszú „szőrű” perzsákat és a sima torontáliakat. A színek rendeznek itt egymással állandó karnevált. Az ügyesebbjei aztán útrakelnek, hogy alkotóik hírét, nevét elvigyék a világ négy, tája felé; Moszkvába, Berlinbe, Bonnba, vagy éppen New Yorkba. Szép szahma, csak szeretni kell Három szövőszéken, két váltással egy-egy pár készíti állandóan a torontáli szőnyegeket. Tanulólányok állják körül az idősebb szakikat, hogy ellessék a szőnyegkészítés fortélyait. — Három műszakban is dolgoznánk már, ha lenne elég emberünk — mondja Petró Jújia részlegvezető. — Sajnos, itt nagyon lassú az utánpótlás. A jelentkező is kevés, de ha megtanulják, pár hónapig még dolgoznak, aztán sokan elmennek. Többnyire fiatal lányok ezek, akik elvégzik a nyolc általánost és nem akarnak tovább tanulni, csak jól keresni. Pedig ez is szakma, vizsgázni is lehet belőle, és aki megszereti, az itt sem tudná hagyni. Mintaelarabok Budapestre Az ajtóhoz közel áltó szövőszéken Papp Gyöngyi és Nagy Ilonka dolgozik. Kezük alatt két torontáli készül egyszerre. Egy nap alatt két négyzetméter, szebbnél szebb mintákkal tarkítva. Most éppen mintadarabokat készítenek a Budapesti Népművészeti Vállalatnak. A múlt héten meg exportra dolgoztak. A Szovjetunióba és a nyugatnémet Wes- sermann cégnek. Figyelem a fürge ujjakat, ahogy Játszanak a színes fonalakkal. Játéknak tűnik, pedig komoly munka, Égy elvétett mozdulat, egy kis eltérés a mintától, elronthatja az egész szőnyeget. Úgy kell itt olvasni a mintáról, mint a nyitott könyvből. S ők már megtanulták. Papp Gyöngyi négy évvel ezelőtt jelentkezett először a szövetkezetbe, de akkor nem volt felvétel. Pár hónap múlva próbálta meg újra és sikerült. A bereginél kezdte, aztán átment a perzsához, s /Jííó barátom szerencsés " fickó. A legcsinosabb lányok nyüzsögnek körülötte. — Hogy csinálod ezt? — kérdeztem tőle. — Mi sem könnyebb ennél. Szerzek két jegyet olyan filmhez, amelyiknél biztosan táblás ház van. öt perccel előadás kezdete előtt bevegyülök azok közé, akik nem kaptak már jegyet. El tudod képzelni, hogy folytatom tovább?! Bólintottam. — Odamész a legcsinosabb lányhoz és felajánlod neki az egyik jegyedet. — ügy ahogy mondod — vigyorgott Ottó. — Ezzel megtettem a legfontosabb lépést, a nő hálás nekem. Hála a szerelem jszülőanyja. Ezenkívül két órát úül mellettem... Zseniálisnak találtam ezt a trükköt. Már másnap beálltam a hosszú sorba az egyik mozi pénztáránál és sikerült két jegyet szereznem. Este pedig követtem Ottó útrfiutatását. Egek, micsoda választék! Ajánljam fel a jegyet a magas, vékony szőkének? Vagy részesítsem előnyben azt az elalig egy éve dolgozik a torontálinál. — Jobban szeretem mint a perzsát — mondja. — Igaz, ott ülve kellett dolgoznom, de ez változatosabb. Egy nagyobb perzsán egy, másfél hónapig is kellett dolgozni, amig lekerült a szövőszékről. Itt naponta elkészül egy, és gyakrabban változnak a minták is. — Melyikből készített legtöbbet? — A csikósból. Az exportra készült az NSZK-ba és a Szovjetunióba. De legjobban tetszett a kuiacsos. Magamnak is ebből rendelek majd és én fogom csinálni... — Szeretek itt lenni. Olyan jól megértjük egymást. És szép munka ez a szakma is. Akkor is dolgozni fogok, ha férjhez megyek, s talán innen megyek nyugdíjba is... Tóth Árpád. és fél ezer fiú és lány bizonyíthatja tehetségét, szorgalmát. Termelés talajminta szerint A hosszú tél miatt márciusban fejeződött be a felkészülés, amelynek egyik új vonása volt a fiatal, képzett szakemberekből álló járási társadalmi osztályok létrehozása. Ezek a kollektívák >arra vállalkoztak, hogy közvetlen szakmai segítséget adnak a falvak ifjúsági brigádjainak. — Kimutatható-e már tevékenységük haszna? — Bár még a gazdasági év elején tartunk, de máris találkozhatunk a vállalkozás megtartásával. A mátészalkai járásban például ezek a fiatal szakemberek felkeresték a községek biológia szakos és politechnikát oktató tanárait s bevonták őket a fiatal brigádok segítésébe.. Hasonlóan újszerű vállalkozás történt a kisvárdai járásban: a pályakezdő mezőgazdasági mérnökök, fiatal agronómusok társadalmi munkában talajmintákat vettek a brigádok kijelölt területéről s alapos vizsgálat után adtak tanácsot a műtrágyázásra, a növényápolásra. Nem ragaszkodtak a fiatalok a környék legjobb minőségű földjeihez a területkijelölésnél, hiszen a tavalyi nagy- ecsedi, a szamosszegi és a szabolesveresmartj példa igazolta: azonos feltételek mellett is születhet kiugró eredmény. Előtérben a löszöm- növelés, az ön Jzés A növénytermelés és az állattenyésztés valamennyi ágában fellelhető megyénkben az ifjúsági brigád, munkacsapat. — Mégis öröm számunkra, hogy a zöldség és gyümölcs- termesztésben 1963-ban már 53 kollektíva vállalt védnökséget. Van már 14 munkacsapatunk a dohánytermesztésben is — tavaly egy sem volt — míg KISZ megbízatással a tavalyi 36-tal szemben idén már 100 fiatal versenyez az állattenyésztésben. Megfigyelhető egyre inkább az is, hogy a fiatalok bátran szakítanak az idejétmúlt termelési módszerekkel és újakkal próbálkoznak. A legtöbb vállalásban szerepel a tőszám lehetőség szerinti növelése, vagy — a zöldségtermelőknél — az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése. Nemcsak a szocialista címért küzdő, de valamennyi ifjúsági brigád részt vesz a megyei és az országos termelési versenyekben, amelynek eddig is szép hagyománya van Szabolcsban, Szatmárban. Jó kezdet és számítás — A korábbi évekhez képest fokozza a vetélkedést az értékelés új módszere. Eszerint a mennyiség mellett a szakmai képzésben való aktív részvétel, az önköltségcsökkentési mutató, valamint a jó kollektív munkát eredményező fokozottabb munkafegyelem is fontos meghatározója lesz a helyezésnek. Nincs ellentmondás a sürgős nyári munkák és a szakmai képzés között. Ez időben úgy gyarapítják ismereteiket a fiatalok, hogy munkakezdés előtt néhány perces elméleti tájékoztatót tart a brigád iskolázott szakembere kinn a földön. Elmagyarázza, mit, miért, és hogyan végezzenek, mi lesz annak a haszna. Később, az ősz folyamán másfél hónapos tanfolyamon egészítik ki tudásukat, jutnak a sz'akmunkás bizonyítvány birtokába. — Egy kicsit közgazdászok is lesznek az ifjúsági brigádok tagjai az idén: menet közben számításokat végeznek a költségek, alakulásáról, a gazdaságosságról. A növénytermelők csak megközelítő statisztikát készíthetnek, •míg az állattenyésztők havonta mérlegelhetik munkájukat. Jól sikerült a fiatalok rajtja: az ő érdemük is, hogy tiszták, gondozottak a földek. Van már példa arra is, hogy a fiatalok nemcsak pillanatnyilag lelkesedtek: a kislétai határban nem győzik dicsérni azt a 154 holdas táblát, amély- lyel versenyre nevezett 49 ifjú növénytermelő. A. S. A TRÜKK ragadó barnát? Nem, nem... Annak a gyönyörű fekete lánynak adom, aki olyan kónyör- gőn nézett rám, amikor a két jegyet elővettem a zsebemből. Ú, édes gyötrelem. Szemepárja a paradicsom ezer gyönyörét ígéri. Odaléptem hozzá és néhány szó után átnyújtottam az egyik jegyet. Csilingelő hangon köszönte meg és a büfé felé sietett. Ki veszi rossznéven, hogy gondolataim kissé előreszaladtak? Már láttam magam amint egy kis eszpresszóban üldögélünk kettesben, szorosan összesimulva... utána holdfényben hazasétálunk és szinte hallottam, amint a nevemet suttogja... Az előadás kezdetét jelző csengő megszólalt. Besiettem a páholyomba, abban a boldogító tudatban, hogy a fekete tünemény hamarosan követni fog. Gyorsan közelebb húztam ■ másik széket. Sötét lett. A páholy ajtaja kinyílt. Lehunytam a szemem. Mire kinyitottam, a mellettem levő szék foglalt volt. Határtalanul elképedtem: nem az isteni fekete lány ült mellettem, hanem Ottó barátom. — Valami baja van, uram? — kérdezte, amikor felhördültem. — Nem — hebegtem —, semmi... te hülye... — Te vagy az? — csodálkozott: Meg tudtam volna fojtani. De egyelőre megelégedtem azzal, hogy megkérdezzem: hogyan jutott a jegyhez? >— Ó — felelte könnyedén —, nagyon szerettem volna ezt a filmet megnézni, de se kedvem, se időm nem volt, hogy órákig sorba álljak jegyért. Megkértem Editet, hogy próbálkozzon ő. Egy csinos fiatal lány holtbiztosán kap jegyet. Tudod vannak férfiak, akik vesznek egy fölösleges jegyet, mert ilyen módon akarnak is- merkedni Budi Strahl. DCLoámág. Valóságos óriás: vastag vál- lakkal, széles mellel. Mindennek ellenére bot van a jobbjában, támasztékul, ha megy. A bot görbéje keze fogásától sima, mint az üveg. — Nem kellett nekem ez mindig, ez a nyomorék cégér, — emelj fel a botot indulatosan. Két lábán végig fűzős, rövid, furcsa alakú bakancsféle feszül. — Valami baleset? Vagy ... — Születési — feleli gyorsan. Látszik a tekintetén, nem szívesen beszél róla. A következő szavakban el is kanyarodik: — Olyan ember voltam én egyébként, mint akárki más. Nem fogott ki rajtam se dolog, se erő. Vetettem, kapáltam, arattam, csépeltem ... Mikor eljött a csép- lés, felálltam a cséplőre etetni. Azt szerettem mindig legjobban. Mosolyogva beszél. Furcsa látni ezt a mosolyt, de talán a fiatalkori emlék csalja elő, az, hogy akkor erő^ volt, bírt, mindent bírt mint akárki más. Mosolya olyan, mint a felettünk lombosodó diófa illatos levelei közt átlövelő nyáreleji fényesség. De ez sem örök: a fenti messzeségben árnyékot húzó felhők hadakoznak a Nap ellen. — Pár év óta mindjobban nehezül a járás. Betett a vezetőség ide, tanyagazdának. Ámbár, itt is lehet keresni. Tavaly, prémiummal negyvenkét forint jutott egy egységre. Idén közel visszük hatvanhoz. — Család? A Nap megint ontja a fényt. — Tizenhat született. — Hány él? — Mind! Épek, egészségesek. Ez a boldogságom. Ha összejönnek mind hozzám, meg az anyjukhoz, nagyon szép az. Nagyon nagy dolog. Ahogy ezt mondja Lombos József, úgy tetszik, még óriá- sabb. — A munkabírók, azok itt vannak? — Van belólük. De van köztük tanult ember is. Három a gépállomáson kötött ki. A nagy lányok férjhez mentek. Hiába vagyok ide osztva, várom kívánságom teljesülését. Míg élek, kitartok mellette. — Mi az? — Mondtam már. Cséplés- kor etetni. Eddig nem múlt el esztendő Tiszabezdéden, ötven év óta, hogy ne etettem volna. Most is nehezen várom. Ott nem kell menni, nem kell bot. Csak állva hajolni erre- arra — mutatja lágy, himbá- lódzó mozdulatokkal. — Külön élvezet, ha jó a kévevágó. Ha már nem tudom etetni a cséplőt — sóhajt megint —, az lesz a baj. Asztalos Bálint. 1963. június 6.
