Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

A falu egészségügye hosszú évekig nehezen mozdult ki a holtpontról. Bár szaporodtak az orvosi rendelők, házi beteg­ápolók lettek a falusi bá­bákból, a csecsemőhalandó­ság elenyésző. A községi egész­ségügyi viszonyok mégis alatta maradtak a kívánt szintnek. Legyen egészségesebb a fa­lusi ember, ezt segíti a Vörös- kereszt, a Közegészség- és Jár­ványügyi Állomás és más egészségügyi szervek dolgozói­nak törekvése. Ebben az évben a termelőszövetkezetekben egészségügyi felelősöket akar­nak kinevelni szerte a megyé­ben. Egészségügyi felelős. Ez a fogalom meglehetősen tágértel­mű. Mire vigyáz tulajdonkép­pen és miért felelős? Elsősor­ban a tsz-beli közegészségügyi visszásságokra hívja fel a tsz vezetőség figyelmét. Sok he­lyen benn van a tsz gazdasá­gi központja a lakóházak kö­zött, a kórokozók közvetlenül veszélyeztetik az egészséget. Beruházás dolga, hogy meg­épüljön az új gazdasági köz­pont, de vannak az egész tsz-t, az egész falut érintő egészség- ügyi gondok, amelyek megol­dásához nem szükséges pénz. Csupán törődni kellene azzal, milyen környezetben élnek, dolgoznak az emberek. Az egészségtelen kút, szeny- nyezett istálló, tejház, piszkos köpeny, szüretien tej, meny­nyi betegség okozója lehet. Sok-sok fertőző betegség csirá­ját hordozzák ,a mezőn dolgozók a kupafedőn, ami­ből egy csapat ember iszik. Káros a rendszertelen * és egyoldalú étkezés, és így to­vább. Ezek a közegészségügyi problémák, melyek megoldásá­ban kezdeményezésre vállal­koztak a tsz-ek egészségügyi felelősei. Az első lépések megtörtén­tek: száznyolc tsz egészségügyi felelős vett részt hatvan köz­ségből háromnapos tanfolya­mon. Ss a képzésük ezzel nem zárult le, otthon tovább foly­tatják a munka közben. Főleg a fehérgyarmati és a nyíregy­házi járásban veszik komo­lyan a gazdasági vezetők és a helyi egészségügyi szervek a felelősök hivatását. Hasonlóan a falu egészség­ügyének fejlesztője és ösztön­zője a tisztasági mozgalom, amelyben 'tavaly 189, az idén 200—210 község vesz részt. Egyre több falusi embernek válik természetévé a kötelező tisztaság, rend a ház körül, hogy megszűnjenek a fertőző gócok, amelyek azelőtt árasz­tották a bacilusokat. Senki sem vette fel ellenük a küz­delmet együttesen, intézmé­nyesen és társadalmi erővel. Milyen fizetséget kapnak az egészségnek e fáradhatatlan közkatonái? A fizetés valójá­ban az, hogy egészségesebbé válik a falu, kevesebben be­tegszenek meg. gyerekek, fel­nőttek. Az egészségi felelősök elsősorban társadalmi munká­sok, akik megismertetik kör­nyezetüket a higiénia legele­mibb követelményeivel, az öltözködés, étkezés normáival, segítik 'a védőoltásokat, szor­galmazzák — a száraz koszt ellen — a tsz-beli üzemi kony­hákat, ott vannak a mezőn, hogy ne egy kannafedélből igyon az egész brigád, munka­csapat, rend, tisztaság legyen a fejőhelyen, és így tovább. Közülük harmincán Pesten végzik a négyhónapos ápolói tanfolyamot és méginkább szakképzett munkásaivá vál­nak a falu egészségügyének. A következőkben több százan lépnek közpjük. Egyelőre és általában egy- egy tsz-ben egyetlen felelős dolgozik, — sikerrel a gávai, nagyhalászi, nyírszőlős! tsz- ben, a Balkányi Állami Gazda­ságban, a fehérgyarmati járás több községében. Az a cél, hogy körülöttük minél előbb kialakuljon egy mag, mely­nek tagjai az egészségért ví­vott küzdelem első számú em­berei lesznek a faluban. Egyik-másik helyen néhány munkaegységet is jóváírnak a jól dolgozó egészségügyi fele­lősöknek, mert előfordul, két három napot is ezzgl a mun­kával töltenek egy hétből. Jó lépés ez, támogatásra vár minden tsz-ben, mindenhol időszerű javítani a közegész­ségügyi állapotokat, védeni az egészséget. A bukaresti tartomány egyik kertészeti tangazdaságában több mint két hektáron termelnek korai paradicsomot műanyag lepedők alatt. A képen: hűvös idő esetén mű­anyag lepedővel borítják be a paradicsomágyakat. (MTI Külföldi Képszolgálat) Bambi műanjaglanaliímo Igen sok vitára ad okot az üzletekben, különösen pedig utazás, kirándulás közben vá­sárolt üdítő ital üvegbetétje. Nemcsak ezt a problémát, ha­nem a higiénikus kiszolgálást is megoldani látszik az a pró­bálkozás, amellyel több vidéki üzem is foglalkozik. A Mohá­csi Szeszipari Vállalat az üdí­tő italokat, az erdei bambit, az utast, a málnaszörpöt, üveg helyett teljesen zárt műanyag tasakokba tölti. A hozzávaló kihegyezett „műanyag szal­maszálat” csak bele kell szúr­ni s máris iható, a pillanatok alatt lehűtött üdítő ital. Az üzem egyelőre még csak napi négyezer két és fél decis tasakot tud megtölteni. Más vállalatok is megkezdik a szörptasakolást — s így na­gyobb területre is kiterjesztik az árusítást. TANÉVZÁRÓ UTÁN Diákok a nyári szünidőről 1960-ban 23 ezer, 1962-ben már 28 ezer mázsa húst ér­tékesítettek a csengeri járás termelőszövetkezeti és háztá­ji gazdaságai. Teljesítményük­kel ellök lettek a megye já­rásainak- áruértékesítési ver­senyében. Elnyerték a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak vándorzászlóját és a ve­le járó 500 ezer forintos pénz­jutalmat. A vándorzászló és a pénz­jutalom átadására kedden ke­rült sor. A gacsályi művelő­dési otthonban a járás közsé­gi tanácsai vb-elnökeinek és tsz-elnökeinek részvételével megtartott értekezleten Ne­mes Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese tolmácsol­ta a megye vezetőinek üdvöz­letét. Elmondta: a csengeri járás dolgozói jó úton járnak. Néhány hete a szamosbecsi termelőszövetkezet tagsága kapta meg Losonczi Pál föld­művelésügyi minisztertől a Minisztertanács vándorzászla­ját és pénzjutalmát. Egy he­te Kádár elvtárs nyilatkozott elégedetten szamostatárfalvi benyomásairól. Ez újabb siker is azt mutatja, hogy szilárdult a termelőszövetkezetek gazda­sági és politikai helyzete, az emberek bíznak a pártban, be­csülettel végzik a munkájukat, ígéret ez az idei év ♦eredmé­nyeire is — amelynek nyo­mán még jobb, szebb lehet a községek lakóinak élete. Nemes elvtárs elmondta, hogy ez a magas, félmillió fo­rintos jutalom is szolgálja a célt, a járás gyorsabb boldo­gulását. Lánczi János, a járási ta­nács vb elnöke a vándorzisz- ló és a jutalom átvételekor hangsúlyozta, hogy a járás eltökélt szándéka, hogy idén ötezer mázsa hússal többet ér­tékesít, mint az elmúlt évben. "1963-ban kétezer mázsa ba­romfihúst is ad népgazdasá­gunknak a járás parasztsága, így minden hold közös szánté után egy mázsa húst értékesít a csengeri járás. — Igyekszünk a legjobban felhasználni a megyei tanács végrehajtó bizottságának ju­talmát. A járási tanács végrehaj­tó bizottsága ebből az összegből termelőszövet­kezeti ösztöndíjalapot lé­tesít, s harminc főiskolás és egyete­mista gépész-, kertész-, agrár- és öntözőmérnök, valamint ál­lattenyésztő taníttatásának se­gítését vállalja, akik szakmá­juk megszerzése után vállal­ják a csengeri járás szövetke­zeteiben a munkát. A gacsályi ünnepségen ke­Már csak néhány nap, és vége a tanításnak. Követke­zik az „aranyszabadság", a pihenés ideje. Ki hogyan használja fel a háronrhóna- pos szabadságot? Erre a kér­désre kerestünk választ a má­tészalkai gimnázium 111/b. osztályában. A „esibésznadrágos** brigád —- Zsúfolt a nyári prog­ram ■— kezdi Kulcsár Kata­lin. — Én egy darabig Csa- rodán, az idényjellegű nap­közi otthonban fogok dolgozni. Szeretem a kicsinyeket, évek óta jól megértjük egymást. A pénzen anyukámnak akarok mosógépet venni. Könnyíteni szeretnék munkáján. Az osztályban tíz lány bri­gádot alakított. Együtt men­nek nyári KISZ építőtáborba Soroksárra. A kis kollektíva már külsőségeiben is egységes. Csibésznadrágoit, egyforma blúzt és szalmakalapot vásá­rolnak. Remélik, hogy a bri­gádversenyeken elhozzák a páilmát. — De ha az nem sikerül, — fontoskodik a brigád veze­tője, — megelégszünk az elő­kelő második hellyel is. An­nál lejjebb viszont nem ad­juk... Aki már a jövőre gondol Papp László két év óta a nyarat rendszeresen a Csen­geri Állami Gazdaságban tölti. Gépész szeretne lenni. Szépen halad a megkezdett pálya felé. Már otthonosan mozog a bonyolult gépek, motorok bi­rodalmában. ígéretet kapott, hogy az idén is ott dolgozhat. — Szeretnék felmenni Bu- depestre az elektrotechnikai gyárba, — meséli. — Egye­lőre csak szétnézni, érettségi után pedig tanulni. Ha jól si­kerülnek a vizsgáim, mint képzett szakember jövök visz- sza az állami gazdaságba. Ezek mellett szerepel még egy romániai utazás is. Ter­mészetesen nem maradt ki' a programból a rendszeres ol­vasás, tanulás és a sport sem. Növényápolás és sakk Márkus László Ura község­ből jött be Mátészalkára ta­nulni. Azt kifogásolja, hogy a lányoknak „protekciójuk“ van, A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának irányításá­val megkezdődött az Állatfor- galmi Vállalat által hizlalásra leszerződött üszők felülvizsgá­lata azzal a céllal, hogy a tsz-ek és háztáji gazdaságok üszőállományából kiválasszák a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket. A járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai, a Tenyész­mert túlsúlyban csak őket vették fel a nyári építőtábo­rokba. Pedig a fiúk is szép számmal jelentkeztek. Hiába volt minden, nincs férőhely. — Én is jelentkeztem, de sajnos, nem fértem be a „ke­retbe”. Azért nem vagyok el­csüggedve. A nyáron a helyi termelőszövetkezet földjén fo­gok dolgozni. Növényápolás, kaszálás, ami jön, sorjában. Nem félek a fizikai munká­tól, sőt, szeretem! Es a sza­bad idő? Szenvedélyes sakkozó vagyok. Megvan az összes Botvinnik játszma. Emellett szépirodalom, és különféle if­júsági könyvek is sorra ke­rülnek. Csak néhány diákot szólal­tattunk meg, de a többség is hasonló módon igyekszik el­tölteni a nyári szünidőt. Jó munkát, jó pihenést! Bogár Ferenc állatforgalmi Gazdasági Iroda, az Állati orgalmi Vállalat szakembereiből álló bizottsá­gok a vizsgálat során mintegy tízezer darab hizlalásra szer­ződött üszőből akarnak kivá­logatni 2—3 ezer darabot, hogy ezekkel is gyarapítsák a megye tehénállományát. A továbbtartásra kiválogatott üszők beszámítanak a gazda­ság áruértékesítési tervébe. ALEKSZANDR ÜUSZIB0V: fordítottat SZATHMÁ 101. Az Abwehr vezetője falfe­hér lett. Mindent világosan látott. Hiszen a repülőtér azon az úton feküdt, ahol a teher­autó-konvoj haladt, 15 kilo­méternyire a rejtekhelytől. Az archívdokumentumokat szállí­tó teherautók éppenséggel oda tartanak. A repülőtérre, amelyet az ejtőernyősök aránylag köny- nyűszerrel foglaltak el —egy­más után szálltak le a szovjet teherszállító repülőgépek. A leszállásra várakozó gépek a közelben köröztek. Magasan az égen vörös csillagos vadász­gépek cirkáltak. A repülőtér környékét vigyázták. Ez idő alatt a többi bom­bázógépcsoport a Karlsluste 1963. június 6. kőiül elhelyezkedő, csaknem valamennyi többé-kevésbé na­gyobb város és helyőrség ka­tonai objektuma ellen • táma­dást intézett, hogy lekösse a Messerschmidteket és a Hein- keleket, s megzavarja a tá­jékozódásban a fasiszta lég­elhárítás irányítóit. Szovjet légitámadás érte ezen az éj­jelen egyebek között Berlin, Hamburg, Lüneburg, Schweh- ring, Oranienburg és más vá­rosok különböző objektumait. Amint a soron következő teherszállító repülőgép földet ért, s a beton kifutópályavé­géig gurult, egy-kettőre meg­telt a repülőgép belseje a ha­talmas értékű ládákkal. Utána azonnal levegőbe emelkedett a gép. öt-hat szállítógép^egy rajt képezett, — a levegőben várták meg egymást, amíg mindegyik megtelik — s va­dászgépek kíséretében kelet felé indultak. Két ilyen gépcsoport már elment. A harmadik is a le­vegőbe emelkedett és éppen készülődött, hogy rátérjen a megadott irányra, amikor négy német vadászrepülő tá­madta meg őket. A fasiszták­nak csakhamar sikerült fel­gyújtanak egy szovjet teher­szállító gépet, amely néhány perc múlva'füstölögni kezdett, s egyre lejjebb ereszkedett. A szovjet vadászrepülők azon­ban azonnal észrevették a tá­madó Messerschmidteket. Ép­pen akkor csaptak rájuk, ami­kor egy zuhanórepülés után felfelé húztak. A négy közül nyomban harcképtelenné vált egy. • Parázs légicsata keletkezett ott fenn a magasban. A gépek hol eltűntek az éj sötétjében, hol meg ismét előbukkantak. Színes lámpáik ilyenkor meg­megcsillantak a hold gyér fé­nyében. Tűzcsíkok cikáztak az égen. Valahol a felhők között egyszercsak egy vöröslő go­molyag keletkezett. A követ­kező pillanatban — mintha csak tűzijáték lenne — ezer apró fénycsóva pattant ki be­lőle ... Kigyulladt és felrob­bant a levegőben egy gép. Megérkeztek a tartalék Messerschmidtek is. Néhány perc múlva már tizenkét né­met vadászgép ellen kellett felveniök a harcot a szovjet repülőknek. Tizenkét gép. Nem nagy szám. Berlin és Hamburg légvédelmi egységei mindössze ennyit tudtak nél­külözni. Az ő légiterükben is nagyszámú szovjet bombázó- kötelék tartózkodott. Kelet felől viszont mindújabb vö­rös csillagos vadászgép-csoport húzott Karlsluste irányába, hogy felváltsák azokat a re­pülőket, amelyeknek már fogytán volt a lőszerük, s ben­zinjük is csak annyi maradt, amennyi a visszafelé tartó útra szükséges. Fent a felhők között szü­net nélkül folyt az öldöklő légi küzdelem. De lent a repü­lőtéren sem állt meg a mun­ka egy másodpercre sem. A súlyos teherrel megrakott szál­lítógépek egymás után emel­kedtek a magasba. Valamennyi gép Aszker fe­je felett repült el. Az úttes­ten feküdt az őrnagy, nem messze a két kocsitól, ott, ahol véget ért a Torppai foly­tatott viaskodása. Aszker hal­lottá, amint felvijjogtak a magasban a német vadászre­pülők. Azonnal felismerte őket a motor jellegzetesen éles apró megszakításokkal búgó hangjáról. Miért vannak itt ezek a vadászgépek? Csak nem jöttek rá a repülőtér el­foglalására? Ügy látszik, mégis így van. A repülőtér felől a távolság ellenére is tisztán hallotta a légvédelmi géppuskák fojtott kelepelését, majd egy lángokban álló nagy testű repülőgép húzott el felette, a föld felé tartva ... Aszker felnyögött. Sajgó fáj­dalmat érzett az egész testé­ben. A halántékát dörzsölte a kezével, hátha alább hagy az éktelen zúgás a fejében. Két­szer is megpróbált felállni, de mind a két alkalommal olyan elviselhetetlen, pokoli fájda­lom hasított az összerancsolt lábába, hogy azonnal eszmé­letét vesztette. Most ismét kinyitotta a sze­mét. Nézte a sötét eget. Hall­gatózott. Csend volt körös­körül. Nagynehezen felhúzta a mellére a földön elterült karját, amelyre az órája volt csatolva. Felemelte a fejét, hogy lássa a számlapot. De az óra nem működött, összetört. Az erőlködés kimerítette. Egy ideig mozdulatlanul fe­küdt. Zihált a . melle. Aztán elfordította a fejét, fény de­rengett. Közeledett a hajnal. Mennyi lehet most az idő? Négy óra? A jelek szerint négy körül járhat. Tehát mindjárt vége az akciónak... Néhány percig még pihent. Ez az átkozott gyengeség... Attól az egy combsebtől len­ne az egész? Aszker mozdíta­ni próbálta a beteg lábát. De a láb nem engedelmeskedett. Megmerevedett. Aszker fel­vette a földről Torp kését, amely ott hevert mellette. Felvágta vele a nadrág szárát, s megnézte a sebet. Hosszú, mély vágást kapott. A dula­kodás közben alaposan össze- roncsolódott a seb széle. Egy­hamar nem gyógyul be Az­tán megérintette kezével a sebet, amelyből még mindig erőteljesen szivárgott a vér. Aszker azonnal megértette: valami nagyobb véredményt vághatott el Torp kése. Sok vért vesztett, azért érzi ilyen gyengének magát. Óvatosan, hogy ne tegyen egyetlen felesleges mozdula­tot sem, amely gyöngítheti, le­csatolta a nadrágszíjat, aztán üggyel-bajjal körültekerte a combján, a seb felett, majd a szíj alá dugta a kés nyelét, s néhányat csavart rajta, hogy jobban szorítson a kötés. Csil­lagokat látott a fájdalomtól, de legalább elállt a vérzés. Megint megpihent egy ki­csit. Amikor kifújta magát eszébe jutott Torp pisztolya. (Folytatjuk.) rül’t sor a megyei tanács vb a községfejlesztésben legjobb eredményt elért község szá­mára kitűzött jutalom átadá­sára. Az első helyezettnek já­ró 120 ezer forintot Hermán- szeg község kapta. Az ötszáz lelkes falu minden lakosára 1330 fo­rint értékű társadalmi munka jutott az elmúlt évben, s a helyi termelőszövetkezet ezen túl 25 ezer forint kész­pénzt adott a község szépíté­sére. Dányádi Márton, a köz­ségi tanács vb elnöke elmond­ta, hogy ezt az összeget a mű­velődési otthon építésére, új járdák létesítésére használja fel a község. Ezután adták át a megyei árutermelési és a közös va­gyon növelési versenyében legnagyobb eredményeket elért termelőszövetkezeteknek a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elismerő okleveleit. Ko­vács István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője röviden méltatta a szövetkezetek jó munkáját, majd a gacsályi Dózsa Tsz el­nökének átadta a megyei első helyezésért járó okle­velet és az 5000 forintos jutalmat. Oklevelet kapott a szamosta­tárfalvi Ady és a hermánszegi Béke Tsz tagsága is. (kj) Minden hold közös szántó után t mázsa húst értékesít idén a csengeri járás Átadták a legjobb járásnak járó vándorzászlót és félmilliós pénzjutalmat — A községfejlesztésben első Hermánszeg A FALI ÉS EGÉSZSÉGE i ÉSkezfil a tonyészOszők számbavétele

Next

/
Thumbnails
Contents