Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
S sabales as arsságas vgonyaprobléma középpontjában országos burgonyatermesztési tanácskozást tartottak Nyíregyházán, — kban beszámoltunk — a kutató, nemesítő szakemberek és a burgo- vezetőinek részvételével. első napján dr. Klenczner Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Ku- itója tartott előadást. Az előadást követően dr. Láng Géza pro- « Agrártudományi Főiskola tanára és dr. P. Szabó Gyula, a Sza- gyei Tanács VB elnökhelyettese szólalt fel. un ismertetjük az ankéton elhangzott előadást és a két korreferátumot. ^nczner Imre: Termelési feladataink Dr. P. Szabó Gyula Megyénk párt és tanács végrehajtó bizottsága a szabolcsi táj adottságait figyelembe véve a burgonyatermesztés területén is joggal elvárja tőlünk, hogy terméshozamaink emeléséért következetesen dolgozzunk. Megyei szinten a harmincas és negyvenes években 39 mázsás átlagtermést értek el, 1957-től 61-ig a megye ötéves átlaga eléri az 57 mázsás holdanként! termést Tehát van némi emelkedés, az utóbbi években elért termésnövekedés mégsem éri el azt a szintet, amelyet a bur- gonyafajtáink termőképessége, megyénk talaj- és éghajlati adottsága, a nagyüzemi gazdálkodásban jól hasznosítható új termelési módszerek és eszközök lehetővé tesznek. Terméshozamaink alacsony szintének fokát három tényezőben határozhatjuk meg, úgymint 1. leromlott vetőgumó használata, 2. igen alacsony tőszám, 3. magasfokú táplálóanyaghiány legtöbbször párosulva, okszerűtlen tápanyagellátással. Szükséges tehát azoknak a feltételeknek megteremtése, amelyekkel egészséges vetőgumót olyan mennyiségben állíthatunk elő, hogy a tervszerű vetőburgonya cserét megyénk sülevényesebb homoktájain legalább két évenként, más tájakon legalább három évenként biztosítsuk. Megyénk területén évtizedeken át kiDr. Láng Géza : Talajerő, vegyszeres gyomirtás, raktározás A burgonyatermelés kompT lex probléma, és a termésátlagok növelése csak akkor lehetséges, ha a nemesítés, a vetőgumó-termesztés és az agrotechnika valamennyi korszerű módszerét együttesen alkalmazzuk. Ezek bármelyikének elhanyagolása a termésátlagok megtorpanását, vagy csökkenését hozza maga után. Ahhoz, hogy a világ élenjáró országaihoz termésátlagban felzárkózzunk, szükséges a kísérleti intézetekben eddig elért eredmények gyors és széles körű elterjesztése. Az új burgonyafajták előállításán túlmenően jelentős eredménynek tulajdonítható a margit, az aranyalma, és különösen a gülbaba felújítása. A nemesítésben elért eddigi eredmények nagymértékben könnyítették a burgonyatermesztési és ellátási problémáinkat, de még nem oldották meg véglegesen. Fokozottabb súlyt kell helyezni a leromlást okozó virus betegségek és ökológiai tényezőkkel szemben ellenálló burgonyafajták előállítására. A két burgonyanemesítő intézmény (nyíregyházi és keszthelyi) 1964-re olyan fajtajelölteket ad országos kísérletre, amelynek ' leromlással szembeni ellenállósága az eddigi vizsgálatok alapján lényegesen jobb a nálunk termesztett fajtáknál, és emellett fokozott gazdasági és minőségi követelményeknek megfelel. Az új fajták előállítása és az ezzel kapcsolatos eredmények elérése máris jó kilátásokkal biztat. A burgonyatermesztés fejlesztése szempontjából a korszerű agrotechnika mellett legfontosabb a vetőgumó-termesztés. Egyetlen más növényfajunk sincsen, amelynél a szaporító anyagnak olyan döntő jelentősége lenne a terméshozamok szempontjából, mint éppen a burgonyánál. Viszont, ha megfelelő minőségű és biológiailag nagy értékű vetőgumót akarunk előállítani, a fajtafenntartás és vetőgumó szaporítás során a vírusos leromlás megakadályozását célzó eljárások mellett a környezeti tényezőkre is nagy figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban többek között a vírust terjesztő levéltetvek fertőző repülésének időpontjára és intenzitására kell felhívni a figyelmet, melyet a környezeti adottságok, a klíma, illetve mikroklíma rendkívül nagy mértékben befolyásol. Hazánk területének nagy része vetőburgonya termesztésre nem alkalmas. Több évtized termelési tapasztalata alapján kialakultak azok a tájak — mint a Nyírség, Dél- Somogy savanyú talajú ho- mokvidéke a bakonyi fennsík, sőt legutóbbi tapasztalatok alapján az északi hegyvidék egyes körzetei — ahol egészséges vetőgumó termeszthető. Általában ezeken a tájakon összpontosul az étkezési bur- gonyatermesztés jelentős része. Meg kell szüntetni, hogy hazánk két nemesítő intézete szuperelit és elit szaporításra az ország olyan megyéiben is szaporító telepet tartson fenn, melyek nem optimális burgonyatermelő tájakon helyezkednek el. A vetőburgonya termesztésére legalkalmasabb körzetek és termőhelyek végleges kijelölése azonban a környezeti tényezők kísérleti elemzése alapján lehetséges, melyet a legrövidebb időn be lül meg kell indítani. Ma kétségtelenül a legkedveltebb burgonyafajták Magyarországon a gülbaba, a kisvárdai rózsa és a korai rózsa. A kisvárdai rózsa rendkívül alkalmas primőrö- zésre. A gülbaba azonban leromlás következtében sokat veszített értékéből, noha az utóbbi években már sikerült e fajtát regenerálni. A nemesítésre hárul az új fajták előállítása mellett a köztermesztésben lévő fajták értékes tulajdonságainak fenntartása is. E tevékenység szoros tartozéka, mind a kisvárdai mind a keszthelyi növény- nemesítők tevékenységének. 1962-ben 70 vagon elit vetőburgonyát állítottunk elő. összesen 2900 holdon folyt a Exportburgonya szedés az őri Petőfi Tsz-ben Foto: Hammel J. Tervszerű vetőgumó cserét ran merem ajánlani megyénk valamennyi burgonyatermelő területén a minimális 23 ezer tőszámot, amelyet a talajerő íllapotától függően 24—26 »zerre lehet fokozni, az Ecse- di láp környéki területeken pedig 27 ezerre is. A tápláló anyag utánpótlás, okszerű trágyázás tekintetében eddigi kísérleteink azt mutatják, hogy termésátlagaink emelésénél a talaj termőerejének fokozására igen nagy szükség van. A tipikus nyírségi területen a nyírbátori, baktalóránth'ázi, nagy- kállói járásokban közismerten gyenge minőségű homok van, ahol eddig a harminc-negy- venmázsás holdanként! termésátlagok eléggé gyakoriak voltak. A tapasztalatok szerint burgonyatermesztésünk fellendülésének kulcsát a táplálóanyag biztosításán keresztül tartjuk kezünkben és ezen múlik, hogy milyen ütemben emelkednek terméshozamaink. Az nem képezheti vita tárgyát, hogy a burgonya a trágyázást meghálálja, azonban igen lényeges ismerni a helyes tápanyagarányokat. Véleményem szerint, bár további kísérletek szükségesek ahhoz, hogy az okszerű trágyázás alkalmázásához minél nagyobb hozzáértéssel nyúljunk, a mai ismeretek is lehetővé tennék legalább megkétszerezését a műtrágyamennyiség adagolásának. Szerintem megyénk burgonyaterületein ez gazdaságos befektetésnek bizonyulna. ilakult tájkörzetekre (Kisvár- ia. Dögé környékére, Raka- naz és az Ecsedi láp környéke) kell építenünk és körzeti rendszerben alkalmunk lesz a virus és az ökológiai tényezők okozta betegségek, illetve tártevők ellen sikeresen védekezni. Az egészséges vetőgumó-termesztés feltételeinek kialakítása megyénk területén előrehaladott állapotban van. A Földművelésügyi Minisztériumhoz a továbbiakban az a kérésünk, adjon lehetőséget ahhoz, hogy az általunk megtermesztett egészséges vető- gumókból, sülevény területen 2 más területeinken 3 évenként kicseréljük a vetőburgonyát. Ehhez mi vállalni tudjuk, hogy országunk leromlá- äos területeinek egészséges vetőgumó-szükségletének meg- termesztésében hathatósan részt veszünk. A tőszám emelésének lehetősége és egyben szükségessége a szakirodalomban állandó vita tárgya. A viták eredményeiből 1962-ig nem sok valósult meg.. 1962-es termelési évben egy egészen kicsit, 1963-as évben már megnyugtatóan előremozdultunk a régi megszokottól, hogy az általunk javasolt tőszámmal dolgozzanak burgonyatermelő gazdaságaink. A tőszám fokozásánál igen megfelelő eszköznek bizonyult a sorirányítá- sos módszerrel történő vetés, különösen gülbaba fajtáknál. Saját kísérleteinkből levont tapasztalat alapján bátindul. Vetőburgonyánál az optimális tárolási hőmérséklet 4—7 fok közé esik. Nálunk a szokásos prizmás tárolásnál is biztosítani lehet ezt a hőmérsékletet a prizmák őszi lehűtésével és a földréteg vastagságának szabályozásával. A pontos munkának elengedhetetlen feltétele a prizmák hőmérsékletének rendszeres ellenőrzése. Meg kell kezdeni a burgonyatárolók építését, amelyekben kevesebb kézi munka ráfordítással biztosan lehet optimális tárolási körülményeket biztosítani. Kevés olyan növényünk van, amelyik az istállótrágyázásra és a műtrágyázásra olyan nagy terméstöbblettel reagálna, mint a burgonya. Különösen előnyös, ha a szerves trágyát és a műtrágyát együttesen alkalmazzuk. Kísérletünk során például 30 kiló magnéziumszulfát alkalmazásával 20—30 mázsa terméstöbbletet értünk el. A nagyüzemi tapasztalatok hasonlóan kedvezőek, így az új trágyázási módszer máris általánosan elterjedt. Szükségesnek tartom elmondani, hogy a nyári elgvomo- sodás mérséklésére, esetleg teljes megakadályozására igen biztató kísérletek folynak az új vegyszerekkel.. Az elmúlt évben már beigazolódott, hogy a MERKAZIT (A. 1114) igen hathatósan irtja a legtöbb gyomot anélkül, hogy a burgonyában kárt okozna. Sikerült e vegyszerrel elérni, hogy a burgonyatáblák a tenyész- idő végéig gyomtalanok maradtak. Ez nemcsak a termést befolyásolta kedvezően, hanem lényegesen megkönnyítette a betakarítási munkákat is. Összegezve, ahhoz, hogy folyamatosan, fennakadás nélkül, a fogyasztás igényeit minden tekintetben kielégítő minőségű és mennyiségű burgonyával tudjuk biztosítani. még igen nagy erőfeszítésekre van szükség, mind a nemesítők, mind a burgonyát termesztő gazdaságok részéről. törzselit, szuperelit és elitelőállítás. Az eredményes vetőburgonya-szaporítás jellemzésére meg kell említeni, hogy a közel 3000 katasztrális holdon a termésátlag 115 mázsa volt, amelyből a vetőburgonya 68 mázsát tett ki. E mennyiségi adatok már a vetőburgonya-termesztés fejlődéséről szólnak. Igen nagyot léptünk előre a minőség javításában is. A vetőanyag minőségének javítását szolgálták azok a törekvéseink, amelyek szerint igyekeztünk a törzselit, szuperelit és az elit fokozatú vetőburgonya termesztését a burgonya számára legkedvezőbb tájakon összpontosítani. A vetőgumó-szaporítás egészséges koncentrálásában tehát előrehaladtunk.. Megkezdtük a háztáji területek és a kertek burgonyaállományának lecserélését is, egészségesebb ellenőrzött anyaggal, hogy ezáltal is csökkentsük a virusforrást.. Ezen az úton tovább kell haladnunk és fokozatosan zárt körzeteket kell kialakítani, amelyeken belül csak egészséges, ellenőrzött burgonya kerülhet termesztésre. A vetőburgonya-termesztés ilyen átszervezése, költségtöbblet nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a vírus koncentráció az állományban fokozatosan csökkenjen és egyre egészségesebb vetőanyagot adhassunk át a köztermelés- rtek. A vetőgumó felújításhoz évenként 11—12 ezer vagon államilag ellenőrzött vetőburgonya szükséges. Ennek érdekében több lehetőséget kell biztosítani a vetőgumó előhaj- tatására, a raktározás korszerűsítésére, a szükséges szelektálások időben és jó minőségben való elvégzésére. A raktározás jó módjának nagy jelentőségére különösen szeretném felhívni a figyelmet.. Az idevonatkozó vizsgálatok szerint az étkezési burgonya tartós raktározására a három-hat fok C közötti hőmérséklet a legmegfelelőbb. 3 foknál hidegebb környezetben édeskés ízű lesz a burgonya, 6 foknál melegebb környezetben pedig a csírázás könnyen megA szerves és műtrágyák hatékonyságát homoktalajon fokozza a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói által kidolgozott módszer: katasztrális holdanként 40—50 kilogramm magnéziumszulfát alkalmazása, amely termésfokozó hatása mellett növeli a burgonya fitoftóra-ellenállá- sát is. A talaj kiszáradása elleni védelem egyik fontos eszköze a sűrű ültetés, a huszonhét- huszonnyolcezres holdankénti tőszám, amely biztosítja a nélkülözhetetlen jó vízgazdálkodási viszonyokat, akadályozza az erős felmelegedést és a gyomosodást. Igen fontos a korai ültetés. Ezzel és különösen az előhajtatott burgonya ültetésével, biztosítható, hogy a tápanyagok érvényesülésének időszakában még a talaj nem száradt ki. A korai előhajtatott burgonya ültetésénél a termés nemcsak nagyobb lesz, hanem biztosabb Is. Jellemző erre, hogy szárfelhúzott terméssel a korai fajtáknál 70—90 mázsás terméseredmény érhető el, a középérésűéinél pedig 100—120 mázsa. Jelenlegi fő célkitűzésünk tehát a leromlás, elle.iállóság, a termésbiztonság, a koraiság, illetve a korábbi érés biztosítása, a leromlás meggátlása. A növekvő életszínvonal megköveteli a minőség javítását. Ezt viszont csak speciális fajtákkal elégíthetjük ki. A fajtafenntartásos nemesítésnél és vetőgumó szaporításnál növelnünk kell műszaki és technikai bázisunkat. Növelni kell a speciális szakképzettséggel rendelkező káderek számát. Biztosítani kell a jelenlegi munkatársak szakmai továbbképzését. A kijelölt szaporító gazdaságoknak a korszerű ve- tőburgonya-termesztés által megkövetelt műszaki és technikai bázisát, a szakkáder ellátását megteremteni — ez a sürgető feladat. Agrotechnika terén általánossá kell tenni a korszerű trágyázást, a korai ültetést, és a megfelelő növényállomány biztosítását. A szuperelit és elit szaporításokra specializált gazdaságok más fokozatú vetőburgonya szaporítással és árubur- < gonya termeléssel ne foglalkozzanak. Egyúttal gondoskodni kell burgonyatábláink fertőzéscsökkentéséről és a virust leginkább tovább hurcoló levéltetvek rendszeres irtásáról. A zárt körzetben lévő szuperelit- és elit vetőgumó szaporító gazdaságok szakmai színvonalának emelését, szakemberellátását a legrövidebb időn belül meg kell oldani, még akkor is, ha ez szakember átcsoportosítást vonna maga után. A burgonya termésátlagok növelése csak akkor lehetséges, ha az egészséges vetőburgonya használata mellett alkalmazzuk a burgonyatermesztés agrotechnikájának valamennyi tejlett módszerét. A burgonya talajmunkáinál mindig arra kell figyelemmel lennünk, hogy a talaj megfelelően levegős legyen. Igen kedvezően hat számára a mély talajművelés, amely a mezőgazdasági gépesítés fejlődésével biztosítható. A burgonya alá minden esetben őszi mélyszántást kell alkalmazni. Ezzel be kell munkálnunk a zöldtrágyát, az istállótrágyát és a műtrágyák jelentős részét. Az őszi szántást tava$z- szal semmi esetre sem újra- szántás, hanem mély lazítás kövesse, ügyelve arra, hogy az ősszel leszántott szerves anyag ne kerüljön felszínre. Az egészséges, jó termőképességű burgonyavetőgumó előállítása céljából alapvető feltétel, hogy a növényt megfelelően ellássuk tápláló anyagokkal. A tápláló anyag biztosításában nagy szerepet játszik a szerves és műtrágyák alkalmazása. Még ma is gyakran tapasztalható — különösen homoktalajokon — a tavaszi istállótrágyázás, amely önmagában is káros és veszélyes, különösen aszályos évjáratokban, s ennek negatív hatása még inkább jelentkezik, ha az nem megfelelően érett.