Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

Külpolitikai események sorokban Tájfun gyilkol Dél-Korea partján Dél-Korea partjain az utóbbi napokban nagy erejű tájfun söpört végig. A szél­vihar 49 halálos és 91 sebe­sült áldozatot követelt. Ti­zenegy személy eltűnt. Ratifikálás A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége ratifi­kálta a kettős állampolgárság eseteinek meggátlásáról szóló szovjet—magyar egyezményt, amelyet 1963 január 21-én írtak alá Moszkvában. Felszámolják az írástudat­lanságot Algériában Algériában megkezdődött az _ analfabétizmus elleni kampány. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 73 szá­zaléka írástudatlan. A kam­pány keretében, amelyet ku­bai példára valósítanak meg, először a munkásönkormány­zati szervek tagjai sajátítják el az írást és az olvasást. Szabadlábra helyezték Klaus Roset Klaus Rose nyugatnémet fotoriportért, akit több mint egy hónapig jogalanul vizs­gálati fogságban tartott a nyugatnémet rendőrség, most szabadlábra helyezték. Klaus Rose időnként NDK-lapok számára is készített riporto­kat. Kommunista vezetőt tartóztattak le Ekuadorban Az ecuadori rendőrség a banditizmus elleni harc ürü­gyével hadjáratot indított Manabi tartományban a de­mokratikus erők ellen. Man- ‘q városban a napokban le­tartóztatták L. Vaídiviesót, a helybéli halászszaikszerve- -et vezetőjét, az Ecuadori T'ommiunista Pánt Központi Bizottságának tagját. Nixon az EAK-ban Világkörüld útja során Kairóba érkezett Nixon, az Egyesült Államok alelnöke. Nixon négy napot tölt az EAK-ban. Kilőttek egy Titánt Az Egyesült Államok ra­kétakísérleti telepén kilőttek egy Titán 2 típusú rakétát, amely egy atomrobbanófej makettjével volt felszerelve. Ezt a rákétatípust kívánják felhasználni az Egyesült Ál­lamok legközelebbi űrhajókí­sérletnél. A brazíliai kormány kiegészítése Joao Goulart brazíliai el­nök kiegészítette kormányát. A kormányban négy tárcát kapott Goulart elnök pártja, a Brazil Munkáspárt, hármat a szociáldemokrata párt, ket­tőt a kereszténydemokrata "árt. Befejezte tanácskozását az SZIÍI* plénuma Megválasztották az új pápát Moszkva. (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma pénteken a Kremlben folytatta tanács­kozását. A részt vevők meg­vitatják Leonyid Iljicsov be­számolóját a párt ideológiai tevékenységével kapcsolatos feladatokról. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénumán, a péntek dél­előtti ülésen felszólalva Sza- tyukov, a Pravda főszerKesz- tője kijelentette, hogy az elmúlt tíz év nagy évtized volt a Szovjetunió életében. A fejlődés egész menete igazolta — mutatott rá a továbbiakban —, hogy a béke és a szocializmus erői a bé­kés együttélés viszonyai kö­zött egyre újabb győzelmeket aratnak. A szocializmus erei of- fenzívában vannak, az imperializmus erői véde­keznek. Pártunk áll an­nak a harcnak az élén, amely a gyarmati rend­szer ellen, a dolgozók nemzeti felszabadulásáért folyik. A szovjet sajtó fejlődéséről szólva Szatyukov kijelentette, hogy a szovjet sajtó „tevéke­nyen segíti a pártot a kom­munizmus építésére irányuló tervek megvalósításában.” A szónok elmondta, hogy a szovjet lapok példány száma az utóbbi tíz év alatt meg­kétszereződött és elérte a nyolcvanmilliót. A következő felszólaló, Konsztantyin Fegyin, a Szov­jet írószövetség első titkára a szovjet írók nevében üdvö­zölte a plénumot, majd be­széde további részében azt fejtegette, miért ütközik ösz- sze a nyugati modernizmus a szocialista realizmus módsze­reivel. — Ellenfeleinket — mondta — ingerli, hogy az irodalom a legszoro­sabb kapcsolatban áll a párttal, csak hogy a szov­jet irodalom nem a könyvmolyok dolgozószo­bájában, nem a remeték barlangjában született, az idősebb nemzedék művé­szei a sürgő-forgó nép köréből merítették tapasz­talataikat, alkotásaikat a marxista—leninista esz­mék lelkesítették. Fegyin nevetségesnek mondta a kommunisták el­lenségeinek azt az állítását, hogy a szocialista realizmus csökkenti a művészi egyéni­séget. nivellálja a művészi alkotásodat. —. A szocialista realizmust igen sok művészi tehetség al­kalmazza — mondotta — és ezek műveit nemcsak a csov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Az ülés egyhangú határoza­tot hozott Leonyid Iljicsov, az SZKP Központi Bizottsága titkárának „A párt ideológiai munkájának soron következő feladatai” című beszámolójá­ról. A plenum ugyancsak egy­hangú határozatot hozott az SZKP Központi Bi­zottsága, valamint a KKP Központi Bizottsága kép­viselőinek találkozójáról. A plénumon szervezeti kér­déseket is megvizsgáltak. A Központi Bizottság titkáraivá megválasztották Leonyid Brezsnyevet és Nyikolaj Pod- gornijt. A plénum elfogadta a Ka­zahsztáni KP Központi Bizott­ságának javaslatát és az SZKP Központi Bizottságának tagjai sorából törölte Szalken Dau- leonovot, aki méltatlan maga­tartásával kompromittálta ma­gát. Szergej Varencovot kizár­ták az SZKP Központi Bi­zottságának póttagjai közül, mert elvesztette politikai éber­ségét és betöltött tisztségéhez képest méltatlanul járt el. Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése ezzel véget ért. 100 ezer ember börtönben Iraki kommunista vezető nyilatkozata nemzeti sajátoságok, hanem a művészi modor, a művészi fogások is megkülönböztetik egymástól. A párt állandóan búzdítja őket, hogy tökélete­sítsék művészetüket. — A szocialista realizmus egyre jobban* tért hódít és kibontakozik — hangsúlyozta a szónok — és „a szovjet írók mindig védelmezni fog­ják ezt a módszert, olyan szenvedélyességgel, amely nélkül a művész elképzelhe­tetlen”. —■ üj világot építünk, kia­lakítjuk a kommunista társa­dalom új embernek tudatát és a művésznek ott a helye ebben a nagy munkában — jelentette ki Fegyin. Nyikolaj Cserkaszov lenin- grádi színész felszólalásában a szovjet színház társadalmi szerepével foglalkozott. Rámu­tatott, hogy a kommunizmus építésének időszakában meg­növekedett a színháznak az új ember nevelésében játszott szerepe. A párt és a kormány vezetőinek a művész-értelmi­ség képviselőivel megtartott találkozóiról szólva Cserka­szov kijelentette: A párt azért bírált meg bennünket, hogy művé­szeink elfoglalhassák az őket megillető helyet a kommunizmus építői kö­zött. Nekünk, színházi dol­gozóknak — jelentette ki Cserkaszov — ugyanaz az érdekünk, mint az egész népnek. Egyes, a pártosság ellen fel­lépő művészeket bírálva Cser­kaszov hangsúlyozta, hogy ilyen felfogást csak azok vall­hatnak, akik elfogadhatónak tartják az ideológiák békés együttélését. Az irodalom és a művészet pártosságát Cserka­szov a téma hangsúlyozásá­ban,’ kiválasztásában látja. Végezetül kijelentette: „Sza­badon alkothatunk, a népnek alkotunk. Szilárdan kitartunk a pártosság és a népiség ál­láspontja, az SZKP lenini Köz­ponti Bizottságának álláspont­ja mellett. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénumán felszólaltak Mihail Szuszlov, Borisz Pono- marjov, Jurij Andropov, a Központi Bizottság titkára, akik kifejtették azoknak a né­zeteltéréseknek a lényegét, amelyek egyrészt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, másrészt pedig a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok között állnak fenn. A plénumról kiadott tájé­koztató közlemény rámutat: az SZKP Központi Bizottsá­gának azért kellett így eljár­nia, mert a Kínai Kommunista Párt vezetősége az ez év jú- -j nius 14-i levél közzétételével nem tartotta be a nyílt vita beszüntetésében elért meg­egyezést Vatikánváros, (Reuter—AFP, UPI): Pénteken délelőtt a pápa­választó konklávé második napján a szavazás ötödik for­dulójában megválasztották XXIII. János pápa utódát. 11 óra 22 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtusi kápolna kéményéből, jelezve a megvá­lasztás tényét. A hivatalos formaságok le­bonyolítása után Gttavianí biboros a Szent Péter bazili­ka erkélyéről bejelentette, hogy az új pápa a 65 éves Giovanni Battista Montini bi­boros, milánói érsek lett, VI. Pál néven. A római katolikus egyház 262. pápája, a konklávé má­sodik napján, pénteken dél­előtt megválasztott Giovanni Battista Montini biboros, mi­lánói érsek a VI. Pál pápa nevet vette fel. XX III. János pápa utóda 1897 szeptember 26-án szüle­tett Concesióban, az észak- olaszorszagi Brescia megyé­ben, Édesapja ügyvéd volt, többször megválasztották kép­viselőnek is. Giovanni Battista Mon'init 1920-ban szentelték pappá és hamarosan a római egyházi dip’omata-akadémia tanára lett. 1924-ben a vatikáni ál­lamtitkársághoz („külügymi­nisztériumhoz”) került es 1952-ben államtitkár-helyette­si címet kapott. XII. Pius pá­pa felajánlotta neki a biboro- si kalapot, de nem fogad la el. 1954. november elsején Milánó érseke lett. Jelentős szerepet játszott XXIII. Já­nos pápa megválasztásában, s 1953. december 15-én elfogad­ta tőle a biborosi tisztséget. A második vatikáni egye­temes zsinaton Montini bíbo­ros közvetítő szerepet ját­szott. Nyilatkozat a berlini kínai nagykövetség magatartásáról Berlin, (ADN): A Kínai Népköztársaság NDK-beili nagykövetsége a fennálló szabályok és törvé­nyes előírások megsértésével nyomtatványokat terjeszt. Winzer államtitkár, az NDK külügyminiszterének első he­lyettese figyelmeztette a Kí­nai Népköztársaság nagykö­vetét arra, hogy az ilyen eljá­rás megengedhetetlen. Sajnálatos, hogy a Kínai Népköztársaság NDK-beli nagykövetsége ilyen lépések­kel a marxista—leninista pár­tok azon óhaja ellen jár el, hogy a testvérpártok közötti nyílt vitát fejezzék be és a nézeteltéréseket tárgyalások útján tisztázzák. RAYMOND GUYOT: A német imperializmus magához láncolja Franciaországot fi francia szenátus megszavazta a francia-nyugatnémet egyezményt Prága (MTI): Anvar Musztafa, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja nyilatko­zatot adott a Rudé Pravo szerkesztőségének hazája je­lenlegi problémáiról. Az iraki kommunista veze­tő nyilatkozata bevezető részé­ben foglalkozott azokkal az okokkaű, amelyek előidézték Kassizem antidemokratikus diktatúrájának bukását, majd rámutatott arra, hogy a jelenlegi bagda­di kormány hatalomra kerülése óta brutálisan gyilkolja a haladó és a aemoKraiiKus gondolko­dású embereket. Az elmúlt négy hónapban mintegy 10 ezer személyt gyilkoltak meg és mintegy 100 ezret vetettek börtönbe, vagy hurcoltak koncentrá­ciós táborokba. A Kasszem által alaposan megnyirbált demokratikus jogokat is tel­jesen megszüntették és véres népellenes diktatúrát terem­tettek. A véres fasiszta rendszer fokozatosan elszigetelő­dött az ország összes je­lentősebb politikai erői­től és így ma már csak a had­sereg egy része és a ren­dőri erők támogatják. Nyilatkozata további részé­ben Anvar Musztafa foglalko­zott a bagdadi kormány azon állításaival, hogy a kurdok el akarnak szakadni Iraktól és hogy a kurdok mozgalma az imperializmust szolgálja. Rámutatott arra, hogy ezek teljesen valótlan állítá­sok és jellemző, hogy miköz­ben az iraki kormány a kur- dokat vádolja imperialista barátsággal, közben éppen ők azok akik szorosan együtt­működnek a CENTCMmperia- lista tömbbel és a nyugati olajtársaságokkal. A plénumon nagy beszé­det mondott Nyikita Hrus­Párizs, Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: A francia szenátus csütör­tökön éjszaka 163 szavazattal 69 ellenében, megszavazta a francia—nyugatnémet egyez­ményt. A kommunista és szocialista szenátorok az egyezmény ellen szavaztak. Előzőleg a szenátus 185 71 arányban elvetette a szocialistáknak a ratifiká­lás elhalasztására tett javaslatát. A polgári ellenzéki partok képviselői ezúttal mérsékel­tebb ellenállást^ tanúsítottak az egyezménnyel szemben, mint a képviselőházban. Többen kifejtették ugyan az egyezmény katonai és politi­kai rendelkezései miatti ag­godalmukat, de végül is arra A „forró drót“ haszna és lényege Az Izvesztyija szerkesztőségi cikke Az Izvesztyija pénteki szá­mában szerkesztőségi cikk­ben foglalkozik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kor­mányfői közötti közvetlen vonalról történt megegyezés­sé)., amelyet csütörtökön, jú­nius 20-án, írtak alá Géni­ben. , A lap megállapítja: A K”eml—Fehér Ház közvetlen vonal megfelelő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy elhárítsák a szerencsétlenségből vagy számítási hibából fakadható háborús konfliktust. Ebben foglalható össze a vonal hasz­na és lényege. ■ AZ ANGOL HADSEREGÜGYI MINISZTER DRÁGA SZENVEDÉLYE Macmillan: Szégycllje magát Mr. Profumo! Maga orgiá- zik a vörös hajú démonnal, és a számlát a konzervatív párttal fizetteti meg!.... Toncz Tibor rajza. az álláspontra helyezkedtek, hogy az egyezményt meg kell szavazni, mert elvetése nagy visszatetszést keltene Bonn­ban. Péridier szocialista sze­nátor visszautasította ezt az érvelést. A francia parlamenti képviselők számára a fran­cia közvélemény a mérvadó — hangoztatta —. nem pedig az, hogy mit gondolnak majd Bonnban. Raymond Guyot, a kom­munista párt szónoka rá­mutatott: francia részről hivatalosan beismertek, az egyezményt Adenauer kifejezett kívánságára kö­tötték meg. Miért van szüksége Nyugat- Németországnak erre az egyezményre? Azért — han­goztatja Raymond Guyot — mert az újból feléledt német imperializmus magához akar­ja láncolni Franciaországot, hogy revanspolitikája követe­lésére kényszerítse. Francia- ország még sohasem írt alá nemzetközi szerződést, amely egy idegen hatalomnak olyan messzemenő közvetlen bea­vatkozási lehetőséget adott volna Franciaország ügyeibe, mint az Elysée-palotában megkötött szerződés — mon­dotta Raymond Guyot. Ezután felhívta a figyel­met: a nyugatnémet impe­rializmus olyan gazdasági erőkre támaszkodik, amelyek lehetővé teszik, hogy hege­móniára törjön Nyugat-Euró- pában. A szónok felvilágosítást kért a kormánytól, igaz-e, hogy a Bundeswehr az egyezmény értelmében újabb katonai támasz­pontokat kap Közép- és Dél-F’ranciaországban. A nyugatnémet és a francia vezérkar szoros együttműkö­désének semmi köze a fran­cia-nyugatnémet kibékülés­hez, cinkos szövetkezést je­lent, amely nem a haladást es a békét szolgálja — szö­gezte le a Francia Kommu­nista Párt szónoka. A kormány nevében felszó­laló Habib Deloncle külügy­miniszter-helyettes nem vitat­ta a kommunisták és szocia­listák érveit, sőt kijelentette: a két vezérkar gyakori ta­nácskozásainak célja, bogy összeegyeztessék a stratégiai és takt’^-ai elképzeléseiket. A Kremlt a Fehér Házzal összekötő géptávíró vonalat — mutat rá a lap — csak rendkívüli körülmények kö­zött fogják használni kizáló- lag a két kormányfő közötti összeköttetésre. A Kreml— Fehér Ház közötti géptáviró vonalat azért hozzák létre* hogy a békét veszélyeztető rendkívüli helyzetben, ame­lyet a Moszkva és Washing­ton közötti közvetlen és gyors tárgyalásokkal el lehet ke­rülni, vagy ki lehet küszöböl­ni, megbízható érintkezési le­hetőséget teremtsenek. a Szovjetunió miniszterelnöke és az Egyesült Államok elnöke számára. A lap megjegyzi, hogy a lR-hatalmi leszerelési bizott­ság másfél éve meddő mun­kájának ez a megegyezés az egyetlen valamire való ered­ménye. Az Izvesztyija szerkesztősé­gi cikkében arra utal, hogy a nyugati sajtó úgy próbálja beállítani a közvetlen vona­lat, mintha ez lenne az egyet­len csodaszer a nukleáris fegyverkezési hajsza minden veszedelme ellen. A nyugati sajtónak ezzel nyilvánvalóan az a célja, hogy leplezze a genfi tárgyalások eredmény­telenségét és elhárítsa a fe­lelősséget a nyugati hatalmak­ról. A lap végezetül ezt írja: A szovjet kormány beleegye­zésével a közvetlen vonal megteremtésébe újból bebizo­nyította jószándékát a béke és a leszerelés ügye iránt. Es megmutatta, hogy a Szovjet­unió kormánya hajlandó el­fogadni minden lehetőséget, amivel csökkenthető a nuk­leáris háború veszélye.

Next

/
Thumbnails
Contents