Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-25 / 146. szám

Műanyagfólia alatt hajtatott korai paprikát szüretelnek Tisza vasváriban. (Hammel J. felv.) II pépesítet! zölfHucerna a sertések takarmányozásában A nagyecsedi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben a „Lucer- napépesítő gép alkalmazási le­hetőségei és előnyei a sertés- tenyésztésben'1 címmel meg­tartott bemutatón 75 terme­lőszövetkezeti elnök, agronó- mus és állattenyésztési bri­gádvezető vett részt. Előadást dr. Bajor Ferenc, az FM. Ál­lattenyésztési Főigazgatóság sertéstenyésztési osztályának vezetője tartott. Felhívta a fi-, gyeimet arra, hogy megyénkben sem lehet a sertéstenyésztés fő iránya a süldönevelés és azok ér­tékesítése, mert az • na­gyon drága. A választási malacok kilo­grammonkénti előállítási költsége 35 forint körül van, még az 50 kilogrammos sül­dők előállítási költsége is magasabb, mint amennyiért eladhatja a termelőszövetke­zet. A jövedelem akkor je­lentkezik, ha a gazdaság úgy takarmányozza, gon­dozza a malacokat szü­letésüktől kezdve, hogy a leadható hízcsúlyt minél fiatalabb korban elérjék. A kocákat úgy tartja, hogy azok évenként kétszer ma- lacozzanak, malacaikat lehe­tőleg elhullásmentesen ne­veljék fel. A termelőszövetkezet ah­hoz, hogy a sertéstenyésztés jövedelmező legyen, hogy he­lyesen, gazdaságosan tudjon takarmányozni, csak annyi kocát tartson, ahányszor ko­cánként 50—55 mázsa abrak- takarmányt tud termelni a sertések számára. Úgy kell tervezni, most az előtervek készítésének idején, hogy ne kerüljön sor süldő eladásra, de vásárlásra se legyen szük­ség. A hízlalási terveket az állatok mozgatása nélkül kell teljesíteni, erre a szállí­tási költségek megtakarításán kívül komoly állategészség­ügyi érdekek — a különböző sertés-betegségek megelőzései — köteleznek bennünket. Feltétlen javítani kell az 1 kocára jutó évenként eladható hízók létszámát. Amíg évente országos vi­szonylatban kocánként 10 hízó kerül eladásra, addig a termelőszövetkezeteknél ez a szám 6,5, az állami gazdasá­goknál 7,5. A tenyésztendő fajta meg­választásánál is komoly hi­bák vannak. Ha már meg­van az igényes fehér hússer­tés, igyekezzen a gazdaság az istállót átalakítással a fajta igényének megfelelővé tenni, hogy az téli fiaztatásra és a malacok felnevelésére alkal­mas legyen. Ahol a fehér hússertés igényeit kielégíteni nem tudják — bár ezé a faj­táé lesz a jövő — ott át kell téfrni a Cornwall, vagy a mangalica fajta, vagy azok keresztezésé­ből származó sertések tar­tására, mert az lesz az ésszerűbb és jövedelmezőbb. Elengedhetetlen követel­mény a munkájukat értő és szerető sertésgondozók meg­becsülése és azok állandó képzése. A sertéstenyésztés gépesítése egyre gyorsabb ütemben fejlődik. A gépek nemcsak megkönnyítik a munkát, hanem olcsóbbá is teszik a termelést. Ennek egyik bizonyítéka a pépesítő gépek alkalmazása a lucerna gazdaságos takarmányozásá­nál. A pépesítő gép a 20—25 centiméteres zsenge lucer­nát spenótfőzelék-szerű masszává zúzza, amelyből már a szopósmalacok ab­raktakarmányába is lehet keverni, az adag 20 százalékának megfelelő. mennyiségben. Ez az arány fokozatoson emel­kedj; hízó és tenyészsüldőnél 30-—10 százalékra. A 100 ki­logramm körüli hízó- és té­ny é&zsüldő napi adagjában 2,5 kilogramm lucamapépet lehet megetetni. Az 1—3 hó­napos vemhes kocáiknak 1,2 kilogramm kukoricadarával és 4 kilogramm lucernapép­pel elegendő táplálóanyagot biztosíthatunk. Az előrehala­dottam vemhes kocáknak nyáron igen megfelelő össze­tételű: 1 kilogramm kukori- cadara, 1,75 kilogramm árpa- dara, 0,5 kilogramm korpa és 5 kilogramm lucemapép- eleség. A 8—9 malacot szop­tató kocák takarmányadagját is kevés fehérje abrakkal kell kiegészíteni, ha a szükséges fehérjét züldlucernapéppel biztosítjuk. Jó a következő takarmánykeverék: 1 kilo­gramm kukoricadara, 2 ki­logramm árpadara, 1 kilo­gramm korpa, 0,5 kilogramm borsó, vagy 30 dekagramm napraforgódara és -•4 kilo­gramm lucernapép. Ásványi anyag kiegészítéséről — ta­karmánysóról és a szükséges mértékig takarmánymészrőJ — minden esetben gondos­kodni kell. Egy hízónak 2—2,5. egy kocának 7—8 mázsa zöld­lucerna szükséges egész nyáron. Tavasszal, amint a lucerna 12—15 centi­méteres, meg kell kezde­ni az etetését, így egész nyáron lehetséges a meg­felelő zsenge lucerna ete­tése. Számítások szerint a lucer­napépből és gazdasági takar­mányból helyesen összeállí­tott napi adag takarmányo­zási költsége a 40 kilogramm körüli hízóknál 0,88 forinttal, az előrehaladottan vemhes és szoptatós kocáknál 1,58 fo­rinttal olcsóbb mint a tápok kizárólagos etetése esetén. Szkita József tkv. felügyelőség vezetője típusokat csakis a megfelelő munkáknál alkalmazzuk el­sősorban. Akkor, amikor pél­dául nagy feladatok vannak a gyümölcstelepítések talaj- előkészítésénél, nem engedhet­jük meg azt, hogy a Lánctal­pas traktorokkal végezzük a silóanyag tömörítését .. Az elmúlt évi és téli or­szágos tapasztalatok azt mu­tatták, bogy a kalászosok be- állottsága. és áttelelése kizá­rólag a vetés idejétől függ. Hevesben például idejében vetettek, a kifagyás nem volt számottevő, Borsodban, az előbbihez hasonló természeti adottságok között az őszi Ka­lászosnak több, mint fele fagykárt szenvedett a Késői vetés miatt. Megyénkben 25 ezer holdnyi vetés történt ké­sőn, s ennyi a kifagyott te­rület is. A központi készlet­ből biztosított vetőmag rozs­ból szeptember 15-ig, bú­zából október 1-ig leszállítást nyer. Az árpát, rozsot októ­ber 10-ig, a búzát október végéig feltétlenül szükséges elvetni. A kenyérgabona vetésterü­letének 56—60 százalékára in­tenzív búza kerül az idei őszön. Elsősorban a Bezosz- tája I-es jöhet számításba, s a Fértődi 293-as. Minden ter­melőszövetkezet már most je­löljön ki gyom- és keveredés mentes területeken búza, rozs és őszi árpa táblákat vető­magnak, saját szükségletének a biztosítására, s olyan tsz-ek- nek cserére, amelyekben nem megfelelő a termés minősége. szedése és azonnali elé­getése. Nagyon sok helyen látható, hogy a hemyófészkeket a fákról levágják és a fa alá dobják. Az így ledobott fé­szekből a hernyóik vissza­másznak a fára és tovább végzik a kártételüket. Erő­sebb fertőzés esetén — műkor erőművi úton nem érhetünk el eredményt — alkalmaz­zuk a vegyszeres irtást. A vegyi védekezésre leg­alkalmasabb idő az első hernyőfészkek megjelené­sétől számított első 3 hét, mivel a fiatal hernyók sok­kal érzékenyebbek mint az idősebbek. Legjobb eredménnyel a különböző DDT hatóanyagú szerekkel tudunk védekezni, mivel e szerelékei szemben a legérzékenyebbek. Védekezésre ezért 0,8 — 1 százalékos „Holló 10” permetezőszert használ­junk, attól függően, hogy a her­nyók milyen fejlődési stádi­umban vannak. Földes Béla Növényvédő Állomás Káüósemjén illetékes tanács vagy tsz iga­zolja. A felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a jelentkezők, akik tsz-ben, állami gazda­ságban, erdőgazdaságban, gép­állomásokon dolgoznak, azok a párt- és tanácsi dolgozók, akiknek munkakörük ellátá­sához középfokú szakmai ké­pesítésre van szükségük. A jelentkezési határidő: augusztus 15. A kérvényt a technikum igazgatójához kell beküldeni az alábbi mellékletekkel: szü­letési anyakönyvi kivonat, rövid életrajz, munkahelyi ja­vaslat, szakmunkásbizonyít­vány, vagy szakmai gyakor­lat igazolása. A felvételi követelmények­nek megfelelő, jelentkezőket felvételi vizsgára hívják be, s csak sikeres vizsga esetén nyerhetnek felvételt. A felvé­teli vizsga anyagát az iskola megküldi a jelentkezőknek. A felvételi vizsga anyaga a VIII. általános iskolai mennyiség- tan, mértan, magyar nyelvtan illetve helyesírás. Gépészek­nek szabadkézi rajzból is vizsgázniok kell. A felvételi vizsga ideje szeptember vagy október hónap. Érettséginek megfelelő ér­tékű végzettséggel ren­delkezők különbözeti vizs­ga letételével második éven folytathatják tanul­mányaikat. A különbözeti vizsga tárgya kertészek­nél: általános kertészeti ismeretek, és agrokémia: gépészeknél: ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, műszaki rajz, mező- gazdasági enciklopédia és gépüzemelés - műhelygya­korlat. Uj típúsú szakiskolát (ker­tészeti) végzettek szintén te­hetnek különbözeti vizsgát — magyar, matematika, kémia, fizika — és második évre je­lentkezhetnek. A tanulmányi idő négy ér. Kertészeti és Gépész Technikum igazgatósága. 1964 legyen a gabona­probléma megoldásának éve! A mélyszántás elmaradása, vagy nem megfelelő végzése évenként egymilliárd forint értékű terméskiesést okoz egyrészt, másrészt emiatt nagy a taiajművelés: ráfor­dítás, sokkal drágább a nö­vényápolás. Az azonnali trágyázás, majd mélyszántás sokkal olcsóbb, mint a kiszáradt talaj szán­tása, mert az ilyen területen a vetőágy készítése többször munkát igényel. A második félévi műtrágya­keret biztosítva van. Egyrészt a tsz-ek idejében igényeljék a műtrágyát, nyújtsák be fe­dezetigazolásukat, másrészt az AGROKER minden termelő- szövetkezetnek időben arányo­san szállítsa a műtrágyát Nem fordulhat elő olyan eset. hogy az egyik tsz-nek már az egész igényét kielégítik, mis a másik még semmit sem ka­pott. A magasabb termésho­zam biztosítása érdekében mind az intenzív, mind a ha­zai fajtájú búzáknak azonos talajmunkát és tápanyagellá­tottságot kell biztosítani! A vetések talajelőkészitő munkáit egyéb lényeges fel­adatok elvégzése, nem meg­felelő szervezés esetén, ked­vezőtlenül befolyásolja. A si­lókukorica betakarításánál például nem lehet az erőket szétaprózni, mert így igen le­csökken a munka termelé­kenysége. Legyen aratás, őszi betakarítás, vagy éppen a si­lózás, minden munkánál a gé­pi erők kom,plex igénybevéte­lére kell törekedni. Nagyonis lényeges, hogy az egyes gép­A megyei és járási mező- gazdasági vezetők legutóbbi tanácskozásán a gabonaprob­léma megoldásának a mód­jával foglalkoztak. A gabona­kérdést a rhásodik ötéves terv keretén belül 1964-ben szük­séges megoldanunk, s a fel­adatra az idei aratáskor keli felkészülni. A gabonatermesztésben alapvető feladat a terület gondos kijelölése, a talajmun- kák szakszerű elvégzése, a megfelelő fajtájú vetőmag biz­tosítása, az idejében való vetés, a megfelelő magmeny- nyiség, vetésmélység, a szak­szerű gyomirtás. A tenniva­lók érdekében a termelőszö­vetkezetek július közepéig je­löljék ki az őszi vetésre al­kalmas területeket, hogy az elővetemények lekerülése után azonnal megkezdhessék a vetést előkészítő talajmun­kákat. A kapás elővetemé- nyekben aratás idején azért is nagyon fontos a gyomir­tás, hogy az oda kerülő ga­bona tiszta talajba kerüljön. Jól ápolt területen ~ ahol tavaly mélyszántást alkal­maztak — a későbbi kapás­növény lekerülése után szán­tás nélkül, disztillerrel is eredményesen végezhető a ve­tőágy elkészítése. Az évelő pillangós elővete- ményt a második kaszálás után feltétlenül szükséges le­szántani, hogy a gabona jó magágyat kapjon. Őszi kalá­szos előtt másodvetésű nö­vényt termeszteni nem sza­bad! Ha gabona gabona után kerül vetésre, a tarlót mini­mális magasságra kell vágni, s általában szükséges elvé-- gezni a gabonafutrinka elleni védekezést HCH-porozással. Jelentős a csillagfürtöt ter­mő terület. A csillagfürt magtermést kombájnnal ta­karítsuk be, szalmája, nitro­gén műtrágyával megszórva kerüljön leszántásra. A meg nem értésből szár­mazó legtöbb problémát a nyári talajmunkák okozzák a szövetkezetekben. Általános elv, hogy az aratás megkez­désének napjától számított ti­zedik napig a koanbájnszal- ma is, a keresztek is leke­rüljenek a területről. Az ösz- szes arra használható gépál­lomási és szövetkezeti gépe­ket a tarló talajmunkáira kell állítani: nappal szállítás, cséplés, éjjel, a második mű­szakban talajmunka legyen. Legfontosabb a tarló mielőb­bi megszüntetése. Valameny- nyi erőgéppel elsősorban a tárcsázást, tarlóbuktatást szükséges elvégezni, mert tarló lezáratlan nem marad­hat. Utána — vagy ha az erő megengedi, közben — nyári mélyszántást, vagy vetőszán­tást kell végezni, s e szántá­sok felületét is azonnal le­zárni a megfelelő munkaesz­közökkel. Korhatár nélkül Új évfolyam indul a középfokú kertészeti és gépészeti technikum levelező tagozatán A Nyíregyházi Középfokú Mezőgazdasági Gépész és Kertészeti Technikum levele­ző tagozatára, az 1964. ja­nuárjában induló új oktatási évre elsőéves tanulókat vesz­nek fel. A levelező oktatás 1964. tanévére korhatár nélkül — 16. életévtől — azok a jelentkezők kérhetik felvételüket, akik elvé­gezték az általános (vagy elemi) iskola nyolc osz­tályát, vagy az ezzel egyenértékű középiskola négy osztályát, a techni­kum szakirányának meg­felelő szakmunkásbizo- nyitvánnyal vagy két év­nél több szakmai gyakor­lattal rendelkeznek. A kétéves szakiskolai vég­zettség kétéves szakmai gya­korlatot igazol. A tsz-dolgo- zók szakmai gyakorlatát az A szövőlepkének — mint ismeretes — legkedveltebb tápnövénye az eperfa, kőris­levelű juhar, szilva, alma, cseresznye, meggy, dió és a fűzfa. A szövőlepke elleni vé­dekezés nagy fontossággal bír nálunk Szabolcs-Szat- már megyében, mivel al­maexportunkat nagyban veszélyezteti. Nem egy termelőszövetkezet­nek legnagyobb jövedelme az elmaexportból származik. A szövőlepkére — mint ve­szedelmes kártevőre — kor­mányzatunk kiterjesztette a zárszolgálati rendszabályokat. Az ellene való védekezés a 12/1960. FM. számú rendelet értelmében kötelező. Az olyan gyümölcsösből, vagy melynek a környéke szövő­lepkével fertőzött, exportra gyümölcsöt szállítani nem le­het. A védekezés alapja a figye­lőszolgálat, melynek a kárte­vő tápnövényéül szolgáló gyümölcs és egyéb fákra kell kiterjednie. Legcélszerűbb eljárás az ágak hegyén található, még csak néhány levél­ből álló hernyőfészkek le­A szövőlepke az exportgyümöles veszedelmes ellensége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents