Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
ŰJ KÖNYVEKRŐL SliiiLLyzdt ? Pándl Pál tanulmánykötetéről X szerző most megjelent tanulmánykötete a magyar irodalom olyan korszakát dolgom fel, amelyet mindeddig — noha vita már sok volt ~ nem vetítettek ki még megfelelően. Voltak viták, különböző vélemények, sőt kinyilatkoztatások, de ezek többnyire nem adták meg a szo- daliita és kommunista irodalom keletkezésének kereszt- metszetét megfelelő mélységben és magasságban. Fándi Pál ebben a kötetében elégtételt szolgáltat József Attila kortársai közül a kommunista és szocialista íróknak a pártosság és a történelmi hűség talajáról. A kötet ,,Nézetek és nézet- eltérések’5 című munkájában i,helyére rakja’5 azt a költő- nemzedéket, amely a felszabadulásig számottevő volt. Legfőbb, amit Pándi Pál hangsúlyoz; a szóban forgó időszak íróinak megítélése ho- ,'atartozandósá Kukat illetően. A párt irodalompolitikájából kiindulva differenciálja a szo- lialista és polgári irodalom ilakjait, különösen az antifasiszta mozgalom Idején dolgozó írók szerepét tisztázza éles okfejtéssel. Mint már régebben is álláspontot foglalt * korszak néhány kérdésében, most újjólag kijelenti, hogy az ■gyes progresszív, de nem izorialtsfa írókat korábban izocialistának tüntették fel jogtalanul. Hasonlóan a kommunista írók elbírálásánál megjegyzi: *,... a kommunista Írók táborában csak olyan Írókat tartok számon, akik valóban szervezői voltak a kommunista mozgalomnak”, Ezzel a félreérthetetlen szabatossággal világítja meg a fasizmus Idejében azokat az összefüggéseket, amelyek eltüntetik azt a téves nézetet is, miszerint a fasizmus idején elpusztult írók (több mint száz író) valamennyien kommunisták voltak. „A háborúban elpusztult íróknak nagy többsége a fasizmus áldozata, a hitlerista >,fajl törvények” következtében veszett el munkatáborokban, büntetőszázadokban” — írja Pándi. Következésképpen kijelenti, hogy *... a mártír író fogalma nem szükségképpen azonos a fasizmus által elpusztított kommunista-szocialista írókéval". S ezt az állásfoglalását így summázza: „Sem a kegyelet, sem a tehetség elismerése nem adhat felhatalmazást politikai átminősítésre.’1 Ezek a sarkallatos megállapítások helyesen tükrözik pártunk irodalompolitikát elveit és végtelenül indokolt, hogy a magyar Irodalom e korszaka mindenki előtt félreérthetetlenül tisztán álljon. A történeti és esztétikai érték problémakörében a szerző felveti, hogy noha a kor közEgyetemes Filozófiatörténet léséről szőlő tanulmányok (XXr-XXX) fejezet Nagyon méltánylandó — és az oktatásba« igen «okát segít majd —, hogy a szerző ez általános elvi fejtegetések mellett az egyes nagyobb és filozófiai szempontból nehéz Len in- művek („Materializmus és empiniokritlclzinus", hFilozófiai füzetek”) lényegi tartalmi ismertetésére Is vállalkoztak. fí fejezetek során tisztázódik az olvasók előtt Lenin igazi filozófiai hagyatéka. A szerzők feltárják a személyi kultusz tdőszakánaík káros következményeit a filozófiai kutatás terén, és bemutatják, hogy a személyi kultusz felszámolása «ián a nemzetközi munkásmozgalom milyen jelentős elméleti megállapításokkal gazdagította a marxista filozófiát. A tankönyv elemzi a XXIX. kongresszus és az SZKP új programja legfontosabb tételeit is, A írni nyugat-európai és amerikai idealista filozófia ismertetése és bírálata során a szerzők érvényre juttatták azt az elvet, hogy a legelterjedtebb és legveszélyesebb eszmei ellenfelekre kell a fő tüzet irányítani. Ebből a helyes elvből adódott, hogy a nuopozltívizmusnak és az egzisztencializmusnak az eddiginél részletesebb és mélyebb bírálatát kapjuk. AZ „Egyetemes Filozófia- történet“ természetesen nem mentes a kisebb hibáktól. Ezek azonban eltörpülnek a mű szerkezeti, tartalmi és pedagógia érdemei mögött, és a könyv minden bizonnyal jól szolgálja majd a világnézeti nevelés szükségleteit. SZÜTS LÁSZLÓ; SZÉGYEN ÉS CSODÁLAT Néha még ma is föl-föltámad bennem a szégyen s a csodálat „Mama! hogy bírja?” Jaj, fáradtan hányszor kérdeztem, hogy faggattam! Kendőjét homlokára húzva rám mosolygott, bajomat tudta, „Pihenj hát kicsit!” ...Bős az árnyék, de akár tűző napon állnék, arcom süti, éget a szegyen, s őszinte csodálattal nézem; KrumpIHővek között hajlongva, mintha acél-dereka volna, kapál, kapál, fáradhatatlan — s voltam húsz éves, ő meg hatvan. Ha még egyszer kapálni hívna, megkérdezném: „Mamai hogy bírja?” Megkérdezném, de lám, már pihen, árnyékba fiit a föld mélytben. Csak hogyha krumpli-táblát látok. Jóllehet fürge gép kapál ott, énvelem játszik a káprázat: né, ott öreganyám kapátgat! Film Lenin életéi A moszkvai televízió a napokban első ízben közvetítette a Lenin életéről Appassionato címmel készített tv-fll- «het A film két órát ábrázol Itenin életéből: bemutatja Gorkijnál tett látogatását, ahol IkfflSn Dobrovejrt zongoraművész előadásában meghallgatta az Appasslonatát és elbeszélgetett Gorkijjal. A Gorkijjal folytatott eszmecsere során Lenin vitába szállt Welss-*zel, újabb és Cjabb bizonyítékokat hozott fel az angol író helytelen álláspontjának megvilágítására. E filozófiai vitában Lenin igen erős érvet hangoztatott: a nagy Appasslonatát, amelyet az emberbe vetett hit hat át. „Mindig büszkeséggel, lehetséges, hogy naív büszkeséggel gondolom: íme, milyen csodákat tudnak az emberek véghezvinni” — Lenin eme szaval adják az új film alapi gondolatát. A filmet Jurij Visinszklj rendezte. A rómaiak kapcsolatai Nyírbátorral és környékével Kik lakták a Nyírséget as ókorban? — A Sóhordó utca titka Érdekes kutatásokat folytat a római kon településekkel kapcsolatban „Szalon lat Barnabás, a Nyírbátori Bát- liori István Múzeum igazgatója. Feltevése szerint Nyir- bátor, a Nyírség keleti részének legjelentősebb települése, két egymást keresztező útvonal metszéspontjában keletkezett, >méo az ókorban, FejjVkté-^H és jölentőségét egyebek mellett kedvező fekvésének köszönhette. Északkelet felől a Szamos vidékét, a Tiszahátat és az Északkeleti Felvidéket összekötő út mentén alakulhatott tó az első település. Ez az út délnyugati irányban haladt, az északkeleti részt kötötte össze a dús nyugati val, az Alfölddel. A másik út északnyugat- délkeleti Irányú, a Hegyalját kapcsolta össze Erdéllyel. A két út találkozásánál keletkezett Nyírbátori A' kutatás szerint már a rómaiak előtt megvolt ez az út, s virágzó kereskedelmet bonyolított le Dácia és Nyugat között Ebből az- Időből ugyanis kelta, ífállat és Rajna-menti <f nlékek kerültek elő. A Nyírbátor környéki pénzle’etek is alátámasztják azt a feltevést, hogy a község területe már az ókorban Kereskedelmi és forgalmi szempontból fontos útvonalhoz közel feküdt. Róma európai politikájában Dácia volt az utolsó bekebelezett tartomány, melynek aranya Rójma gazdasági äteO'mek alapja volt Aranyon kívül vasban és sóban is gazdag e tartományi Van Nyírbátorban egy utca, Só- hordó utónak hívják, valószínűleg a középkor óta. Ez figyelemre méltó, mert ha a sóhordók a középkorban ebben az utcában telepedtek meg* akkor a községben kellett folynia a sókereskedelem- nek, sószállftásnak. Ha a középkorban ezt az utat találta magának az erdélyi só: miért ne találhatta volna magának Ugyanezt korábban Is? Arra is választ akar adni a kutatás: Jcífc lakták a Nyírséget ebben az időben, almikor a Meszes gerincén római őrszemek álltak. (Az Időszámítás utáni II században.) Egy régi térkép maradt fenn ebből a korból, szerzője Ptolemaios beírta az itt élő nép nevét Az ismeretlen A nyíribronyi Üj Élet Tsz móregraktárából szúrós, orrfacsaró DDT-szag csap ki. Itt dolgozik SzőUősl Gusztáv, aki tagja a körzeti versenyen első helyezést elért helyi tóz énekkarnak. Előjön a raktár mélyéből, kezét gondosan megtörli, s úgy nyújt kezet. — Kc| szülnek valamilyen féBépésre? — kérdezzük tőle. —* Most nem. Mindenki dolgozik a földeken, nincs rá Idő.-« Mikor alakult az énekkar? — Tavaly ősszel. Kosztván Ferenc tanár szervezte, — S hogy szánta el, hogy belépjen maga is? — Nagyon szeretem az ilyesmit, Ha nem szeretném, nem csaptam volna fö! énekkar; tagnak. Mióta nős vagyok, már három színdarabon ts játszottam. Legutóbb a SrAzházas lakodalomban. — És az asszony? ö nem haragudott az esti ksmamdá- sokért? ElmosyiyodSk, megvatesrja a fejét: —* Hát neki eleinte btany nem tetszett, de hogy most az énekkar első lett, nem szól. DALSZERETŐ IBRONYIAK — Édesapám a mezőn van, a tsz-ben dolgozik. Csak este jön haza. — Margitka is énekkart* volt az általános iskolában. — tudtuk meg Kusztván Ferenc énektanártól, A múlt évf kulturális versenyen as ő kórusukkal is első helyezést értek áL A dal, a zene szeretete ebben a faluban nemzedékről, nemzedékre száll és egyre többen jelentkeznek az énekkarba, — mondja Kussstván Ferenc. — Látják sikereinket s szívesen jönnek énekelni, ősszel, amikor újra megkezdődnek a próbák, a szereplések, kibővítjük a kórust. Létszámunk legalább kétszeresére növekszik majd. Nyárra mi a tervük? — Június 22-én háromnapos jutalom kirándulásra megyünk Mfettolc környéké«, A járási tanács fedezi az útiköltséget. Ezt a körzeti versenyen szerzett első helyezésit kaptuk jutalmul, A tsz-énekkar most a nyári mezőgazdasági munkákban szorgoskodik, de ősztől kezdve esténként ismét/ a próbákon és a színpadon öregbít} hírnevét, (Ratkó—Szilágy!) Pedig nem volt könnyű az (énekkari próbákra is járni, ezeknek a tsz-tagolcnak, tegzen közülünk a legtöbben esti Iskolába Is járnak. — Hányán jelentkeztek az énekkarba? — Huszonötén. Egy kivételével mind tsz-tagok és házasemberek vagyunk. — Ahol jön Majoros Pál komára, ő Is énekel a kórusban. — Én még Bőmig Igazgató idejében kezdtem. 14 éves koromban — mondja Majoros Pál. — Csak aztán abbamaradt. Tavaly, mihelyt szó esett az énekkar megalakításáról, azonnal jelentkeztem, csak már lassan kiöregszem belőle. — Ugyan! Hány éves is vagy? —- szól közbe SzSllősi Gusztáv, Harminchárom. Az semmi, én negyvenöt vagyok, mégsem hagyom ott. — KI a legidősebb? — Boka István. Úgy ötvenkettő, ötvenhárom éves. Db őt nemigen találják otthon. Valóban nem találtuk meg a lakásán, de első* gimnazista kislánya, Margitka otthon volt, Fedles Mlhályről, a híres szabolcsi mesemondóról nevezték el a közelmúltban szülőfaluja, Aporligci helyi művelődési házát. A rajz Désl-Huber István műve. Július 28-árt nyit a Pécsi Nyári Szabadegyetem A TIT Baranya megyei szer- dulások utazási költségei és vezete a Pécsi Orvosludomá- Pécs várossétáin a nevezet ennyi Egyetem, a Pécsi Tudó- ségek megtekintésével kapcso- mányegyetem Állam és Jog- lato* költségek, tudományi Kara, a Pécsi Ta- A hivatalos programon kínárképző Főiskola védnöksége vül változatos szórakozási le- alatt rendezi meg 19Ö3. évi hetőségek állnak a hallgatók Nyárt Szabadegyetemét, amely rendelkezésére. Jelentkezése- július 28-án nyitja kapuit. Az két legkésőbb július 10-ig fo- egyetemen iskola végzetségre gadhat el a TIT titkársága és korhatárra való tekintet (Pécs, Janus Pannonius út II.) nélkül bárki részt vehet. személyesen, írásban, vagy teA hallgatók turiítajellegű lefonon. elszállásolása a Tanárképző Főiskola festőt környezetű kollégiumában lesz. A Nyári Szabadegyetem részvételi díja 1100 forint Ebben az összegben benne van a kétheti szállás, étkezés, az összes kirándelmeiből adódóan lényeges elem volt a történeti érték, azonban: ,,a történelmi érték kategóriája nem jelent hátsó ajtót, amelyen át a marxista irodalomszemlélet az irodalom színterére „mentheti” a művészileg fogyatékos, de eszmeileg tartalmas, helytálló műveket”. Pándi Pál az úgynevezett népi írók felszabadulás előtti értékelésével kapcsolatban a pár évvel ezelőtti vitákhoz szintén hozzászól. Félreérthetetlenül leszögezi, hogy a kommunista és szocialista Irodalom a legválságosabb politikai viszonyok között 1$ előbbre mutatóbb volt a korabeli szépirodalom bármelyik áramlatánál. Pándi okfejtése, vltázása a párt tiszta eszmei, politikai talapzatára épül. Ebben a vi- tázásban kívül maradnak a szubjektív pro és kontra „megfontolások”. Erről az erős alapról száll szembe minden olyan nézettel, amely így vagy úgy deformálni igyekezett a magyar kommunista és szocialista Irodalomnak e rendkívül harcos és küzdelmes korszakát. Pándi Pál kötete minden Irodalommal foglalkozó ember számára rendkívül tanulságos lehet, A magyar irodalom munkásai számára pedig elengedhetetlenül fontos ismeretanyagot szolgáltat. Vincze György nép — görögül an a r tol, latinosán onarfi, Munkács környékétől délnyugati irányka húzódva, az egész Tiszántúlt: kitöltötte, körülbelül a mai Szolnok vonaláig. Vajon Anarcs község nevében nem az anarti név él-e tovább? A valószínűség amellett szól, — a rézmál kori leletek, a nyírbátori és környékbeli gyűjtések — is erre utalnak —* hogy az egykori római fennhatóság alatt lévő Dácia területéről Erdély egyik leg« fotrfiosiabb hányakincsét, a sót a mai Nyírbátoron keresztül szállították északkelet felé a caprusok népének földiára, Ilyen vonatkozókban jbn eaóba Nyírfcáternak, és környékének kapcsolata a rómaiakkal. ÍP. *.» A marxizmus szelleme megköveteli — mondotta Ite- ; tűn —, hogy minden léteit, történetileg vizsgáljunk, Ez a gondolat a tudományos világnézet tanulmányozására is érvényes, amely elképzelhetetlen az emberi történelem teljes szellemi gazdagságának — ezen belül a filozófia történetének — elsajátítása nélkül. Az „Egyetemes Fllozó- fialörténet” szerzői e fontos igénynek kívántak eleget lenni a mű megírásáváL Mi: teszi jelentős kiadván f- nyá e művei? Elsősorban hozzáértő kézzel összeállított szerkezete, amely egy kötetben át tudta fogni az egész Marx előtti és Marx utáni filozófia történetének legfontosabb áramlatait, méghozzá úgy, hogy- ernellett Új, eddig mellőzött területeket is érintett Az „Egyetemja Filozófiatörténet” segédkönyv, amely egyetemi hallgatók és a íi- * lozófia történetét önállósul tanulmányozni kívánók számira készült. A legnagyobb mérföldkő a filozófia törtine- : Hétében a marxizmus filozófiájának kialakulása volt. Ez indokolja, hogy a kötetnek ’ csaknem a tele a marxista— ; leninista filozófia történetét öleli feli A korábbi tankönyvekből a Marx utáni filozófiáról meglehetősen elnagyolt, sommás képet kapott az olvasó. Nagy , és régi adósságot törleszt a tankönyv akkor is, amikor a 19, század végi — 20. század / elejei marxista filozófia fej- , Édesét és nyugat-európai elterjedését vázolja fel; Franz í Mahriní Lafargua valamint mis marxisták jelentős mun- Rásságáról reális méltatást találhat az olvasó. Ugyancsak jelentős Plohanov filozófiaid,; történeti helyének körvonalazása is. Nem kevésbé érdekesek « műnek azok a fejezetei, amelyek a világirodalom 'olyan 1 jelentős alakjainak filozófiai . gondolatait mutatják be, mint Tolsztoj és Ijosztojet'szkij jj (lásd az Orosz idealista filó- 1 zófia a 19. század második r felében c. fejezetet.) Alaposak és részletesek a :* tnarxista filozófia lenini sza- f kaszának kezdetéről a diait: lékük us és történelmi materializmus lenini továbbié j lesz1963. lúttlas 23.
