Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
A naményi járás közös gazdaságainak felhívása ÉPÜL A DOHÁNYFAJTA Jórészt elkészültek, csak a fedőanyagra várnak az apagyi Hunyady Tsz új dohánypajtát. Képen: munkában az ácsbrigád. (Foto: Hammel József.) A vásárosnaményl járás tsz-ei és a Tiszaszalkai Gépállomás — az országos termelési verseny keretén belül — a nyári mezőgazdasági munkák időben való végrehajtása érdekében versenyre hívják a járásokat, a megye termelőszövetkezeteit. Célunk: a kenyér- és takarmánygabona gyors és veszteség mentes betakarítása, egyéb nyári munkák elvégzése, az őszi gabonafélék időben történő elvetésodvetésként zöldtrágya növénynek; a közös és háztáji állatállomány részére tarlóvetést végzünk —. kivéve az őszi kalászos alá szánt terület —, a tagok részére tarlóvetéshez területet biztosítunk; a gépesítés következtében a tagok egy része elvégezheti a kapásoknál’ a harmadik illetve a gázoló kapálást; az 1963 évi őszi kenyérgabona-vetéstervet 100 százalékban teljesítjük; az őszi kalászosok helyét július 10-ig kijelöljük, s itt a vetőszántást legkésőbb szeptember 15-ig elvégezzük; az őszi árpa és rozs vetését szeptember 30-ig, az őszi búza vetését október 25-ig befejezzük. Hegedűs Sándor MSZMP jb. titkár. Petes János JT vb elnök Koroknál Ambrus gépállomás igazgató E feladat végrehajtásáért az alábbiakat tesszük; az aratási munkáknál a komplex gépesítést alkalmazzuk; a kombájn munkával párhuzamosan végezzük a szalmalehúzást <— a szalmát a táblák szélén kazlazzuk, a tagok szalmajárandóságát a tábláról azonnal hazaszállítjuk; a szalmaletararítással egy- időben történik a tarlómunka, amely az erőktől függően elsősorban tárcsázásból, sekély buktatásból áll, hogy az aratás napjától számított egy héten belül ne maradjon el- munkálatlan tarlóterület, s ezt követően, vagy ezzel párhuzamosan végezzük a v-etöszántást, nyári mélyszántást; a rendelkezésre álló istállótrágyát a szántott — tárcsázott — tarlóra szállítjuk, s optimális időben alászántjuk; homokon csillagfürt, más ferületen csillagfürt és napaforgó keveréke kerül máMárkás fényképezőgépek! PRAKTICA IY. b. tokkal 3 640 — 4 640 Ft-ig ZORKIJ 6 tokkal 1 680 Ft ZENIT 3 tokkal 1 880 Ft Stereo Mikroma felszereléssel 1600 Ft KIS LABORFELSZERELÉS 1 000 Ft OBJEKTIVER, FÉNYKÉPEZŐGÉPEKHEZ! (Bp. 5205) Háromszázhűszmilliós beruházás ez évben Nyíregyházán Korszerűsítik az üzemeket, fejlesztik a város környéki mezőgazdaságot és a kereskedelmet Bíró László elvtárs, városi tanácselnök nyilatkozata Nyíregyháza szemünk láttára fejlődik, terebélyesedik. Űj lakóházak, ipari üzemek, iskolák, kulturális és egészségügyi intézmények nőnek ki a földből. Városunkban ez évben is tetemes összeget fordítanak beruházásokra. Munkatársunk felkereste Biró László elvtársat, a városi tanács vb elnökét, hogy az új beruházásokkal kapcsolatosan tájékoztatást kérjen lapunk olvasói részére. — 1963-ban a város ipara milyen új létesítményekkel bővül? — Ez évben ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi, művelődési, szociális és egészségügyi téren isimét gazdagodik Nyíregyháza. Összesen mintegy 320 millió forintot fordítanak különféle beruházásokra. Az iparban legjelentősebb a konzervgyár és a gumigyár építkezése. Az két objektumba összesen 142 millió forintot építünk be. Nem kisebb jelentőségű a már meglévő ipari üzemek bővítése, korszerűsítése. A gépek, különféle berendezések mintegy 50 millió forint értékkel gyarapodnak. így a termelékenység jelentősen megnövekedik, és egyre több embernek tudunk munkát biztosítani. Ezzel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy ma már ott tartunk: alig van férfi munkaerő feleslegünk. Nem ilyen kedvező a helyzet a női munkaerő tekintetében, de ez a probléma az iparosítás további fejlődésével meg fog oldódni. Ugyanis pártunk és kormányunk Nyíregyházán a már felsorolt ipari üzemeken kívül újabb létesítmények építését tervezi, amelyek a II. ötéves tervben nyernek kivitelezést. — Mi jellemzi városunk mezőgazdaságát? — Nyíregyháza mezőgazdasága egyre stabilabb. Ez különösen a termelőszövetkezeti gazdaságokban mutatkozik meg. Például a múlt évben a nyíregyházi termelőszövetkezetek 100 holdról 260 000 forint értékű árut adtak a városnak. Tovább akarjuk bővíteni a gyümölcsösöket, az öntözéses gazdálkodást. A jelenleg még termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó parasztjaink részére pedig be fogjuk bizonyítani, hogy sokkal kedvezőbb a nagyüzemi gazdálkodás. Nyíregyháza lakosságának igénye egyre nő nemcsak az ipari anyagok, hanem a mezőgazdasági termékek iránt is. Több húsra, tejre, zsírra van szükség. Különösen a húsellátás nem zökkenőmentes. Hogy az ellátás jobb legyen, ahhoz az szükséges, hogy a mezőgazdaság minél több terméket adjon a népgazdaságinak. <=* A kereskedelemben milyen bővítésre számíthatunk? zaíot ez évben 25 millió forinttal bővítjük. Legjelentősebb lesz talán a Guszev környékén épülő központi raktártelep, amely 12 millió forintba fog kerülni. Ezenkívül a Bocskai utcán hús- és tej bolt épül, a Ság- vári telepen élelmiszerboltot, a Pazonyi úton pedig cuk- rászüzemiet nyitunk. Korszerűsítjük a Szabolcs éttermet és konyhahelyi- ségét. Célunk, hogy minél gyorsabb, pontosabb legyen a kiszolgálás, hiánytalanná tegyük az ellátást. A mai városrendezési tervek alapján arra törekszünk, hogy központi üzletnegyedet építsünk ki a megyei és városi szervek segítségével. Már folynak tárgyalások a Belkereskedelmi Minisztériummal egy modern áruház építéséről — fejezte be tájékoztatóját Biró László elvtárs. Bogár Ferenc Diákok százmillió forintja A most elkészült hivatalos kimutatás szerint az idén jelesre vizsgáztak -a diákok takarékosságból, összesen százmillió forintot gyűjtöttek ősz- sze, tízmillió forinttal Jobbét, mint az előző tanévben. A budapesti iskolások 156 millió forintot, a vidékiek pedig C4 millió . forintot gyűjtöttek. — A kereskedelmi hálóVersenyre hívjuk a tsz-eket Egy nap Esze Tamás falujában Önkéntes meteorológusok — Csibenagyüzem Háború a pirosbabos kendő miatt „Felszakadozó felhőzet”... — biztatta az embereket a meteorológia ezen a reggelen is. De a felhők sehogyan se akartak felszakadni. A tarpai határban hangyaboly, mindenütt kapálok. — Egész nap az eget kémleltük, mint a meteorológusok, — mutat a gomolygó esőfelhőkre Esze József, akit üzemegység-vezetői titulussal illetnek a tsz-ben. Nyugalommal magyarázza; — Eddig nem zavarta meg a munkát. Ha csak ezután nem... Esze Tamás kuruegenerális faluja néptelen. A fehérfalú emeletes iskola előtt a buszmegállónál néhányan várakoznak, akiknek muszáj utazni. Traktorok húznak el sebesen. — Medárd óta majd mindennap kapunk egy-egy esőt. — magyarázza Faggyas Jenő tsz-elnök, inkább dorgáló, mint dicsérő hangsúllyal illetve az „égi” ajándékot. — Reggelenként össze kell hívni a brigádvezetőket, hogy melyik táblára vigyünk minden erőt. Mindenki a határban Amelyik tábla elbírja az ekekapát, kézikapát, azt szánják meg a növényápolók. Nem számít, ha más brigád háza- tája is. — Némely brigádvezető persze morog, — jegyzi meg az elnök. — Fél, hogy lemaradnak, ha a másik brigád földjén dolgoznak. Később megértik, ott kell kapálni sürgősen, ahol lehet... Erdős, lankás helyen állunk meg határjáró utunkon. Gulácsi földbirtokos kastélya volt itt. Most a csibenagyüzem főépülete áll ezen a helyen. Fehérkabátos férfi mutatkozik be: „Csányi mérnök”. Két hónapja költözött Tarpára Békés megyéből a Csányi házaspár. A férj 60 ezer baromfi gazdája, a felesége a tsz keltető állomásának a vezetője. — Megszerettük a tarpaia- kat, nyílt szívű, egyenes jellemű emberek. És a vidék, a környezet kiváló. — Hátha megépül a házatok is! — mondja mosolyogva a tsz-elnök. Sima tisztás, árnyas fákkal körülvéve, itt épül fel még ebben az évben a Csányi házaspár új otthona. — Néhány hete indult meg a keltetés — tér a napi munkára Csányi mérnök. — Aztán a tüdőpenész is okozott egy kis bajt. Mélyen almoztak, most már kukoricacsutkával almozunk... Életerős baromfiak ezrei falatozzák a tápot. Benn fojtós, szemkaparó szag. — Rövidesen meg kell oldanunk a légcserét! — fordul az elnökhöz a „farmer”. Az ajtóban megjelenik két középkorú asszony, baromfigondozók. Éles hangon tálalnak ki, az elnökhöz fordulva: — Na, mi velünk csak jól kitolt Lakatos Gyuri. Masku- rát csinált belőlünk. Hát pirosbabos kendőt kellett venni, meg földig érő köpenyt...? Csányi megpróbálja csití- tani őket: — Ugyan Juszti néni, hát nem olyan öreg még maga. De „Juszti néni” figyelembe se veszi: — Hát, látod, ilyen ez... — forgolódik az elnök előtt, divatbemutatót rögtönözve a baromfiházban. — Ejnye ez a Gyuri! — csóválja a fejét Faggyas elnök. Majd kiküldőm és vissza fogja cseréltetni... Lakatos György, a tsz anyagbeszerzője a ludas, mert „szemre” vette meg a köpenyeket. Eddig ilyen se volt, a napokban vásároltak munkaruhát, védőruhát minden árra jogosultnak. Százezer forint erejéig... Néptelenelc az utcák A kis epizód után a keltetőt nézzük meg. Régi álom, kockázattal járó vállalkozás volt. De sikerült. 85—90 a ke- lési százalék. Alig győzik keltetni a pihés jószágokat. — Egy hónap alatt 80 ezer forint tiszta hasznot hozott — súgja meg az elnök. Az épület előtt kis homokfutó, öreg DKW személygépkocsi. C-jelzéssel. Az elnök viccel Csányival: — Hogy hívják ezt? De kár volt megvenni? — Jó vele beszaladni a faluba. Meg vásárolni, Nyíregyházára. .. — veszi védelmébe a kiszolgált masinát Csányi. Késő délután, de még nép- telenek az utcák. Az elnök elégedetlen önmagával: keveset tud találkozni a mezőn dolgozókkal. Négy-öt órakor talpon van, bejárja a segédüzemeket, a kőbányát, de a mezőn szétszórva dolgoznak az emberek. Nehezebb ott velük szót váltani. „Kovács tsz" A kovácsműhelyben cseng az üllő. Néhány hete egy műhelyben veri a vasat a négy kovács. Először nem akarták, jobb nekik külön a régi kis műhelyekben. De most már semmiért nem mennének vissza a világos műhelyből, ahol nem kell többé lábbal fújtatni és nem kell a feleséget hívni a ráfhúzáshoz. — Elromlik egy kerék, nem kell várakozni. Készen van előre kerék, patkó. Pár perc és mehet a kocsi. Nálunk ez is nagy szó... Szegkovács műhelyt is tető alá hoznak rövidesen. Kosa Sándor és még két társa fog dolgozni benne. Hazajönnek Pestről. Estére fordul az idő, az emberek kezdenek hazaszállingózni a mezőről, a szitáló esőben. A postás most hordja az újságokat. Valaki utána kiált: — Leszálltak már? — Le! — feleli természetesen. — Itt van a fényképük is... Földet ért a két űrhajós. Esze Tamás kései unokája megszaporázza lépteit az esőben. Mintha az lenne ráírva az arcára: Jól tették, hogy haza jöttek, a gyerekek... Páll Géza <•?>
