Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
A FELMONDÓLEVÉL, A NYUGDÍJ ÉS A VÁLLALATI DEMOKRÁCIA Magán- és közügyekről, a KPVDSZ megyei titkárával Olyan dolgokról esett szó, amelyekről alig-alig szólunk hivatalos jelleggel. Kötetlen, baráti beszélgetést folytattunk egy szakszervezeti vezetővel. Bár Gátfalvi Barna „szakmája” a kereskedelem — hiszen 6 a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari szakszervezetiek megyei titkára — tapasztalatai máshol is tanulságosak. De adjuk át a szót Gátfalvi elvtársnak..: — 1953 januárjában kerültem ebbe a beosztásba. Igen sokan jöttek akkoriban hozzánk panasszal, hogy égé- szén csekély hibákért bocsátanak el dolgozókat. Még most is rossz rágondolni, mennyire nehéz volt orvosol- ni ezeket a problémákat, amelyeknek gyökere az volt, hogy nem nézték magát az embgöfc amikor mondva csinált okokat kerestek, hegy megszabaduljanak tőlük. Szerencsére az utóbbi években, de különösen a VII. pártkongresszus óta mind ritkább az ilyen, és 80 százalékkal csökkent például az egyeztető bizottság elé kerülő ügyek száma. A gazdasági vezetők fejlődtek szakmailag, politikailag, és a társadalmi tulajdonnal közel sincsenek olyan visszaélések, mint régebben voltak. Azonban még most is hiba, hogy bár nő a követelmény, a kereskedelem kulturáltsága, több az új szakosított bolt, a gondoskodás szinte kimerül az anyagiakban és nem terjed ki az emberekre. Olykor mintha ezzel az elhallgatott, ki nem mondott szemlélettel találkoznánk; a bolt fontosabb mint aki benne dolgozik. Ennek tulajdonítom például, hogy ittolt elfeledkeznek arról, hogy az eladótéren, a raktáron kívül szociális helyiségeket is kell építeni. Nem is egy helyen hiányzik az öltöző, a mosdó. És ez a rövid példa is érzékelteti a helyzetet: egy bolti beruházásra 170 ezer forintot költöttek, ugyanakkor a raktárlépcsőre már nem jutott háromezer, s a dolgozók nyugodtan törhetik a nyakukat. Szóba kerül, hogy a legtöbb vállalatnál csak jogi takarónak csinálják a munka- védelmi. biztonsági szemléket, a baleseti oktatást. Csak azért, hogy mentesüljenek — baj esetén — a bűnvádi eljárástól: —■ Pedig elég sok a baj, nemegyszer súlyosak. Az oka éppen ez a formai eljárás, az „én mindent megtettem, tehát nem vagyok felelős” elve. Sok vállalatnál többszöri figyelmeztetés ellenére sem csinálják meg a gépi berendezések védő földelését. Játszanak az egészséggel, az élettel. Ebben bizony nagyon sok az igazság..: — Pedig az emberek életük nagy részét töltik el munkahelyeiken — ez esetekben a boltokban — és méltán érdemelnek jobb feltételeket. Joggal igényelnek emberségesebb elbánást is. Nem olyat, amilyet a napokban kapott az egyik földművesszövetkezeti dolgozó. A munkahelyén betegedett meg, egy nedves, penészes odúban, súlyos tbc- ben. 6s ahelyett, hogy legalább most, a szanatóriumban látogatták, segítették, bátorították volna — ha már addig nem került rá sor —, néhány soros írásban értesítették; ha felgyógyul, nem tartanak többé rá igényt, megszüntetik a munkaviszonyát. Mennyire bizonyítja ea a példa is, milyen sokat kell még érte tennünk, hogy minden vezető előtt félreérthetetlenül álljon: nekünk az emberekre nemcsak a munkában, akkor is szükségünk van, ha történetesen megbetegszik. Vagy akkor is, ha mór nem dolgozik, nyugdíjba megy. Tavaly történt a nyíregyházi vendéglátó iparnál, hogy két idős pincér, aki becsületben őszült meg, és életét a munkájának áldozta, röüícl és méltatlan hangú értesítésből tudta meg, hogy kiöregedett. és nyugdíjra kényszerül. Rendelet van a nyugdíj korhatárról, ez igaz. Vajon nem érdemelte volna-e meg ez a két idős szakember, a vállalatától, hogy meghívják egy baráti beszélgetésre? — Ez évben már szerencsére más a helyzet — folytatta Gáttal vi elvtárs. —- Persze csak azután, hogy illetékes szervek ezt szóvátették. A tapasztalatok szerint sok vállalatnál törődnek a nyugdíjasokkal, igénylik a véleményüket, még négyórás munkát is adnak nekik. Nem kell különösebben hangsúlyozni, mit jelent ez az idős embereknek. Lelkileg, anyagilag egyformán fontos számukra a munka nyugdíj után is. Persze nem az a fajta munkahely, ahol a havi 50Ö forintért egy 1200 forintos státusz munkáját követelik meg tőlük, vagyis kihasználják azt, hogy az emberek szívesen dolgoznak. Szóba került az utóbbi időben tapasztalt néhány — szocialista, humanista eszmétől teljesen idegen — gyakorlat ítt-ott különböző ürügyekkel akarják kicsikarni a dolgozóktól, hogy saját maga szüntesse meg a munkaviszonyát egv-egy kisebb hiba elkövetése után, különben fegyelmivel ijesztgetik. A hibáért aligha járhatna nagy büntetés, az aláírás után viszont már kizárják a lehetőségét, hogy bárki is tudjon rajta segíteni. Legtöbbször csak azt a részét veszik elő, ami a dolgozók kötelességeit érinti. Hogy a vezetők kötelessége mi lett volna, mielőtt a beosztott elkövetett valamilyen hibát, arról természetesennem szól a krónika. Különösen a vendéglátóiparnál dolgoztatják a nyolc óra helyett napi 10—14 órában a szakácsot, akik még a szabad napjukat sem tudják kivenni. Pedig a miniszteri utasítás világosan meghatározza a dolgozók jogait. — Aki dolgozik, elkövethet hibát. Olyat is tapasztalunk, hogy van vezető, aki az egyik munkatársát apró dologért súlyosan vonja felelősségre, a másiknak sokkal nagyobb mulasztásért sem szól. Itt tehát nemcsak a mércével, de a büntetés nevelő hatásával is baj van. Közeledünk a helyes gyakorlathoz, a személyes beszélgetés, a kollektíva, az szb. ez irányú munkája nyomán. De néha a szakszervezeti bizottságok is hallgatnak erről. Nem merik elmondani, hogy egy-egy vállalatnál baj van a véleményszabadsággal. Arra gondolnak: ők is dolgoznak, ók is követhetnek majd el hibákat, s akkor húzhatják a rö- videbbet Erre csak azt mondhatom; mi minden ilyen esetet alaposan megvizsgálunk. Ha az illető jelzi, hogy Jogtalanul került hátrányos helyzetbe, nem lehet baja. Sok helyen elég laposak a termelési tanácskozások, pedig ezeknek kellene tükrözni a vezetés demokráciáját. — Az segít, ha a gazdasági vezetők zöld jelzőt adnak a bírálatnak, megmutatják, hogy a bátor szókimondásért senkinek sem lesz része semmilyen megkülönböztetésben. Még akkor sem, ha az nem teljesen helyes, vagy netán nem egyezne a vezető addig kialakított véleményével. Suk vezető persze rosszul dolgozik, előre kialakítja a saját véleményét, ahelyett, hogy meghallgatná munkatársait, s a kollektíva tapasztalataiból vonná le a helyes következtetést. Nem szabad tehát elfelejteni: nemcsak a vezetőknek, a beosztottaknak is vannak igényeik, idegeik. A jó munka abból is következik, mennyire veszik ezt figyelembe. Kopka János. Az Olympos gőgösen fúrta fejét az égbe; Hellos, a Napisten válogatott sugarait küldte oda, nehogy istentársai panaszra menjenek Ze- ushoz, aki mostanában elég morcosán járt-kelt összes termeiben. Ezen a napón megint ballábbal kelt fel a főhök és rögtön kérte a reggeli lapokat. Egy sasmadár hozta sebes szárnyakkal a köteget és Zeus mindjárt belemélyedt az újságokba. Azaz hogy... csak egy pillantást vetett az első oldalakra és felhördült: — Már megint!... Ebéd után istentanácsot tartunk! Aznap «érrta csendben la- komáztnk az Olymposon, hallgatott Apollon lantja és a múzsák ajka, még a tnolrák is elfeledkeztek a sors fonalának vagdosásáról, miáltal odalent hosszabb lett a átlagos életkor. Zeus dühödten nyeldeste az ambróziát és sűrűn töltetett a nektárból, úgyhogy Héra már aggódva nézegetett rá. — Hesiiss — fordult a Napisten felé. — Láttad ezt? Egy ember megint belépett a birodalmunkba és te szó nélkül sütsz odafent, mikor el kellene borulnod a dühtől. Mondjátok, meddig túr- jiífc ezt ? Déméter, a föld istene behúzta a nyakát — tudta, hogy most c következik, mert az ember, ki felszállt az űrbe, a földön született. Hát tehet ö róla? De mielőtt Zeus feléje fordíthatta volna arcát, zúgás hallatszott, s egy fényes csillag húzott el, magasan az Ölympos felett. Zeus kitekeredett nyaihkul figyelte. Aphrodité tapsolni akart, de Zeus szemöldöke visszatartotta. — Ott megy, látjátok? És hiába küldöm utána legjobb villámaimat, fittyet hány rájuk. Mert ebben a csillagban még villámot is visz magara!, mit érek az enyémmel. Egyszóval: ha nem fogunk össze, befellegzik az Olym- posnak és akkor megnézhetjük magunlMt. — Tisztelt Istenek tanácsa — folytatta Zeus, majd hirtelen javított: Istenek tisztelt tanácsa! Ez az ember vem isten, csak ember volt apja, anyja. Mii tehetünk ellene? És hogyan védjük meg a tekintélyünket? A többiek még hozzá sem szólhattak a napirendi ponthoz, mikor ismét jött a sas és Hozta a déli lapokat. Zeus belenézett az egyikbe és sza- kállát tépdesve felordított: — Vigmzzatok, istenek! Most meg egy nő jön..: egy egyszerű nő, kinek se ányjá, se apja nem isten... Nem tűrhetjük, hogy egy emberi nő fölénk kerülhessen! —* Már ott van — morogta Héra, de Zeus leintette. — Asszonyt beszéd. Ti férfiistenek, mit szóltak? Poseidon, aki eddig csak csáklyáját simogatta, felütötte a fejét. — Egyetlen megoldás van, hogy az isten is megmaradjon és az ember is jóllakjék: fel kell venni istennőnek és kész. Akkor legalább elmondhatjuk, hogy közülünk is tett valaki valamit a tudományért. Zeusnak egy hang sem jött ki a torkán. Többen, a haladóbbak, helyeseltek. Nagy kópé ez a Poseidon — vagy csak rájött arra, hogy a konzervatív pártnak nincs jövője. Apollón fogta a lantját és elindult az erkély felé. — Próbáljunk szót érteni ezzel a lánnyal, mig nem késő. Kiálltak az aranypalota erkélyére és integetni kezdtek, Foto: Hammel József, Orvosok szocialista szerződése tsz-ekkel 260 ágyas kórház, mentőállomás, tbc-gondozó épül Vásárost!aményban — Nyári egészségügyi tennivalók a földeken A járás egészségügyi helyzetéről, a fejlődésről beszélgettünk dr. Veres Andrással, a Vásárosnaményi Járási Tanács VB. egészségügyi osztály- vezetőjével. A 63-as évben új egészségügyi létesítményekkel gazdagodik a járás. Megkezdték a 260 ágyas járási kórház építését. Az előbbiektől eltérően nem nyolc, hanem tizenhat orvosi lakást építenek a kórház részére. Ezenkívül 34 személyes nővérszállás épül a járási székhelyen. — Nemsokára elkészül a korszerű mentőállomás. Igen nagy segítséget jelent majd a kórházba szállításra szoruló betegnek. Egyelőre két men- tőkocsival fog működni, de azt szeretnénk, ha négy kocsi látná el a későbbiekben a mentőszolgálatot. 03 tbc gondozóintézet épül. Az idén 550 ezer forintos beruházási költséget kap, és el is készül a korszerű létesítmény. A felszerelések pótlásához 100 ezer forinttal járul hozzá a járási tanács. — Több község egészség- ügyi gondját oldja meg az a 2 milliós költséggel épülő kis „egészségügyi kombinát,” amely Csarodán készül el. Orvosi rendelő, gondozókor, gyógyszertár, védőnői, orvosi, gyógyszerészi lakás létesül a csarodai, tákosi, gelénesi, be- regsurányi, marokpapi és be- regdaróci betegek ellátására. A 12 orvosi körzetben — kettő kivételével — házi betegápoló dolgozik, könnyíti az orvos munkáját, A vásáros- naményi járásban is munkába álltak a tsz-egészségűgyi felelősök, akik zömmel társadalmi munkában végzik nagy mezőgazdasági munkák során szükséges egészségügyi teendőket, a balesetelhárítást beszéltük meg velük. Ezekben a napokban minden körzeti orvos felkeresi a tsz- brigádokat, tájékozódik, segíti az egészségügyi munkákat. A járásban is terjednek azok az újszerű kapcsolatok, formák, melyek a körzeti orvos és a tsz. viszonyában jelentkeznek. Egyelőre három orvos, a vitkai, a beregsurányi és a gyürei kötött szocialista szerződést a tsz-szel. A körzeti orvosok a kötelező rendelési időn túl a közegészségügyi problémák megoldásában nyújtanak segítséget: ellenőrzik az istállót, a tejkezelést, az udvart, kút- vizsgáia tokát végeznek, ntb. Üj létesítmények, biztató kapcsolatok az egészségügy hivatásos és nem hivatásos Egy kör, három kör, öt kör..: a lány észre sem vette Őket... A hatodiknál mintha közelebb jött volna az Olympos- hoz és távcsövével felfedezte az ágoló alakokat. Mit akarnak ezek odalent? Kicsodák? Hegyi szállodában szórakozó amerikai milliomosok? A tizedik körnél úgy látta, hogy ezek ókori ruhában álldogálnak — nyilván valamelyik görög színház játszik a hegytetőn. Visszaintegetett és ez nagyon jólesett az isteneknek. Zeus kidüllesz- tette a mellét, Apollón lantjához kapott. Hátha... És egyre integettek. A lány kis köröket rajzolt az ablakra, próbált mutogatni valamerre kelet felé, hogy ott ■van a rádióállomás, azon keresztül lehet vele beszélni. feladatukat. — A napokban hívtuk ösz- sze őket, és, 350 gépállomási dolgozót, vezetőt. A nyári (Munkatársunktól) A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet hatvan most végzett növendéke tegnap délelőtt 11 órakor az intézet kultúrtermében rendezett bensőséges ünnepségen tudta meg, hogy a megye melyik helyiségében kezdi meg szeptember 1-én tanítói pályafutását Az elosztó bizottság munkájában részt vett Lőríncz András a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója, Ábrányi Ede a megyei tanács vb. művelődésügyi osztály személyügyi előadója, Lengcárl József né az intézet igazgató- helyettese, Sárái Béla, a szak- szervezeti bizottság tagja, Vanczák József intézet pártmunkásai, gazdasági vezetők között — , ez jellemzi a járás egészségügyi életét p. a. titkára és Madácsi Mária KISZ titkár: A Bizottság igyekezett a végzett hallgatók igényeit összehangolni. A megye községeiben jelentkező tanerő- igényekkel, Deltát nem értették. Honnan tudhatták volna, hogy míg odafent lakó máztak, idelent az emberek felfedezték a rádiózást is? Lógó orral vonultak vissza a palotába. Nem tudják megértetni magukat a lánnyal — iíí a vég, nincs tovább. — Fejünkre nőttek az emberek — szólalt meg Zeus — nem kfllünk már a lányoknak sem. És odafordult a villogó szemű Hérához: ■— Te asszony, mit gondolsz, mennyi nyugdijat kaphatok ennyi isienkedés után? Marthy Barna. A hatvan fiatal pedagógus egy kivételével Szaboles-Szat- már megye általános iskoláiban kapott állást. A végzett növedékek június 26, 27, 28-án államvizsgáznak, s augusztus 1-én kerül sor eskütételükre a megyei tanács művelődésügyi osztályán. ^ívfa^gyarország 3 1963. június 21. SZEDIK AZ ŰJBURGONYÁT Most végzett pedagógusok kaptak beosztást megyénkben Istenek “ alkon alőft...
