Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-02 / 127. szám
REKLÁM CSATA AZ ÚJVILÁGBAN Ha az amerikai polgár újságot akar olvasni és szétteregeti a New York Times hasábjait, a második oldalon megtalálja a napi hírek összefoglalóját egy-egy mondatban, s az útbaigazítást hozzá, hogy a 64 oldalas újság hányadik oldalán találja meg a részletes tudósítást, ha esetleg van kedve és ideje elolvasni. S hogy mivel töltik meg a nagy alakú újságok oldalait, vagy mondjuk vasárnap a New York Times két és fél kilöt nyomó 10 mellékletét? Hirdetésekkel, reklámmal és megint reklámmal! Mert Amerikában a reklám a sajtó, a rádió és a televízió éltetője. Reklám nélkül nincs üzleti élet, reklám nélkül nem fogy az áru, nem tódul a közönség a moziba, nem tudja eldönteni, hogy milyen autót vásároljon. Európai ember számára szokatlan az a reklámcsata, ami az utcán folyik Amerikában, az újságban talán még elviselhető, a rádióban nevetséges, és a televízióban egyenesen elviselhetetlen. Megkezdődik pl. az amerikai televízió rendszeres esti filmelőadása. Vetítenek egy tízéves gengszterfilmet — mert az Egyesült Államok televíziós adói csaknem kizárólag ilyen régi filmeket adnak — közben a legizgalmasabb jelenetnél váratlanul megjelenik a vásznon egy mosolygós női arc és elkezdi dicsérni a Noxzema arckrém előnyeit. Tízperces vetítés után megismerjük a legújabb folttisztítószer előnyeit, megtudjuk, hogy a Rici-féle paradicsomos spagetti a legjobb a világon, hogy a legjobb minőségű ruha a Barney cégnél kapható és így tovább. Éjjel-nappal folyik a mindennapos harc, a reklámcsata az üzletért. Ebből a tobzódó forgatagból most csupán három pillanatképet szeretnénk az olvasó elé vetíteni: A két legnagyobb New York-i tejüzem állandó vetélkedésben áll egymással. A közelmúltban az egyik tejüzem Sunny Listonnak, a boksz-világbajnoknak fényképével reklámozta készítményeit: „Ez az erős és félelmet nem ismerő bajnok csak a mi tejünket issza”. Mire a másik tejüzem ilyen szövegű plakáttal válaszolt: „A ini teYersey-i klinika viszi el, amely főként töréses balesetekre specializálta magát, s eképpen hirdet: „Női betegeinknek a legújabb divat szerinti gipszkötést biztosítjuk. Kívánságra fehér, sárga, vlMAGYAR METEOROLÓGUS MEGÁLLAPÍTÁSA: A napkitörések közvetlenül is befolyásolják az emberi szervezet működését A1 Capone gengsztervezér életregényét hirdeti a reklám a New York-i utcákon. jünk elfogyasztásához nem kell sem erősnek, sem félelmet nem ismerőnek lenni.” A magánkézben levő amerikai klinikák a legkörmönfontabb reklámötletekkel igyekeznek rábírni tehetős pácienseiket, hogy csakis az ő szolgálataikat vegyék igénybe. A pálmát alighanem az a New lágoskék és rózsaszínű gipszpólyák.” A New York-i Üdvhadsereg központjában látható a következő reklámfelirat: „Fejezd ki magad tömören és szabatosan. Vagy megmentesz egy lelket 20 perc alatt, vagy soha nem tudod megmenteni.” Hiába az idő pénz... H. S Új magyar találmány, a sztereo röntgen-berendezés Nagy érdeklődést keltett a eltéréseket összemérve „meg- második optikai konferencia állapítja”, hogy a beteg vagy magyar és külföldi részvevői sérült testrész — esetleg a körében dr. Dékány Sándor szervezetbe került idegen nyugalmazott egyetemi tanár anyag — milyen mélyen he- beszámolója arról az új tér- lyezkedik el a test belsejében, hatású — sztereo röntgen — Az orvos ezt az adatot min- fényképezési eljárásról és a den számítás nélkül, közvetle- hozzá tartozó műszerekről, nül olvashatja le a műszer- amelyeket dr. Ditrói Sándor ről, amelyben egyébként, a tá- főorvossal, parsai János vil- volságokat is érzékelve, látja lamosmérnökkel és Magyarosi az átvilágított testrészt. Béla mérnökkel együtt talált Mivel egy ilyen kettős felfel. vételhez — a filmcserét is Az új találmány lényege az, beleszámítva — a másodperc- hogy a „gyanúsított” testrészt nek körülbelül ötödrésze szük- egymás után kétszer világítja séges, a berendezéssel a tü- át a két, egymás mellett fixen dőről, a szívről, stb. tehát a rögzített röntgencsőből érkező mozgó szervekről és a moz- röntgensugár. A beteg mögött gásban levő folyamatokról is ernyőn tehát egymás után két lehet térhatású röntgenfelvé- kép rajzolódik ki, amelyek telt készíteni. Közben egy éppen azért különböznek egy- szellemes optikai berendezés mástól, mert a sugarak más- segítségével az orvos is látja más irányból érkeztek. A két az ernyőn kirajzolódó képet képet automatikus filmcseré- anélkül, hogy a legkisebb sütővel ellátott, különlegesen gárzás is érhetné. Így módja nagy fényerejű fényképezőgép van arra, hogy a felvételhez rögzíti filmre, egy külön mű- a legmegfelelőbb pillanatot szer* pedig a két felvétel közti válassza ki. Régóta elismert tény, hogy a naptevékenység földünk időjárási helyzetének megváltoztatása útján jelentős mértékben hat az emberi szervezetre. Egy magyar meteorológus, dr. örményi Imre viszont bebizonyította, hogy a napkitörések sűrűsödésével egyidejűleg olyankor is bekövetkeznek ezek a hatások, amikor szó sincs az időjárás megváltozásáról. Ilyenkor tehát a naptevékenység közvetlen következménye az, hogy ugrásszerűen nő az idegrendszeri zavarok, a gyulladásos megbetegedések, a hirtelen bekövetkező halálesetek, az üzemi és közlekedési balesetek, az öngyilkosságok, az epilepsziás rohamok száma, fokozódik a vérzékenység stb. Sőt még a szülési fájdalmak jelentkezésének időpontja és a naptevékenység változásai között is világosan felismerhető ez a közvetlen kapcsolat. Megállapításai szerint mindezek annak a következményei, hogy a Napból a kitörések erősségétől függően hol erőteljesebben, hol gyengébben érkeznek a Földre az elektromágneses hullámok és az úgynevezett korpuszkuláris részecskék. Nagy részüket útközben elnyeli az ozonoszféra és a levegőtenger, mintegy ötödrészük azonban mégis eljut egészen az emberi élet szintjéig. Mégpedig nem is egyidejűleg. Az elektromágneses hullámok ugyanis nyolc perc, a korpusz- kulumok egy része viszont 24 —28 óra, másik része pedig csak három-négy nap múlva érkezik meg a Földre, és hatásaik is törvényszerűen ezekben az időpontokban következnek be. A napfoltok és a környezetükben hirtelen fellángoló kitörések a Nap tengelykörüli forgása következtében mindig keletről nyugat felé látszanak vé- gigvándorolnj égitestünk felületén, s éppen a magyar meteorológusnak sikerült megállapítania azt is, hogyan változik sugárzásuk hatása az emberi szervezetre aszerint, hogy út- juknak éppen melyik szakaszán tartózkodnak. Sőt még azt a viszonyszámot is kidolgozta, amelynek segítségével már az egyes napfoltok első feltűnésekor előre ki lehet számítani, mikor milyen mértékben érvényesülnek majd ezek a hatások az emberi szervezet működésében. Ez pedig kitűnő eszköz lesz az orvosok kezében egyrészt a gyógykezelés irányítása, másrészt a műtétek legkedvezőbb időpontjának megválasztása tekintetében. A „fagyos sajttól" a fagylaltig Amikor még államtitok volt — Készítésének titkát Marco Polo lopla a Kublai kán udvarából — Európában az olaszok terjesztették el A fagylalt valamikor a legnagyobb ritkaságszámba ment, és csak a királyok és császárok asztalán fordult elő. Készítése azonban már ősidők óta ismeretes. Nero, a hírhedt római császár nagyon szerette és udvari szakácsa állandóan ezzel kedvezett neki. Keleten különösen Kínában volt elterjedve a legrégibb időiktől fogva. Az amerikai indiánok is ismerték még mielőtt Columbus fölfedezte az újvilágot. — Észak-Európában, az észteknél is nagy népszerűségnek örvendett. Ügy látszik, csak Közép-Európába nem jutott el nagyon sokáig. A fagylaltról még néhány évtizeddel ezelőtt is azt tartották, hogy nagyon ártalmas az egészségre, ezért az orvosok tiltottak fogyasztását a gyermekeknek és a2 aggoknak. A valóság azonban az, hogy a fagylalt csak akkor ártalmas, ha az egészségügyi szabályok figyelem- bevétele nélkül készítik. Sokan azt mondják, hogy gyomorbántalmakat idézhet elő. A gyomorfal ugyanis igen érzékeny szerv, köny- nyem gyulladást kap. A fagylalt azonban mégsem veszélyes ebből a szempontból, mert, a legtöbb ember nem. nyeli le hirtelen, hanem megvárja, amig elolvad a szájában. így .aztán már nem veszélyes. Az orvosok véleménye szerint sokkal veszedelmesebbek a különféle jégbe- hűtött italok, amelyek minden átmenet nélkül jutnak a gyomorba. Meg kell említenünk, hogy a jól elkészített fagylalt igen tápláló. Sokan talán nem tudják, hogy egy liter fagylaltban 1250 kalória van, míg egy liter tejben csak 662. Hogyan került a fagylalt Európába? Ha nem számítjuk az említett Nero császárt, a följegyzések szerint Európában, először Medici Katalin fogyasztott fagylaltot a XVI. században. Készítésének titkához Marco Polo irataiból jutott hozzá. A hagyomány szerint ugyanis Marco Polo volt az első európai, aki fagylaltot evett, nevezetes keleti utazása alkalmával Kublai kán udvarában. Medici Katalin aztán féltékenyen őrizte titkát. Hasonlóképpen járt el I. Károly angol király is. aki államtitokká nyilvánította a fagylaltkészítést. A nagy titkolózás ellenére azonban a XVII. században már több helyen készítenek fagylaltot. Európában az o- laszok terjesztették el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy fogyasztása a legnagyobb mértékben Párizsban terjedt el. Pontos adatok vannak arról is, hol árusították először. A Rue de la Vieille Comédie 13 alatt a Procope kávéházban, amelynek tulajdonosa Procopio del Coltelli firenzei nemes volt. Talán meglepő, hogy ez az olasz nemes fagylaltkészítéssel foglalkozott, abban az időben királyi engedély kellett ehhez, és aki ennek birtokában volt, igen nagy megbecsülésben részesült a legelőkelőbb társadalmi körökben is. A Procope kávéház hamarosan nagyon felvirágzott, egész Párizs oda járt. Mivel azonban az akkori felfogás szerint a hölgyek nem léphettek be nyilvános kávéházba, úgy oldották meg a dolgoi hogy hordszékükkel megálltak az utcán, és oda hozatták a fagylaltot finom ezüst edényekben. Abban az időben a fagylaltot még fagyos sajtnak nevezték, jóllehet akkor még tejszín egyáltalán nem volt benne. Ezzel szemben a különféle gyümölcsízeken kívül rózsa és ibolyaszirmot is tettek bele. Az élelmes Procopio azonban hamarosan újabb változatait fedezte föl, és tejszín hozzáadásával előállította a krémfagylaltot. Évek múltával a fagylalt mindig ízlete- sebb és táplálóbb lett 1774- ben fontos változás történt, mert ettől az időtől fogva nagyon nagy súlyt helyeztek a fagylalt alakjára, illetve felszolgálására. Ezt a divatot Chartes hercege a későbbi Égalité Fülöp francia király vezette be. Asztalán hatalmas aranyedényen tálalták a toronyszerű fagylaltremekeket, a Bourbonok címerével díszítve. A XVIII. század folyamán aztán további változatok jelentek meg és a fagylaltot különféle süteményekkel kombinálták. A fagylaltfogyasztás ebben az időben az újvilágban is nagyon elterjedt. Szemléltető példa erre az, hogy maga George Washington is, mielőtt az Egyesült Államok elnökévé választották, szívesen készített fagylaltot, mégpedig horgany edényben. A horganyedényt megtöltötte a tojásból, cukorból és tejből összeállított keverékkel, és addig forgatta egy nagy jegesvízzel hűtött edényben, amig a keverék fagylalttá keményedéit PRÁGAI POSTA: Tavaszi napsugarak a Mo Idova folyó partján. Gengszterfilm és arckrém, rózsaszín gipszpólya törött lábra... VALÓBAN ÉLETKÉPES A A FÁRAÓK GABONÁJA f v Beszélgetés Frech’ Miklós muzeológussal Időről-időre élénk mozgásba hozza a világsajtót egy- egy hír, amely beszámol arról, hogy az egyiptomi piramisok mélyéből napvilágra került magvak megfelelő élet- körülmények közé jutva kicsíráztak, sőt! Egyes hírek szerint termést is hoztak. Az ilyen ée hasonló szenzációkat azután több éves viták követik, hadakoznak, pro és kontra. Frech' Miklós tudományos kutatót kerestük fel, hogy mint biológus, adjon nekünk felvilágosítást, hihetünk-e az ilyesfajta állításoknak, vagy pedig félrevezetésről, csalás- ■ ról va<n szó? — A tudomány megállapítása szerint a látszólag élet- tevékenységet nem folytató termések, magvak (tudományos néven látens állapotban levők) oxigént fogyasztanak. Ugyanakkor száraz anyag súlyúk az Idők folyamán csökken. Ebből arra kell következtetni, hogy az élettevékenység nem szűnt meg, csak ' elassult. Így a magvakban és termésekben felhalmozódott tartalék tápanyag !asr sanként annyira csökken, hogy további élettevékenységet nem képes folytatni, ezért kedvező életkörülmények közé kerülve csírázásnak már nem is indulhat — Van-e ezenkívül olyan adat, amely cáfolja az ilyen több ezer éves magvak csíraképességét? — Van. Ellene szól, hogy a növény elterjedését biztosító szervek víztartalma idővel ~sokkén. így a sejt kolloid Uapotú fehérjéi kicsapódtak. A kicsapódott fehérjét csírázáskor a növény többé már képtelen hasznosítani. __ Hogyan lehetséges mégis, hogy e témával olyan gyakran foglalkozik a világ- sajtó? — Ennek okát két dologban látom: az egyik a külföldi lapok szenzáció keresése, a másik ok az egyiptomi körülményekben rejlik: Egyiptom azon területein, ahol ezek a leletek előfordulnak, az ott élő emberek nagy szegénységben élnek. Pénzre /an tehát szükségük. Ezért, ha régi sírokra, temetkezési helyekre bukkannak, gabonát és egyéb magvakat helyeznek a sírba. Hogy ez valóban így igaz, a következő példa világosan bizonyltja: — Egy alkalommal az egyik egyiptomi sírból kukoricát szedtek elő megfelelő díj ellenében a helybeliek, holott a kukoricáról köztudomású, hogy amerikai eredetű és Amerika felfedezése alőtt nem lehetett ismeretes Egyiptomban sem. A gabonát stb. esetleg állatok, rágcsálók is bevihették, felhalmozhatták a sírokban. Az a búzamag tehát, amely már a kutatóintézetekbe került, egész újkeletű, tehát magától értetődő, hogy kicsírázik.;. Csallány Géza,
