Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-16 / 112. szám
A párt feladatai a Alii. konsressiiis határozatainak végrehajtásában Biszku Béla elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiába — A párt VIII. kongresszusa meghatározta a szocializmus teljes felépítésének feladatait — kezdte előadását Bisziku Béla. — A szocializmus teljes felépítése nagy munkát kíván a néptől, s annak vezetőjétől, a párttól. A továbbiakban részletesen szólt a párt vezető szerepéről: A szocializmus teljes felépítéséért folyó harc Időszakában a párt vezető szerepe növekedésének okai és követelményei a következőkben foglalható össze: a VIII. kongresszus határozatai az egész dolgozó nép programját képezik, a pártnak szerveznie, vezetnie kell e határozatok végrehajtását; a szocialista társadalom teljes felépítése embermilliók tudatos tevékenysége, együttműködése útján valósul meg. A kapitalista társadalomban még vakon érvényesülő törvényszerűségek helyébe a szocializmus építésében az objektív törvényeket felismerő és felhasználó emberek tudatos cselekvése lépett. Ezt a tudatos cselekvést a párt szervezi, vezeti; a szocializmus alapjainak lerakásával tovább növekszik a tervezés szerepe a gazdasági építőmunkában és a kulturális fejlődés minden ágában; az egész államot, a proletárdiktatúra egész mechanizmusát a pártnak alkalmassá kell tennie a megnövekedett feladatok elvégzésére; a pártnak fokoznia kell a társadalom fejlődését szolgáló hatását a tudomány vívmányainak felhasználásával, hogy az hatékonyabban szolgálja az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztését; a pártnak a társadalom minden tagját magas fokú szocialista eszmeiség szellemében kell nevelnie, hogy a társadalom átalakításának öntudatos harcosává váljék. Az osztályharc gazdasási, ideológiai térre helyeződött Az osztályviszonyok megváltoztatásával hazánkban a nagy osztályösszeütközések s azokat kifejező politikai harcok megszűntek, vagy megszűnőben vannak, a harc elsősorban gazdasági, ideológiai térre helyeződött át, ennek megfelelően változik a pártmunka jellege. Lenin tanításaiból következik, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában a pártnak magával kell ragadnia a dolgozók és a volt kizsákmányoltak egész tömegét, az összes kispolgári rétegeket a gazdasági építés útjára, az új társadalmi kapcsolatok, az új munkafegyelem, az új munkaszervezet létesítésének útjára, hogy az egész nép egységben dolgozzék a szocialista nagyüzemi termelés megteremtésén, illetve fellendítésén. A párt a szocialista nemzeti egység megteremtésének jelszavát az osztályviszonyok megváltozásának objektív feltételeivel számolva adta ki és dolgozik ennek megvalósításán. Az osztályviszonyok megváltozásából származó politikai konzekvenciákat még nem értette meg párttagságunknak minden része s a gyakorlatban nem dolgozik ebben az irányban. A párton belül ezért türelmes, felvilágosító munkára van szükség, mert a nemzeti egység politikája nemcsak a vezető pártszervek és a kormány ügye, hanem annak a gyakorlatban át kell hatnia az egész pártot. A vezető szerep érvényesítése azt jelenti, hogy a pártnak naponta helyes választ kell adnia az élet által felvetett politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális kérdésekre. E munka folyamatában dől el a párt vezető szerepének hiánytalan érvényesülése. _ A párt és a tömegek kapcsolatáról szólt ezután az előadó, s megállapította: a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatában változatlanul azt az elvet kell követnie, hogy a szocialista építőmunka menetében erősödjék a munkás-paraszt szövetség, s a kispolgárság és az értelmiség széles rétegei a szocialista építőmunka részeseiként támogassák a munkásosztály harcát. A párt és a tömegek viszonyában e fő célok érvényesítése a párt politikájának helyességétől függ. A szocializmust csak a párt által vezetett néptömegek eredményes részvételévei lehet felépiteni. A párt tömegkapcsolatát elsősorban politikája helyességével teremti meg közvetlenül, ápolja és erősíti ezt a kapcsolatot közvetve is, a politikai hatalmat gyakorló proletárdiktatúra szervei által, valamint a tömegszervezetek révén. A pártnak arra kell törekednie, hogy az összes tömegszervezetek és tömegmozgalmak hatékonyan közvetítsék a párt politikáját a tömegekhez, mert csak így tudja eredményesen vezetni a kommunista építőmunkát. A tömegekhez való viszony a pártmunkának alapvető kérdése. A veszély most az, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával, amikor a munkáshatalom szilárd, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésével történelmi feladatot oldottunk meg, az egyes kommunisták az építő- munkát könnyedén veszik. A sikerek mindig magukban hordják az önteltség veszélyét. Most különösen vigyáznunk kell arra, nehogy bárki is megfeledkezzék arról a lenini tanításról, hogy az embereket naponta meg kell győzni és meg kell nyerni ügyünknek. A párt és a tömegek közötti viszony eleven problémája a párttagok és pórtonkívüliek közötti helyes viszony. fA VIII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottságnak azt a korábbi határozatát, hogy pártfunkció kivételével minden funkciót betölthetnek párton- kivüliek. A dolgozó tömegek hathatósabb bevonása a szocialista építőmunkában azon is eldől, hogyan váltjuk valóra ezt a követelményt. A párt abból indul ki, hogy a párttag és a pártonkivüliek között helyes viszony a kölcsönös bizalmon alapszik; a párt vezető szerepét hatékonyabban akkor érvényesítjük, ha nemcsak a párttagok kapnak állami és társadalmi funkciót, hanem azok is, akik a szocializmus eszméivel azonosulnak, a párt politikáját elfogadják s készek tevékenyen részt venni áz építőmunkában. Le kell küzdeni a pártban azt a maradiságot és szektás elzárkózást, amely úgynevezett „elvi” okokból helyteleníti a pártonkivüliek ilyen megbecsülését. A pártonkivü- lieknek érezniük kell a párt segítő kezét és megbecsülését, mert csak így értik meg és fogadják el a párt vezető szerepét, vallják magukénak eredményeit, s megbecsüléssel és tisztelettel tekintenek a pártra. A pártszervezeteknek a tömegek között i végzett munkát a politikai eszközökön túl az ideológia fegyverével is folytatniuk kell, szervezniük és vezetniük kell a szocialista tudat kialakítását az emberek kommunista nevelését. El kell érniük, hogy kommunista erkölcsöt magasabb eszmeiség hassa át, a közösség szolgálata, s mindenféle elnyomás s' társadalmi igazságtalanság elvetése. Növekszik a párt szervező munkája — A proletárdiktatúra viszonyai között a szocializmus teljes felépítéséért folyó muníka időszakában növekszik a párt szervező munkája, fejlődik munkastílusa — mondotta ezután. A VIII. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat magában foglalja mindazokat a követelményeket, amelyeket a párt vezetésében, a párt tagságának politikánk gyakorlati végrehajtásában tennie kell. A párt szervezeti alapelve a demokratikus centralizmus. Ennek megtartása és megtar- tatása az előfeltétele annak, hogy a párt politikai vonalát átültessük a gyakorlatba. A demokratikus formák továbbfejlesztése a pártbán közelebb visz ahhoz, hogy a párt ügyét a nép ügyévé tegyük, hogy tovább erősítsük az alsóbb pártszervezetek kezdeményezéseit, azt a törekvést, hogy a helyi viszonyok ismeretében — a párt kongresszusa és Központi Bizottság határozata alapján — önállóan döntsenek. Az önállóság fokozásával együtt növelni kell felelősségüket is a rájuk bízott ügyekért. A párt irányító szerepéből következik, hogy a párt vezeti a munkásosztály államát, de nem töltheti be annak funkcióit. Ezért a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunkának a pártmunka minden láncszemében az eddigieknél jobban figyelembe kell vennie, hogy feladatait jól ellátó, működőképes kormányzati szerveink vannak, hogy a megerősödött helyi államhatalmi, államigazgatási szervek felelősek az országgyűlés és a kormány által hozott törvények, illetve határozatok végrehajtásának megszervezéséért. A munka fő irányvonalát a Központi Bizottság szabja meg, a párt középső és alsóbb szerveinek feladata a meghatározott irányvonal elfogadtatása, érvényesítése, ellenőrzése, hogy a végrehajtásért felelős állami, gazdasági szervek megfelelő színvonalon hajtsák végre a párt politikáját. A pártszervezeteknek nagy figyelmet kell szentelniük arra, hogy a gazdasági munkában érvényesüljön a szakértelem, hogy teremtsék meg és állandóan javítsák a munka személyi feltételeit. Helytelen egyes területi, pártszervezeteknek az a törekvése, hogy csupán a szervezeti formák változásától a gazdasági munka pártirányi- tásának tartalma megjavítását remélik. A pártszervezetek befolyása azáltal érvényesül, ha a gazdasági vezető posztokon arra legérdemesebb, hozzáértő emberek dolgoznak, s a pártszervezet tagjai, mint legjobb dolgozók példamutatásukkal az egész üzem, vagy termelőszövetkezet tagságát ragadják magukkal a munkában. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladata a gazdasági vezető káderek kiválasztása, képzése, munkájuk segítése. A mozgalmi munka tömegek között folyik. Ezért elsődleges szerepe van a marxista műveltségnek, s ennek párosulnia kell szakmai ismerettel. Emellett az is fontos, hogy a választott pártszervekben is minél több gazdasági szakember dolgozzék s ennek folytán a vezető testület hozzáértően foglalkozhasson a gazdasági munkával. A legutóbbi pártértekezleteken 1600 mérnököt, agronómust, valamint technikust választottak a területi pártszervezetek a vezető pártszervekbe. Ez a tény feltétlenül emelni fogja a párt gazdaságszel vező munkájának színvonalát A meggyőzést parancsolgatással nem lehet helyettesíteni. Csak az a vezető osztogat parancsokat, aki nem képes meggyőzni a feladat helyességéről az embereket, vagy maga sem látja tisztán a helyzetet és nem ismeri a megoldás módját. Esiért kell összekapcsolni a marxista felkészültséget a szakmai ismeretekkel és mindenütt meg kell tanítani az embereket, hogyan dolgozzanak pártmunkásként, mozgalmi vezetőként. _ Pártmunka, szélesebb társadalmi tevékenységgel Területi és üzemi pártszervezeteink az utóbbi években jelentős figyelmet fordítanak a pártmunka társadalmi jellegének fejlesztésére. Helyes jelszó: „pártmunka, szélesebb társadalmi tevékenységgel.” A pártszervezeteknek javult a tájékozottságuk, közelebb kerültek az alapszervezetekhez, növekedett a párttagság aktivitása. A pártós tömegszervezeti munkában nagy nyereség a párton- kívüliek kiterjedt segítő részvétele. A pártszervezetek .olyan mértékben szervezzenek aktivistákat a pártbizottság köré, hogy segítségükkel elérjék a proletárdiktatúra helyi szerveinek eredményesebb működését, magasabb színvonalú ellenőrzését. A pártnak most szervező munkáját a következetes végrehajtásra, az ellenőrzés megerősítésére kell fordítania. Az utóbbi évek legnagyobb eredménye a pártmunkában, hogy erősödött az önállóság, a kezdeményezőkészség. A párt szervező munkájának ereje abban van, hogy a Központi Bizottság határozatai, világos instrukciói a pártmunka minden láncszemében érvényesülnek. Az önállóság és a kezdeményezés, a demokratizmus nincs ellentétben a centralizmussal, ellenkezőleg, kiegészítik egymást. Ezért elvi alapokon, az önálló kezdeményezés és demokratizmus fejlesztésével — amely magában foglalja az' emberséget és a figyelmességet — pártszervezeteinknek nagyobb szigorral kell megkövetelniük a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását, a központból jövő instrukciók gyakorlati megvalósítását, a kommunisták pártsZerű, öntudatos, fegyelmezett munkáját. A pártnak biztosítani kell, hogy az állami, a gazdasági, a tanácsi szervek munkájában vezető elv legyen a központi feladatok hatékonyabb megoldása, erősödjék a centralizmus. Részletesen beszélt az előadó a pártegység kérdéséről is. Az egységen eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységet kell érteni és ezt kell a gyakorlatban megvalósítani — mondotta. Jól emlékezetünkbe kell vésni az utóbbi évek tapasztalatait, amikor a személyi kultusz bírálatát, a törvény- sértések kritikáját,. az ellenség saját hasznára igyekezett kamatoztatni. Ellenségeink is jól tudják, hogy ha a vezető mag — jelen esetben pártunk Központi Bizottsága — egységes, nem kísérelhetik meg a siker reményében a párt bomlasztásót, A pártnak tudatában kell lennie, hogy az ellenség részéről ilyen törekvések a harc különböző szakaszaiban jelentkezhetnek, ezért számolni kell az ilyen kísérletekkel, s meg kell hiúsítani őket. Nagyobb veszélyt rejt magában a párton belül jelentkező szektás-dogmatikus vagy revizionista elhajlás. Az utóbbi hat és fél esztendőben pártunk kétfrontos harcot folytatott a kispolgári erede- tű,, dogmatikus elhajlás ellen az elméletben és a szektás politikai irányvonal ellen a gyakorlatban. Ugyan- csak leküzdötte a kispolgári eredetű revizionista elhajlást a pártban. A párt az ellenforradalom elleni harcban csak azért tudta tömöríteni erőit, mert köyetkezetes elvi politikát folytatott, elhatárolta magat a személyi kultusztól, megértette a dolgozó tömegekkel, hogy az idegen a marxizmus —leninizmustól, a munkás- osztály által vezetett szocialista társadalomtól. E visszataszító jelenségek nem a szocialista rendszerből vagy azok intézményeiből származnak, hanem egyes személyek hatalommal való visszaéléséhek következményei. Ezen elhatárolással együtt leküzdöttük a revizio- nizmust, amely végső kifejlődésében az osztályáruláshoz, a rendszer ellenségeivel való lepaktáláshoz, a proletárdiktatúra vívmányainak feladásához vezet. A pórt sikeresen küzdötte le az ellentmondásokat, az egysége ellen ható jelenségeket, mert abból indult ki, hogy elvi engedményt senkinek sem szabad tenni, a tömegek támogatását csak a párt egységének szüntelen erősítésével lehet _ biztosítani. A párt egységének megerősítését szolgálta az 1962. augusztusi határozata, mely a marxizmus álláspontjáról rendezte és a múltnak adta át a törvénysértő perek ügvét és kizárta a párt soraiból a politikai felelősöket. A párt megtanulta, hogy a szocialista törvényességnek a személyi kultuszból származó megsértése aláásta a párt tekintélyét, a párt és a dolgozó : tömegek közötti bizalmat. törést okozott a szocializmus építésében, gátolta a marxista gondolkodást. Ezen korszak teljes tisztázásával és a múltnak történő átadásával, megerősítettük pártunk egységét. Pártunk szervezetei a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig magukévá tették ezt a politikát és megvalósításán dolgoznak. Ez biztosította a tömegek támogatását. Pártszervezeteinket időnként bírálat éri, hogy a politikai irányvonal, csak a Központi Bizottság szintjén érvényesül. Ez nem felel meg a valóságnak, ellentmond az utóbbi hat esztendő egész fejlődésének, mert a párt politikai irányvonalát a proletárdiktatúra minden szerve sajátos eszközeivel átülteti a gyakorlatba, dolgozik megvalósításán. A kritika, az észrevétel bizonyos tekintetben mégis jogos, mert a pártmunka egyes láncszemében még hiányzik a körültekintő elemzés, a politika alkalmazásához szükséges rugalmasság, a meggyőző érvelés. Ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minden pártszervezet egységesen értelmezze a párt politikáját saját hatáskörében, a dolgozó tömegekkel összefogva, részleteiben is érvényt szerezzen a párt politikájának. A párt egysége megkívánja, hogy a párt új intézkedésénél vagy lépésénél jelentkező meg nem értést a párt- szervezetek ne használják fel arra, hogy az ilyen párttagokat szektásaknak vagy revizionistáknak bélyegezzék. Nagy türelemmel és gonddal magyarázzuk a párt intézkedéseit, értessük meg azokat mindenekelőtt az egész párttagsággal. Ne vegyük természetesnek, hogy minden intézkedést, a társadalmi életben végbemenő változásokat rögtön, mindenki magától megérti. Az előadó ezután így folytatta: A pártban nincs helye a frabciózóbnak Az elhajlásnak felismerhető jelei vannak, a külön platformok képviselői szervezetileg is tömörülnek, és ezek ellen a harc ideológiai és politikai eszközökkel és szervezeti rendszabályokkal is folyik. A párt egysége érdekében nem tűrheti meg soraiban a külön platformok képviselőit, a frakciózókat. így járt el a párt 1962 augusztusi ülése időszakában, amikor a törvénysértésekben vétkes személyeket és azokkal egy húron pendülőket megrend- szabályozta, kizárta a pártból, s akiknél reményt látott a javulásra, pártbüntetésben részesítette és meghagyta a párt soraiban. A párt fejlődésénél tudatában kell lennünk, hogy az előrehaladás, az új feladatokra való felkészülés vitát válthat ki. Amikor véleményeltérések jelentkeznek a párttagságban, azokat pártszerű keretek között kell megoldani, a párt vonalától eltérő nézeteket leküzdeni. Ezért a párt fórumait, a Központi Bizottságtól példát véve, egészen az alapszervezeti taggyűlésekig olyanokká kell formálni, hogy mindenki szabadon elmondhassa véleményét, és a demokratikusan hozott, kötelező érvényű határozat meghozatala után a kisebbség vesse magát alá a többség akaratának. Befejezésül hangsúlyozta Biszku Béla, hogy a VIII. kongresszus megerősítette és továbbfejlesztette politikai vonalunkat és a pártunk vezeti társadalmunkat a szocializmus teljes felépítésének felemelő munkájában. Mint a nemzetközi kommunista mozgalom része, internacionalista politikát folytatunk, a szocialista országok közösségének tagjaként 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat alapján kivesszük részünket a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért folytatott harcból. Pártunk a gyakorlatban próbálta ki, hogy annak a politikának alkalmazása, melyet 1956-ban az SZKP XX. kongresszusa kezdeményezett, nagy fellendüléshez vezetett a munkásmozgalomban az egész világon. Hazánkban sikeresen folytatjuk a szocializmus építését, s ez a legnagyobb hozzájárulás a nemzetközi munkásmozgalom harcához. Pártunk a jövőben is mindent meg fog tenni, hogy a szocialista építőmunka eredményeivel a nemzetközi kommunista mozgalom egységét veszélyeztető szektás és dogmatikus torzítások, s a jelentkező revizionista elhajlás elleni harccal erősítse a kommunista mozgalom összeforrattságát, 9 védelmezze a marxizmus—le- nin izmus eszmei tisztaságát. A marxizmus—leni n izmus tanításai általános érvényűek s nemzeti céljainkat csak ezeknek a tanításoknak al- kahnazásával, a szocialista közösség országaival szoros egységben érhetjük el. Pártunk VIII. konresszusa határozatainak végrehajtása során országunkban mind jobban kibontako>zik dolgozó népünk aktív harca a szocializmus teljes felépítéséért. E nagy társadalmi átalakulás vezető ereje pártunk. Minden kommunistának kötelessége azon fáradozni, hogy pártunk teljesíthesse történelmi küldetését. 3 1963. május 16.
