Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-15 / 111. szám
MEZŐGAZDASÁG Az almáskertek növényvédelme Almásaink általános növényvédelme a sziromhullás után kezdődik. Ekkor a po- loska-szagú almadarázs, a va- rasodás és a lisztharmat ellen védekezzünk. Helyenként igen komoly takácsatka-fer- tőzés jelentkezik. Az atkák nagyon veszélyeztetik a lombozatot és az eddigi, tapasztalattól eltérően, ott, ahol indokolt, már sziromhullás után végezzük el a védekezést. A lisztharmat ellen használjunk 0,5 százalékos Thio- vitot, ez egyben a gyengébb fusicladium fertőzésre is igen eredményes. Amennyiben hűvös, párás, csapadékos időjárásunk lesz, úgy a fusicladiumra a Thiovittal kombináltan adjunk 0,2 százalékos Orthocidot, vagy 0,2 százalékos Zinebet, vagy 0,2 százalékos Tiezemt. A nedvesítő anyag használata ennél a permetezésnél, de a többi permetezéseknél is igen fontos. Természetesen használhatunk még egyéb más réz- gálic-pótló szert is, mint amilyen a Bercoman, Ferban, vagy Kuprovit. A rézgálic használatától lehetőség szerint óvakodjunk, illetve teljesen küszöböljük ki a gyümölcsöseink növény- védelmében, mert az almán súlyos perzselést okoz, ami az exportképességet csökkenti. A fepti permetezéssel kombináltan védekezzünk a po- loska-szagú almadarazsak ellen, indokolt esetben a takácsatka ellen is. Az előbbi kártevő ellen 2 százalékos HCH, vagy 0,2 százalékos Wofatox, illetve más parathion-tartalmú szerek eredményes védelmet nyújtanak. Ä takácsatkák ellen használjunk Phenkaptont 0,1—0,2, Diazinon—Phenkaptont 0,25, Tinoxot 0,1—0,25 százalék töménységben. Speciális atka- ölőszer a Thedion V—18, amiből 0,2 százalékos oldatot kell készíteni. Utóbbit lehetőleg egymagában adjuk, vagy bekeverés után azonnal permetezzük ki. Amennyiben a rovarirtó szerek közül a méiyhatású mérgekkel permetezünk — Systox, Meia-systox, Ekaun 0,1—0,15 százalék töménységben — a poloska-szagu ai- madarazsak és a takácsatkák eUen is egycsapásra sikeresen védekeztünk. A következő permetezést az almamoly rajzás idejétől függően kell megindítani. Általában az alma mogyoró nagysága mellett kell végrehajtani, de feltétlenül figyeljük a növényvédő állomás előrejelzését és a főrajzástól számított 4—5 napra kezdjük meg a védekezést. A védekezés legjobb időpontja az, amikor az almamoly tojásai pirosodni kezdenek. Természetesen ez igen jó megfigyelő készséget igényel. Ettől kezdődően, a fertőzés mértékétől függően, a lisztharmat és a fusicladium ellen rendszeresen védekezni kell. ' A gombakártevők ellen az előbb felsorolt vegyszereket alkalmazzuk, míg az almamoly jó eredménnyel irtható 0,4 százalékos Pernittel, de a parathion-tartalmú szerek is kellő védelmet nyújtanak 0,2 —0,3 százalékos töménység- ben. A nyári higítású mész- kénlé haszálatát lehetőleg kerüljük, mert nem kever- hető parathion-tartalmú szerekkel és így a permetezést a gomba- és rovar kártevők ellen kombináltan elvégezni nem tudjuk. Az almamoly elleni első védekezéstől számítva 10—14 naponként a permetezést meg kell ismételni, hisz az almamoly nemzedékének két rajzása egymást teljesen fedi, mert az első rajzás igen elhúzódik. Május végétől számítanunk kell a kaliforniai pajzstetű rajzására is, mely a gyümölcsérés idejéig állandó növényvédelmet kíván. A pajzstetű ellen a legbeváltabb szereink a parathioint tartalmazó vegyi anyagok. A szüret előtt 10—14 nappal a parathion-tartalmú szerek helyett nikotint kell alkalmazni 0,2 —0,25 százalékos töménységben. A mély hatású parathion-tartalmú szereknél (Ti- nox, Meta-systox, Ekatin) a- zárlati idő szüret előtt 21 nap. A nyári növényvédelem 3 napos permetezési fordulót igényel. A jelenlegi gépkapacitásunk és az egyes kártevők élete (pl. almamoly) feltétlenül megköveteli az éjjeli permetezések megszervezését. Az éjjeli permetezés — különösen tikkasztó nyári napokon — a dolgozókra nézve elviselhetőbbé teszi a munkát és kisebb perzselési veszéllyel is jár. A szélviszonyok miatt sokszor a védekezési munka nem is oldható meg csak éjjeli műszakban. Ennek a munkának technikai előfeltételei is vannak: a permetlé tökéletes szűrése, gépek üzembiztonsága, jó világítás, a szer pontos és jó keverése. Fodor Tamás növényvédelmi szakmérnök. As állványos ssenassárítás wnódssere Az állami gazdaságok a pillangós szénakészítés állványos szárítási módszerének alkalmazásában 3 éves nagyüzemi múltra tekintenek visz- sza. A kaszálások idejének megválasztása csak lehetővé teszi, de önmagában még nem biztosítja a jó minőségű széna készítését. Az általában csapadékos május sok gondot okoz a gazdaságoknak, s ritkán sikerül jó minőségben betakarítani az első kaszálásé szénát. pillangósok szénájának jó ; nőségben való betakarítása u-dekében vezettük be az állványos szénaszárítást. A nálunk használatos szárító állvány 3 egyenként 2,5 m. hosszú, 8—12 cm átmérőjű rúdfából áll. A 3 rudat felső végjükön 3—5 milliméteres lágy-dróthuzallal kötjük ösz- sze. Mindhárom rudat a talajtól számított 55—60 centis magasságban átfúrjuk és a furatba 40 centis hosszú faszeget verünk úgy, hogy a szög a felállított állvány külső oldalán álljon ki. Ezekre a szögekre helyezzük az állvány három, egyenként 2— 2,5 méter hosszú, 3—5 centi átmérőjű, botfából készült összekötő rúdját. A kaszálást úgy végezzük, hogy az egy nap alatt lekaszált területről egy nap alatt be is tudjuk hordani a termést. A géppel levágott lucernát vagy lóherét szőnyegrendben. hagyjuk feküdni addig, amíg levelei meg nem fonnyadnak. A kaszálást követő 6—24 óra múlva rendsodrózzuk a szőnyegrendet, s a felsodort szénát addig hagyjuk így „hurkában", míg nedvességtartalma 35—40 százalékra nem süllyed. Tapasztalatunk szerint a csillagkerekes rendsodró vált be legjobban, mivel az általa sodort hurkák nem annyira tömörek. A szárító állványokat ikersorba helyezzük el, a két párhuzamos sor közötti távolság akkora legyen, hogy a megrakott vontató kényelmesen haladhasson és a lerakodást ne akadályozza semmi. A szé- rűskertben történő szárítás előnyei: alig tiporjuk az űj növendéket a táblán; elmarad a boglyák okozta foltonként! kiritkulás; a kazaJéret szénát nem kell az állványokról leszedni és mégegyszer járműre rakni, mert ez nemcsak költségtöbbletet, hanem nagy levélvesz- ‘eséget is okozna. Az állványokon alul az összekötő rudakra kezdjük 1963 május rakni a szénát, vigyázva arra, hogy a rudakról lecsüngő széna ne érje a földet. Ügyelni kell arra, hogy a boglya ne legyen vállas, hanem felfelé elhegyesediék, vagy oldalhelyzetben tojásra emlékeztessen, különben esős időben beázik és a széna penészes lesz. Ugyancsak vigyázzunk arra, hogy a sarkokon a széna ne legyen túl tömött, mivel a túltömődött- ség szintén penészesedéshez vezet. Ülepedés során a boglya az állvány hegyéről ne csússzon vissza, mert a fedetlenül hagyott állvány bevezeti az esőt a boglyába. Az állványra rakott széna az időjárástól függően két- három hét alatt válik kazaléretté. A szénát az állványnyal együtt visszük a kazalo- zóhoz. A kazalozóhoz való szállítást lófogattal, vagy az igen jól bevált Zetor-hidrau- lika két emelőkarjára szerelt 3 méteres „T’‘ vasakkal végezhetjük. A Mátészalkai Állami Gazdaság egyik üzemegységében végeztünk összehasonlítást. A III. számú tábla vörösheré- jének egyik kaszálása renden, a másik kaszálása állványon lett szárítva. A két széna béltartalma értékét összehasonlítva, a renden szárítotthoz viszonyítva a nyersrost 6,5 százalékkal csökkent, az emészthető fehérje 47,9, a keményítőérték 18,5, és a karotintartalom 23,7 százalékkal lett több az állványos szénaszárításnál. A fentiek alapján látható, hogy az állványos szénaszárítás pillanatnyilag a legjobb tömeges szénakészítési módszer mindaddig, míg a fejlettebb eljárások — például a hideglevegős — általánossá válhatnak. Kovács Balázs mg. mérnök _________________i A híres Bezosztája I. kiváló búzafajta, magas terméshozamot ad, csak nem szereti a hideget. Egy másik parcellában áthatolhatatlan szártenger, kalász kalász hátán: ez a Mironov—808 búza. Fagyálló, s a szárazságot is jól viseli. A múlt évben hatvan mázsát adott hektáronként. — V. Remeszlo nemesítette, Remeszlo azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan őszi búzafajtát talál, amely egyesíti magában a fagyállóságot, szárazságtűrést, magas terméshozamot és liszttartalmat. A kísérletben a tavaszi búzát késő ősszel vetette el. A vetések gyakran kifagytak. A megmaradt tövek viszont új tulajdonságokat szereztek. Aztán kora ősszel ültette el — az eredetileg tavaszi búzát. 1960-ban fejezte be kísérleteit. A hosszú nemesítési munka eredménye lett a Mironov—808 őszi búzafajta. Tizenhat fajta közül kísérleti termesztésben első helyre került: 60,9 mázsát termett hektáronként. Remesztot nemcsak a búza érdekli. Egy közönséges tavaszi borsófajtából olyan őszi borsót nemesített, amelynek nem árt a fagy, s amely azonnal nőni kezd, amint levonul a hó a földről. Májusban már kaszálni lehet, s eheti a jószág ezt a kitűnő zöldanyagot, amely ötszáz mázsát ad hektáronként, és a felszabaduló területen kukoricát lehet vetni. TéSálló új szovjet búzafajta a Mironov—808 Dicséretes törekvés az időben történő permetezés. A kislétai Rákóczi Termelőszövetkezetben készült felvételünk, ezúttal nem jó példát örökít meg. A nagy kapacitású motoros gépek által kiszórt permetezőszer nagy része a fiatal gyümölcsösben kárba vész. Foto: Hammel József. A gazdaságos pecsenyekacsa-nevelés Nagyüzemi kacsatelep létesítése — Előnyős a kacsatajás-termelés A kaTsa a tyúkfélék után a legfontosabb szárnyas. A kacsákkal viszonylag olcsón, gyorsan termelhetünk nagy mennyiségű húst. Szapora: egy tó jókacsa után egy év alatt 160—200 kiló húst állíthatunk elő. Egyes kacsafajták (Campbell) 180—200 tojást raknak évente. Nagyüzemi kacsatelepet olcsón lehet létesíteni, a kacsa egyszerű fészeres megoldású férőhelyen — elől 170, hátul 120 cm magas — kitűnően érzi magát. A magyar nemesített kacsa kitűnő húst termel, de fejlődésében elmarad a pekingi mögött. A pekingi kacsa, amely nálunk igen elterjedt, 52—58 napos korára napossúlyénak az ötvenszeresét — 2,3—2,5 kilogrammot — is eléri. ’ A nagyüzemi kacsatartás egyik igen fontos ága — a tojástermelés mellett — a pecsenyekacsa nevelése. A kacsa fiatal korban rendkívül nagy fejlődési erélyt mutat. (Noha nem tartósak szorosan ide, de a tojás termelésről szólni kell. A tenyésztésre alkalmas kacsatojást reggel gyorsan össze kell szedni, mert árt neki akár a meleg, akár a hideg. A tárolóhely hőmérst Iklete 10—15 fokos legyen. A jó kelés érdekében 6—8, legfeljebb 10 napig tároljuk, azután keltetni kell a tojást.) A kacsákat kikelés után legkésőbb 18—20 órán belül etetni kell, mert etetés nélkül nagy a súlyveszteség, s ha az etetésre később kerül sor, a kiskacsa „aluszé- konnyá" válik, így fordul elő 30—50 százalékos elhullás. A pecsenyekacsát két periódusban neveljük: előnevelés zárt helyiségben, az évszaktól függően 2—4 hétig, utónevelés 4—8 hétig szabad- kifutós fészerben. A kiskacsák hőigénye — az előnevelőben — olyan, mint a csibéké. A kacsa férőhelyszükséglete: 2 hetes korig 20, 2—4 hét között 8—10, 4. hétVédckezziink a kukoricamoly ellen Vizsgálatok szerint a kukoricamoly kártétele 17—20 százalékkal csökkenti a terméshozamot. Ez megyei méretekben is hatalmas veszteség. Tudunk és feltétlen szükséges is védekezni ellene. A kukoricamoly hernyó alakban telel át a kukoricaszár belsejében. Bebábozódá- sa a tavaszi hőmérséklettől függ. Rajzása június máso-. dik és július első felében történik. A nőstény, tejcsepphez hasonlóan, fehér csomókban rakja le tojásait a levél fonákára. Egy moilylepke 400 tojást is rak. Egy hét alatt kelnek ki a tojások, a hernyók egy hónap alatt elérik teljes fejlettségüket, s így maradnak a kukorica szárában következő tavaszig. A kukoricán kívül gazdanövénye a cárok, kender, komló és a paprika is. Eredményes az ellene való védekezés a kukoricaszár teljes betakarításával — ha ősszel kerül rá a sor, a szár leszántásávai, mert a földből nem tud kibújni, illetve ott nem tud áttelelni. A betakarított szár legjobb felhasználási módja a Kilózás, mert itt a hernyók elpusztulnak. Tavasszal az összes ku- koricaiszár maradványokat össze kell gyűjteni, s május 15-ig felhasználni — eltüzelni. A fel nem használt szárat tilos kerítésként, ólak fedésére hasznosítani. Ha fűtésre akarják felhasználni később a szárat, akkor ösz- szerakva — fél méter szalma és fél méter földelés alatt — szabad tárolni. A többi szárat leföldelve komposztálni kell. Valamennyi községi tanács gondoskodjon arról, hogy május 15-ig a termelők eleget tegyenek a Minisztertanács határozatának: valamilyen formában semmisítsék meg a kukoricaszárat, tegyék lehetetlenné a kukoricamoly megjelenését. Szabó Zoltán agrármérnök Kállósemjén tői 5—6 darab jusson egy négyzetméterre. Igen fontos, hogy a nevelőben a kacsák 250— 300-as csoportokra legyenek elkülönítve. Alomnak jól használható; homok, szalmaszecska, tőzeg, fűrészporos faforgács. Az ete- tő-itató helyen homok legyen, a pihenőhelyen pedig szalmaszecska. A tüdőpenész elkerülése érdekében az alom mindig legyen száraz, pe- nészmentes. A kacsa „falánk állat’1, állandóan és sokat eszik. Ezt a tulajdonságát használjuk ki, hogy kéthónapos korra fel is vegye azt a takarmányt, amelynek segítségével eléri az értékesítési súlyát. Ha a kacsa fejlődésében visszaesik, ezt a lemaradást már nem lehet pp- tolni. Az abraktakarmányokat szükséges kiegészíteni állati fehérjékkel (halliszt, húsliszt, tejtermékek) és pillangós zöld- takarmánnyal. A penészes takarmány tönkre teheti az .egész nagyüzemi kacsaállo- |mányt. A kacsát háromhetes korig óránként, 3—5 hét között kétóránként, 5—8 hetes korban 3 óránként kell etetni. Nyáron, nagy melegben, alkalmazni kell az éjszakai etetést. A fenti eljárásokkal, előfeltételekkel biztosítható 7—8 hét alatt a 2,3—2,5 kilós pecsenyekacsa, s kacsánként 12—16 forint tiszta bevétel. Kiss László mg. mérnök Egy év alatt megkétszereződik a termelő- szövetkezetek esőztetőgép-állománya — Országos hálózat az Öntözőberendezések javítására A mezőgazdaság gépállományának mind jelentősebb részét képezik az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges felszerelések. A mezőgazdasági üzemek az idén 1450 újabb esőz- tetö berendezést szereznek be, részben a hazai ipartól, részben Nyugat- Németországból és Ausztriából, de a motor é(s a szivattyú a külföldiekhez is itthon készül. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megkétszereződött a hordozható esőztető gépek száma. A növekvő öntözőgép-park folyamatos, biztonságos üzemeltetése érdekében átszervezték és továbbfejlesztették a javító-szolgálatot. A Földművelésügyi Minisztérium megyénként egy-egy mezőgazdasági gép-, illetve gépjavító állomást jelölt ki erre a feladatra. Kisebb javításokat ezek részben már eddig is elvégeztek, most azonban megteremtik az új feladatkörükhöz szükséges technikai és szakmai feltételeket. A kijelölt gépállomások veszik át az ipartól az öntözőberendezések garanciális javítását Is, amit — a gépek számának gyors ütemű növekedése miatt — a gyárak már nem győznek ellátni. Az új intézkedés biztosítja, hogy a 2000 üzemórára növelt jótállási idő alatt a termelőszövetkezetek öntözőberendezéseinek minden hibáját nyolc napon belül kijavítsák. Az öntözéses gazdálkodás fejlődése ezükisélgessé teszi szerviz megszervezését is. Ennek keretében a javító állomások helyezik majd üzembe, s időnként rendszeresen felülvizsgálják az öntözögé- peket. A szerviz teljes kiépítésére csak jövőre kerül sor, de a gépállomások már az idén is segítenek az új esőztető berendezések szakszerű üzembehelyezésénél.
