Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
Tanácskozik a szakszervezetek XX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) cialista cím elnyerését. Az eredmény: ezeknek az üzemeknek a többségében jelentős mértékben emelkedett a termelés színvonala, javult a termékek minősége, megszilárdult a munkafegyelem, a közös tulajdon iránti felelősségérzet, növekedett az egymás iránti segítőkészség. A problémák ezen a téren elsősorban az irányítás elmaradásából, fogyatékosságaiból, részint pedig a helyi türelmetlenségből, a felületes, formális előkészítésből adódtak. A SZOT elnöksége az elmúlt hónapban az eddigi tapasztalatok figyelembevételével irányelvek formájában határozta meg a mozgalom továbbfejlesztésének útját — Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaverseny-mozgalom tömegereje és alapja az egyéni verseny. A részvétel a szocialista brigádmozgalomban dicsőség, de a verseny más formái is jelentősen járulnak hozzá a munka javításához. A munkaverseny-mozgalom politikai nevelőhatásának fokozására fejlesztenünk kell a verseny nyilvános- • ságát, az eredmények rendszeres, a kollektívák véleményére épülő értékelését, valamint a jutalmazás és kitüntetés helyes elveinek maradéktalan érvényesítését. — Bár a dolgozókban megvan a szándék aktív részvételre a munkaversenyben, ez a lendület és kezdeményezőkézség helyenként mégsem érvényesül kellően. Sok helyütt nem biztosítják a versenyhez a szükséges feltételeket. például az ütemes . és tervszerű munka- és anyagelKerülni kell — Az 1961—62-ben végrehajtott normarendezés — folytatta a SZOT főtitkára — éppen az igazságos bérezési rendszer alkalmazását célozta, amivel a jobb munka alapjait biztosítottuk. Céljaink között szerepelt, hogy a jövőben ne legyünk kénytelenek az általános normarendezés módszeréhez nyúlni. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a normákon folyamatosan átvezessék a menet közben bekövetkező változásokat. E célt általában el is értük, de vannak olyan tapasztalatok is, hogy egyes helyeken akkor is mechanikusan változtatnak a normán, amikor a műszaki feltételekkel nem léptek előre, másutt viszont a normákat lényeges technikai fejlesztés után is érintetlenül hagyják. A szakszervezeteknek mindkét véglet ellen határozottan fel kell lépniök. A premizálás és a nyereségrészesedés kérdéseire áttérve Brutyó János megállapította, hogy a kialakult premizálás: rendszer jó, de a gyakorlatban súlyos hibákat is követnek el. A prémiumból sok helyen formális bérkiegészítést csinálnak, ami így a népgazdasági érdekekkel ellentétesen hat. E visszásságok megszüntetése elsősorban a vállalati, gazdasági és szakszervezeti szervek feladata. A nyereségrészesedés alapelvei is helyesek, de jobban összhangba kell hozni a népgazdaság legfőbb feladataival és biztosítani kell,/ hogy a részesedés összege arányos legyen a végzett munkával, tehát feleljen meg a dolgozók igazságérzetének. — A tizenkilencedik kongresszus óta jelentősen emelkedett a bérből és fizetésből élő dolgozók életszínvonala. A növekedés a hároméves terv idején nagyobb volt. látást, még ha ennek az adott helyen objektív akadályai nem is lennének. — Az újítók és feltalálók munkájáról szólva, a SZOT főtitkára kiemelkedő eredményként állapította meg, hogy ez a mozgalom közelebb került a szocialista munkaversenyhez. Sajnos azonban még mindig megtalálhatók a további fejlődést akadályozó bürokratikus hibák. — A szakszervezeti bizottságoknak — mondotta — igyekezniök kell elsősegíteni minél szélesebb körben ezeknek az akadályoknak az elhárítását és ugyanakkor a jól bevált újítások gyors alkalmazá. sát. — Gazdasági feladataink megvalósításának fontos tényezője az anyagi érdekeltség helyes biztosítása — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Az elmúlt öt évben kifejlődtek és megszilárdultak a megfelelő javadalmazási rendszerek különböző formái, és ma már éreztetik is kedvező hatásukat. Ezen a területen is általános előrehaladás állapítható meg, de sok helyen még mindig nem az illető munkahely sajátosságainak és a végzett munkának leginkább megfelelő bérformákat alkalmazzák. Gyakran még mindig a mennyiség egyoldalú növelését helyezik előtérbe, a gazdaságosságra, a jobb minőségre, a jobb munkára való törekvés helyett. A jövőben tehát fokozni kell — éspedig minél szélesebb körben — a dolgozóknak az érdekeltségét a minőségben, a gazdaságosságban. Ehhez nem kellenek újabb bérformák, csak az ismeretek közül kel! mindenütt a legmegfelelőbbet alkalmazni. a végleteket Az ötéves terv első két esztendejében az életszínvonal tovább emelkedett ugyan, a tervezett mértéket azonban nem érte el. A reálbér és a reáljövedelem csupán 1,3, illetve, 2,5 százalékkal nőtt. Közrejátszott ebben a két aszályos esztendő, valamint olyan objektív szükségszerűségek, mint pL honvédelmünk fejlesztése, korszerűsítése, a békés építés biztosítása. De objektív szükségszerűség volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatosan jelentkező többletkiadás is, ami átmenetileg gondokat okozott ugyan, de bőségesen visszatérül az élelmiszerellátás és az ipari nyersanyagellátás terén. Ezt bizonyítja az is, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság a két aszályos nyár és a legutóbbi szokatlanul zord tél ellenére már első éveiben is képes volt a lakosság ellátásának zökkenőmentés biztosítására. Az alacsony keresetűek életkörülményeit J kell javítani — Az átlagkeresetek növekedése a terveknek megfelelően elsősorban az alacsony keresetű dolgozókat érintette, illetve bizonyos belső aránytalanságokat egyenlített ki. A hároméves terv elején egyes munkás kategóriák, majd a pedagógusok, az egészségügyi és a tanácsi dolgozók bérét rendezték. Így a 800 forintnál kisebb keresettel rendelkezők aránya az 1956. évi 25,5 százalékról 1962-re egy százaléknál is kevesebbre csökkent, s eközben mintegy 600 ezer dolgozó életkörülményei javultak meg. Hozzájárult a reáljövedelmek növekedéséhez a nyugdíj és a családi pótlék emelése. valamint a társadalombiztosítás egyes kategóriáinál a juttatások szélesedése és a foglalkoztatottak számának mintegy 20 százalékos emelkedése is. — Megvan a lehetősége, hogy az ötéves tervben előirányzott nemzeti jövedelem elérése esetén a reáljövedei- met a. meghatározott 16—17 százalékkal emeljük. Továbbra is gondolnunk kell azonban a még elmaradt rétegek életkörülményeinek Javítására. Az elmúlt öt év alatt 380 000 lakást építettünk. A második ötéves terv lakásépítési programja ^ a párt javaslatára úgy módosult, hogy a tervezett 250 000 lakás helyett 300 000-et kell felépíteni. A szakszervezeteknek is minden erejükkel segítséget kell nyújtaniok e nagyszerű program teljesítéséhez és ugyanakkor az állami erőből épülő bérleti és szövetkezeti lakások elosztása módszerének javításához. — A két kongresszus közötti időben jelentős lépést tettünk előre a munkaidő csökkentésében. Most azt javasoljuk, hogy a második ötéves terv végéig a muuka- egészségügyi intézet által meghatározott valamennyi egészségre ártalmas munkakörben fejezzük be a munkaidőcsökkentést. Javasoljuk megvizsgálni azt is, hogyan lehetne a dolgozó nők helyzetének könnyítésére megszüntetni a szombat éjszakai mű- « szakot. — Nagy fejlődésről számolhatunk be a dolgozóknak és Egységesítjük — Az elmúlt kongresszus óta a szakszervezeti mozgalom egymilliónál több felnőtt és gyermek kedvezményes üdültetését szervezte meg s eközben jelentősen nőtt a házaspárok, valamint — bár kisebb mértékben — a családok együttes üdültetése is. E munka fejlesztése továbbra is fontos feladat. Minthogy azonban hazánkban más szervezetek is foglalkoznak üdültetéssel, szükséges ezt a tevékenységet összehangoltabban, egységes elvek alapján végezni. E tevékenység irányításában és az egyöntetűség megteremtésében a felelősséget a szakszervezeti mozgalom vállalja, s az erre vonatkozó javaslatot rövidesen a kormány elé terjeszti — mondotta Brutyó János. A munkásvédelem kérdéseire áttérve közölte, hogy a legutóbbi kongresszus óta az ezer munkásra jutó balesetek száma 14 százalékkal csökkent. Ez örvendetes eredmény, de elégedettek nem lehetünk. Kevesebb ugyan a halálos baleset, de több a súlyos sérülés és néhány területen — például a mezőgazdaságban, a bányászatban és a könnyűiparban — visszaesés következett be. Hatékonyabbá kell tenni a felvilágosító munkát, a munkásvédelmi őrségek tevékenység és az ellenőrzést. Bár a munkásvédelem a dolgozók közvetlen érdekvédelme. mégis elég gyakran előfordul, hogy egyes szakszervezeti vezetők a balesetek elemzésekor nem a dolgc-zók helyzetéből, hanem a termelési kiesésből indulnak ki. A jövőben fokozottan kell érvényre jutnia annak az elvnek, hogy legfőbb érték az ember, s ez nem .jelszó, ez valóságos felelősséget jelent. Fokoztuk tevékenységünket a dolgozókat érintő rendlelkezések megalkotásában és végrehajtásuk ellenőrzésében is. Ennek ellenére bár csökkent, még mindig nagy a munkaügyi viták száma, indokolatlanul sok a túlóra, köztük az úgynevezett fekete túlóra is, ami nem egyéb, mint a Munka Törvénykönyvének kijátszása. Különösen súlyos eset az, amikor csökkentett munkaidővel foglalkoztatott családtagjaiknak a betegség- biztosítás keretében járó szolgáltatások terén is. Ez a fejlődés azonban nincs összhangban a társadalombiztosításba bevontak számának gyors növekedésével, hiszen ez az elmúlt években már elérte á lakosság 96 százalékát. A körzeti orvosellátás nem fejlődött ezzel arányosan, nőtt az orvosok túlterheltsége, csökkent az egy betegre jutó vizsgálati idő és fokozódott a szakorvosi rendelőintézetek zsúfoltsága. — Tovább kell jutnunk a társadalombiztosításban szervezetileg is. Szükségesnek látszik, hogy a különböző biztosítási intézeteket egységes elvek alapján egyesítsék a szak- szervezeti társadalombiztosítással. Az irányítás reánk vár, s a feladatra az egész szakszervezeti mozgalomnak fel kell készülnie. — Nyugdíjrendszerünk — folytatta Brutytj János — nemzetközi mértékkel mérve is rangos helyet foglal el a társadalmi gondoskodás tényezői között. Az állami és szövetkezeti szektorban minden dolgozó . nyugdíjjogosult, s a saját jogú és származékos nyugdíjasok száma eléri a 990 090 főt. 1957 óta a nyugdíjakra fordított évi összeg 123 százalékkal nőtt. Újabb kezdeményező lépéseket kell azonban tennünk az új és a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíiösszeg'ek közötti különbségek fokozatos csökkentésére. az üdültetést dolgozókat túlóráztatnak. Az ilyen helyzetek megszüntetésére a SZOT elnöksége már tájékoztatást adott a kormánynak és bővítette a munkásvédelmi felügyelők hatáskörét is, hogy ilyen esetekben bírságolják meg a felelősöket. A szakszervezeteknek kötelességük is fellépni a Munka Trövénykönyv megsértése ellen. Ez nem ellenzéki magatartás, hanem fontos politikai kérdés. Jog és kötelesség elválaszthatatlan — Természetes azonban, hogy a törvények a dolgozók jogait és kötelességeit egyaránt meghatározzák. A jogokra az formálhat igényt, aki eleget tesz kötelezettségeinek is, mert a jogok és a kötelességek elválaszthatatlan egészet alkotnak. — A szocialista demokratizmus további erősítéséért javasoljuk — jelentette be Brutyó János —, hogy az egyeztető bizottságokat helyezzék a jelenleginél még joibban a szakszervezetek irányítása alá. Tagjaikat a dolgozók demokratikusan válasszák. Szükség esetén tartsanak nyilvános tárgyalásokat és a döntésekről, a határozatokról a dolgozókat minden esetiben tájékoztassák. Szükséges továbbá egy olyan új Munka Törvény- könyv kidolgozása is, amely rögzíti az alapvető követelményeket, időtálló és nem igényli a rengeteg módosítást. — A szakszervezetek másik rendkívül fontos tevékenysége a nevelőmunka, a dolgozók tudatának, erkölcsének formálása. A tanulásban részt vevők száma az elmúlt években örvendetesen megnőtt. A gond ma már inkább az, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan szervezheti meg jobban a tanulás, a művelődés különböző feltételeit és a jó tanulmányi eredmények elérését, A szocialista eszméket győzelemre kell juttatni valamennyiünk gondolkodásában. Ezért minden tevékenységünknek a bérpolitikától a szocialista munkaverseny szervezésén át az üdültetésig — az emberek szocialista gondolkozását kell szolgálnia, a szocialista rendszer iránti kötelékeket kell erősítenie. A politikai iskolákban például tíz- és tízezrek ismerkednek meg életünk különböző problémáival, mozgalmunk, tennivalóink legfontosabb kérdéseivel. A közoktatás azonban csak nehezen tud lépést tartani a továbbtanulás igényével. Ezért a SZOT megítélése szerint gyorsabban kell haladnunk a felnőttoktatás tartalmi és szervezeti feltételeinek biztosításának és a tanulás megköny- nyítésének útján. —. A műszaki és technikai ismeretek iránti igények felkeltésének és kielégítésének fontos eszköze a műszaki könyvtárhálózat. Jelenleg több mint 860 üzemünk műszaki könyvtárában hárommilliónál is több könyv várja az olvasókat. a fizikai munkásoknak azonban mindössze három százaléka kölcsönöz műszaki könyveket. Csökken a hiví — A magyar szakszervezeti mozgalom szervezeti ereje — állapította meg Brutyó Jánoís — az elmúlt öt esztendőben jelentős mértékben fejlődött. — A tizenkilencedik kongresszus óta kialakított szervezeti formák alapvetően alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. Észszerű átcsoportosítást is végeztünk. A függetlenített apparátus számát mintegy 10 százalékkal csökkentettük, s ezzel párhuzamosan jelentősen megnöveltük a társadalmi munkások részvételi arányát. Megoldottuk a szak- szervezetek megyei tanácsi jogkörének kiszélesítését, nem csökkentve a szakmák megyebízottságainak felelősségét. Létrehoztuk a községi szakmaközi bizottságokat, valamint a vállalati intézőbizottságokat. A különböző szakszervezeti szervezetek hatáskörének elhatárolása lehetővé teszi, hogy a vezető testületek ne csak a határozatok hozatalára, hanem mindinkább végrehajtásának megszervezésére ős ellenőrzésére fordítsák erejüket. Természetesen minden, vagy majdnem minden az alapszervezeteken múlik. Hiszen a határozatok csak anyujában valósulnak meg, amennyiben az alapszervezetek képesek azokat végrehajtani. De csak fél sikerre számíthatnak, ha nem támaszkodnak a választott tisztségviselők, a társadalmi aktivisták sokaságára, ha nem vonják be őket a szak- szervezeti élet minden területén végzett munkába. Csakis ígv ismerhetjük meg a dolgozók véleményét, hangulatát és adhatunk gyors segítséget az egyéni problémák megoldásához is. — E helyről is csak elismeréssel kell szólnunk — hangsúlyozta a SZOT főtitkára — annak a félmillió társadalmi munkásnak, bizalminak a tevékenységéről, akik sokszor nem kis erőfeszítések árán. önzetlenül munkálkodnak a szakszervezeti mozgalomban. Köszönjük társaikért végzett munkájukat és továbbra is kérjük nélkülözhetetlen segítségüket. Kötelességünknek tartjuk, hogy az eddigieknél még több segítséget adjunk nekik, még jobban támaszkodjunk véleményükre, újabb és újabb kezdeményezéseikre. — A huszadik kongresszus küldöttjeinek kell most az elkövetkező négy esztendőre megjelölniök a mozgalom feladatait, hogy még eredményesebben segíthessünk a népünk jólétét, boldogulását jelentő szocialista társadalmunk teljes felépítését. A célok reálisak, mert — Számszerűen és minőségileg is tovább kell fejlesztenünk a munkásakadémiákat, de az eddigieknél jobban kell figyelembe venni a hallgatók Igényeit, műveltségi színvonalát, az adott üzem termelési feladatait és színesebbé, vonzóbbá kell tenni ezeket a foglalkozásokat. — Bármilyen számottevő is a fejlődés a dolgozók erkölcse, ízlése és esztétikai érzéke terén, még további újabb és újabb rétegeket kell bevonnunk a kulturális alkotások megismerésébe, és tovább kell bővítenünk a jó színházat, az értékes zenét és képzőművészetet ismerő közönség táborát. E munkánkban továbbra is számítunk a hagyományokban gazdag öntevékeny művészgárdákra cd kötelességünk fejleszteni a munkás-művész kapcsolatokat, valamint a közönségszervezést. ifali apparátus a magyar .nép szorgalmas és munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája vezeti és mert a szocializmus immár világrendszerré lett, amelynek ereje biztosítja a békék építőmunka lehetőségeit. — A magyar szakszervezetek tagjai a világ valamennyi dolgozójának ügyét hűségesen képviselő Szakszervezeti Világszövetségnek. Büszkék arra, hogy együtt harcolnak e több mint 120 millió dolgozót tömörítő szervezettek Egyek vagyunk a Szakszervezeti . Világszövetséggel a békéért folyó töretlen küzdelemben, a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a dolgozók gazdasági, szociális és politikai követelésedért vívott harcban. Egyek vagyunk mindazokkal, akik őszintén a nemzeti munkásegység érdekében tevékenykednek — fejezte be beszámolóját Bru- tyó János, a SZOT főtitkára. Brutyó János beszámolója után Szabadkai Gyula, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke ismertette a számvizsgáló bizottság jelentését, majd Gál László, a SZOT titkára a kongresszus elé terjesztette a magyar szakszervezetek új alapszabályának tervezetét. Az új alapszabály- tervezet Gál László, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek új alapszabályának tervezetét terjesztette a kongresszus elé. Az alapszabály-módosítás indokolásául utalt azokra a nagy jelentőségű változásokra, amelyek a szakszervezetek XIX. kongresszusa óta társadalmunk szerkezetében végbementek. Szükséges, hogy az új alapszabály tükrözze e változásokat és világos útmutatást adjon a szakszervezeteknek a fejlődés mostani szakaszában végzendő munkájukhoz — mondotta —, majd azokról a fontosabb megállapításokról szólt, amelyek az előző alapszabályhoz képest változást jelentenek. Az új alapszabály a követelményeknek megfelelően határozza meg a magyar szak- szervezeteknek — a bérből és fizetésből élő dolgozók legnagyobb t »megszervező leinek — szerepét. Kimondja, hogy a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselve segítik az egyetemes szocialista ucpi állam kialakulását, a szocialista demokrácia megszilárdítását, a szocializmus teljes felépítését. Ebben jelöli meg a szakszervezetek munkájának alapvető politikai tartalmát. (Folytatás a 3. oldalon.]