Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

MEZŐGAZDASÁG fmTyTTmm?TTTmTTnTT?yTTTT?TTmmy' JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Szerződési fegyelem a tsz-ekben Munkában a keltetőgép a Mosonmagyaróvári Agrártu­dományi Főiskola lajtahansági baromfikeltető állomásán. Foto: Fehérvári Ferenc. Marozsán István szerelő nyolc éve dolgozik a Kölesei Gépállomáson. Nagy gyakorlata az erőgépek valóságos or­vosává avatta. A gabonavetések vegyszere;; gyomirtása soha nem volt any- nyira indokolt, mint jelenleg. A hosszú kemény tél miatt gabonavetéseink igen megrit­kultak, aminek következtében a gyomosodás a szokottnál erő­sebb mértéiben jelentkezik! Normális növénytőszám (3 millió) esetében 15—20, de nem ritka a 30 százalékos gyomfer- lőzöttség sem. A jelenlegi megritkult vetésekben ennek kétszeresére is emelkedhet a gyomfertőzöttség. A gyomok kóros hatásait már igen jól ismerjük, azonban mégis kívá­natos említést tenni róluk. Ilyen a térfoglalás ítérparatiz- mus). Sok vizet von el a kul­túrnövénytől. a talaj tápanyag­készletét elhasználja, a talaj hőmérsékletét csökkenti, erős növekedésével a kultúrnövényt elnyomja, ámyéko’ja, a kárte­vők és gombabetegségek sz»- porítói és köztesgazdái. A gyom a termelés költségeit növelő tényező és nem utolsó sorban a termés értékének lerontója. Ha csak azt az egyetlen tényt ragadjuk ki, hogy a kalászos kultúránkban a tenyészterület 20 százalékát a gyomok foglalják el. már világosan látjuk, hogv gabo­náink termésátlagai mennyi­vel lennének maRasHbbak. tel­jes gyomtalanség esetén. Megyénkben az ország töb­bi megyéihez viszonyítva a gabonavetések igen kis há­nyadán végeznek vegyszeres gyomirtást. Pedig nem mond­hatjuk, hogy gabonaveté­seink gyommentesek és hogy nálunk nem indokolt a gyom­irtás. A vegyszeres gyomirtás, amely ma már tökéletes, a kívánalmaknak megfelelő vegyszerrel történik, kedve­zően befolyásolja a termelési eredményeket és a termelés költségeit. A gabonavetések vegyszeres gyomirtását akkor kezdjük meg, amikor a ga­bonavetések 15—25 centimé­teres fejlettségűek, a' gyomok zöme kikelt és 4—5 levele« állapotban van. A permete­zés végzésére legalkalmasabb időpont, amikor a hőmérsék­let a plusz 8 fokot meghalad­ta, szélmentes derűs az idő és 4—5 órán belül csapadék­ra nincs kilátás. Mivel a vegyszere* gyom­irtás mintegy két hétre kor- lódozódik, aiónlatos a perme­tezést a fejlettebb őszieabo- nákon kezdeni és íay halad- inr.k a fejlettségnek meaíe- '“lően tovább a tavasziakra. Őszi gabonák nermetezéséhez 1.2—1.3 kilogramm Dikonirt szükséges katasztráli* holdan­ként. melvet 100—200 liter vízzel juttatunk ki. Külföldi búzafaitáknál és tavaszi ka- lá«ro«oknál 1 kilogramm szer sWiksép»* kataszrális holdan­ként. Sörárpát érzékenysége miatt veevszpremi nem szöKsA A permetezés befejezése után p nö^á'-wédőeér>et és az egvéb (vödör, hordó: isit.) eszközöket sródás vízzel több­ször ki kell mosni, mert en­nek elmulasztása súlyos ká­rokat okozhat Donátit Ernő agronómus, Kállósemlén e Uj módszerrel csaknem kétszáz­millió forintos megtakarítás Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság elrendelte, hogy hétezer hektár új véderdő telepítésével kéll növelni' az árvédekezés biztonságát a következő tíz évben. A vízügye igazgatóságok az Idén készülnék fel a mun­kákra és a jövő évben kez­dik meg a tízéves erdősítési program megvalósítását,' ame­lyet azonban még a nagyobb öntözőcsatornák és patakok partjának fásítására is kiter­jesztenek. így a vízügyi szer­vek majd összesen 9 ezer hektárt erdősítenek és fásf- tanak. Répamag dugványozás nélkül A répa mint ismeretes két­éves növény, ezért terhelésé­nél első évben a gyökérdug­ványt állítják elő. A dug­ványt kiszedik, fagymenteser tárolják és a következő év­ben kiültetik. Ezek a mag­hozók. A bonyolult és mun­kaigényes eljárás lerövidíté­sére találtak módot P. G. Ká­ráé rov és J. A. Sutenko szov­jet kutatók. Az általuk ki­dolgozott eljárás szerint s maghozó répákat télre nerr szedik ki a talajból, hanem földdel takarják, vagy fel­töltögetik. Tavasszal a föld­takarót boronálással eltávolít­ják. Elmaradnak így v az olyan munkaigényes folya­matok, mint a gyökerek ki­szedése, piizmázása és tava­szi kiültetóse. E módszer a biológiai követelményeknek is jobban megfelel, aminek kö­vetkeztében a magtermés fo­kozódik. A kutatók részlete­sen kidolgozták a termesztési mód agrotechnikáját, a nö­vényvédelmi eljárásokat és annak gazdaságosságj vonat­kozásait. A gyümölcsösök sziromhul­lását követő növényvédelem igen fontos — most annál is inkább, mert jó termés vár­ható. Almáskertjeinkben most kezdődik a virágzás, ezért az almástermésűek védelmével később foglalkozom. Viszont szükséges egy kivételt ten­ni: a jonatánosok egyik leg­veszedelmesebb kártevője az almafa lisztharmat A kárte­vő fertőzése 'legerősebb a vi­rágzáskor. Ezért azokban a kertekben, ahol nagyon erős- a liszthármatfertőzés, az al­mafa teljes virágzásakor per­metezzünk 0,3—0,5 százalékos Thiovittal, hozzáadva 0,1—(V2 százalék .Sandovitot kötő­anyagként Ez a permetezés ártalmatlan a méhekre, ha a virágra akkor szállnak, amikor a szer már megszá­radt. Ezért az ilyen permete­zést — ha szükség van rá — kizárólag este, éjjel szabad végezni. Cseresznye és meggy Sziromhullás után a levél- Ukaesosság ellen Orthociddal (0,3), Tiezennel (0,2), Zieneb- bel (0,2), Vitrigrannal (0,3— 0,4), vagy Thiovittal (0,5 szá­zalék) védekezzünk. A követ­kező permetezés gombafélék ellen csak csapadékos időbeh válik indokolté, akkor, ami­kor a levéltetvek, araszolók, a monilia is megjelenik. A védekezöszer gombák ellen az előbbi. A rovarkártevők ellen Wo- fatoxszot (0,2) csak olyan helyen használjunk, ahol a permeze test legkorábban két hét múlva követi a szüret. Más esetben két . ezrelékes nikotint. adjunk. Á cseresz­nyelégy az egyik legveszedel­mesebb kártevő: , az export sorsa függ tőle. Ellene a cse­resznye zsendülésekor (fehé­redéskor), majd utána két héttel idegméreggel — Per­uit (0,4—0,6), Hungária DL—40, vagy Hungária Ma­tadorral védekezhetünk. Si­keres a védekezés, ha a fák alját HCH-val, Wofatox po- rozóval szórjuk be. s a talajt fogassal elmunkáljuk. A cse­resznyelégy ugyanis a talaj- felszínben telel, bábozódik és innen rajzik ki. Őszibarack Virágzás után. a szirmok lehullása előtt gombakártevők ellen fél százalékos Thiovitot használjunk. Levéltetű ellen parathion tartalmú szerekkel — 0,2—0.3 százalékos tö­ménységben — védekezzünk. Zárlati — karantén — idő­bén nikotinnal, a házikertek­ben pedig egész évben csak nikotinnal szabad védekezni. A szilva növény­védelme Csapadékos időjárásban a vőrosfoltosság ellen Ortho­Sziromhullás utáni gyümölcsfavédelem ciddal (0,3—0,4), Tiezennel (0,15—0,25), Zienebbel (0,2), Cuprovittal (0,3—0,4 százalék) védekezzünk. Általános szi­romhullás utáni permetezés: Thiovittal 0,3—0,5 százalékos töménységben gombakórtevök ellen. A poloskaszazú szilvada­rázs ellen jó a quassia-főzet és a parathion tartalmú sze­rek. Ez utóbbi szerekkel a többi — levéltetvek, szílva- moly, takáesatka — kártevő ellen is hatásosan lehet vé­dekezni. A további növény­védelmet az időjárástól és a kár-tevőktől függően 10—15 naponként kell megismételni a Wofatoxszal, vagy más pa- rathi on-anyaggal. Ha bekö­vetkezik a zárlati — karan­tén — idő, ezekkel a szerek­kel előtte 14. illetve 21 nap­pal be kell fejezni a perme­tezést és nikotint alkalmazni. Fodor Tamás szakmérnök Ä burgonya torméshoscitsta megkétszerezhető A burgonya termésátlaga az utóbbi 20—30 év alatt orszá­gosan 37,2-ről 55,5 mázsára emelkedett. E jelentős fejlő­dés ellenére messze mara­dunk a nemzetközi színvonal­tól. Kísérletünkben azt igye­keztünk tisztázni, hogy egyes tényezők milyen hatással van­nak a hozamok alakulására. (E cikken belül csupán a legfőbb összefüggéseket is­mertetem.) A kísérletet három tényező — öntözés, tenyészterület, trágyázás — háromszoros is­métlésével végeztük. A bur­gonya gülbaba fajta volt. El­ső csoport volt a kontroll. A második-harmadik csoport­ban öntözővízből 60 és 120 millimétert adtunk, műtrá­gyából hatóanyag-érték sze­rint nitrogénnál 37,5 és 75, foszfornál 17 és 34. káliumnál 24 és 48 kilogrammot holdan­ként. A kísérlet gyengén hu­muszos savanyú homok tala­jon történt. A kísérletben az egyes té­nyezők a következő százalé­kos termésnövelő hatást mu­tatták: öntözés 48,7, nitrogén- trágyázás 32,9 és tenyószterü- let 12,7. A kontroll parcellával szem­ben a magas víz- és nltrosrén- adaeban részesített területen 38.15 mázsával termett több egv holdon. Az öntözés trirmésnövelő hatása összefüggésben van a holdanként! tőszámmal. Az öntözött 82.5x50-os tenyész­területű táblával szemben szintén öntözött 62,5x20-as 42,35 1 mázsával adott többet egy holdon. Az öntözés hatá­séra fokozódott a nitrogén ér­vényesülése: a 75 kg/kh. nit­rogén 120 milliméter öntöző­vízzel 34,51 mázsa többletter­mést eredményezett az öntö- zetlennei szemben. A nitro­gén és a tőszám' között is ké­zenfekvő az összefüggés. A nitrogén termésnövelő hatá­sa az egyes tenyészterületek- nél a következő volt \ (első szám a 37.5, második a 75 kg/kh; N-adagra vonatkozik); 62,5x50-es 15,68, 22,81; 62,5x35-ös 20,95, 23,81; 62,5x 20-as 23,53, 28.88 mázsa. Csupán néhány tényező: de ebből is látható, hogy hazánk- bán reális lehetőség van a burgonya termésátlagának 80—90 százalékos fokozására. H. M. A FEHÉRGYARMATI és csengeri járás termelőszövet­kezeteinek termelési-, ter­ményértékesítési-, állatneve’.é- si és állathizlalási szerződé­sekkel kapcsolatos fegyelmét elemezve megállapítható, hogy az elmúlt években kötött szerződések nem minden eset­ben tö1 főtték be népgazdasági szempontból fontos hivatásu­kat. A termelőszövetkezetek egyes vezetői nem ismerték keiden a szerződésekkel kap- cso'uios jogszaödyokat, de fő­ként nem ismerték fei, hogy államunk nagyobb részt a szerződéskötések által bizto­sítja a dolgozó nép élelem­mel, iparunk mezőgazdasági nyersanyaggal való ellátását, mezőgazdasági jellegű kiviteli kötelezettségünk teljesítését. A Magtermeltető és Ellátó Vállalat a porcsalmai Dózsa, csengerújfalui Béke, urai Hu­nyadi termelőszövetkezetek­kel kötött vetőburgonya ter­melésére szerződést. A szán­tóföldi szemle megállapította, hogy a termelőszövetkezetek 70 kh. földterületen a szelek­tálást nem végezték el meg­felelően, a fertőzött töveket a földben hagyták, miáltal a burgonya fertőzötté, vetés cél­jára alkalmatlanná vált. A szerződésszegés miatt mind három termelőszövetkezetet a bíróság komoly összegű köt­bér megfizetésére kötelezte. A VOLT BOTPALÁDI Kossuth és a kispaládi Űj Barázda termelőszövetkezete­ket — ma már egyesítve mű­ködik a két tsz — a járás­bíróság kötbér megfizetésére kötelezte, mert a baromfi ne­velésére kötött szerződéses kö­telezettségüknek nem tettek eleget, saját hibájukból. Nem biztosították a baromfi neve­léséhez szükséges férőhelyet, csibetápot, megfelelő baromfi­gondozót sem állítottak be. A szerződés teljesítésének sor­sával nem törődtek, akadály­közlési kötelezettségüknek sem tettek eleget, a kötbér­igény bejelentésére sem vá­laszoltak. Előfordult olyan eset ist, mint a túrricsei Béke Tsz- nél: a tsz-elnök a kocakihe- lyezésí akció leple alatt há­rom darab sertést — nem a szerződés teljesítésének cél­jával — rokonnak kiadott. A termelőszövetkezetek szerződéseiket nem tartják nyilván. A pátyodi Kossuth Tsz-nél egyáltalán nem ve­zetnek nyilvántartást. A nyil­vántartás hiánya megnehezíti, hogy jogaikat érvényesíteni tudják. TÖBB ESETBEN ÉSZLEL­HETŐ, mint a kömörői Oj Élet, kölesei Kossuth termelő- szövetkezeteknél. hogy jogos kötbér igényeiket nem akar­ják érvényesíteni a Szabolc»- Szatmár megyei Adatforgalmi Vállalattal való „jó” kapcso­lattartás miatt. E két terme­lőszövetkezettől az Adatforgal­mi Vállalat a leszerződött ex­port hízómarhákat a türelmi időn túl, 36—40 napos késés­sel vette át. Az ilyen késedel­mes átvétel felborítja a ter­melőszövetkezet takarmány­mérlegét, felesleges többletki­adásokat eredményez. Ma már a szerződési fegye­lem betartása terén javulás tapasztalható. Ha a terme­lőszövetkezetek jogi képvise­lete végleg megoldódik, és a termelőszövetkezetek jogi kép­viselői a perek ellátásán túl­menőén a termelőszövetkeze­teket jogaik felismerésében és érvényesítésében is segíte­ni fogják, akkor a szerződési fegyelem betartása terén ko­molyabb hiányosságok nem fognak előfordulni. Dr. Kaisinger Zoltán ügyész Nagyfokú gyom fértősottség Sürgős teendő a gabonafélék vegyszeres gyomirtása II termelőszövetkezetekben dolgozók szakszervezeti tagságának megtartása A SZOT elnöksége határo­zatában szabályozta a tsz-ek- be került szakszervezeti tagok helyzetét. Az áthelyezett dol­gozók többsége szeretné szak- szervezeti tagságát továbbra is fenntartani. A SZOT elnök­sége ezért úgy határozott, hogy a tsz-ekbe került szak­emberek, dolgozók továbbra is szakszervezeti tagok lehet­nek. A szakszervezeti tagsággal járó jogok tekintetében azon­ban a határozat kimondja, hogy különbséget kell tenni azok között, akik jövedelmük után, s azok között, akik nem jövedelmük után fizetnek tag­díjat. A határozat szerint, akik jövedelmük után fizetik a tagdíját, a szakszervezet] tagsággal Járó előnyökben tel­jes mértékben részesülhetnek Például üdülés, segély, vas­úti kedvezmény stb. Egekel a szikszervezeti tagokat a; előző évi Jövedelmük alapján kell tagdíjosztályba sorolni. Azok a tsz-ben dogozó szak- szervezeti tagok, akik nem jövedelmük után akarják a tagdíjat fizetni, az alapsza­bály szerint jogfenntartó tag­díjat fizethetnek. Ebben az esetben azonban csak a jog- fenntartással járó előnyökben részesülhetnek, például a tag­ság fenntartása, folyamatossá­ga. A határozat intézkedik ar­ról is, hogy a tsz-be került szakszervezeti tag melyik szakszervezeti alápszervhez tartozzon. Eszerint, ak;k je­lenleg nem MEDOSZ-tagok, de átlépnek a MEDOSZ-ba, akkor a legközelebbi állami mezőgazdasági üzem szakszer­vezeti nlapszervéhez tartoz­hatnak (állami gazdaság, gép­állomás, erdőgazdaság, víz­ügy). Akik nem lépnek át a MEDOSZ-hoz, azok az előző szakszervezetüknél hasonló feltételek mellett továbbra is fizethetik szakszervezeti tag­díjukat. Amennyiben egy-egy tsz- ben 8—10 vagy értnél több, egy szakszervezethez tartozó szervezett tag van. ott szak- szervezeti csoportot alakíthat­nak és megválaszthatják a szakszervezeti csoport felelő­sét. A tsz-ekben dolgozó szak­szervezeti tagsággal rendel­kező szervezett munkások te­gyenek meg mindent a tsz erősítéséért. erősödéséért. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti bizott­ságai igyekezzenek rpinden segítséget megadni a tsz-ben létrejött szakszervezeti cso­portok működéséhez, szerve­zeti életük kialakításához. Hív­ják meg őket rendezvényeik­re, előadásaikra. Babolcsl Pál MEDOSZ MB-titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents