Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
Äz a bizonyos tavalyi májusi nap emlékeztető marad Szamossályi új történelmében. Csak két évvel azelőtt is, maguk sem igen hitték, hogy a csengeri járás községeinek, termelőszövetkezeteinek vezetői hozzájuk mennek látni, tapasztalni. Az eseményhez illő jóleső önérzettel mutogatták-magyarázták zöldellő határukat. „Ősz tájban is jöjjenek el, kedves vendégek. Akkor már az eredmények is beszélnek” mondták mosolyogva a távozó látogatóknak. KÜLDÖTTSÉG A JÁRÁSNÁL Persze, az igazság kedvéért azt sem hallgatták el, hogy megérte azt a jegyzőkönyvet úgy összeszerkeszteni, aminek alapján Szabó Zsigmond, a járási főagronómus és megbízott mezőgazdasági osztályvezető csakis hozzájuk került. Sokét nyomott a latba a járáshoz menesztett küldöttség vezetőjének, Ürbán Antal elnöknek a kormányhatározatra vonatkozó erőteljes apellálása is, miszerint szövetkezetüknek személy szerint Szabó Zsig- mondra van szüksége. így került az addigi járási főagro- nómus 1061. március 15-éVel a szamossályi Űj Élet Tsz-be. Arra is többen horkantak, amikor Szabó elvtárs Öntözőberendezés ügyében kilincselt a járástól a minisztériumig. Végre megérkezett a MA—• 120-as gép 1300 méter csövezettel. 290 ezer forint, te jóisten?! Jobb lett volna azt kiosztani! Fenn az ég, öntöz az ha kell. Mit okoskodik az ember? — sopánkodtak itt is az' új ellen. Viszont a gépek szerelmesei, Szórádd József még Virág Endre örültek. Szórádi még öntözés! tanfolyamra is elment, hogy jobb munkát tegyen a legelőn, a silókukoricában, felülvetéses lucernában, kertészetben. A szántóföldi több terméssel az állattenyésztésben is nagyobb lehetőségek nyíltak. Az eredmény szinte minden vonatkozásban felfelé ívelt. Az egy munkaegység értéke az elmúlt évben 42 fórint 60 fillérre „ugrott” fel. A földjáradék fizetése: tiszta láp; semmiféle „nehéz” tartozás nem terheli a közös számláját. A fel nem osztható szövetkezeti alap a legutóbbi két esztendőben két és fél millióval gyarapodott, az alig ezer holdas tsz-ben! MUNKÁT MINDEN TAGNAK Igen ám, de más hívni, fo- iparból többen visszagadlkozni, és megint más asze- tfrtek a _ faluba, köztük 18 rint tenni, ahogy a kért szak- fietal is és a nagy családiban ember szeretné. A volt jobb» módú középparasztok nem- akarták lekötni magukat gyakorlati tapasztalatukhoz illő munkához. Mi értelme? Az elmúlt év is, éppen hogy lökött valamit. Abban pedig, hogy másképpen, új mód szerint csináljanak valamit, szinte mindenki ellenkezett. Ami jó volt eddig, jó lesz ezután is. Mit reszkírozzunk? .— mondogatták kelletlenül. De Szabó Zsigmondot sem az tette járási vezető emberré, hogy afnife nem lehet, arra is bólintson, s az akaratot ládafiában tartaná. Ismerget- té, „tapogatta” az emberekét: ki hova legmegfelelőbb. Ha úgy kellett, hússzor is elmagyarázott valamit. Azt azonban hamar megláthatták a sályiak, hogy a magyarázga- tás sem örökös kenyere. munkához láttak. Helyeslik Szabó agronómuS elgondolását. Segíthetnek a „sok a tag, kevés a föld” problémán. Azért emelték a tavalyi 8 hold kertészet területét is idén 41 holdra, hogy munkája legyen minden dolgos kéznek. Idén, március 15-én lejárt a két év. Szabó Zsigmond küldetése nem telt el hasztalan! becsülettel megállta helyét. Most megint hívtak több helyre — mondja lassú, megfontolt beszédmodorával. — Ügy határoztam, maradok. Feleségemnek is ez a kívánsága. .. Az állami dotáció már nem jogos, a tagság szorgalmával, munkájával szilárd lábra állt a szövetkezet. Maradásommal kívánságuknak teszek eleget.. Megszerettem, megszoktam a falut az embereket A havi 53 munkaegységet 1200 forinttal egészítik ki. Kevesebb, mint a dotáció volt, de értékesebb. Ez a tudat teszi széppé ezután! életemet és ösztönöz még többet tenni. Nem magát, hanem az embereket és a falut dicséri. „ „ Asztalos Bálint AZ ELSŐ PRÓBÁK A cukorrépánál tette az első próbát. Néhányon nem akarták a 6Űrvabb tőszámot. Káromkodás, veszekedés helyet azt mondta: majd elválik, kinek lesz igaza. S megengedte, hogy egyeseik az újtól különösen idegen kedők, ritkára hagyják a töveket. A termés valóban megadta a választ: ezek holdankénti átlagban 30—40 mázsával kevesebb répát termeltek. Felsülésüket most már azzal palástolták, hogy legodaadóbb hívei lettek a kihelyezett agro- nómus szándékainak. A répa-dolog mégcsak hagy- ján, hanem az intenzív búza termelése körül kialakult vita! Még az egyik brigádvezető, Varga Miklós is hitetlenkedve csóválta a fejét. ■— Minden mázsára egy liter pálinka! — mondta indulatosan a brigádvezető. — Ha a külföldiek adnak többet, én fizetem, ha a régi hazai fajta, Szabó elvtárs fizet. — Gilt — állta a fogadást az agrönómus. *— De csak egy holdat vegyünk alapul, mert.., esetleg valamelyikünknek rámehet az egész évi keresete. Azon a területen, amelyre a fogadás szólt, a szovjet búza a nagy szárazság ellenére is, holdanként mintegy négy mázsával fizetett többet a hazainál. Gyöngyösön van az ország legszebb tejüzeme. A nagyrészt automatikus vezérlésű magyar és NDK berendezésekkel napi 20 ezer liter tejet dolgoznak fel. Foto: Káesor László (Soltész Albert rajza) Egyenlő joggal, a népérdekek védelmében Irtó: dr. Milánkovics Imre. a Negyei Bíróság elnöke Szocialista államunk továbbfejlődése elválaszthatatlanul összefügg a szocialista demokratizmus erősödésével- Azáltal, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk, az eddiginél még nagyobb lehetőség van a demokratizmus kiszélesítésére. Megteremtődött a lehe- hetősége annak, hogy a dolgozók mind nagyobb mértékben bekerüljenek az államhatalom és egyéb állami szervek munkájába, a közügyek intézésébe. A társadalom tagjainak az állami szervek munkájába való bevonásának egyik igen fontos megnyilvánulási formája az ülnöki rendszer; a dolgozóknak az igazságszolgáltatás munkájában való közvetlen részvétele. A napokban jelent meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a 10/1963. számú határozata, melynek értelmében a bíróságok ülnökeit a megyei, illetve a járási tanácsok az 1963. évi május hó 15. és június hó 30. napja közötti időben választják meg. Nem először választunk ülnököket. Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt megtörtént a dolgozó népnek a bíráskodásba való általános és széles körű bevonása, melyet a munkásosztály hatalma, népi demokratikus rendszerünk tett lehetővé. , Hazánkban 1949 óta van népi ülnökbíráskodás. A jelenleg működő ülnököket 1960-ban választották meg. Az idei ülnökválasztásokat az teszi szükségessé, hogy az 1960-ban három évi időtartamra megválasztott ülnökök megbízatása ez év közepén lejár. Az ülnöki tiszt betöltése szép és felelősségteljes feladat. Az a tény, hogy a népi ülnököket ülnöki működésük sorén a szákblrákkal egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelességek terhelik, csak növeli az ülnökök felelőssegét a bíráskodás során végzett munkájukért. Népi ülnökeink többsége eddig is felelősségének teljes tudatéban vett részt az igazságszolgáltatásban. Munkájukat annak tudatában végezték, hogy azzál szocialista államunk jogrendjét, közbiztonságát és áltálában az állam, valamint az állampolgárok jogos érdekeit vannak hívatva biztosítani. A május 15 és június 30. közötti ülnökválasztásokat 32-BEN NYÍRTÉBAN Kis Ujság: (1933. április 3.) „Nyílturán 1932. április 7-én csendőrgolyó megöitt Szabó Pál kisparasztot. Fiát Antalt a jobb karján. Bihari Istvánt a bal vállán seuronydbfések ért*k, súlyos sebeket ejtve rajtuk..»** Harmincegy évvel ezelőtt történt... Szemtanúk elevenítik fel Nyírturán, hogyan lőttek a népre a csendőrök. Sokan már meghaltak az idősebbek közül. Szabó Pál fiai még élnek, egyikük Szabó Sándor így emlékezik a szörnyű napra: — A tizenegyedik keresztért arattak a népek Prop- per uraság birtokán. A határban a valamire való ter- nőföld az övé volt. Ilyen ínség talán egy faluban se akadt a környéken. Nem bírta már a nép... És az alázatos zsellérben, napszámosban feltámadt valami. Egy írás járt kézről kézre, melyben az állt: adjanak a szegényeknek itt a Nyírségben is munkát, kenyeret... —■* Azon a napon irányból indult meg a nép a községháza felé. Itt akartuk felolvasni a memorandumot. Gerliczkl Pál olvasta fel, mikor mór összegyűltek vagy kétszázan. A főbíró, a református pap és még néhányan, a Vezetők csóválták a fejüket minden pontnál. A nép csak néha kiáltott közbe. Azután elindultak hazafelé... De a helyi hatalmasságok benn a községházán, a esend- őrszuronyok mellett kezdték visszanyerni az inukba szállt bátorságot és megtorlásra készülődtek: — Alig értünk haza, dohányunkat hivattak a kisbíró által á községházára. Ott aztán a csendőrök lefogtak bennünket, és kezdtek Vallatni, hogy mondjuk el, mit akartunk, szerintük gyilkolni, rabolni... Hamar híre futott a faluban, hogy a csendőrök letartóztatták Szabó Sándort, Szőke Györgyöt, Farkas Istvánt, s még jó néhányukat, köztük égy asszonyt, Piros Ignácnét. Üjra megindultak az emberek sűrű sorokban á községháza felé. — Kint álltak a községháza előtt a csendőrök szurony osan. Mi benn vártuk, hogy mi lesz * sorsunk. Mikor a jegyzőkönyvek elkészültek, kituszkoltak bennünket a nép elé és a csendőrök mellett kísértek Kemecse felé. Ez volt akkor a járási székhely... Alig tettek meg azonban kétszáz métert, „vissza sípolták" őket. Mind erősebben követelte a tömeg a községháza előtt; hozzák vissza az elhurcoltakat. — Üjra visszakísértek bennünket a községházára és belülről becsukták az ajtót. De a nép nem akart távozni, kiabáltak, hogy engedjék ki ezeket az embereket, nem csináltak azok semmi rosszat, csak kenyeret, meg munkát kértek a falunak... Kövesdi András csendőr- tiszthelyettes vérszemet kapott, amikor kemény kezek döngették meg a községháza ajtaját. — A törvény nevében, oszoljanak — ordította. — Alig mondta ki már hallottuk a lövéseket. Azt gondoltuk a levegőbe lőnek. De, ahogy nézek ki az ablakon látom, hogy ez is, az is ösz- szeesik... Néhány perc múlva két esküdt egy tehetetlen testet vonszolt be az ajtón. Az édesapám.» ő volt— oda akartam rohanni da • csendőrök visszalöktek. Ekkor láttam utoljára. Engem is, vagy harmincad magam mai bevittek a nyíregyházi fogházba. Még a temetésre se mehettem el. A túrái homokon vér folyt, a csendőrgolyók és szuronyok „rendet" csináltak a kis szabolcsi faluban, a bűn újabb bűnöket akart, a nyíregyházi törvénysizéken néhány nap múlva megkezdődött a monstre-per, vádlottak: a nyírturai „felforgatók.” Nem a jogtalan fegyverhasználat, a falu előtt elkövetett gyilkosság és az igazi bűnösök kerültek a vádlottak padjára. Szabó Sándor a meggyilkolt áldozat fia elérzékenyül- ve mondja: — A tavaszon, iskolás gyerekek koszorút vittek az apánk sírjára... Sokáig emlékeznek az öregek, az ő elbeszéléséből pedig az unokák a véres napra, s a meggyilkolt Szabó Pálra. Legmaradahdóbb az, amely az emberekben megmaradt. Mégis, talán egy utca neve, vagy egy szerény emléktábla megérdemelt adózás lenne 1932, Szabó Pál emlékének. Fán Géza megelőzik a jelölő gyűlések) amelyeken az üzemek, áUami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi és állami szervek dolgozói jelölik maguk közül az arra érdemes dolgozókat. Külön említést érdemelj hogy a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bírósághoz a peda- gógusok körében kell ülnököt jelölni, illetve megválasztani- Ezzel is kifejezésre jut, hogy népi államunk a bíróság elé került fiatalkorúakkal szemben fokozottabb mértékben kívánja a nevelést előtérbe helyezni. Az ülnökjelölő gyűléseket nagyon alapos és körültekintő előkészítő munkának kell megelőznie. Ugyanis elő kell segíteni azt, hogy olyan politikailag megbízható, termes lésben élenjáró, nagy élettapasztalattal rendelkező személyek jelöltessenek, akik erkölcsi és politikai feddhetetlenségüknél fogva valóban alkalmasak az ülnöki tiszt betöltésére. Csak az ilyen, a dolgozók előtt megfelelő tekintélynek örvendő személyek jelölése járhat azzal az eredménnyel, hogy őket az illetékes tanács ülnöknek meg la válasszá. A jelölő gyűlések lebonyolítása . után kerül sor az ülnökök megválasztására- A járásbíróságokhoz a járási tanácsok, a megyei bírósághoz pedig a megyei tanács fogja az ülnököket megválasztani három évi időtartamra. Népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte. Az ülnöki tiszt betöltése bizalom kérdése. Ezért ha az ülnöknek megválasztott személy méltatlanná válik e tiszt betöltésére, ügy az őt megválasztó szerv vissza is hívhatja. Az ülnökök tevékenysége nemcsak abból áll, hogy a bíróságon részt vesznek az ítélkezésben, ezzel csak részben tesznek eleget az ülnöki tisztükből eredő kötelességüknek. További feladatuk az, hogy az üzemekbe, munkahelyeikre visszakerülve a választóiknak, a munkatársaiknak beszámoljanak a bíróságnál végzett munkájukról, tapasztalataikról, hogy ezáltal is elősegítsék a bűncselekmények megelőzését, a dolgozóknak a szocialista társadalmi együttélésre való nevelését. JL962. május |* f Éljen a forradalmi munkás—paraszt kormány! Szabó Zsigmond küldetése Az intenzív búza és a fogadás Sályiban megnövelték a földet 3
