Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

SOK HELYEN MUNKÁVAL ÜNNEPELTEK Vetés ezer holdon A csengeti járás községeiben a májú* elsejei ünnepség mel­lett a termelőszövetkezeti dolgozók nem feledkeztek meg a nagy tavaszi munkáké rói sem. A traktorosok, összesen 195 géppel szántottak és vetettek, több mint öt­száz fogat azokon a terü­leteken dolgozott, ahol a gépek még nem végezhet­nek megfelelő munkát. Csengerújfaluban május el­sején nyolcvan holdon végez­ték el a vetést, de komoly eredményeket értek oj Porosai­mén, Tisztaberekén, Kozsá- lyon, Komlódtótfalun és más községekben is. A* ünnep napján több mint ezer hold földbe került a késő tavasai vélemények magva. Nagygyűlés* Vásárosán meny ban A munka ünnepén díszbe öltözött Vásárosnamény. Ami­kor az esőfelhőket elkergette a szél, kisütött a nap, kez­detét vette a színpompás fel­vonulás, amelyet a kisisko­lások vezettek. De itt voltak a középiskolások, termelőszö­vetkezeti tagok, az állami gaz­daság, a különféle intézmé­nyek, hivatalok dolgozói is. Virágokkal, zöld gallyakkal feldíszített erőgépek, lovasko­csik tették még színesebbé a felvonulást. Nagy sikere volt a népi zenekarnak és a tán­coló kislányoknak. Mintegy 2500 főnyi tömeg vonult a Hősök terére, hogy részt vegyen az ünnepi nagy­gyűlésen. A Hazafias Nép­front titkára üdvözölte a meg­jelenteket, majd Kelen Béla elvtáns, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, az Esti Hírlap főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Kelen elvtára elmondta, hogy 3 munka ünnepe a dol­gozóké, akik vállvetve igye­keznek szebbé, boldogabbá tenni mindennapi életüket. Hazánkban ez a tizenkilence­dik szabad május elseje, s a már elmúlt 18 esztendő mun­kájának sikerei, eredményei, tapasztalatai állnak mögöt­tünk. És ez Bz eredmény Vá- sárosnaményban is lemérhető. Már üzemel a ládagyár, több, mint 80 millió forin­tos költséggel bővítik a kórházat, épül az új gim­názium. Több lesz a munkaalkalom az iparban, a mezőgazdaság­ban, Szorgalommal, akaratra mind erősebbek leszünk. Rovás Vasárnapi tajellátá* Még legalább ötvenen vára­koztak tejre, a sor vége kinn az utcád Wjt az eső elő', ami­kor április 28-án délelőtt —< jóval zárás előtt — a Rákóczi úti tejivóban közölték: elfo­gyott a tej. Méltatlankodtak a vásárlók, amíg — közel két éra múlva — utánpótlás ér­kezett a tejüzemből, Nem tennénk sióvá az ese­tet, ha először fordult volna elő, De az utóbbi időben egyre gyakrabban tej nélkül maradnak vasárnaponként a nyíregyháziak. Korább? ün­nep- és vasárnapokon is meg­történt már, hogy jóval a tej- ivók zárórája előtt sajnálko­zással kellett megelégedniük a vevőknek: nincs tej, elfo­gyott, A legkirívóbb helyzet má­jus elsején adódott: Nyíregy­háza egyetlen boltjában sem mértek tejet. Nincs talap elóg tej? Erre ezt mondják a tejüzemben: „Mi mindig annyi tejet kül­dünk ki b boltokba, amennyit kémek, Korlátlan mennyiség­ben tudunk szállítani tejet a városnak.” Április 26-ra össze­sen 1350 liter tejet kértek az üzemtől a boltokba, igaz, nem minden esa'ád vásárol vasár­nap tejet Nyíregyházán, de ha az 1350 litert szembe állítjuk városunk közel 60 ezres lélek­számúval, kitűnik, kevés ez a mennyiség. Hol hát a hiba? Nyilván­való, hogy a kereskedelem jár rossz „tej úton”, (a) A rádió „Édes anyanyel­vűnk“ rovatába való ez a — járási tanács szervek által még gyakran használt —zsar­gon: „Kiadtuk az utasítást a községek felé...* Ha szó szerint értjük a mondatot, azt hihetjük, hogy az utasítás, intézkedés, segít­ség ■ esetleg el sem jutott a községekhez. Csak elindult, a község /elé. A fenti következtetés per­sze túlzás, a szavak játéka. Mégis önkéntelenül vetődik fel az emberben, amikor né­hány járási tanács vb. ülésé­nek jegyzőkönyveit lapozza. Előrekívánkozik: a jegyző­könyvek nagy része azt bizo­nyítja, hogy a járási szervek alaposan, a helyzet ismereté­ben felelősséggel foglalkoz­nak a különböző problémák­kal. Ez esetben inkább arról van szó, milyen akadályai \ vannak, hogy még hatéko­nyabb, a ma követelményei­nek teljesen megfelelő le­gyen mindenütt az állami irányítás. Mert e* egyúttal azt is jelenti; tovább javul a megye lakosságának nagy százalékát kitevő parasztság életkörülménye, magasabb lesz a mezőgazdasági termés­hozam. A mezőgazdasági termelés és értékesítés segítése, össz­hangjának megteremtése az : operatív munkát végző járá­si tanácsok és szerveik fel­adata. Sok fontos ügyben dönt a járás, épp ezért kí­séri a társadalom figyelme egy-egy ülésüket, az azokon megtárgyalt előterjesztést, : határozatot. Sajnos, g határozatok, az előterjesztések nem mindig szolgálnak rá a várakozásra. Nem egyszer — elhanyagolva az előkészítő munkát — a könnyebb, ám hibás megol­dást választják a járási ta­nácsok végrehajtó bizottsá- , gai. Találunk ilyen példát a fe­hérgyarmati, haktalóránthári vb- üléseknél és még több helyen is. Felületes az elő­terjesztés, emiatt kevés a le- hetSseg a konkrét és opera­tív segítségadásra. A január 17-1 baktalórántházi járási vb. ülésen Igen sok és hasz­nos adatot sorol fel a tsz-ek ötéves káderfejlesztési tervé­ről szóló beszámoló. A hatá­rozat ugyanakkor megelége-, dett egy-két általánosság ismétlésével. Pedig ez a terv a leglaposabb fej­törést. a szakemberek, pe­dagógusok, tömegszerveze­tek, s főként az egyszerű tsz- tagok véleményének, javasla­tainak kikérését és felhasz­nálását Is megérdemelte vol­na. Egy következő ülésen a ta­lajerő utánpótlás, talajvéde­lem volt a vita tárgya. A ha­tározat megállapításai sem­mi újat nem mondanak, s MUNKÁBAN A HEGESZTŐ Foto: Hammel József A nap felhő mö­gé bukott. Szabály­talan alakú, apró felhőrongypk mö­gé. Árnyékuk, ha­mar eltakarta fé­nyét, mely negyed­órával előtte még uralta az egész ho­rizontot. Halványan szür­kült, Akár az át felett kavargó fris­sen vert por, az apból alakult fel­höp AszmúK, rgelyet az egymást követő gépi járművek ver­tek. Gumikerekü- ek. vagy láncot csöraető kerék nél­küliek. Tavaszi este volt, Tele illattal, telve sajinl réni évekre emlékeztető éjet- mozzonotnkka !■ l.e gém kelteti htÍTWWi nrllétma*. hogy emtéheeeek vala­melyikre, Mintha a verte nghta ezt p nnr*. d csűrbe, vény a emrdn, idé­zem a réoi mo- zaikkockAkn t, Vagy a merőről tüvö sze.'kérfolyg.m amint sorb.e„ iga- - ódnak a y ár*h ?d- nor Po.r0.nni_ ti na* kedéssel, mint a makadék-gyarsítat- •e víz­Rajtuk ekeszer­MOTORPARÁDÉ: szám. Némelyik után vetőgép, egy tagú, merev rúdú fahenger és hiába pattog az ostor, az elfáradt kiscsiká lógó fejjel baktat szülője mellett. Az emberek is fáradlak. Testüket ülésdeszka ringat- ja, g jól végzett munka tudata pe­dig feszült idegze­tüket nyugtatja meg palamennyire. Hisz a holnap gondja egy pilla­natra sem tágít nyomukból. Ahogy a kanyar­gós és örökké rázós köves úton tovább mentem, jobbról a falu vénén ma t* n bikaistállót talá­lom. Udvara tele i ószánnal, szalma-, kazallal frámiítcsa- móvfll. Tágas disz­nóólt óban men egy­mást visittatiák az ennivalót, váró a ón­állót ok, Göndör szőrünk fehér szí­nnek és lapát fülű feketék. Megette a vásár­tér. Mint holdakat kitevő fires társén, melyet karám és házak vesznek kö­rül. A karám tel­jesen, a házak esaJt félkörben. A füves részein ma is kis libák le­gelnek. Azokat té- rítgetik az iskolás lányok vesszővel, vagy csonttá szá­radt napraforgó ká­róval. Ügy mint régen, mini minden tavasszal. A vásártér dóm-. bosabb részén, ahol soha sincs sár, s evégett minden idő­ben alkalmas volt a jószág jártatásd- ra, és egyebekre, mgst szokatlan do­log tűnik szemem­be. Most nem a ké­nyes tartású cső­dörök vágnak raj­ta köröket, vagy várnapos kis csi­kók ismerkednek anyjuk mellett a világgal. Hanem., hanem ooZ^een mások! Pfiföoő, mornó száguldó motoroké most e tér, a feg» rámszabta kitapo­sott út és hn nem ismerném fel az ülésükön feszítő fiúkat, azt hinném, hogy valami moto­ros iskola gyakor­latát látom. De felismerem őket és ez vissza­rángat a valóság­ba. A könyörtelen tények, a megmér sithatatlan bizonyí­tékok Síkjára, ami ellen a rossz akar rat sem fellebbez­het. A motorosok is, a motorok is ide valók, A motorosok a jó lovat és jó földet szeretők le­származottjai, akik ezen a veszélytelen helyen tanulgatják az új élet tudomá­nyát. Areyk ugyan úgy ki van pirulva, mintha lovon ülné­nek, Tartásuk is olyan hetyke. Leg­feljebb a válluk és derekuk mozog másképpen. Ennek ritmusa új tartást követel: A sarkantyú is más helyen van. 4 hajtószár szintén, a rohanást, a meg­torpanást is más eszköz szabályozza. Jálesően nézem kergetőizésüket, A felgyorsuló kerekek nyomában szálló port.. A hogy szá­guldanak. ahonnan ízlelik a rohanást. Szállási László Ne „felé66, hanem a problémák mélyébe! >lyan feladatokat tűznek ki, rmelyet a . szövetkezetek »múgyis végeznek. Nem ©le­néz és nem von le következ­tést a múlt év| zárszám­adásokról szóló jelentés sem. Pedig a vezetés művészete — Jgyúttal fontos kötelessége s! — politizálni a statiszti­kái adatokból; meghatározni i jövő tennivalóit, A legtöbbször nem vélemé­nyezik a járási vb-k elé ke­iül« anyagokat a községi ta- iácsok, azok szervei. Nagy szükség lenne erre, hiszen a le’yi tanácsok tagjainak öbbsége évek óta a közösben nunkálkodik, évtizedes ta- wsz.talatulc van a termelés­ben, jól ismerik a község ha­tárát, értékes javaslatokat te­letnek. És a mezőgazdasági íllandó bizottságok gazdag apasztalatai! Nagyon sokat esüthetnek, ha igénybe vesz­tük azokat. Valószínű, ne« terült rá ser Fehérgyarma- en, mikor ilyen határozatot mztak: „Ahol a premizálása negyei javaslattól eltér, a íelyes arányok kialakítására egyenek a tsz-közgyülésen lavaslatot.,. Felelősek a * köz­ségi tanácsok vb. elnökei”. Konkrét esetet kellett vol­ta elemezni a határozatnak, 5 a megfelelő segítséget adni > megoldáshoz. Mert így a sok község vb. elnöke közül igyan fel vállalja a végrehaj- ósért a felelősséget?! Az említett példák mutat­ják: a sematizmus, a dolgok ormai elintézése semmit sem légit. Figyelmeztetnek ben- íünket rá, hogy tárgyalni lem önmagáért, hanem a hi­úik megszüntetéséért kell. Bőségesen van már jó pál­ló, Van —> még ezeken a íelyeken is — számos, jele innak, hogy az élet által fel­vetett problémákat tűkik a áras! tanácsok vb, üléseinek íapirend.iére. Mindent átfogó vizsgálódás után kerülhet ;sak sor a megvitatásra, ami­kor a végrehajtó bizottságok agjai már elemző, a lénye­det feltáró és a megoldás 'culcsát is javasló előterjesz­tést tárgyalnák. örvendetes, hogy a taná­csok újraválasztása után több jó szakember van a végrehaj­tó bizottságokban, Segítenünk kell őket, hogy a napirendi pontok tárgyalásánál többet adhassanak tudásukból, Hos?- nóljók fel a megyei tanács vb, jó tapasztalatait a hely­színi ülésekről, a lényegest a lényegtelentől elválasztó módszereiből. Az akadályok különösebb nehézség nélkül eltávoHtha- tók, Az kell hozzá, hagy a járási tanácsok és szerveik — és már ez a törekvés az általános —, mindinkább a problémák gyökereit keres­Knpka János Az ünnepi nagygyűlés utár sport- és kultúrműsor követ­kezett. Ünnepi műszakok A május elsejei ünnepséí legtöbb községben a délután órákban bontakozott ki a fe­hérgyarmati járásban, ekko­rára fejezték be 3 munkát £ földeken. A termelőszövekezetek és a gépállomások gépel egész nap a földeken vol­tak. A fogatok ós a tagok több­sége a háztáji gazdaságokban tevékenykedett. Tiszakóródon javá,ban végezték a ri%s veté­sét, a terület árasztását. A kóródiak az ünnepi mű­szak segítségével több mini kétszáz holdon ve­tették el a rizst. A csaholci Zalka Máté Ter­melőszövetkezet tagjai seré­nyen kivették részüket a ta­vaszi munkákból, Ennek meg is van az eredménye, mert kevés kukorica és a rizs kivé­telével mindent elvetettek. A rizs vetését is be akarják fe­jezni május 10-ig, A szövetkezet több fontos növény vetéséből túlteljesítette tervét: olajlenből 30, napra­forgóból 8 százalékkal. Lu­cernát a tervezett 30 helyett 76 holdon vetett. Töretlen utak vándorai Nem könnyű a diszpécser dolga, de nehezebb a hengerészeké... Az úthengerek türelmesek. Ormótlan, nehézkes testükkel szó nélkül várnak a rako­dásra. Azzal sem törődnek, hogy hová, merre viszi őket a szuszogva füstölgő vaspari­pa. Az ő birodalmuk az or­szágút, a töretlen talaj, amely­be ropogva tapossák bele a hegyekből érkező andezitet és hazaltot, vagy a kohóktól szál­lított salakot. Hanem az emberek, akik gondozzák és kezelik őket, azok mások. Ok türelmetle­nek, unják a várakozást Pe­dig messze utaznak, még tá­volabb a -családtól, otthontól. Messzi utak ezüst csíkjai, vagy a föld matt talaja vár­ja . őket, hogy sima utat te­remtsenek a pusztán, vagy a hegyek koszorúzta völgyek­ben, az emberi települések között. Ma Itt, holnap ott, Attól függ, hogy hal, milyen gép­re van szükség, Mert a gé­pek nem egyformák, Az egyik könnyű, a másik nehéz, a harmadik eke nélkül, a ne­gyedik azzal felszerelve. A Közúti Gépellátó Válla­lat budapesti központjában sem könnyű a diszpécser dol­ga, nem mindig lehet variál­ni. A nyíregyházi telepre már csak ekként jön az értesítés: „A 19/á-t, Balogh Antal út­hengergépésszel indítsák út­ba Mindszentre”. Pedig a csa­lád, az asszony és két gye­rek ott él Hajdúböszörmény­ben. De hát ott ilyen gépre van szükség. Hajdú-Bihar már el­vitte amire szüksége van. Imre, a bátyja Csangrádba megy. Neki is Böszörmény­ben él a esaládjs­Aztán itt vannak a töb­biek- Jámbor Sándor, a 35/á gépésze. Ö biharkeresztesi, de a menetlevele Szikszóra szól. Az S3 éves Fényes János Nyíregyházán lakik, de gépé--' vei Kazincbarcikára irányítot­ták. * Ott állnak a nyíregyházi MÁV rakodónál és várják a vagonokat, hogy mielőbb út­ra keljenek. Messze visz az útjuk, de szeretnének mielőbb indulni. Varjú őket a köte­lesség. Mert a tétlenség mindig új gondolatokat ébreszt, Súlyo­sat, nehezet, az otthon utáni vágyat. Pedig jó szakácsok# legtöbbször maguknak főz­nek, mert ett a határban nin* csen üzemi konyha. Kétbe- tenkét járnak haza, röpke félnapokra, Kevés ez nekik is, a családnak is. Asszony és gyerek várja őket­Nehéz szolgálat az úthen­gergépészeké. Tóth Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents