Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
Nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) kában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják’1. Hruscsov rámutatott: az üj erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljes reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az ag- resszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti. — ^Pártunk mindig úgy vélekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés kedvező feltételeket teremt a kapitalista országokban a dolgozók osztályharcának kibontakozásához, kedvező feltételeket teremt, a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődéséhez”. Éppen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei között győzött a dicsőséges kubai forradalom, amelynek élén a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, amelyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának, intézésében — Jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta: Harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen — A' Szovjetunió és 4 töb- M szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, íogy minden vonalon segítse is támogassa a nemzeti fel- ■zabádító mozgalmakat. — Segítségünkért cserébe ni nem követelünk katonai ámaszpontokat és koncesz- iziókat, nem kényszerítünk :á senkire szolgai feltételű i'gyezményeket •— jelentette ki Hruscsov. —> Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös negbecsülés. Az imperializmus elleni tarc sikerének biztosítéka ko- -unk nagy forradalmi erői- iek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nemzetközi forradalmi' munkásmozgalomnak, az elnyo- nott népek nemzeti felszabadító mozgalmának, a békéért, a demokráciáért és a íaladásért síkraszálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata ás akcióegysége. Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy „határozottan harcolni kell a orradalmi erők egységének negbontása ellen, bármilyen ormában történjék is az”. Hruscsov kijelentette: „Az olyan felosztás, amely nem osztályszempontokon, hanem világrészeken, a bőr színén, vagy egyéb ismérveken alapszik, nem a munkásosztály erőinek, valamennyi ország dolgozóinak egyesítését, hanem ezek egységének megbontását jelenti. \z ilyen felosztás gyengíti a forradalmi erőket és segítsé- ?et nyújt a forradalom ei- enségeinek abban, hogy elbánhassanak a dolgozókkal. Ez az elv tetszik az imperia- istáknak, mert az ő malmuk- *a hajtja a vizet, segít Hetik, hogy végrehajtsák bestiá- is törvényüket: „Oszd meg is uralkodj!” Hruscsov ezután foglalkozott egyes nyugati „stratégák- íak” azokkal a kitalálásaival, •togy amilyen arányban nö- /ekednek a szocialista országok erői, olyan mértékben tánadnak leküzdhetetlen ellenétek közöttük. „Ezek az urak, úgy látszik, a saját nércéjükkel szeretnék mérni 1 szocializmus világát“ — nondotta Hruscsov. Az imperialisták arra szállítanak, hogy a szocialista áborban felélednek a nacio- balista előítéletek. Ezzel kapcsolatban a szovjet kor- nányfő kijelentette: „Meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jutnak messzire!” A kommunisták az erre irányuló fondorlatokkal szembe állítják következetes internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország, hanem az egész szocialista rendszer érdekeiből indul ki. Az élet azt mutatja, hogy a nacionalizmus a’ revizionista és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat. Ezért a kommunisták következetesen harcolnak a marxista-leninista elmélettől való bármely eltávolodás ellen: a jobboda- li opportunizmus ellen ugyanúgy, mint a „baloldali” opportunizmus ellen, azzal a céllal, hogy erősödjék a kommunista mozgalom sorainak egysége, fokozódjék e mozgalom befolyása a világ fejlődésének egész menetére. A burzsoá sajtóban sok badar koholmány lát napvilágot a Szovjetunió és Kína Kommunista Pártjának viszonyáról. Mint önök is tudják, hamarosan sor kerül az CASTRO: SZKP és a Kínai Kommunista Párt küldöttségeinek találkozójára. Nem sajnáltuk az erőfeszítéseket, hogy e találkozó erőink összefogására vezessen, kiküszöbölje az egyes kérdések felfogásában mutatkozó különbségeket. Reméljük, hogy ez a találkozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további összeforrottságára vezet majd, a kommunizmus nagy ügye előrenyomulásában leküzd minden akadályt és az egész világon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő biztosította kubai barátait, a szocializmus és a haladás hívét: a Szovjetunió Kommunista Pártja minden erejét latbave- ti, hogy erősítse az egységes, imperialista-ellenes frontot, fejlessze a szocialista országok együttműködését és kölcsönös segélynyújtását, segítse a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov, — hogy Fidel Castronak a Szovjetunióban tett látogatása nemcsak a szovjet és a kubai nép, nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdította elő, hanem elősegítette az egész szocialista közösség és az egész világot átfogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is. Hruscsov ezután a Szovjetuniónak a gazdasági és kulturális fejlesztés terén elért sikeréiről beszélt. s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Értékelve azt az utat, amelyet a Szó«-' jetunió 45 év alatt járt be, hangsúlyozta, hogy a saját mai gunk javára, a társadalmunk javára, a még jobb jövő érdekében végzett munka „a legcsodálatosabb erő a világon, amely az emberi lángelme olyan megnyilvánulásait képes életre kelteni, amelyekre a kapitalizmusban még csak gondolni sem lehet.” Hruscsov többek között elmondta, hogy a szovjet ipari termelés még tíz évvel ezelőtt is az amerikainak csak 33 százalékát alkotta, ma pedig már körülbelül 63 százalékát. Húsz esztendő múlva a Szovjetunió majdnem kétszer annyi iparcikket fog előállítani, mint ameny- nyit ma az egész nemszocialista világ termel. Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszakába. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Kuba népei tesvérek és közös ügyért harcolnak, egy sorban menetelnek ugyanazon nagyszerű cél felé. Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz s^ijd, kölcsönösen gazdagítja népeinket, gyorsabbá teszi közös előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus felé. Fidel Castro a Szovjetunió Hőse Moszkva, (TASZSZ): Fidel Castrót, a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki és átnyújtották neki az ezzel járó Lenin-rendet, valamint az „Arany csillag” érmet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete kimondja: Fidel Castronak ezt a kitüntetést a hős kubai nép győzedelmes szabadság- és függetlenségi harca megszervezésében szerzett kimagasló érdemeiért, valamint a béke és a szocializmus nagy ügyének tett szolgálataiért adomány ózták. A rendelet hangsúlyozza Fidel Castro nagy szerepét a szovjet-kubai barátság szilárdításában és fejlesztésében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének Fidel Castro kitüntetéséről szóló rendeletét azon a csütörtöki fogadáson ismertették, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány adott a kubai szabadsághős tiszteletére. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a fogadás alkalmával átnyújtotta Fidel Castronak a Lenin-rendet, az „Arany csillag” érmet és a Szovjetunió Hőse cím viselésére jogosító oklevelet. A fogadás részt vevői lelkesen üdvözölték a kubai forradalom vezérét. Castro melegein megköszönte az iránta tanúsított megtiszteltetést. Sekcu Touré felszólalása az afrikai államfők árfekezletén A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a tőkés társadalmat Leírhatatlan üdvrivalgás köszöntötte a mikrofon elé lépő Fidel Castrot. Viva Cuba! Fidel—Hruscsov! Viva Fidel! — zengett-zúgott a ha-/ talmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni. Beszéde elején visszapillantást tett több hetes szovjetunióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség néhány napig még a Szovjetunióban marad, ugyan — mondta — a hivatalos látogatás csütörtökön befejeződik, s a delegáció' most búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zúdult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először láttuk szemtől-szcm- be a szovjet élet valóságát. A világban két Szovjetunió létezik: a valódi, amelyet a munkások, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban testesíti meg Marx—Engels—Lenin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, amelyet a reakciós ellenséges erők, a monopóltőkc sajtója fest hamis színekkel a népek elé. Kubában a ista-rendszer idején minden eszközzel terjesztették a szovjet-ellenes rágalmakat, de a kommunizmus kísérteié, amelyről Marx beszélt — ma már Latin-Ame- rikát is bejárja, s hiába próbálják az imperialisták propagandistái amolyan mumussá tenni a kommunizmust a népek elrettentésére. — Kilencven kilométerre a legnagyobb imperialista országtól, amelynek ideológiája elárasztotta és rothasztotta a kubai társadalmat, megteremtettük Amerika első szocialista országát, még az északamerikai imperialisták sem állíthatják, hogy a Szovjetunió exportálta Kubába a forradalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tőkés elnyomás maga ássa meg saját sírját. A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a régi tőkés társadalmat, — A kommunista mozgalom erkölcsi ereje minden új forradalommal csak növekszik, vonzó ereje egyre ellenállhatatlanabbá válik. Castro rámutatott, hogy a kubai forradalom fennmaradásához és fejlődéséhez nem lett volna elég a szigetország népének hősiessége és önfeláldozása, ha nem élvezte volna a Szovjetunió, a szocialista tábor támogatását, ha nem alakultak volna ki világszerte az imperializmus számára kedvezőtlen merőben új, erőviszonyok. Ha nem így lett volna, az amerikai imperializmus régen vérbe fojtotta volna a kubai nép forradalmát és ma nem építhetnénk szocializmust, hanem a hegyekben véreznénk és a börtönök homályában sínylődnénk. • . — Külpolitikánk teljes mértékben a nemzetközi jogon, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányán alapul, s jogunk van fokozni védelmi készségünket — folytatta Castro. — Az imperialisták tengeri blokádjukkal a háborús szakadék szélére taszították a világot, fegyveres betörésre készültek. Az amerikai imperializmus Kubára és a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget, de ma már világszerte tudják, hogy a tavaly októberi válságért viselt súlyos felelősség az Egyesült Államokat és a kubai ellenforradalmárokat terheli. Addisz Ababa, (MTI): Az afrikai államfők Addisz Ababa-i értekezlete a szerdai megnyitó ünnepség után csütörtök reggel Nasz- szernek, az EAK elnökének elnökletével kezdte meg érdemi munkáját. A csütörtök délelőtti nyilvános ülés első szónoka Se- kou Touré guinea! elnök volt. Beszédében javasolta, hogy az afrikai államok hozzanak létre közös piacot és a kontinens természeti kincseit közösen aknázzák ki. A küldöttek tapsaitól kísérve tette meg a guineai elnök azt a javaslatát, hogy minden afrikai állam évi költségvetésének egy százalékát jutassa egy közös afrikai nevelésügyi alapnak. „Mindent meg kell tennünk, hogy az Addisz Aba- ba-i csúcsértekezlet teljes sikerrel végződjék; Az értekezletnek egy olyan új Afrikát kell létrehoznia, amely sajat sorsának ura lesz. Az afrikai nemzetek egyike sem képes arra, hogy egymagában képviselje Afrika érdekeit" — jelentette ki beszéde végén Sekou Touré. A guineai elnök után Bur- giba tunéziai elnök szólalt fel. Nassxer-barát politikusokat tartóztattak le Szíriában Beirut, (MTI): A libanoni fővárosba érkező hírek szerint Szíriában az elmúlt 24 órában legalább 30 Nasszer-barát politikust és 25 katonatisztet tartóztattak le. Politikai megfigyelők a mostani letartóztatási hullámot figyelmeztetésnek tekintik, hogy a hadsereg erélyesen lesújt mindazokra, akik Nasszer mellett akarnak tüntetni. A hadsereg vezetői a Baath párt mögött állnak, minthogy a közelmúltban nagyarányú tisztogatás során a kulcsfontosságú állásokból eltávolították a Nasszer-barát tiszteket. A legújabban _ letartóztatott politikusok között van Mohamed Dzsaran tábornok, a belbiztonsági szolgálat egykori vezetője és Jusszef Muzahem volt vallásügyi miniszter. Mindketten Egyiptom és Szíria uniója idején voltak fontos pozícióban. A kis és nagy népek új kapcsolata a marxizmus—leninizmus alapján — Az októberi válság megoldása óta eltelt idő megvilágítja az eseményeket. Az imperializmus tervei kudarcba fulladtak. Fennmarad azonban az a veszély, hogy az imperialisták helytelenül értékelik az októberi események tanulságait. A szovjet kormány márciusi figyelmeztetése azonban lehű- tötte a forró fejeket — mondotta Castro, majd így folytatta: — Küldöttségünk szovjetunióbeli útja megmutatta az imperialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommunista Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép s a kubai nép szolidaritása. A Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossága, nem habozott, hogy védelmébe vegye a mi kis országunkat. A történelem nem ismeri a szolidaritás ilyen magas fokú példáit. Ez az internacionalizmus, ez a kommunizmus! — Castro e szavainál leírhatalan ünneplésbe tört ki a stadionban szorongó 125 ezer főnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sok ezer ember. — Ez a példa is bizonyítja — folytatta Fidel Castro —, hogy a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján teljesen új kapcsolat alakul ki a kicsiny és a nagy népek között. A Szovjetunió és Kuba barátsága valóban példaszerű — mondotta, majd szólt Kuba és a szocialista tábor gazdasági kapcsolatairól. Megállapította, hogy a szocialista országok segítsége megmentette az éhínségtől a szigetország lakosságát. A Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kapott fegyverek lehetővé tették, hogy szétverjük az ainerikai fegyverekkel ellátott, Amerikában kiképzett zsoldosok agresszióját. Mindig velünk volt a Szovjetunió segítsége. — Az imperialisták veresége nem jelenti, hogy békében hagynak bennünket — folytatta Castro. — Az Egyesült Államok továbbra is szigorú gazdasági blokád gyűrűjével veszi körül Kubát, s minden befolyását látbaveti, hogy más országok se kereskedjenek Kubával. Az imperialisták sok ezer ellenforradalmárt képeznek ki saját területükön, ellenforradalmi ügynököket, szabotőröket és fegyvereket dobtak át hazánkba. A hadihajók és repülőgépek rendszeresen megsértik határainkat, továbbra is megszállásuk alatt tartják területünk egy részét, a Guan- tanamo-i támaszpontot. Kubaiakat gyilkolnak, felforgató elemeket küldenek át a határon. Kuba kinyilvánította hajlandóságát, hogy békében éljen az amerikai kontinens minden országával, így az Egyesült Államokkal is — mondotta Castro. — Népünk, miként a szocialista tábor minden népe, békére vágyik, hogy folytathassa a szebb élet építését. De a békéért folyó harc — amint Hruscsov elvtárstóli sokszor hallottam — nagy áldozatokat követel népeinktől, hiszen 4 legkorszerűbb fegyverekre van szükségünk. A szocialista tábor védelmi potenciáljának fokozódása megköti a háborús gyújtogatok kezét és jó feltétéleket teremt a népek antiimpe- rialista, gyarmatosításellenes harcához. Minél szilárdabb lesz a kommunista- és munkás- mozgalom egysége, annál nagyobb lesz ereje is. Ha a haladó erők egysége volt Marx jelszava több mint száz évvel ezelőtt, a kommunista- és munkás- mozgalom nemzeti egysége ma is minden marxista—leninista jelszava kell hogy legyen. Castro kijelentette, hogy a kubai küldöttség szovjetunióbeli látogatása megmutatta a kubaiaknak, milyen roppant áldozatokat hozott és milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szovjetunió bevehetetlen erőddé fejlődött, a társadalom tökéletes szervezettsége imponáló benyomást tett mindnyájunkra és biztonsággal tölti el a világ haladó erőit. Lenin büszke lenne, ha látná mindazt, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtett — hangsúlyozta Castro. Köszönet nektek, szovjet testvérek! Befejezésül kijelentette: — Mindig emlékezni fogok arra a sok millió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és szeretetteljes üdvözlésre. Fidel Castro hálás köszönetét mondott Hruscsovnak, aki fáradhatatlanul kovácsolja a szovjet és kubai nép barátságát és szövetségét, s a hallgatóság ismét percekig tartó üdvrivalgásban tört ki. — Köszönet nektek, szovjet testvérek! — kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy halál! Győzni fogunk! Amikor Castro visszatért az emelvényen elfoglalt helyére, ismét szívélyesen ösz- szeölelkezett Hruscsowal, majd kart-karba öltve üdvözölték a gyűlés hallgatóságát. A zenekar ezután eljátszotta Kuba és a Szovjetunió himnuszát, s a tömeggyűlés véget ért. Aláírták a szovjet— kubai nyilatkozatot Moszkva, (TASZSZ): Csütörtökön a Kremlben aláírták a szovjet—kubai közös nyilatkozatot. A nyilatkozatot Fidel Castro és Nyikita Hruscsov írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a Fidel Castro kíséretében lévő személyek, továbbá Olivarez Sanchez Kuba moszkvai nagykövete. 1963. május 24. 5
