Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
H U M o R GYEREKSZÁJ — Hogy van az, kisfiam — kérdezi a tanító Jancsikát—, hogy téged Kovácsnak hívnak, a mamádat meg Balog- néraak? — Tetszik tudni — magyarázza Jancsika —, a mamám második házasságot kötött, én még nem.,: GÉPTANÍTÓ KERESZTREJTVÉNY 1813. május 22-én Németországban született Wagner Richard zeneszerző. Műveiből idézünk mai rejtvényünkben. Beküldendő sorok: vizsz. lj 46, S3, 92, függ. 13. és 47. VÍZSZINTES: I. A zeneszerző egyik operája. 14. Fohász. 15. Szint, színvonal. 16. Évszak. 17. Fal, nagyobbik tele. 19.' Csonka kard. 21. A mai napon. 23. EMT. 24. Verskellék. 26. Csecse-becse. 28. Háziállata. 30. A szoros ABC első betűi. 31. Férfinév. 33. A hét vezér egyike. 35. Gabi hangzó nélkül. 37. Egymást követő betűk az ÁBC- ben. 39. Lakoma. 40. Fúvóshangszer. 42. Erdőben van. 44. Légnemű anyag. 46. A Rajna kincse c. operájának egyik istennője. 48. Becézett férfinév. 50. RST. 51. Budapesten van ilyen vasút, ennek rövidített neve. 52. Nyakba való. 53. Zeneszerző szülővárosa. 56. összeomlott épület. 58. Ruházati Bolt. 59. Török méltóság. 60. Lak. 62. Vészjel. 65. Re- párja. 67. Fájdalmas kiáltás. 69, Bőkezűen dobál. 7i. Vissza: kötőszó. 73. Kevert lőcs. 76. Vízi- rhádár. 78. Becézett Olivér. 79. Női név. 81. Albert. . . község Budapest mellett. 83. Futballcseme- ge. 85. Elavult rövidített címzés levélborítékon. 86. Dátum. 88. A tejjesjogú polgárok felsőruházata az ókori Rómában. 90. Éter. 92. A Nibelung gyűrűje. harmadik estéje. (Ugyancsak a zeneszerző egyik operája.) FÜGGŐLEGES: 1. Zoli magánhangzói. 3. Alma nagyobbik fele. 4. Angol hosszmérték (3 láb). 5. Szürkés fém. 6. A nőstény párja. 7. Tojásdad. 8. Rendetien, rendezetlen helyiség. 9. Dátumrag. 10. Nem oroszul. 11. Hölgy. 12. Erdei tisztás. 13. A zeneszerző egyik operája, mely tulajdonképpen ünnepi színjáték. 18. Női becenév. 20. Gyümölcs. 22. Kevés sav! 25 . 3000 Rómában. 27. SZ. N. T. 29. Gabi betűi keverve. 32. Felvidéki folyó. 34. Székesegyház. 36. Kis medve. 38. Szalonnasütő pálcája. 40. Egészségügyi dolgozó. 41. Kötőszó. 42. Liba betűi keverve. 45 Zsemle eleje. 46. Helye van. 47. A törpe nibelung. 49. Népgazdasági ág. 54. Hamisan iátsrfk ín', kártyában). 55. Zsiradék. 57. Házimunkát végez. 61. Vissza: gyom. 63. Nyelvtani fogalom. 64. Erdélyi megyéből való. 66. Gyümölcs. 68. Szilárd halmazállapotú víz. 70. Folyó Erdélyben. 72. íz. 74. Téli sporteszköz. 75. Szeretet megnyilvánulás. 77. Kikötő gát. 80. Női hang. 82. Régi török katonai rang. 84. Rostnövény. (Ék. fölösleg.) 87. Személyes névmás. 89. Rangjelző. 91. Kettősmássalhangzó. A megfejtéseket legkésőbb május 27-ig kell beküldeni. A borítékra kérjük ráírni: keresztrejtvény. A helyes megfejtők között 10 db értékes könyvet sorsolunk ki. Május 5-ei rejtvénypályázatunk nyert esed: Megfejtés: ;.A tudományhoz nem visz széles országüt, s csak azok remélhetik, hogy napsütötte ormait elérik. . .” trj Rajnai Újság. Német évkönyvek. Augusta treverorum. Nyertesek: Gyárfás Sándomé csengeti, Makrai Gézáné és Kéri Ilona nyírbátori, Jeszenszky Sándor, Kósa László, Lengyel Ar- pádné, Márton Benőné, özv. Mik- ler Sándorné nyíregyházi, Papp Gyuláné piricsei és Hargitai Já- nosné sóstóhegyi kedves rejt- vényfejtőink. Könyveket a nyerteseknek postán küldjük el. — Egy Pista nevű gyereket keresnek. Van nekflnk Ilyen? — Milyen volt a tv-program? Ápolónő munka közben. \ V.' / 1 x j —- Nem jut eszembe, miért kötöttem a csomót! — Hát ez meg micsoda? Hiszen magának nincs is vakbele! — Ha-ha-ha! Hát nem emlékszik, doktor? Tavaly is ezzel tettem bolonddá. P. RUBACSENKO: (Szabáll/, az szabály! Hetedhét országban élt egyszer két testvér. Az idősebbnek volt szekere, a fiatalabb- nak nem volt. Egyszer csak azt gondolta az idősebb testvér: „Odaadom a szekeret az öcsémnek, nekem úgy sincs rá szükségem“. De klaerült, hogy ilyen ajándékot adni egyáltalán nem egyszerű dolog. A szekerek iránt ugyanis ott nagy volt a kereslet, s ahhoz, hogy szekérhez jussanak, az embereknek 5 évvel előbb fel kellett iratkozniuk. S hogy a szekerekkel senkinek eszébe ne jusson spekulálni és ajándék ürügyén megkerülni a bizományi üzletekben folyó eladási rendet, előírták, hogy szekeret csak a legközelebbi rokonnak szabad ajándékozni. Ez a rendszer jó volt és teljesen megfelelt a testvéreknek.. Elindultak hát a bölcshöz, aki a szekérajándékozást intézte. Elmondták, hogy így és így áll a dolog, hogy ők egészen közeli rokonok. — De ezt még be is kell bizonyítani! — mondotta a bölcs. — Mutassátok a papírokat. Elővették a testvérek a személyazonossági igazolványokat és megmutatták a bölcs- nek. Nézze csak meg, mondták, és győződjék meg. A vezetéknevünk ugyanaz, apai nevünk egyforma, de a keresztnevünk, már megbocsás- son, különböző... — Nagyon jól van —mondta a bölcs. — De ez még kevés. Adjátok ide a szüle- tési bizonyítványotokat! Az egyik testvérnek volt születési bizonyítványa, de a másiknak nem. Elégett az idegen bitorlók elleni háború alatt. Meghallgatta ezt a bölcs és így szólt: „Meg is haragudhattak rám, de a szekéraján- dékozást nem intézem el nektek! Menjetek a bíróságra, s az majd döntést hoz, amelyik kimondja, hogy testvérek vagytok”. Elindultak hát a bíróságra. A bíró is bölcs ember volt. Azt mondta: — AH ügyetekben minden rendben van. Csaík az nincs rendjén, hogy mindketten életben vagytok. Élőkre vonatkozóan mi nem állapítunk meg rokonságot. Ez a szabály. S ha majd egyikötök meghal... s ha általában a körülményeitek jobbra fordulnak, az amelyikötök életben marad, eljön majd hozzánk, s mi hamarjában meghozzuk a szükséges döntést. Megharagudtak a testvérek a bíróra, és lógó orral hazamentek. A szekeret mérgükben darabokra törték és szétosztották a szekérbarátok között. Ezzel a mesének is vége. ...Ez a történet ugyan ré- gesrég történt és korántsem nálunk, de a Jefremov testvérek. Iván és Szergej bizonyosan könnyezni fognak, ha elolvassák. Velük pontosan ilyen eset történt. Iván Vasziljevics tudományos dolgozó, aki Leningrád- ban él. valamikor egy régi autót vásárolt. Bajlódott vele, amíg csaík meg nem Unta. S amikor megunta, elhatározta, hogy testvérének, Szergej Vasziljevics autószerelőnek ajándékozza. S mi történt aztán? Ugyanaz történt, mint a mesében. Csak azt kell még hozzátenni, hogy a rokonság megállapítása ügyében népi bírósághoz fordultak. S ilyen szabály, amelyről a bíró szólt, valóban létezik. Olvasom, hogy egyetemi diákok olyan géptanítót szerkesztettek, amely (vagy aki?) televíziós rendszer segítségével kérdéseket ad fel a tanulóknak, s a helyes és helytelen válaszok összegezése alapján osztályozza őket... Igazuk lenne a fantasztikus íróknak, akik azt állítják, hogy a világ elgépiesedik — beköszönt a gépkorszak, az emberek is szinte élő gépekké válnak?! Meglódul az én képzeletem is. Anno 1998, A Keletmagyar szerkesztőségében vagyunk, a főszerkesztő megkér, írjak egy glosszát az. elgépiesedés ellen. Asztalhoz ülök, halántékomhoz illesztem a. gondolatelszívó berendezés tapadókorongjait. Oda se rittyentek, az én munkám ezzel befejeződött — előveszek egy könyvtablettát, lenyelem, s akkor jövök rá,-hogy ezt már olvastam, még 1963-ban kőtelező olvasmányom volt az egyetemen. Közben a géprendszer szorgalmasan dolgozik, már lejegyezte azokat a gondolatokat, amelyeket én valaha is e tárgyról gondoltam. A közel 160 oldalas anyagot továbbítja a Szelektor I/A. típusú géphez, amely öt perc alatt átnézi, kihúzza azt, amire jelen esetben nincs szükség, letisztázza, csőpostán továbbítja a maradék másfél oldalnyi anyagot az olvasószerkesztőhöz, aki a Meteorral minősítteti, s ha megfelel, az olvasók másnap reggel már lenyelhetik az újságtablettát, amelyben a glosEza-massza is benneáog- laltatik... Brrrr.... Lassan-lassan még elszédülök. Hanem nézzük csak, itt még van valami, az imént nem olvastam végig. Szédelegve olvasom tovább a hírt: ...„Ügy konstruálták meg a gépet, hogy a helyes feletekért egy-egy szelet csokoládét adjon...’” Gyerekek, eszem a lelkete- ket, hát akkor mégsem lesz elgépiesedés meg könyvtabletta, meg gondolatelszívó! Izig-vérig gyerekek vagytok, szívesen leállnék veletek focizni^ Ratkó József RÉGI VÁLASZTÁSOK (Békés István: Űj magya anekdota kincs c. köteté bői.) í. Meszel a falusi asszony, ai ura dühében rászól: — Miért meszelsz, hé? Nerr lesz mostanában ünnep. — De követválasztás less — feleli az asszony. — Hosszú haj, rövid ész Hiszen még híre sincsen. — Mégis többet tud a konty, mint a bajusz. Választás lesz, meglássa kend. Ahol van, nézze: köszön már a szolgabíró a parasztnak... 2. Törzsökös negyvennyolcas volt Szabó János, még az apja se szavazott soha másra, mint olyanra, aki a Kossuth képét viselte. Csakhogy az a hír járt felőle, hogy sok adóssága van, szorongatja a bank, tán még a végrehajtó is fenyegeti. Elment hát két pergő nyelvű, kemény kortes Szabó Jánoshoz, és kezdték 1 rábeszélni, hogy szavazzon a kormánypártra. Előkerültek a bankók is. elébb egy, aztán még egy, aztán még kettő, aztán egész kis halom. Pirult egy darabig Szabó János, mint egy eladólány, a végén csak berakta a pénzt a bu- gyellárisba. És parolát adott a kormánypárti jelölt korteseinek. A választások napján háromszor is érte küldtek, míg végre elbagtatott a választási helyiségbe. Rogyadozva lépett a szavazatszedő bizottság elé. Nyílt szavazás volt, az elnök annak rendje-módja szerint megkérdezte tőle: — Szabó János uram, kire szavaz kelmed? — Pap Józsefre szavazok — tört ki az elkeseredés a hitehagyott negyvennyolcasból — arra a cudar kormány- párti Pap Józsefre, hogy verje belé a hétszentséges atyaisten a keserves villámját.
