Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet újfehértói gazdaságában egy húszhol­das „bogyóskertet” telepítet­tek, hogy a Szabolcs-Szalinár megyei termelőszövetkezetek szakembereinek megmutat­hassák a ribizke, köszméte, málna és egyéb fajták ter­melésének legkorszerűbb mód­szereit. A bemutató jellegű kertet a kutatok gondozzák, s közben feljegyzéseket ké­szítenek az egyes fajták tu­lajdonságairól. A Nyírség si­lány homokján legjobban be­váló fajtákat elszaporítják és nagy mennyiséget szállítanak belőle a megye nagyüzemei­be. Ebben a kortben rende­zik meg már az idei tavasz- szal is a kertészek tapaszta­latcseréjét A bemutató kert létrehozásával az volt a cél­juk a kutatóknak és a me­gye vezetőinek, hogy a ter­melőszövetkezetekkel megis­mertethessék, és megszeret­tessék a bogyós gyümölcsök termelését. Szabolcs megyében igen nagy szükség lesz ezekre az eddig elhanyagolt gyümöl­csökre, mert a Nyíregyházán most épülő konzervgyár rö­videsen megkezdi a gyü­mölcsfajták feldolgozását. A háztáji gazdaság kiegészíti a közöst A tunyogmatolcsiak az idén több árut adnak, mint tavaly Az árutermelés nemcsak a közös, hanem a háztáji gazr dóságokban is jelentő«. Külö­nösen ott, ahol a tsz. vezetői megteremtik és elősegíti k a háztáji árutermelés feltéte­leit. Tunyogmatolcson két ter­melőszövetkezet gazdálkodik, az Uj Élet és a Szabadság Hajnala, mintegy 3500 hold szántóterületen. Mindkét szövetkezetnek jók a termelési adottságai. A föld­jük mellett folyik a Szamos, vizének felhasználásával — megfelelő öntözőberendezés­sel évről évre jelentősen lehet növelni az árutermelést. A tunyogmatolcsiak jól gazdál­kodnak. fl 35 forintos munkaegység mellett... Bár a termelést évről évre fokozzák, — tavaly 10 száza­lékkal több volt, mint 1961- bsn — áruértékesitési tervü­ket teljesítik, mégis azt tart­ják, hogy a háztáji gazdasá­gok árutermelését nőm nél­külözhetik, mert az igények, kívánalmak egyre jobban nö­veltednek. Ezért a háztáji gazdaságok gondja egyben a tea-vezetőség gondja is. — Mi a háztáji gazdaságok fejlődését két szempontból is fontosnak tartjuk — mondja Pécsén Elemér, az UJ Élet Tsz elnöke: — Egyrészt ösz­tönzést ad a. tagoknak a több­termelésre, mert ha többet kap, több jut a háztáji jó­szágoknak is. Másrészt biz­tonságos érzést ad a tagoknak és jobban kihasználják saját lehetőségüket — És kihasználják? — Igen — válaszolja hatá­rozottan. — Egy-egy tag a 35 forint munkaegységen kén ti jövedelmén túl, a háztáji gaz­daságból is lg—20 ezer forin­tot is kap. Van olyan tagunk, mint például Jaké Gyula, aki nyolc darab sertésre és egy hízott bikára kötött szer­ződést. De így sorolhatnám tovább. Pontos számot nem tudok, de Szűcs Lajos felvá­sárlótól megtudhatjuk. Előkerülnek a nyilvántar­tások. Számolunk. Kidéiül, hogy a tagok háztáji gazdasá­gából a múlt évben szerződé­ses alapon 609 darab hízott sertést, 519 darab süldőt, 188 darab hízott marhát adtak el az államnak. Szálas takarmány! Is kainak a fasok —- Ez évben hogyan alakul a háztáji árutermelés? — Ha az idő is kedvez, még jobbár,, mint az elmúlt évben — mondja a tsz-elnök. — Mert a közös gazdaság fejlődésével párhuzamosan fejlődik a háztáji is. A veze­tőség igyekszik a tagság ez irányú igényeit és. érdekeit figyelembe venni. Megfelelő mennyiségű árpát, kukoricát termelünk, hogy juáson a tagoknak is. Bár a korai fagy több hold árpát vitt ki, de tavaszi árpával pótoltuk. Az­tán a szálas takarmány gondon is próbálunk segíteni. Nálunk ez a legnagyobb probléma. Több, mint száz hold vörös­herét vétettünk, amit harma­dában adunk majd ki a ta­Sikeres év a „Világ térképe előtt" megyei tanfolyamain SZÉP TAJAK. régi váro­sok, más nyelven beszélő és más szokásokat követő em­berek — mindezt jelenti ez a két szó: külföldi utazás. Minden fiatalt érdekel, mi is van határainkon kívül? Ezt az egészséges érdeklődést hi­vatott kielégíteni a IflSZ po­litikai oktatásának egyik igen népszerű formája, „A világ térképe élőitu kör. Most, hogy véget ér az 1962 —-63-as oktatási év, elmond­hatjuk: az előző évhez ké­pest javulás tapasztalható e sokak által látogatott és meg­szeretett oktatás tartalmá­ban, módszerében. Helyes, hogy a foglalko­zásokon a részt vevők előtt egy külföldön járt fiatal szá­mol be éppen a tanult or­szág életéről, s így emberkö­zelbe hozza, színessé teszi az élmény az anyagot. Sok ér­dekeset tudnak mondani azok is, akik az Iskolából vala­mely baráti ország fiataljai­val leveleznek, hiszen a le­velek sokat elmondanak az illető ország, nép hétköznap­jairól, szokásairól. Csak dicsérhetjük a nyír­egyházi és záhonyi fiatalok kezdeményezését, akik kap­csolatba kerültek a szovjet komszomollstákkal. Ez a ba- rátkozás sok újat, közvetlen élményt hozott a hallgatók­nak, jobban megismerhették az épülő kommunizmus ha­záját, derék munkásait, ifjú­ságát. KISVÁRD AN és másutt orosz nyelvtanfolyamokkal is összekötötték a „Világ térké­pe előtt" foglalkozásait. A fiatalok nyelvtanulási vá­gyát bizonyítja ez, ugyanak­kor felkelti az érdeklődést a szlávnyelvű népek életének beható tanulmányozásához, az orosz és orosz nyelvű iro­dalom, tudomány sí b. leg­újabb eredményeinek megis­meréséhez, Részletesen foglalkozott az oktatás a pártkongresszus anyagáxxil. Jó gyakorlat, hogy a tanfolyam több vezetője is a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa jelentőségét emelte ki, mivel ez kapcso­lódott leginkább a körök anyagához. Helyeselték a hallgatók, hogy a központi anyagokén kívül a megyei anyagok is segítették tanulásukat. M int elmondták: örültek neki, hogy a propágahdiikták is fel­készültebben mentek az elő­adásokra, s őzt várják-, -hogy a jövőben is magas felké­szültségű fiatalok vezessék a foglalkozásokat. E TAPASZTALATOK fel- használásával jövőre még vonzóbb és színesebb lehet megyénkben a „Világ térké­pe előtt” tanfolyam. Merényi László megyei vezető propagandista. goknak kaszálásra. Újból elővesszük a nyilván­tartást. A tagolt háztáji gaz­daságából április 10-lg 375 darab hízott sertésre, 400 darab süldőié és közéi egy­száz darab hízott marhára kötet leik szerződést A tsz ve­zetőinek véleménye szerint ez évben meghaladják az etanflt év eredményeit. Ezt bizonyít­ja a háztáji kocaállomány nö­vekedése. De nemcsak a tsz. vezetői, hanem a tagok is nagy je­lentőséget tulajdonítanak, a háztáji gazdaságuk fejleszté­sének. A portán Tévő istálló­kat és a háztáji földjüket okosan használják ki. A ta­gok1 általában' ázt tartják, emit Tisza ' Gyula tsz-tag így fogalmazott meg: — Hogy sikeres ' legyen a háztáji gazdálkodásunk an­nak a közösben végzett mun­ka az alapja. Több árpát, ku­koricát és más terményféle­séget csak altkor kapunk, ha többet is termelünk. Mi ezt tartjuk a legcélszerűbbnek. Persze az sem mindegy, hogy a tizenhét százalékos premi­zálásban mit kapunk. B. L. ALEKSZANDR NASZIBOV: fordítottat SZjTHMÁRI GÁBOR 63. Vagy húsz perc múlva egy nagy teherautó fordult ki a gyárkapun. A kocái közvetle­nül Torp mellett haladt el, de a Strumführer ügyet sem vetett rá. Amikor már jó messze jár­tak, Willi visszanézett, s hal­kan mondta: — Art hiszem, minden rend­ben. Stalecker, — aki eddig a so­főrkabin mélyén guggolt. — felegyenesedett, s Willi mellé ült a bőrülésre. — Most szülsz le? — Menj még tovább. Majd szólok, hogy hol. A teherautó elhagyott már néhány utcát. — Itt, —mondta Stalecker, amikor a kocsi a forgalmas fóútra ért. Kiszállt, s eltűnt a tömeg­ben, 1963. április 18, ionjáról, a mulatóban történt találkozójukról, s a néhány soros feljegyzésről, amelyet Dietrich a ruhatári számmal együtt csúsztatott a kezébe. Dietrich leírta a kis papír- szeleten, hogy különös dolgot hallott ma reggel a barátjá­tól, Krebstöl, a Gans-Behmer gyár raktárosától. Krebs és Dietrich azelőtt nem ismerték egymást. Katonák voltak, a fronton mind a ketten súlyo­san megsebesültek, s egy kór­házban feküdtek. így barát­koztak össze. Krebs igen mély érzelmekkel ragaszkodott Dietrichhez. ő az egyetlen, akinek mindent elmond. Sors­társának érzi: Dietriohnek nincs családja, de még rokon­sága sem. Krébs szágo'-ú ti­toktartást kérve mondta el barátjának, -mit beszélt, Gu- beval, az igazgató új sofőr­jével. h*n. Schubert felkapta a fejét. — Soha nem te volt hegegz- tóapparátja! — folytatta Sta­lecker — És azok a „valami katonaíélék” sem mentek ér­te soha. így áll a helyzet. Folytassa, Otto — mondta Schubert, miközben összeráz­kódott, mintha borzongás fu­tott volna végig raita. — Krebs a következőket vallotta be Dietrichnek. Nem­rég behívták a gyár igazgató­jához. Krebs azonnal oda is ment, de Khümetz nem volt a szobájában. Egy ismeretlen férfi ült a helyén, az asztál mögött, Fél óráig faggatta Krebset: kicsoda, honnan va­ló, meg efféléket kérdezge­tett. Aztán kivett a zsebéből egy blankettát és odanyújtot­ta Krebsnek, hogy írja alá: kötelezettséget vállal az ál­lamtitok megőrzésére. Krebs tiltakozni próbált, mire az illető az Abwehr igazolványát mutatta fel. A nyomozó el­mondta neki: „Előfordulhat, hogy valaki megkérdezi, nem kellett-e az egyik éjjel az ügyeletes mérnök papírja alapján kiadnia két hegesztő- pisztolyt, felszereléssel együtt Ha bárki ilyesmit kérdezne, igennel kell válaszolnia. Mondja art, hogy igen, ki­adtam, valami katonaem be­rak vitték el.” Schubert aggodalma egyre nőtt. A&zkar nagyvonalakban őt is beavatta a feladatokba, amelynek elvégzéséért Ost- burgba küldték. Abból, amit eddig tudott, már kezdte sej­teni, miért volt szüksége Kräuaen&k a Krabssel foly­tatott beszélgetésre. Stalecker* közben folytatta: — Krebset kötelezték, hogy azonnal értesítse az Abwchrt, amint a hegesztőpisrtolyok felől érdeklődik nála valaki. Még azt is mondták neki, hogy jegyezze meg jól az illető külsejét, hogv utána részletesen, aprólékosan le tudja írni. Eddig • az ügy. Amint Dietrich állítja, Krebs most fél, gondok gyötrik, hogy mitévő legyen. Ezért fordult a barátjához is. hogy attól kérjen tanácsot, mit csi­náljon, telefonáljon-e az Abwehmek, vagy sem. — És Dietrich mit mondott neká? — Azt, hogy ügy kell cse­lekednie, -ahogy a lelkiisme- rete parancsolja. — Helyes. Hiszen ez köny- nyéan lehet provokáció te. — Erre gondolt Dietrich is. — És Kreb* telefonált már az Abwehmek? — Még nem. Art mondta, hogy gondolkodik egy napot rajta. Különben, ki tudhatja, hogy valóban nem telefonált-e rriár? — Ki tudhatja! — ismétel­te elgondolkozva Schubert. Csak kis szünet után foly­tatta: — És ez a raktáros mi­iéi« ember? — Dietrich régóta foglalko­zik vele. Jó a Véleménye róla. Art mondj#: becsületes, egye­nes, gyűlöli a nácikat,.. Még esrv hír van. És Stalecker elmondta, hogy a ,,Nibelung*’ mulatóból egy férfi a gyárig követte. Néhány perc múlva mar Oskar Schubert előtt ült, s tájékoztatta a mozgalom vá­rosi vezetőjét Dietrich teie­— No és. ez mennyiben ér­dekes’ — kérdette Schubert,. — Annidban, hogy amint Krébe állítja, hegesztóapparát neki sohasem volt a raktári­Teljes beruházást igényelnek a tsz-ek Gyakori kép: a tsz-major uj istállói között öreg kútgém nyikorog, az állattenyésztő izomszakadásig emeli a vizet, s hordja ötven-száz tehén­nek, 200—300 sertésnek, vagy éppen a baromfitelepre ita­táshoz a vizet. A villany — sokszor nem hivatalosan — két szál valahonnan szerzett vezetéken jut el a tanyába: nem üzembiztos, az égők csak pislákolnak. A nagyüzemek tanyaköz­pontjainak a mind tökélete­sebb kialakítása, modernizá­lása a termelés, a munkater­melékenységének a növelését szolgálja. - A major víz nél­kül, villany és villamos be­rendezések nélkül, az Istál­ló önitató és takarmányelő­készítő nélkül — hasonlattal élve — félkarú óriás, akinek megvan az ereje, de kéz nél­kül nem tudja a2t kifejteni. A gazdálkodás Jelenlegi szín­vonalán a tsz-tanyaközpontok koplettirozáaa alapvető fel­adat, s ez a Járuléka* beru­házásokkal oldható me* A kompletürozás komoly anyagi erőt és gyors megol­dást igényed. Az állam segít­ségükre siet a termelőszövet­kezeteknek, hogy járulékos beruházásokkal tökéletesítsék a termelés feltételeit. A me­gye termelőszövetkezetei — a járási tanácsok segítségével — elvégezték járulékos beruhá­zási igényeik felmérését. Azonban az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy néhány járásban a vezetők nem értették meg kellően en­nek a felmérésnek a fontos­ságát. Esetenként csupán az elmaradt téliesíté&efcre gon­doltak, máshol a segédüzem­ági beruházásokra. így for­dulhatott elő olyan igény, hogy csak a kovácsműhelybe akartak vUlanyfújtatót- — Azt kell tisztáznia vala­mennyi járási és községi ve­zetőnek, hogy ez a felmérés nem részkérdéseket érint, ha­nem magába foglalja az ösz- szes termelést szolgáló léte­sítményt, amely még járulé­kos beruházást igényel. Te­hát ne hagyjanak ki a fel­mérésből egyetlen istállót, ba­romfinevelőt »Sb., amelyben nincs önitató, takarmányt*, amelyhez nincs kút. Ellenőrző felmérés alkal­mával a tiszavasvári Béke Tsz-ben mintegy egymillió fo­rintot tenne ki a tanyaköz­pont járulékos beruházási igé­nye. Ezzel szemben a helyi felmérés — járási jóváha­gyás — 130 ezer forintot ál­lapított meg. Pillanatnyilag természetes, hogy — az egyéb­ként te magas ráfordítás mel­lett — a népgazdaság azon­nal nem tudja valamennyi já­rulékos igényt kielégíteni az idén. Ami az erőből teük, az már 1963-ban megvalósul; A felmérés azt a célt szol­gálja, hogy poníoíim megál­lapíthassák ezeknek a beru­házásoknak még meglévő hiányosságait, és a tényleges szükséglet alapján folyama­tosan megoldódhassanak az e téren jelentkező problémák. Ha nincs pontos számbavé­tel — mint néhány eset is bi­zonyítja — nem lehet reális képet alkotni. Az pedig a ter­melőszövetkezetnek is, a nép­gazdaságnak te káros, ha bi­zonyos létesítmények majd nem rendelkeznek a viszony­lagosan legmodernebb beren­dezésekkel, mert az ilyen hiá­nyok lóhátnak mind az ál­latállomány mind az ültet­vények fejlődésére, gátolják a munka jobb megszervezé­sét, akadályozzák a termelés fokozását. S. A. Épül a 48 gépes csibekeltető állomás Az év eleje nem a leg­jobban indult a megye ba­romfikeltető állomásain. A ldsvárdai és a mátészalkai ál­lomást átépítették, a bővíté­— Hát ezek nem valami kellemes hírek. — mondta Schubert gondterhelten, mi­közben felállt. — Hol van moat Krause? — Nem tudom. — Elő kell keríteni. — Most? t — Igen. — Nem kellene esetleg hol­napra halasztani. Hiszen már beesteledett. Nem,- nem lehet elhalasz­tani. Most azonnal kell őt megkeresnünk — felelte Schubert. — A helyzet rend­kívül aggasztó. — Akkor én Indulok is. — Stalecker szintén felállt. — Induljon, s adja át neki mindazt, amit most elmondott naltem. Mondja mag Kratise- nak, hegy minden eshetőség­re, a legrosszabbra is számít­va, én két óra múlva a má­sik lakáson leszek. — Ott, a vasúti tudnál? — Igen. Vegye számításba, Otto: Krauset nagy veszély fenyegeti. Figyelmeztesse őt, hogy semmi szín alatt gém szabad találkoznia Weisbach- hal. Semmi körülmények kö­zött sem! — Értem. Akkor megyek. — Várjon csak. — Schubert megfogta Stalecker karját.. — Erre az egészre adok magá­nak égy órahoassat. Ide ne jöjjön már viss 2a. Telefonál­jon majd. Tudja hogyan? Em­lékezik még a teleioiw.amra ? — Igén. — A. telefon, ebben a ház­ban varr... Nékem átadják majd az üzenetet. .Azt kell mondania: „Kurt, egészséges” s én tudni fogom belőle, hogy minden rendben van. (Folytatjuk) si munkálatok már befeje­ződték. És ennek következté­ben Kisvárdán, ahol eddig 12 kelíetőgép volt, 100 százalék­kal nőtt a kapacitás. Máté­szalkán 11-ről 26-ra emelke­dett a kel totósé-pek száma. A nyíregyházi kel tetóállo- másnak felemelt tervet kel­lett teljesíteni. A két állomás kiesése miatt kétszázezer na­poscsirke kikeltet épét tűzték ki az első negyedévben. Ezt, a tervet mintegy 20 ezer da­rabbal túl teli esi tették. A ló­kéit. naposért rk ék nyolcvan százalékát termelőszövetkeze­tek között osztották szót. Ezen a héten a kibővített, újjáépí­tett állomásokén is megindult a munka. Jelenleg a megye állomá­sain a keresztezett, magyar sárga és a Hampshire, a ma­gyar sárga és a plyimith faj­ták tojásai kerülnek a gépek­be. Ezeknek a fajtáknak az az előnyük, hogy jól alkal­mazkodnak az időjáráshoz, edzettek, gyorsan hízók és nagy tojáshozamúak. Máté­szalkán még foglalkoznak plymuth fajták keltetésével is. Ez évben 2 millió 200 ezer napoebaromfi kerül ld a me­gye termelőszövetkezeteibe éa a háztáji gazdaságokba. Mint­egy 30 ezer napor.kacsát és 25 ezer napospulykát keltet­nek. ezenkívül ha a terme­lőszövetkezetek igénylik, gyöngyöistyuk csibékkel is el­látlak őket, A következő években je­lentősen megnő a baromfi te­nyésztés megyénkben. Ez év­ben Nyíregyházán, mintegy tízmillió forintos beruházás­sal egy új negyvennyolc gé­pes állomás építését kezdik meg. A próbaüzemeltetés 1964-ben indul meg. Az új állomás évi termelése 2 mil­lió napóscsirke leg«. annyi, mint az eddigi állomásoknak együttvéve, ■ (taJcáte) Húszholdas „foogyóskert" 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents