Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

MEZŐGAZDASÁG Lucernaliszt­malom Érdekes géptípus sorozat- gyártására adott' engedélyt a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium. Közülük is talán leg­fontosabb a luc ernal i sztké&zí - tő malom. Az új gép iránt máris nagy az érdeklődés. A külön épületben felállí­tandó gépsor 0U 'omatikus. Működési elve a következő: a frissen lekaszált lucernát egy adagoló berendezés a szecskázóba továbbítja, majd nedvességtartalmát elpárolog­tatja. Az ehhez szükséges 800 hőfokot egy olajtüzelésű ka­zán szolgáltatja. Szárítás után a lucerna a kalapácsos darálóba jut, s végül lisztté őrölve a zsákólóba. Mint megtudtuk, a Földmű­velésügyi Minisztérium lucer­natermelő célgazdiaságok szer­vezésével foglalkozik. A lucer- nalisztkészítő majmok üzem- behelyezése az ilyen célgaz- daságökhan kifize ődő, merj folyamatos működését csak több száz holdas lucernások biztosíthatják. Az ország első két lucennalisztkészítő üzemét Sinatelepen és a Laj ta-Hansá- gi Állami Gazdaságban helye­zik üzembe. Ilyen üzemet le­tessenek a Tisza vasvári Ál­lami Gazdaságban is. Megyénkben mind nagyobb méreteket ölt a zöldségter­mesztés. A gazdaságos zöld­ségtermesztéshez — a munka­erő mellett — két alapvető tényező szükséges: tápanyag és víz. Munkaerőnk van. Szer­ves tápanyagban nem vagyunk gazdagok, vizet viszont — cső- kutak segítségével — egyes homokos területeken is bizto­síthatunk. Az elmúlt évtizedben a ho­moktalajú vidékeken egyre nagyobb arányokat ölt a korai zöldségtermesztés. Magyaráza­ta: itt gyorsabban melegszik fel a talaj, mint a kötőttebb területeken, előbb kerülhet piacra a zöldség. A homokos vidékeken viszont gyenge az állattartás, kevés az istállótrá­gya. A kutatók korábbi kísér­letei mindinkább a műtrágyá­val — műtrágyaoldattal — va­ló tápanyag utánpótlásra for­dították a figyelmet. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a paprika tápolda­tos termesztésével kísérletez­tek. A vizsgálatok egybehang­zóan igazolták, hogy legalább annyi termés érhető el — so­vány homokon — tisztán mű­trágyából készített tápoldattal mint a Nagykörös környékér használt, holdankénti ezer má­zsás szervestrágyával. Az ősz- szehasonlító kísérletek — ezer mázsa szervestrágyával és műtrágyával, és tisztán táp­oldattal — kis-, közepes- és nagy víziadag felhasználása melett minden esetben a táp- oldatos termesztés elcrnyét mu'atták. Ezek a vízadagmennyiségek azt jelentik, hogy egy-egy al­kalommal húsz, harminc és negyven centiméter mélységig leit a talaj telítve. A tápoldat összetétele a növény fejlődé­sének három időszakában más •és'más aszerint, hogy melyik tápanyagot milyen mértékben igénylik a növények. Ennek alapján a kísérletben május —júniusban pétisóból 2, szu- perfeszfátfiól 3, negyven szá­zalékos kálisóból 0.5 rész al­kotta az oldatot; július- augusztusban 3:2 volt a pétisó és szuperfoszfát aránya, augusztus—szeptemberben csak pétisó volt az oldatban. Az öntözések általában heten­ként követték egymást. Egy holdra — a fenti három időszak szerinti megoszlásban — pétisóból 13,47, szuperfosz­fátból 8,69 és kálisóból 0,84 mázsát; összesen 23 mázsát használtak fel oldat formájá­ban. Meglepőnek tűnik az a nagy­arányú mütrágyaf elhasználás, de mint kiderül — ez a legol­csóbb. A tenyészidő . alatt át­lag 500—700 milliméter vizet használtak fel. A .vízköltség a három tápanyagkísérletnél egy­forma — a kis-, közepes- és nagy vízadag csoportoknál. Költségkülönbözet a tápanya­Az állami gazdaságokban százezerszámra nevelik a baromfit. Felvételünk a Hel­véciái Állami Gazdaság kacsa farmján készült. tások is sürgetik a nagyobb ütemű baromfitermelés meg­teremtését. Néhány összehasonlító adat megmutatja, hogy mind nép- gazdasági, mind vállalati (er- melőszovetkezeti) szempontból előnyös a baromfitartás. A baromfiexport gazdaságossága kiviláglik abból, hogy: az egy holdon termett takarmányból előállítható devizaforint vá­gott baromfiból 3000—3500; tojásból 2200—2300; tejtermé­kekből 1500—1800; marhahús­ból 1000—1050; sertéshúsból 900—1050. Nem nehéz megvonni a pár­huzamot, hogy — mezőgazdasági szemszög­ből nézve — baromfihús­ból vagy más állati ter­mekből kaphatunk-e több külföldi gépet, műtrágyát stb. A további és közve len üze­mi előny az alacsony munka­ráfordítás. Az egységnyi hús előállításához szükséges mun­kaóra baromfinál 13; sertés­nél 18. Tehát ez idő szerint mind a takarmányhasznosí- tásban, mind a munka ter­melékenységében a ciirkehús- termelésé az elsőség. Pedig ma még elmondhat­juk, hogy a csirkehús terme­lésénél nemhogy a korszerű — gyári jellegű —, hanem még sokszor az átlagos nagy­üzemi lehetőségeké1 sem hasz­náljuk ki kellően Célunk nem lehet más a baromfi nevelésénél, mint az, hogy ' tovább csökkentsük a költségeket, s javítsuk a munka ter­melékenységét. Ennek eszközei nem a nagy­méretű beruházások a tsrme- lőszöve'kezetekben. hanerp je­lenleg- csupán az alapvető nevelési-tartási módszerek el- terjeszté-e. széles körben vált alkalmazása. Kiss László mg. szakmérnök goknál mutatkozik: ezer má­zsa szervestrágya 8000, szer­vestrágya és műtrágya 2874, a tápoldathoz szükséges — 23 mázsa — műtrágya 2613 fo­rint értékű egy-egy hold föld­re. Így, a költségtényezőket ki- • vonva a bruttó bevételből, kis-, közepes- és nagy vízadag alkalmazása mellett az ezer mázsa szervestrágyában része- , sített területen holdanként , (kerek ezrekben) 48 000, 49 OOf ! és 39 000; tisztán tápoldatta j termelve 60 000, 62 000 és 87 000 forint volt a paprikuter- més utáni bevétel. A fenti — igen beszédes , — számok alapján látható, hogy a nagyadaqú tápoldatos műtrágya gazdaságossági szem­pontból a legjobban kifizető- : dik, s a szabolcsi homokon, ahol a csőkutas vagy más víz- . forrás biztosítható, ennek a >termesztéstechnikai eljárásnak egyéb zöldségféle esetében is komoly jövője lehet. A fő­iskolán egyébként már meg­kezdték a tápoldaios termesz­tés tanulmányozását fejes ká­posztánál, karfiolnál és vörös­hagymánál. (A Kertészet és Szőlészet cikke nyomán.) Kiváló zöldségtermesztési eredmények sovány homokon Nem lehet a véletlenre bízni! Hiánnyal — a második helyen — Csődöt mondott a „hátsó“ számítás adottak. A felesleges burgo­nyát pé’dául ahelyett, hogy összei a felvásárló vállalat­nak átadták volna, elföldel­ték. további munkát, szalmát, trágyát áldozva rá. Tették ezt azzal a hátsó számítással, hát­ha maid tavasszal jobb árat kapnak érte. így a télen a vermekben, kupacokban a „mentett” burgonya egy része megfagyott, és az újabb vá­logatás is megfogyasztotta a készletet. Konkrétabb mérlegelés A község lakossága megha­ladja a 3300 főt, határa 5700 hóid. A r. agy üzemi gazdálko­dást az t ranykalasz Tra-ben 18 család képviseli, és a 260 holdnyi közös területen csu­pán növénytermesztéssel fog­lalkozik. (Hogy miért csak ez­zel. külön cikk *éma.) A több­ség az Árpád és a Virágzó Tszcs tagja. Ezt a sajátosságot most még inkább figyelembe vették a felsőbb szervek, és konkré­tabb mérlegelés alapján ad­ták meg a község idei áruér- tőkésítési mutatóit. így pél­dául a kenyérgabona értéke­sítési előirányzata 200 mázsá­val, a tejé 700 hektoliterrel kevesebb a tavalyinál. Vi­szont kövér sertésből némi­leg magasabb a követelmény. A termelési és értékesítési tervet elkészítették a tszcs-k is. De a Virágzó főkönyvelője, Bíró Sándor elmondja, hogy ők csak burgonyából irányoz­tak elő egységes tételű szál­lítást. Egyébből pedig a ta­gokra bízzák a feleslegek ér­tékesítését. A másik tszcs vezetősége határozottabban fogja össze a tennivalókat: egy tételben szerződte le a legfontosabb terményféleségeket. így vég­eredményben — tanulva a tavalyi burgonyatermés utáni károsodásból, — az áruérté­kesítés termény oldala többé- kevésbé ki egyen lí thetőnek lát­szik. Tett és példamutatás kell! Aggasztó viszont, hogy az állat- és állati termékek ter­ve — bár a második negyed­évben járunk —, még csak­nem teljesen érintetlen. 280 darab kövér sertést kell a községnek ez évben az állam részére szállítani, de eddig csupán 28 darab hízóra és 36 süldőre van szerződés kötve. Az első negyedévre tejből a kiesés máris 225 hektoliter, tojásból több mint 20 ezer darab. Vágóbaromfiból 3a mázsa a terv, teljesítése bi­zonytalan; idén még egyetlen darabot" Serit szá'lrttOttek. 'A1 ki­csi tsz — mint már említettük — nem foglalkozik állattenyész­téssel. A tszcs-k vezeői p> dig nem „bajlódnak” ilyes­mikkel, mondván: náluk nem kíván ilyet a szabály, tegye mindenki belátása szerint. A község áruértékesilési ter­vét tárgyalta már a tanács végrehajtó, bizottsága. De a-' a hozott határozat, miszerint „a vb. elnöke a felvásárló szerveknek adjon meg minden segítséget...” nem sokat ígér (Hiszen a tanácselnök nincs is a községben, tanácsakadé­mián tanul.) Márpedig jó ha­tározatok. tettek, példamuta­tások nélkül nem sokra jut­nak. A község áruértékesitésj tervét, illetve annak sorsát nem lehet h véletlenre bíz­ni. Nem, még akkor sem ha adott esetben az alacso­nyabb társulási forma a né­pesebb és nagyobb. Asztalos Bálint Szakoly bon az áruériékesí- ésról érdeklödöm. — A kállój járásban — me- íyei szinten — legtöbb a szö­vetkezeti csoport. Ezért ná- unk is probléma az értékesí- ési terv rendezése. Tavaly nasodikok voltunk a járás- ián. S az igazsághoz tartozik, logy összességében mi sem ■rtük el a száz százalékot. Ja­vította helyezésünket, hogy igyes községek alig 70—80 százalékra teljesítettek. De >lyan is akadt, amelyik a 70 zázalékot sem érte el — ma- íyarázza Zigó Györgyné ta­nácstitkár. Elgondolkoztató számok Nézzük az aktákat. Az el­múlt évben kenyérgabonából az előirányzott 700 mázsa he- !yett mindössze 201 mázsa ke- •ült a községből a felvásárló nagtárba. A további tételek: lapraforgó 56, burgonya 29, ojás 65, tej 98 százalék. Egye- iül a hízósertés- és vágóba- 'omfj szállítás alakult a kí­vánt mértékben. Nagyon elgondolkoztató szá­nok ezek. Annál Inkább, »sert a lehetőségek általában 50 millió forint értékű több letgyűm öles A vtpncsellői példa is azt 1 bizonyítja, hogy érdemes a 1 szövetkezetek brigádjaival \ dolgoztatni. Az elmúlt' évek- 1 ben például 15 forintot is el- 1 kérlek egy lermőfaegység met­széséért, most ezt a munkát 5 forintért végezte el a szövet­kezet brigádja, — jobb minő- ^ ségben. A szakembereken kívül megfelelő gépekkel is felké­szültek a szövetkezetek. Két és félezer kisgép áll a ter­melők rendelkezésére, amit a brigádok és igény esetén' a ‘ termelők Is kölcsönözhetnek. • Természetesen ehhez . a ; munkához nem elegendő csu­pán a szövetkezetek jó mun- ; kaja, szükséges, hogy a taná­csok is megfelelő segítséget nyújtsanak. Nagyon jó az együttműködés Tarpán, Nyjr- i bélieken, Tiszavasváriban, Fe­hérgyarmaton és egy sor más községben, ahol a tanácsta­gok, a szövetkezeti tagokkal közösen látogatták meg a ter­melőket és mérték fel a mun­kát, a várható igényeket. ■ Halasa István Megyénkben mintegy 600 szer termőfacgységre tehető az olyan gyümölcsfáknak a .zárna, amelyek házikertek­ben és szórványos helyeken vannak telepítve. Ebből közel !00 000 darái) védelme hárul i földmüvesszövetkezetek nö­vényvédelmi brigádjaira. A védelem megszervezése nem Ids feladatot jelentett a szövetkezeteknek, aminek fon- ueságána utal az is, hogy er­ről a területről mintegy 1300 súlyvagon exportmlnöségű gyümölcsre számítanak a szö­vetkezetek — leszámítva a helyi fogyasztást, ami a ter­mésnek mintegy 60—70 szá­zalékát jelenti. Szerény szá­mítás szerint is, több mint 50 millió forint értékű több­iét gyümölcsöt jelent ez e népgazdaság számára, ami az elmúlt években egyáltalán tem, vagy csak nagyon kis­mértékben került el a fo­gyasztókhoz. Már ez a néhány adat is szemléltetően bizonyítja, hogy milyen nagy jelentősége van megyénkben a háztáji és szór­vány gyümölcsösök védelmé­nek, arról nem is beszélve, hogy eddig ezek a területek valóságos melegágyai voltak a különböző növényi kártevők­nek és feriőzési gócoknak és nagy veszélyt jelentenek a gondosan ápolt gyümölcsösök­re. 66 községben 20 függetlení­tett növényvédelmi felelős és több mint 200 brigádtag vé­gezte a mechanika! védeke­zést és már mindenütt folyik a permetezés Is. Tiszadobon például az elmúlt napokban 10 000 liter permetlevet hasz­náltak fel a permetezéshez. Mátészalkán és környékén, ahogy megkezdte a brigád a munkát, egyik házból a má­sikba hívták be őket, hogy végezzék el a permetezésit, holott ezek a termelők először nem igényelték a védekezést. Látták azonban, hogy Lengyel György agronómus irányításá­val szakavatott kezekben van a munka. így mind többen bízták rájuk a metszést, per­metezés1. 6 1963. április 14. Takarmánygyártás — levegőből mid hazai gyártásának előké­születeit. A Földművelésügyi Minisz­térium takarmánygazdálkodása osztályán tájékoztatásul kö­zölték, hogy Tiszapalkonyán már épül a karbamid üzem, s 1964-ben teljes kapacitással megkezdik a karbamid-takar- mánygyártást, Ezt, a fehérjé­ben rendkívül gazdag takar­mányt lényegében a levegő nitrogénjének megkötésével, illetve megfelelő koncentrálá­sával készítik majd, több ezer vagonos tételekben. Több kísérleti gazdaság, ál­lami gazdaság és termelőszö­vetkezet foglalkozik évek óta a karbamid-takarmány kí­sérleti etetésével. A tapaszta­latok igen jók: egy kiló kar­bamid — kérődző állatokkal feletetve — 15 kiló korpát, vagy öt kiló olajpogácsát he­lyettesit. Különösen jól érté­kesítik a karbamidot a hízó­marhák és a fejőstehenek A2 idén újabb 40 termelőszövet­kezeti gazdaságban állítanak be etető-kísérleteket, s egy­úttal meggyorsítják a karba. Csirke és közgazdaság A baromfi ten yésBtési- és tartási módszerekben, a ba­romfi hústermelésben bekö­vetkezett gyors előrehaladás megköveteli, hogy a nagyüze­mi viszonyok között a lehető legjobban kihasználjuk a ba­romfi tartás előnyeit. Termelő­szövetkezeteink és állami gaz­daságaink, a népgazdasági ér­dekek szem előtt tartása mel­lett, saját eredményeik fokozá­sa érdekében törekedjenek adottságaik között a leg­jobb nevelési módszerek alkalmazására. A világpiac igénye mind­jobban a sovány, fehérjében gazdagabb pecsenyecsírks ter­melése felé irányul. Ez az irányzat nálunk is erősen lért hódít, mert a fogyasztók manapság tnár előtérbe helyezik a könnyebben emészthető, zsírszegényebb baromfi­húst az egyéb húsokkal szemben. A csirkenevelés könnyen gépesíthető, ezáltal kevésbé munkaigényes. Gyors a ter­melés forgási sebessége, a befektetett költségek hamar megtérülnek. A baromfi hús­termelés nagyarányú növelé­séhez megfelelően fel kell ké­szülni: a tartás- és takarmá­nyozási előfeltételeket szüksé­ges megteremteni. Ehhez gon­dos. lelkiismeretes munkára, a bevált módszerek széles kö­rű aikalmazázára, szakkép­zet ségre van szükség. Az üzem adottságain, az állatok gondos figyelé­sén és ellátásán, a szak­mai és üzemgazdasági fel­tételek megteremtésén múlik az eredményes nevelés. Ez függ: az elhullás százaié kától; az egyes szakaszokban elérhető fejlődésből; a jobb ta- karmányértékesí éstől. Más­részt a gazdaságossági számi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents