Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-13 / 86. szám
1980-r a I GONDJAINK Az utolsó oldalon, apró anyagok között szerénykedik egy hír. Nyírbátor vízmüvesitését tárgyalta a községi tanács végrehajtó bizottsága. Átjutunk rajta, hiszen cseppet sem meglepő, talán újnak ~p-n új a törekvés. gy évvel ezelőtt ebben az 6'iásl megyében sehol nem volt még vízvezeték. Még a negyeszékhelyen setn. pedig <zázhuszonötéves immár Nyír- •gyháza. Csak egy éve. Akkor jöttek a szamostatár- kilvlák: a fürdőszobás házakat ízért építették, hogy vlzceze- ék is legyen bennük. 'la az utolsó simítások folynak, s május 1-re megnyithatják. a csapokat. Nyíregyháza utcáit nagy írkok szelik ketté: ősszel a konzervgyár kötaji vízzel dolgozhat. Vízmüvet terveznek O&vára, Venr.séllőre. Ez a legnagyobb probléma Rakamazon ts Kölesén. Örömmel Írja a tzavakat a riporter: a legnagyobb. Nyíregyháza egy és negyed évszázadig volt város vízmű nélkül. A három-négyezres községek meg várossá válnak, anélkül, hogy megelőzné azt valamilyen kiváltságlevél. Csak. egy valami kellett hozzá: szabad, alkotó munka. Megértük, hogy mindössze öt községben nincs ez ideig villany. Kétszázhuszonkilenc- ben már van. Dolgoznak fi villamosítok Aporligeten. Kál- mánházán, készülnek hl agy cserkeszre, Tiszatelekre és Nyirderzsre. Az alkotmányt és az új kenyeret már villanyfény mellett ünnepük Szabolcsban, Szatmárban minden községben. Jövőre már csak azt kell kutatni, hol van új település, új utca — ahová ugyancsak kell az Arám. Jó hírt kaptunk a T1TASZ- m, sok település van. És nagy' - sok új ház. Ibiének ...őst a mi fő gondjaink. Kopka János Büntetés? Nem ritka eset, hogy a diákok valamely kilengését nem a legelfogadhatóbb módon büntetik a pedagógusok. Ha egyáltalán Jó a büntetés kifejezés.., Gyakori például a*, hogy eltiltják őket a mozltátoga- tastól. így van ez Hód ászon is, ahol egy hónapra Ítélték az összes iskolást —, ez idő alatt nem látogathatják a mozi előadásokat. Az indíték, amely erre az elhatározásra vezette az- iskola Igazgatóját, mellékes. Nem azzal akarunk vitába szállni, hogy kell-e a fegyelmezés, vagy se. Mellékes, azért mert ha erről beszélünk, csak egyetlen dolog lehet mérvedó, éspedig: mit nyerünk azzal, ha a gyerekek nem mehetnek moziba? Illetve elérünk-e ezzel a szankcióval pedagógiailag is bármilyen célt? Sokoldalú megfontolás után kimondhatjuk, hogy: nem! Valamikor a múltban, amikor ezt a módszert alkalmazták a diákokkal szemben, talán jó volt, mert a lelket kicserző cowboy filmektől vonták el a diákokat. Tehát esetenként a pedagógusok jó szolgálatot tettek a jövő nemzedéknek. A hodászi eset nem egyedüli. Számtalan községben a tanuló ellenőrzőjébe írják be, hogy mehet, vagy nem mehet moziba. Ez az eszköz, vagy tanulásra „ösztönzési” módszer túlélt és ideje, hogy megannyi iskolai régiséggel együtt a lomtárba, illetve a feledésbe kerüljön. A film, amely az iskolások számára engedélyezett, szerves része az ember általános művelésének, nevelésének. Holmi csinytevésért, vagy bármilyen fegyelmezett- lenségért is a mozitól eltiltás lemondást jelent a film tömegnevelő tevékenységéről. Erre pedig még gondolni ts felületesség! V. Gy. Pulton innen, pulton túl Egy zoknivásár vége — Sok a névtelen panaszkönyvi bejegyzés Nem apróság az udvariasság Levél érkezett az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalathoz, Mátészalkán adták postára: „Úgy kiabáltak velem a 67-es boltban, hogy már restelltem a dolgot vásárlótársaim előtt. Pedig én szépen kértem a bolt dolgozóit s ók lehurrogtak.” Ilyen konfliktussal Végződött' az a íérfizokni vásárlás, amelyet írásbeli fegyelmi tetőzött. Pedig milyen könnyen el lehetett volna kerülni mindezt! A vevő férfizokni t kért. eléje dobtak egy rr.alt tagakban néhány párat, ő lel akarta bontani, megnézni a színét. Erre horkantak fel az eladók: „Ne nyúljon hozzá, mit képzel maga?!” A szóváltásban a boJtiak nem válogatták meg kifejezés siket, ezért irt a vevő a központba, ahol igazat adtak neki: joga van tüzetesen megnézni az árut, választani ízlése szerint. Köszöntés, sorrend, tanács Nem egyedüli eset a szálkái: gyakran érkezik level a szerkesztőségbe is Nyíregyházáról, vidékről, melyekben azt kifogásolják a vásárlók, hogy több boltban udvariatlanok az eladók, nem tartjö: meg a társadalmi érintkezés elemi szabályait. Jegyzőkönyvekkel, bírságolásról szóló okmányokkal igazolja ezt az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megyei vezetője, leggyakoribbak az ilyen jelenségek a vidéki, földm ű vess zövetkezeti üzletekben. Szinte általános, hogy „megfeledkeznek” a boltba lépő vásárló üdvözléséről, nem tartják meg az érkezési sorrendet, magára hagyják a vevőt a választásban, nem adnak tanácsot. Pedig ezeket rendelet írja elő! — Nem minden esetben következik be a nyilvános összetűzés; megfigyelhető, hogy a vevők óvakodnak a kellemetlenségektől. A vezetőt leváltották.» Ilyen eset történt korábban a kisvárdal 38-as boltban. A vezető gyakran elragadtatta magát, tiszteletlenül beszélt a dolgozókkal, a vevőkkel. A panaszkönyvbe írt sorok beigazolódtak s ezért a vezetőt leváltották. Gyakran az a baj, hogy névtelen bejegyzések kerülnek a p ar. aszkön y v be, melyekkel érdemileg nem lehet foglalkozni — közölte az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat főejlenőré. Ilyennel találkoztunk közös nyíregyházi kőrútunkon a városi tanács alatti cipőboltban. Valamit mégis feljegyezheted a riporter: először egyedül lépett az üzletbe s észre sem vették. Amikor a főellenőrrel megismételte ént, több irányból is elhangzott a „jónapot kívánunk”. (!) Kicsiség, de — talán jellemző. .. Bizonyítani kei 9 Másutt — végig a Zrínyi Ilona úti ürieísoron — előzékenységgel, kedves fogadtatással találkoztunk. (Pedig nem ismerték fel az újságírót). Ha kell — és kell, hiszen a vásárlók sem makulátlanok — kiállnak az eladók mellett. A Búza féri vasboltban például M. József azért inarasz'.alta el a bolti dolgozókat, mert nem engedték be a raktárba, válogatni. „Persze, aki borravalót ad... — írta, da bizonyítani nem tudta,.; — Tudjuk, az eladók is magánemberek, családi gondjaik vannak — összegez az AKF. — Nekik azonban fokozottabban kell vigyázniuk az udvari asság követelményeire, hiszen — ha úgy tetszik — ez- az értékesítés technológiájának fontos része. A. S. London: A Piccadilly színházban próbákkal készül az előadásra a Pécsi balettegyüttes, vmely angliai vendégszereplése alatt a híres Pókháló című balettet adja elő. — A képen: Árvái Eszter és Csifó Ferene a próbán. (MTI Külföldi Képszolgálat.) A bicikli csomagtartóján jobbra-balra csúszkált a plakát köteg. öreg, rozzant gép volt. Egyik pedálja hiányzott már, csak tengelye volt meg, s az is olyan fényes a sok taposástól, mintha kiszí- dolozták volnaAz út lejtős volt és népte- len. A mező zöld, és virágos tarka. Kopott fehér ingemen szikrázott a nap és nyomában verejték csörgedezett hátam árkában. Az öreg dra- gacs mindén gödröt .százszo- sórosan érzett. Pedig az út lépten-nyomon tele volt gödrökkel. Még két évvel ezelőtt tankok, és mindenféle járművek áradata törte fel, a háhorú utolsó futamában. Egy nagyobb huppanót nem tudtam kikerülni, mert elméláztam és amikor észrevettem, már késő volt. Elszakadt a spárga és á csomagtartóról lecsúszott valamennyi plakát. — Na, iszen, jól nézek ki! — és káromkodtam- Nekitámasztottam biciklimet az útmenti eperfának, aztán rakosgatni kezdtem a plakátokat egymásra. — De Keserves.:, uawi» csak ez a rozzant biciklink van. Roppant elkeserített a gondolat és a küszködés a sok plakáttal, mert, hogy elszakadt a spárga, most már nem érte keresztül á plakátköteget. — Mivel kössem meg’ Nadrágszíj, milyen jó lenne, de ha nincs. Csuhé az van Útközben az árokparton, de szétcsúszik annak a kötésé ezen a rázós úton. Aztán megmentett az ötlet: nadrágom egyik zsebét hasogattam csikókra Megfontam kétrétűén s hozzákötöttem a madzaghoz. Sikerült. Vidáman tekertem a pedált és dúdoltam együtt a madárcsicaergéssel. A merengés, vidámmá tett. Úgy kerekeztem, mint aki se lát, se hall. mert körülöttem fa, rét, a tűző nap, s még a rázós út is mind egyszerre énekelt. Csak azt vettem észre, hogy motorbicikli futott el mellettem és nyomában papírlapok röppentek szét. Leugrottam a gépről s felvettem közülük egyet. „Szavazz a hatos listára.” Végigszaladtam a röpcédulát- A motor pótüléséről visz- szanézett az Ismeretlen férfi és mosolygott. Úgy figyelt mintha elismerést várt volna. Elnevéttem ma“am és kajánul a jól ismert karjelzést integetnem neki! Magam is megrémültem saját bátorságomtól. Agyamon átvillámlott a gondolat és mikorra a végére értem, megfordultak és egykettőre a nyomomban voltak. Erősen tiporni kezdtem a pedált. A, félelem görcsösen rángatta 'lábamat. Úgy éreztem magam, mint egyszer álmomban, amikor menekülni akartam az üldözd elől, de minden hiába volt. Minél jobban erőltettem a futást, annál lassabban halad tamA motor megelőzött és keresztbe állt az út közepén. Szívem úgy dobogott, hogy fülemben, torkomban, agyamban éreztem minden ütését. — Legalább lenne valaki a környéken, de sehol égy teremtett lélek. Mindenütt csak a tarka mező. Éppen olyan, mint a plakátokon, amelyek a csomagtartómon rázkódnak és csúszkálnak. Ki akartam kerülni a motort, mintha misem történt volna. Jobbra fordítottam a kormányt, lementem az árok szélére. — Állj csak meg komám! — szólt rám a vezető, és mindketten elém léptek. A sükefet tetettem- Tovább kerekeztem. A virágos mező villámlott és elsötétedett. Lábam rángatta a hajtókart. Az egyik férfi elkapta a csomagtartóm. Szinte úgy szédültem le a bicikliről. — Mi bai van öcskös? — kiáltott az az ember, aki az Imént a hátsó ülésen ült, s akinek visszaintegettem, Dermedten álltam, s jobban kínlódtam, mint a kalitkába zárt madár. Nem jött hang, kiszáradt torkomra. Háromszázezer mérnök és technikus A népgazdaság valamennyi fontosabb területén előtérbe került a műszaki fejlesztés, s ennek egyik döntő feltétele, hogy jót képzett mérnökök, technikusok egész serege vegyen részt a tervező-szervező munkában. Az iparban jelenleg körülbelül 80 000 mérnök és technikus dolgozik, de a feladatokhoz képest ma már ez a műszaki gárda is kicsi. Csaknem valamennyi üzemünk panaszolja, hogy évente 50—60 százalékkal kevesebb mérnököt kapnak az 'egyetemről, mint amennyire szükségünk van. A technikus-utánpótlással már lényegesen jobban állunk. Bár - néhány évvel ezelőtt a technikumok hallgatóinak létszámát is nagymértékben korlátozták, a felvételre jelentkezők rendkívül nagy nyomására azonban a korlátozó intézkedéseket csak részben tartották be. A kohó- és gépiparban olyan kedvező a helyzet, hogy a műszakiakon kívül mintegy háromezer munkásnak Is technikumi végzettsége van. Egész sor intézkedés történik a műszakiak képzésének javítására. Az idén 2500, majd ezt a létszámot fokozatosan növelve 1965-ben 2800, 1970- ben pedig négyezer elsőéves hallgatót vesznek fel műszaki egyetemeinkre. Jelentős beruházásokkal, ézenkívül pedagógusképzéssel minden feltételét megteremtik, a mérnökök. nevelésének. Győrött még az idén megkezdődik az új műszaki egyetem építése, fejlesztik a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetemet, és a Budapesti Műszaki Egyetemet, befejezik a miskolci egyetem régóta húzódó építkezéseit. Az egyetemek természettudományi karain kibővítik a vegyészek, az alkalmazott fizikusok és az alkalmazott matematikusok képzését. Az élet azt igazolta, hogy a műszakiak képzését hosszú időre meg kell tervezni Már a középiskoládban, a középfokú és a felsőfokú technikumokban a távolabbi jövő feladataira kell felkészíteni a fiatalokat, ezért az arra legilletékesebb szakemberek megkezdték a műszaki szakember- képzés 20 éves tervének kidolgozását. Az eddigi Számítások szerint 1980-ra körülbelül 300 000 mérnökre és technikusra lesz szüksége az országnak, g gondoskodni kell ennek az óriási műszaki gárdának a kialakításáról. Az Országos Tervhivatal és az országos műszaki fejlesztési bizottság, egyetemi tanárok és tudósok bevonásával most már a terv részletein, vagyis annak elemzésén dolgozik, hogy 15—20 év múlva a különböző iparágak hány mérnököt és hány technikust igényelnek majd. Az előzetes becslések szerint a százezer lakosra jutó műszakiak száma 1980-ban 2900 lesz szemben az 196Ó-as 782 fővel. Ezzel az eredménnyel Magyarország a műszaki képzés terén is a fejlett ipari országok sorába lép. Nemzetközt összefogás árvízvédelemre Tarkómat a hátgerincemen végigguruló verejtékcseppek csipkedték. — Hozzád beszélek he! — S a másik férfi megfogta biciklim kormányát és úgy nézett velem farkasszemetÁlltam a nézését. Ettől valahogy megbátorodtam. Nem kaptam el tekintetemet, egyenesen a szemébe meredtem szótlanul. —1 Mi a bajod? — kérdezte ismét. Még mindig nem válaszoltam, csak szememmel mondhattam valamit. *— Mit mutattál az előbb? — Ha nem tudná, nem kérdezné. — feléltem a félelemtől határozottan. Némaság csengett fülemben. Az idegen férfi elengedte biciklim kormányét- Aztán kikapta szemét is tekintetemből. — Na, csak azért! — mondta lejjebb engedve hangját. — Hä bajód van szólj, elintézhetjük. Aztán megfordították a motort, néhány pillanatig ber- regtették és elindultak visszafelé. Nyeregbe ültem én is és hajtottam tovább. Remegésem nem akart szűnni, csak ahogy torkomban csillapult szívverésem úgy tértem magamhoz aléltságomból. Beértem a faluba. A párttitkár udvarára fordultam és leugrottam a gépről A párttitkár ekkorra már kilépett a házból— Szabadság Takáts elvtárs! — üdvözölt. — Szabadság titkár elvtárs — mondtam és kezet szorítottunk. A párttitkár kezének olyan fogása - volt, mint az acélsatunak. — Mit hozott — kérdezte. — Plakátokat. — mondtam. —- Azt üzeni Dóczi elvtárs, jó magasra ragasszák, hogy ne tudják letépni. — Csak bízza ide elvtárs. Egy pohár vizet kértem. Mohón ittam ki, mint a lázas beteg- Minden korty után éreztem, mennyire csillapít, lábamból kiállt a remegés. Indultam. A párttitkár mégegvszer utánam köszönt — Szabadság Takáts elvtárs! Mentem a következő fal* felé. A madarak dala újra nyomomba szegült. Merengtem — Ugye — nem is vagyok gyerek? — kérdezgettem magamtól. — A falusi párttitkárok elvtársnak szólítanak és szabadsággal köszönnek, amikor megjelenek náluk- És tizenöt éves válaszaimmal felnőttnek éreztem magam. Vincze György 1963. április 13. Munkálatok a Tisza és a Túr szabályozására találkozón beszélik meg a Túr árvízvédelmét. A megbeszélésen szovjet, román és magyar vízügyi szakemberek vesznek részt. A Túron az elmúlt évben jelentős árvíz volt Közösen felülvizsgálják a töltést éa kidolgozzák az árvédelem megjavításának módszereit Előzetes számítások szerint a közös munkálatokhoz magyar részről mintegy tizennyolcmillió forinttal járulnak hozzá. Kedden, szerdán Záhonyban cseh és magyar műszaki szakemberek beszélték meg a Tisza 5 kilométeres közös szakaszának szabályozási tervét. A megbeszélésen kidolgozták a közös szabályozási tervet Április 22-én és 24-én Nyíregyházán a szovjet és magyar vízügyi hatóságok képviselői a határmenti vízügyi munka latoiét beszélik meg. Május 7-én ts 9-én hármas nemzetközi
