Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
Tudomány és technika A jég alatt az Északi-sarkra Grecsko marsall nagy cikkében szerepelt egy szerény bejelentés: a szovjet haditengerészeti flotta fő erőssége a tengeralattjáró flotta, ezenbe- lül pedig a nukleáris rakétafegyverekkel felszerelt atommeghajtású tengeralattjáró flotta. Arról, hogy ez a flotta milyen hatalmas % erőt jelent, éppen nemrégiben kaphatott képet’a világ azokból a jelentésekből, amelyek a Lenini Komszomol nevű szovjet atommeghajtású tengeralattjáró északi-sarki útjáról, gyakorlatáról napvilágot láttál:. KIÉ AZ ELSŐSÉG? Ezek a jelentések nemcsak azért voltak szenzációsak, mert egy atom-tenger aia t/tj áró hétköznapjairól szóltak, hanem azért is, mert megcáfolták az amerikai propagandának azt az ismert tételét, hogy az EszaUtí-sark jégpáncélja alatt először amerikai atom-tengeralattjárók hajóztak. A szovjet közleményekből kiderül, hogy közönséges szovjet tengeralattjárók már jóval a külön e célra épült amerikai atom-tengeralattjárók előtt megjárták ezt a nehéz utat, amiről azonban eddig biztonsági okokból nem történt említés. A tények azonban tények maradnak akkor is: a Lenini Komszomol atomtengeralattjáró előtt szovjet tengeralattjárók több mint száz alkalommal haladtak át az északi-sarki vizeik jégpáncélja alatt — a második világháború idején ottani fedezékükből indultak támadásra a hitlerista U-hajók ellen. HRUSCSOV A TÁMASZPONTRA LÁTOGAT Hadd tegyük mindjárt házzá, hogy a Lenini Komszomol nem holmi különlegesség: azt a feladatot, amelyet az: Északisark felé hajózva teljesített, a szovjet atom-tengeralattjáró flotta bármely másik hajója ugyanígy teljesítette volna. Az Izvesztyija riportsorozata bővelkedik az érdekes részletekben. Megtudjuk például, hogy annak idején Hruscsov miniszterelnök is ellátogatott Hz atom-tengeralattjárók támaszpontjára, amely egyébként viszonylag nem túlságosan messze, de mégis pár ezer mérföldnyire fekszik az Északi-sarktól. De megtudjuk azt is, hogy egy alkalommal, amikor a Lenini Komszomolt váratlanul visszarendelték a támaszpontra. a hajó a víz alatt óránként több mint 60 kilométeres sebességgel igyekezett vissza bázisára. EGY KÍVÁNCSI NA TO-REPŰLŐGÉP De maradjunk a Lenin Komszomol drámai fordulatokban bővelkedő jég alatti északisarki útjánál. A szovjet tengerészeknek már útjuk legelején izgalmas élményben volt részük: a norvég tengeren az atom-tengeralattjáró perisz- kóp-közelnyire megközelítette a felszínt, s ekkor a megfigyelő két ízben is észrevette, hogy hogy a NATO egy őrjáratot teljesítő repülőgépe köröz mintegy kétszáz méternyire a vízszint fölött. Az atom-tengeralattjáró mind a két ízben pillanatok alatt alámerült, úgyhogy a kiváncsi repülőgép nyilván c^olgavégezetlenül távozott. A Lenini Komszomol útközben találkozott személy- szállító ás teherhajókkal is. Ezeket a megfigyelők szintén idejében felderítették s a legénység ezeken az eleven „maketteken” hajtott végre néhány fontos gyakorlatot: megállapította a hajók menetirányát, a tengeralattjárótól mért távolságukat, pillanatnyi sebességüket, felfogta rádió és szikratávíró üzeneteiket. Néhány nap múlva megjelentek az első jégtorlaszok, hegyek is, amelyek mintegy 15—25 méternyire nyúltak be a vízbe. JÉGHEGY A KÉPERNYŐN A 83. szélességi körön áthaladva a Lenini Komszomolnak érintkezésbe kellett lépnie a flotta vezérkarával. Ehhez azonban először jégmentes vízfelületet kellett találni, hogy a hajó a felszínre emelkedhessek. A szovjet atom-tengeralattjárók kitűnő felszerelésekkel rendelkeznek a jégtáblák megfigyelésére, vastagságuk, merülési mélységük és úszási irányuk meghatározására. Most is bekapcsolták a berendezéseket, s a tengeralattjáró televíziókészülékének képernyőjén megjelentek a jéghegyek, jégtorlaszok szürkés körvonalai. A közelebb eső jéghegyek .. megfigyelésére igénybe vették a periszkópot is. De így is több óra hosszat tartott, amíg 50 méteres mélységben haladva a felmerüléshez alkalmas vi2et találtak. Az atom-tengeralattjáró parancsnoka, Zsilcov másodosztályú kapitány itt tizenkét matrózt „partraízállított” egy közeli Jégtáblára. A matrózok feladatuk végeztével visszatértek a hajóra. s a Lenini Komszomol ismét alámerült: ezúttal nyolcvan méter mélyre. Az atom-' tengeralattjáró megindult az Északi-sark felé. amelytől ekkor már csak 360 mérföldnyire voltak. A feladat most az volt, hogy minél előbb elérjék a sarkot és ott elzárják az utat „az ellenséges re.kétahor- dozó tengeralattjárók elől, amelyek be akarnak tömi a Barents-tengerre.” MÁR CSAK TÍZ PERC... A hajó mind sebesebben haladt. Menet közben kipróbálták az irány jelző műszereket, hiszen általános az a vélemény. hogy ezek a 86. szélességi körön túl már félmondják a szolgálatot. Ezért például az amerikai atom-tengeralattjárók parancsnokai bizonytalankodtak Is, amikor igyekeztek megközelíteni ezeket a távoli szélességi köröket. Az Északi-sark felé igyekvő amerikai tengeralattjárók útjáról szóló könyvekben részletesen leírták, milyzn borzalmas következményekkel járhat, ha a sarki jég alatt az irányjelző műszerek felmondják a szolgálatot. A Lenini Komszomol azonban már régen túl volt a 86., a 87., majd végül a 88. szélességi körön is, de a szovjet gyártmányú műszerek változatlanul kifogástalanul működtek. Közben a víz alól több rádióüzenetet küldtek, gyakorlatképpen. A szovjet atom-tengeralattjáró egyre közelebb járt az Eszaiki -sarkhoz. Már bekerült a hajónaplóba a bejegyzés: „Áthaladtunk a 89. szélességi körön. A tengeralattjáró fölött 12—15 méteres jégréteg. A víz hőmérséklete mínusz 2 fok, a tengermélység négyezer méter. Az Északi-sarkból mért távolság 60 mérföld.” Aztán, a nagy nap reggelén a hangszórókban felcsendült a figyelmeztetés: — Tíz percen belül áthaladunk az Északi-sarkon. Ez a tíz perc egész örökkévalóságnak tűnt a tengerészeknek. Végre a mikrofonhoz lépett Zsilcov kapitány: — Elvtársak! Tengeralattjárónk most halad á4f az fiszakti- sarkon. ÉS KITŰZIK A ZÁSZLÓT Aznap a reggeli valóságos kis ünnepség volt. A tósztok után azonban a kapitány emlékeztette a legénységet: — Még sok nehézséggel kell megküzdenünk. Most az a feladat, hogy megtaláljuk „az ellenséges tengeralattjárókat.” S megkezdődött a hosszú őrjárat az Északi-sark jégmezői alatt: A tengeralattjáró hol teljesen alámerült az óceán mélyére, hol pedig egészen közel hajózott a felszínhez, szinte „odatapadt” a jégtakaróhoz. Volt. hogy a tengeralattjáró „teljes gőzzel” megindult afelé, ahonnan a műszaki megfigyelők gyanús hangrezgéseket észleltek. Volt, hogy a tengeralattjáró órák hosszat vesztegelt egyhelyben; különleges berendezések tartották úgy a hajót. A Lenini Komszomol teljesítette a kitűzött feladatot. Tízezer embert hajléktalanná tett tűzvész Thaifölden A Thaiföld középső részén lévő Kämpen get tartományban hatalmas tűzvész pusztított. Több, mint iO ezer ember vált hajléktalanná. Filmfelvevő berendezésekkel kutatták az óceán mélyén a Thresher! Az amerikai haditengerészet vizsgáló bizottsága hozzálátott azoknak a rendelkezésére bocsátott adatoknak a kivizsgálásához, amelyek fényt deríthetnek az elsüllyedt Thresher tengeralattjáró kataszró- fájára, és sorsára. Az Atlantic 2. kutatóhajóról 2500 méter mélységbe filmfelvevő berendezéseket bocsátottak le a tengerbe, , abban a reményben, hogy az . óceán mélyén készített felvételek segítségével megtalálják az elsüllyedt búvárhajót. Az elkészült fény- képfelvételeket a haditengerészet vizsgáló bizottságának rendelkezésére bocsátották. A vándor köszörűs A hatvanegy éves Molnár Imre Dongóval „motorizált” kerékpárral járja Tokajból a szabolcsi falvakat. (Hammel József felvétele.) Elektromos narancs, mint szépíiőszer A szépségápoló szerek többsége évezredek óta ismert. A néhány évvel ezelőtt ismét „felfedezettplacentát és méhpempőt már háromezer évvel ezelőtt is magukra kenték a kínaiak. Ha a szépségápoló szerek nem is, de felhasználásuk módjai a modern technika eszközeinek segítségével mégis sókat változtak. Sok kis elektromos készülék, apparát áll a kozmetikusok rendelkezésére, hogy a természetes szerekkel történő kezelés hatásosabb legyen. Kitalálták és Budapesten a Petőfi Sándor utcai kozmetikai szalonban már be is vezették az iontoforézist, amely abból áll, hogy a méhpem- pős, vagy más krémmel bevont arcra gyógyfüves teába mártott gézt, majd árra maszkot helyeznek, amelybe elektromos áramot vezetnek. Az elektromosság segítségével a bőr frisseségének megóvásához, a ráncok eltüntetéséhez feltétlenül szükséges anyagok: a víz, az illóolajok, s a vitaminok mélyebben behatolnak a bőrbe. Ugyanezt a kezelést egyszerűen úgy is alkalmazzák, hogy egy narancsot kettévágnak. s a két felébe vezetik a természetesen egészen alacsony frekvenciájú elektromos áramot továbbító készülék egy- egy pólusát. Az elektromossággal feltöltődő naranccsal dörzsölik be az arcot. Az elektromos naranccsal történő kezelési mód most kezd elterjedni. Azok a nők. akik kipróbálták elégedettek hatásával, szén, üde. hamvas lett arcuk hőre. Az tontófo- rézis eljáráshoz szükséges elektromos készülékkel most több kozmetikát is ellátnak. FELHÍVJUK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK. ÁLLAMI ÉS ERDŐGAZDASÁGOK. GÉPÁLLOMÁSOK, valamint egyéb erő- munkagépekkel dolgozó vállalatok figyelmét javító szolgáltatásunkra Garanciával vállalunk minden típusú mezőgazdasági és egyéb erő-, kotró-, öntöző- és munkagép fő- és folyó javítását, karbantartását, ERŐ- és MUNKAGÉPEK fődarabjainak kifogástalan felújítását. Repedt HENGERFEJEK, leégett DINAMÓK — ÖNINDÍTÖK — VILLANYMOTOROK, kiselejtezett ADAGOLOK, TÄPSZIVATTYÜK, tönkremeint HÜTÖK, bemart, kopott FŐTENGELYEK, INDÍTÓMOTOROK, lefutott ' GUMIKÖPENYEK, eelejt TÖMLŐK, erőgépek, gépkocsik ULÉSPÁR- NÁ1NAK szakszerű felújítását, kárpitozását. Hiánycikként jelentkező alkatrészek — fogaskerekek legyártását. Szolgáltatásaink igénybevételével az önköltség- csökkentés területén jelentős eredmény megtakarítás érhető el — tiszavasvAri Állami mezőgazdasági GÉPÁLLOMÁS. - Telefon: 3. (1449) ban közel 300 000 forint káxt Okozzanak. B. Miklós telepvezető az átvételek során a termelőket becsapta, kisebb mennyiségért fizetett és minőségi többletet biztosított magának az átvételek során. B. Miklós látta,, hogy a gyakori ellenőrzések elnézik visszaéléseit, ezért visszaéléseibe munkatársait is bevonta úgy, hogy a súlytöbbletből és a minőségi többletből származó almamennyiséget az egyes községek felvásárlói a különböző termelők nevére kiállított fiktív felvásárlási jegygyei elszámolták, sőt a termelőkkel a felvásárlási jegyet alá Is íratták. A termelők 200—300 forintot kaptak az aláírásért, míg a felvásárlók a fiktív összegből 10—15 százalékot. A fennmaradó összeget B. Miklós a raktárosok a munkatársai között szétosztotta. Á gondosabb ellenőrzés megakadályozhatta volna, hogy a társadalmi tulajdonban hosszú időn át ilyen súlyos visszaélést ne követhessenek el. Ugyancsak a laza ellenőrzésre mutat Cs. János domb- rádi tsz-brigádvezető bűnügye is. Cs. Jánost a dombrádi Vörös Csillag Tsz vezetősége az újdombrádi gazdasági egység vezetésével bízta meg. A tsz vezetősége elmulasztotta a szükséges ellenőrzést. Lehetővé tették ezzel, hogy Cs. János a fez vagyonával, mint sajátjával gazdálkodjon. A legelőbérek beszedését önhatalmúlag végezte, a beszedett pénzt a tsz pénztárába nem fizette be, hanem egyrészt saját céljaira használta, míg a másik részén a tsz vezetőség engedélye nélkül nagyobb mennyiségű italt vásárolt a tsz-taigoknak. Az ellenőrzés hiányában nyugodtan értékesíthetett a tsz ter- melvényeiből és a befolyt ellenértéket saját céljaira használta fel. Ily módon a társadalmi tulajdonban körülbelül 13 000 forint kárt okozott. Az ellenőrzés lazasága tette lehetővé, hogy a Kisvárdai Cipész KTSz egyik részlegvezetője, B. László, hosszabb időn át nem fizette be a ktsz pénztárába a munkálatokból befolyt összeget, hanem saját céljaira használta fel és a ktsz-nek 17 000 forint kárt okozott. K. Ferenc italboltvezető hosszú időn At önkényesen hitelezte az állam pénzét. A leltár során 6500 forint hiánya mutatkozott. Lelkiismeretes ellenőrzéssel el lehetett volna kerülni a hiány bekövetkezését. A felelősségre vonás nem maradhat el azokkal szemben sem, akik hanyag, munkájukkal nyújtanak segédkezet a bűncselekményben. Dr. Bart ha László ügyész Hatékony ellenőrzést A bűn megelősóse — Lazaság az ellenőrzés során Fiktív számla + 300 ezer forint jövedelem szélgetnek az ellenőrök a gazdasági egység vezető beosztásban lévő dolgozóival, s lényegében tényleges allenőrzést nem végeznek, hagyjál:, hogy a szabálytalanságok bűncselekményekké váljanak. Ezzel a módszerraj ellenőrzött 1961—1962, évben a Szabolcs-Szatmár megyéi IvlÉK Központ az anarcsl almatárolóban. Az ellenőrzések gyakoriak voltak, de nem voltak általánosak. Az ellenőrzések nem állapították meg B. Miklós sü'yos visszaéléseit. A felületes ellenőrzés tette lehetővé, hogy B. Miklós és társai hosszabb időn át a társadalmi sulajdonA társadalmi tulaidon védelmiét törvények, rendeletéit és különböző utasítások valamennyi szerv részire kötelezően előírják. A felügyeleti szervek alapvető kötelessége pedig a rendszeres és következetes ellenőrzés. Az ellenőrzések elsődleges célja a megelőzés kell, hogv legyen, •mivel sok milliós kártól menthetik meg a népgazdaságot, s tarthatnak vissza meggondolatlan embereket a bűntől, a börtöntől. Sok esetben azonban a felügyeleti szerv által lefolytatott ellenőrzés érdeklődő, elbeszélgető jellegű, s lényeges hibákat nem tárja fel. ElbeFÖLD ALATTI „ÁLLATKERT" „Krokodil" az Északi-sarkkörnél — Az Ssi laguna fenekén Egy állat, amelyet nem Ismert a tudomány Azzal kezdődött, hogy az intaá szénlelőhely 9. számú aknájának elővájárai krokodilkoponyát találtak. Krokodil az Északi-sarkkörön? Hogyan került a trópusok lakója a mohák és a zúzmók birodalmába? A paleontológusok megállapították, hogy krokodilhoz hasonló, régen kihalt stego- cephalia koponyájáról van szó. Az Inta-medencében tüstént expedíció utazott. A tudósak nagy örömére a helyszínen valóságos régészeti múzeumot találtak: régesrég eltűnt növények lenyomatait, ősrégi halak csontvázát, óriáshüllők csontjait. Az expedíció könnyen megállapította, hogy a leletek többszázmillió évesek, a paleozoikum korból származ- nak. Ez volt az az idő, amikor a Föld ,belső háborgásának lángjában a hegyláncok kiemelkedtek, a szigetek kialakultak. S amikor a föld alatti vihar elcsendesült, az óceán helyén lagúnák keletkeztek. A mélységek lakói, a zsákmány utáni hajszában, gyakran másztak ki a partra. így alakult ki a kétéltűek átmeneti típusa. Később kontinentálissá vált az éghajlat, s a hüllők a környezethez alkalmazkodva, egyre közelebb kerültek a csúszómászókhoz. Végül a szárazföld faunája végleg elkülönült a tengeri faunétól. A földi élet történetének ilyen érdekes mozzanata tárult az intai bányába leszálló tudósok szeme elé. Az Inta-medencében taláit leletek arra a feltevésre késztetnek, hogy az élét fej* lődésé ugyanazon korokban az egész Földön egyenletesen ment végbe. Am ezzel még nem érjek véget a lélegzetelállító felfedezések. A sóval átitatott talajban a tudósok megtalálták a stegocephalia összefüggő bőrdarabjait. A vágat véigén pedig a tudomány előtt teljesen ismeretlen állatok csontjaira bukkantak. Az intai unikumok a paleontológusok által ismert egyetlen őslényre sem hasonlítanak, ezért a tudósok a lelőhelyről inta- zuhidáknak nevezték el őket. A kutatások tovább tartanak. A Föld történetében az egyik legrejtélyesebb és legkevésbé tanulmányozott periódus állatvilága sehol sincs olyan pontosan és gazdagon képviselve, mint az intai föld alatti „állatkertben”. Az egyedülálló leletek lehetővé tették, hogy a tudósok megismerjék az egész permi kor (225—185 millió évvel ezelőtti kor) állatvilágát Alátámasztották azt a tudományos elméletet, amely szerint az Északi-sarkvidék állat- és növényvilága egyidejűleg fejlődött ki az egész Föld élővilágával. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy az Észak-sarkörön túl a paleontológusokra új „kincsek” várnak.
