Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-19 / 65. szám

FELVÉTEL AZ MSZMP SZABOLCSAI AT MÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA MARXIZMUS— LENINIZMUS ESTI EGYETEMÉRE Párbeszéd — Még egy hónap és együtt a pénzünk a pianin-j- ra. Hogy fog majd örülni a kislányunk! — Ne bolondozz már! Ko­molyan gondolod ezt a pi- emin-ót? — A legkomolyabban. El­határoztam, hogy amit én nem kaptam meg gyermek­koromban, megkapja a lá­nyom, a fiam. Erre tettem fel az életemet. — Ez az öregem. Ezek vagytok ti. Gürcöltök, sza­ladtok éjjel, nappal, azért, hogy egekig emelhessétek a gyermekeiteket. Közben nem veszitek észre, hogy kényez­tetitek őket, ettunyubiak, s rámegy a ti egészségetek w. — Jói bírom még maga­mat. — Még. De honnan tudod, hogy holnap nem robbasz-e le? Én azt vallom, mindent módjával. Megtettem és megteszem a kötelessége­met: nevelem, ruházom, ta­niitatom őket, elindítom mindnyájukat a jó úton. _ Ez ugyanaz makkban. — Csak volt, édes öre­gem. Elhatároztam, most már én is élvezem majd az életet. Lassan ötven leszek, ki akarom használni a hát­ralévőt. Nem akarok örök­ké csak a jövőnek dolgoz­ni, belekóstolok már most a munkám gyümölcsébe. — £s mit cselekszel? — Jövőre megveszem a kocsit, s nyáron vikends- zek. — Hiszen te rövidlátó vagy, nem vezethetsz. — Na és akkor. Ott van Gábor, a fiam, majd vezet ö. Egyébként is az érettsé­gijére ígértem meg a kocsit. Azzal jár maid az egye­temre-.. (gyal> A Magyar Szocialista Munkás­párt Szaboics-Szatmár Megye' Bizottsága az 1963 G4-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizraus Esti Egyetemének következő tagoza­taira: 1.) Hároméves tagozat. í.) Kétéves szakosító tagozat. Az 1963/64-es tanévben Nyír­egyházán kívül Kisvárdán. Mátészalkán és a nyíregyházi járás területén is kihelyezett oszály indul. A felvételi anyag f. évi áp­rilis hó l-től az Esti Egyete­Maros Miklós kezeli a tiszai öki Petőfi Tsz fűrészgépéit. A szövetkezet építkezéseihez szükséges faanyagot itt dolgozzák fel- (Hammel J. felv.) „Onnan hozlak, a barázdák közül“ A bérelt földtől a nagy határig — Úgy kellett feltenni a szekérre — Hafszemközt a brigád vezetővel Csak úgy ömlött, a foldsaa- gú emberből a vallomás. — Ezt örököltem az apám­tól. Mindig azt tartotta, ha föld van, minden van —- néz maga elé kucsmáját gyúrö- getve az alig harminchét esz­tendős, de idősebbnek látszó Farkas Sándor, a csengeni Lenin Tsz egyik növényter­mesztési brigádjának a veze­tője. — Pedig neki se volt saját földje, hát vagy nyolc hold bérelten, az öreg Ecsedi Gáspárén gazdálkodott. Ez maradt rám. Mit értem vele? Alig voltam tizenegy eszten­dős mikor elhamtoltuk. sze­gény anyám irányításával szántottam vetettem, mert az öt gyerek közül én voltam egyedüli fiú. Lemondani per­sze édes sem akart, mert félt, mi lesz velünk? No meg az öreget is sajnáltuk. így az­tán húztam az igát, s isko­lába is jártam. Földosztáskor az özvegy négy holdat kapott. A fiatal Farkas Sándor sógorával fo­gott össze. 1954-ben megnő­sült, s kezdődött elölről a hajsza. — Gondoltam más lesz, a magam kutyája vagyok. Fe­les földet fogtam, s hajtot­tam magam, mint az állat. Annyira, hogy 5 holdat sike­rült összekuporg,'1 tnunk. — A térded a nadrágból, sarkad meg a csizmából lát­szott ki. Rongyokba jártál — mondja hozzáfordulva Fodor Árpád, a régi barát, a tsz. traktorosa, akivel hat eszten­deig járt iskolába. — Igv volt, nem tagadom. Mert nem jutott rá. Szóra­kozásra meg — legyint — nem is gondolhatott az em­ber. A feles-őzem is éjjel-nap­pal velem dolgozott, nem úvy mint most... A tód utáni hajsza annyira bennem volt. heg" még egy hold, méz eey, hogy szinte belebeteeedtem. Ügy éreztem csak a föld. a azsnorrWó barázdák tudják kielégíteni vágyaimat. Min­den erőmet a földbe öltem. Már annyira legyengültem a végén, hogy úgy kellett fel­tenni a szekérre, emlékszel? — néz barátjára. Az bólint. —- Ha még két esztendeig így ment volna, tán a föld színén se lennék — tárja szét karját. — Nem is sírom en vissza a múltat soha. Egyé­ni gazda karomban csak ne­hezen tudtam ölni egy vá- nyadi disznót, nem úgy, mint most, kettőt is. Egyet kará­csonyra, egyet meg Sándor napra. — Azért élhetnénk jobban is — érvel Fodor. — Az adottságaink jobbak, mint ahogy azt kihasználjuk. — Ezt az eredményt soha nem értem volna él egyéni karomban. Eddig még minden eszten­dő a közös javára billent. Népi cserélném el egyénire a tiszta 20 000 forintot, meg a 45 mázsa kukoricát, és a töb­bit, ami a háztájiban ter­mett. Nem én. Ceorvási Ga­bi, a sógorom js rájött, ö Debrecenbe 2000 forintot ke­resett családi pótlékkal ha­vonta. Egyre csak azt hajtó- gáttá, hogy a négy gyereké­ből 3 tanul, g azok ugyan­csak emésztik .a pénzt, s ezt a tsz-ben nem tudja bizto­sítani. Mióta hazacsaltam, mint kerékgyártó havonta 60—65 munkaegységet teljesít. Csak 25 forintjával számolva is, ott van a keresettél, s ez tiszta pénz, nem kell utaz­gatnia, ném beszélve a ter­mészetbeniről. — No de megyek, mert a brigádom vár. Kinn vannak a határban, a talajvizet en­gedik le az őszi vetésekről. Sietnünk kéU, mert sürget az idő, itt a tavasz. Erős, nagy kezét nyújtja. — Csak azért nehéz — vallja. — Még mindig van az emberekben önzés, hiba. Tu­dom, onnan hoztuk a baráz­dák közül. F. K. Nemcsak les, kaién emberi kötelesség is! Egyetértünk abban, bogy a megalapozott bírálat a gyor­sabb és zavartalanabb elő­rehaladás eszköze, s nem ar­ra való, hogy bárkit lesújt­sunk vele, inkább arra, hogy fölemeljük, A kritika nem rombolná, hanem építeni hi­vatott Az elbizakodottság a kitti­ka halála. Az öofcelt embe­rek életében nem viheti több, nagyobb szerepre a bí­rálat a puszta dekorációnál. A másik véglet pedig — ami mostanában a revizionizmus gyakorlata — éppen a kriti­ka szerepének eltúlzására tö­rekszik. Amikor például az MSZMP Központi Bizottsá­gának határozatát nyilvános­ságra hozták a személyi kul­tusz és következményednek végső felszámolásáról, ez a kórus tömeges leváltásokat, mellőzéseket sürgetett. Embe­rek százait, ezreit szerették volna e kritika ürügyén fól- reállíttatná olyan közéleti posztokról, melyeken egyéb­ként igen eredményesen tevé­kenykedtek — csak azért, mert kisebb-nagyóbb mérték­ben, objektív okok miatt kö­zük volt egy klikk által rész­leteiben elrontott, s egészé­ben veszélybe sodort, de jó ügyhöz. Minthogy ma is szivárog e _ fals és idegen szemlélet a körtudatba, időszerű ezeket a kritikával kapcsolatban is le­leplezni, s velük szemben a hirálatot, mint szocialista kategóriát, mint a kommu­nista pártélet és demokrati­kus közélet egyik kritériu­mát, a maga helyére tenni. Arra a helyre, ahová pártunk VIII. kongresszusa is helyez­te, mikor leszögezte, hogy tűrhetetlen a kritika lebe­csülése és megtorlása, a bírá­lat szabadságának korlátozá­sa, de épp úgy megengedhe­tetlen az, hogy a kritika ürü­gyén gyei ázzék vagy rágal­mazzák rendszerünket és po­litikánkat. A bírálat legfőbb indítékának a segítőszámdék- nak kell lennie Hibák és hi­bás nézetek ellen irányulhat, melyeknek káros erkölcsi, tár­sadalmi stb. következményei vannak általában, — nem pe­dig emberek éllen. Gondoljuk csak meg: ha egy művezető goromba a munkásokkal, a társadalmi érdek szenved csorbát, mert ilyen légkörben nem halad rendesen a munka. Ha egy nevelő helytelen történelmi szemléletre oktatja a gyere­keket, megrontja szemléletü­két, ítélőképességüket. Ha egy családapa iszik, gyermekéi sorsát nehezíti meg, s egyéb­ként fölösleges terheket ró a társadalomra is. Mikor te­hát ilyen hibák ellen fellé­pünk a kritika eszközével, társadalmi érdeket is képvi­selünk anélkül, hogy e társa­dalmi érdekből kizárnánk az ©gyes embert, vagy ellene cselekednénk. Az a szándékunk, hogy a bírálat, a felvilágosítás, a nevelés együttes fegyverével leküzdjük az emberekben mindazt, ■ ami idegen a szocia­lizmustól, s ezzel a szocializ­mus ügyét erősítsük. Ha mi föllépünk az anya­giasság, az elvteleneég, a re­vizionizmus, a dogmatizmus, vagy bármely más, a szocia­lizmustól idegen ideológia vagy emberi magatartás el­len — nem az emberek ellen lépünk fed! Az embereket meg akarjuk szabadítani ezeknek visszavető nyűgétől, elvekben, erkölcsben egysé­gessé akarjuk tenni társadal­munkat. Közhely, de velős igazság, hogy a munkás, dolgos elet magában hordozza hibák el­követésének lehetőségét Sen­kinek sem szabhatjuk azt a követelményt, hogy minden ilyen lehetőséget messze el­kerüljön, mert e lehetőségek rendszerint rejtve maradnak az ember elől. Azt sem vár­hatjuk meg, hogy magától jöjjön rá bizonyos tévedések­re, mert akkor esetleg az el­ső hibából már kész halma­zat lesz. S ha ezt a gondolat­sort végig játsszuk, eljutunk odáig, hogy a kritika tulaj­donképpen nemcsak emberi jog, hanem emberi köteles­ség is, a szocializmus társa­dalmi viszonyai között. Sz. Simon István Hároméves tagozat A hároméves (ayozaton a hall­gatók az első évben filozófiát, a másofíik évben politikai gazda­ságtant a harmatuk évben ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom történetet tanulnak. Célja: hogy értelmiségi dolgo­zók (tudományos kutatók, orvo­sok, mérnökök, jogászok, újság­írók, pedagógusok stb.) párt-, ál­lami és tömegizervézeti funk­cionáriusok, propagandisták mar­xista—leninista oktatását egyete­mi színvonalon biztosítsa. A hallgatók a tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a ta­nulmányt eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a loss 1957. sz. Korm. rendelet biztosítja. Felvételi feltételek: Egyetemi, főiskolai, középis­kolai végzettség, vagy megfe­lelő marxista előképzettség. A felvételre jelentkezők fel­vételi vizsgát tesznek. A felvé­telről a felvételi bizottság ja­vaslata alapján a végrehajtó bizottság dönt. Azokat a hallgatókat, aki­ket az 1962 63-as oktatási év­ben hely hiány miatt a végre­hajtó bizottság elutasított, újabb felvételi vizsga nélkül felvesszük az 1963 64-es okta­tási évre, amennyiben tanulá­si szándékukat fenntartva, azt 1963. május 1-ig írásban be­jelentik. A felvételre való jelentke­zéshez szükséges kérdőívet f. évi április hó l-től az Esti Egyetem hivatalos helyiségé­ben (megyei pártbizottság n. 33.) és a járási pártbizott­ságok ágit. prop. osztályain le­het átvenni. A pályázatot és kérdőívet (amelyhez orvosi bizonvítvánv is csatolandó) f. évi május hó 15-ig kell benvújtani- Nyír­egyházán jelentkezőknek a vá­rosi pártbizottsághoz, a vidé­kieknek pedig a járási párt­bizottságokhoz. men, a városi pártbizottságon valamint a járási pártbizott­ságon átvehető. 2 éves szakosító tagozat Ay I9SS*4-es oktatási évben fi­lozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom ős üzemgazdaságtan (mez. gazd. szak.) szakon inda! meg a szako­sító tanfolyam. Célja, hogy felsőfokú Ismerete­ket nyújtson a párt-, állami, tö­megszervezeti gazdasági vezetők­nek, továbbá, hogy a, filozófia, a politikai gazdaságtan, a nem­zetközi munkásmozgalom és üzemgazdaságtan oktatására képe­sítsen. A tagozatok hallgatói a két év eredményes elvégzése után állam­vizsgát tehetnek. Felvételre jelentkezhetnek: 1. ) Akik az Esti Egyetemet elvégezték. 2. ) A párt vagy tömegszer- vezeti oktatásban tapasztalt propagandisták. ?.) Gazdasági állami, társa­dalmi beosztásuk igényli a marxizmus valamely ágából a felsőfokú ismereteket. A szakosított tagozatokra jelentkezőknek felvételi vizs­gát kell tenniök. A felvételi anyagot az Esti Egyetemen kell átvenni a je­lentkezés egyidejű benyújtásá­val. A jelentkezési határidő: f. évi június 1. A jelentkezési ív április l-től az Esti Egyetemen átve­hető. A felvételi vizsga időpontja f. évi június 15—30-ig. ■dr Az Esti Egyetem minden tago­zatán szeptember 1-én kezdődik a tanév, és június 30-ig tart. A hetenként egyszeri foglalkozáson a részvétel kötelezőt A tandíj egy evre 170 Ft. Aki a felvételi vizsgán nem fe­lel meg. vagv más egyetemnek, iskolának hallgatója, egyidejűleg az Esú Fgyrfmre nem járhat. Valamennyi tagozatra pártonki- vüliek is jelentkezhetnek. MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága cJlírányi tudó ti iá tolt Milyen legyen a béke? „Szeretem ar utakat, mert ** utak mindig házakhoz emberek­hez visznek.** 0Uyés Gyula) A Petőfi Tsz-ben brigádgyű­lést hívtak össze, délután négy órára. Ott volt a párttikár, s a tagok is összejöttek az esős idő ellenére. Este 11 óráig vártak, hogy az elnök és a brigádvezető megérkezzen, ők azonban nem mertek, mond­va: „rossz idő volt.” ügy gondolná az ember, hogy az Sz. Német elnökre és verekedő társára kiszabott sú­lyos pártbür.letés jó, figyel­meztető hatással volt. Lám, ez az eredmény. A járási pártbizottság a szö­vetkezetben kialakult feszült helyzetben a béketevés politi­káját alkalmazza. Csakhogy ez olyan pacifista, minden­áron békepolitika. (A nyugal­mat úgy lehet, megteremteni, hogy először biztosítják a fel­tételeit.) Jelen esetben ez a megbékélés azt jelentené, hogy a tagok többsége továbbra is meghunyászkodik Sz. Németh és rokonsága előtt. És azt is, hogy például Fekete elvtárs a párttitkár tudomásul veszi az elnök öccsének fenyegetését: „Megverem, amiért a járás segítségét kérte.” Ez az álla­pot zavarja a közöscég éle­tét aláássa a tagság szorgal­mát és tehetségét. Ez a fajta egység tehát arra lenne „jó”, hogy újabb bajok még na­gyobb elemi erővel robbanja­nak kj és állandósítsák a nyugtalanságot A Petőfi Tsz párttagjainak és a tsz tagsá­gának — akiket ez érint — le kell oldani a rokoni kap­csolat. koloncait, és így meg­tisztulva dönteni az elnök sorsáról. Nem arról van szó, hogy Sz. Németh elveszett ember. Nem! Csak a tagok döntő többségé­nek' bizalmát vesztette el. Ezt a bizalmat, ott velük a közös munkában ismét visszaszerez­heti. Bizonyára nem lesz könnyű feladat, de ha akarja, akkor sikerül Ha sl'ndéka őszinte lesz, akkor a szövetke­zet 22 kommunistája mellett, segítségére siet az ötszáz pár- tonkívfili tsz-tag is. A pártonkívüliek figyelem­mel kísérik a pártszervezetek munkáját és ragaszkodnak a párthoz. Ez olyan erőt jelent, amely gyorsíthatja a Petőfi Tsz fejlődését. Ezért, ha a pártonkívüliek hibát Iáinak, szóváteszik. mert magukénak érzik a szövetkezeti közössé­get. Aki ezt turkálódéinak ve­szi, és hadakozik ellene, az gyengíti a közösség erejét, vét­kezik a párt politikáia ellen. Például többen szóvátették, hogy Mátyás Sándor, a Petőfi Tsz anyagbeszerzője hetenként 4—5 napot tölt Nyíregyházán. Sokba kerül vonat hdlyett az autóbusz, s a napidíj. Az el­nök és Mátyás között közeli rokonság van. De nem a roko­ni kapcsolat rőiatt tették ezt szóvá a pártonkívüliek, ha­nem azért mert a költségeket a tűző napon és esőben, fagy­ban végzett megfeszített mun­kával kell fedezni. Az ilyen és hasonló jelzé­sek mögött ellenséget keresni enyhén szólva nevetséges. Helyette az elnöknek ott kellene lennie a terményosz­tásnál. ahol jogos, vagy vélt elégedetlenségek gyűrűznek. Ő azonban rendszerint dél­után, vagy este „udvariassági” látogatást tesz a szövetkezet irodájában. A Petőfi Tsz-ben található helyzet nem elszigetelt, mint­hogy a községnek — túl a szövetkezet határain — léte­zik egy közös élete is. Ezért a Petőfiben tapasztalható je­lenségek másutt is felfedezhe­tőek. A Dózsa Tsz párttitkára Ba- donics Mátyás elvtárs fontos­nak tartja a kölcsönös meg­értést és a bizalmat, mégis arról beszél, hogy a helyi nép­front a helyi pártszervezetek felettinek érzi magát. Ennek oka abban rejlik, hogy állító­lag Nagyi dal Mihály népfron- elnök elmarasztaló kijelentést tett, a Dózsa Tsz párttitkárát illetően. Badonics elvtárs — .az érintett pártitkár — ezt el­lenséges megnyilvánulásnak tekinti, azt követeli, hogy vizs­gálják ki és ..sújtsanak le” ar­ra, akitől származik. Azt azonban figyelmen kívül hagy­ja, hogy mindaddig nem volt ilyen „ellenséges tevékenység”, amíg nem viselkedett kommu­nistához méltatlanul. Ott, ahol a párttitkár által veze­tett pártszervezet tevékenysé­gét a közös munkán és annak eredményén, a szövetkezet minden vonatkozású egységén is lehet mérni, ott nincs ilyen „ellenséges megnyilvá­nulás.” Az emberek természetesen sok kivetni való szokást ci­pelnek magukkal a múltból. Nem véletlen tehát, hogy sok­szor jogtalanul is követelőz­nek és egyesek szertelenül piszkálódnak. A vezetők he­lyes, pártszerű magatartása elejét veheti az ilyen esetek­nek is. A tennivaló sok. Ha az erőt szüntelenül legyengíti a kom­munisták egvmás közötti csa­tározása, azt a fő dolgok, a szövetkezet és az egész közös­ség előrejutása sínyli meg Pe­dig erre kellene összpontosíta­ni minden lehetőséget. Termé. szetesen úgy. hogy a haladás útiéból fé’reállítják az akadá­lyokat. még ha ez személyek mozgatását jelenti, akkor is! \ fejlődésnek meg kell terem­teni a fel+éteteit. S a legfon­tosabb feltétel, hogy betartva nártunk hét év alatt bevált Jő oolitikáiát — amelvnek lénye­ge a tömegek aktivitásában rejlik — Tbránvban is meg­szűnjön a különböző csoportok áldatlan harca Következik: A kőaépparas*- tok. Vincze György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents