Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-16 / 63. szám

NEM LEHET FUTÓSZALAGON TANÍTANI teleltet, rsupa évszámot Kér­dez, más nem érdekli. Az nem képezheti vita tár­gyát, hogy Különösen a törlé- ne'émnél elengedhetetlenek a foltosabb évszámok. De mit ér az 1222-es évszám, ha nem tudják a diákok, mi volt az Aranyubulla lér.yege. Vagy mit ér az, ha kívülről fúlják, hogy Hunyadi téli nagy had­járata 1443—44-ben veit és legjobb esetben is hozzátesziK, hogy a hideg tél miatt hiú­sult meg. Arról, hogy az or­szág társadalmi, politikai vi­szonyai miként hatottak Hu­nyadi stratégiai kudarcára ál­talában egy szót sem tudnak, s hogy a nemzetközi kapcso­latok. főleg az egyház és sze­mélyesen a római páva poli­tikája mennyiben járult a téli hadiárat meghiúsulásához, ar­ról pedig nem is nagyon hal­lottak. Lehet, hogy sokan e példát maximalistának tartják, ezért meg kell jegyezni, hogy számtalan főiskolát végzett diák sem érti ezeket a lénye­gi összefüggéseket, nem ta­nulták meg felfedezni az ese­mények belső dialektikáját. Az ilyen tapasztalatok azt mutatják, hogy az illető ta­nár számokat, és száraz té­nyeket tanít futószalagon, lé­nyegi összefüggések megvilá­gítása nélkül. Ez a módszer pedig ósdi és megérett arra, hogy múzeumba kerüljön. • A pedagógia gyakorlat szám­talan idevonatkozó kérdését egy cikk keretében vitatni le. hetetlen. Azonban a lényeg, amiért mindezt szóvátesszük, talán érthető: időszerű lenne megszüntetni a tantestülete­ket gyakran megosztó olyan nézeteltéréseket, amelyek a régi és a rosszhoz való ra­gaszkodás miatt léteznek. Nem arról van szó, hogy dolgoz­zunk egy kaptafára, hiszen, ha az élet valamely területe azt elutasítja, akkor az a tanítói gyakorlat. Azonban csakis az értelmes viták lehetnek ered­ményesek. A görcsös ragasz­kodások, helytelen elvekhez, sőt presszió gyakorlása a kol­légákra, hatalmi szóval tör­ténő utasítás a rosszra, — el­lenségeskedést szül és a nyug­talanság állapotát teremti meg, illetve tartósítja a tantestüle­tekben. A tanítvány elhagyva az is­kolát, magával viszi a tantes­tületék levegőjét, lényegét is. A módszerek és elvek féletti vitát tehát ebből a szempont­ból is okvetlen mérlegelni kell! Vlneze György. 12 simnázium és technikum képviselői £ a Sárospataki Diáknapon A KISZ megyei bizottsága tavai, énekessel és szavaiéval lezárta a nevezéseket a már- lép fel a diáknapok műsorá- cáus 23-1 Sárospataki Diák- ban. A nyíregyházi Kossuth napokra. Az idén sokkal na- gimnázium irodalmi színpada, gyobb volt az érdeklődés, tánocsoportja, zenekara és mart a tavalyi hat nevezéssel énekkara; a Vasvári gimná- szemben 12 gimnázium és zium kamaraegyüttese és Heehnikum kultúrcsoporlja, négy szavalója kéviseli váró- egyéni versenyzője jelentke- sunk diákságát zett a diákok kulturális serei? a nevezők között több olyan szemléjére. diák van, akiket a „Ki mit ,«■ “—»• táneesoporttal, hangszerszólis- már jól ismer. denzátoroo át bejutott a gőz­hengerbe. Recsegett, ropogott az egész berendezés. Pillana­tok alatt) mintha a pokol sza­badult volna el... — Nem sok idő volt a gon­dolkodásra. Két ember a víz- elzáró szelephez, én meg a gőzszelephez rohantam. Mire Ci-Az.—68-esunk abl alten tel­ire!: „Árvízvédelem*’. Innen belülről látni, hogy a szal- kaiak ijedten engednek utal a kocsinak s hosszan követik a tekintetükkel. A volán mö­gött Baksa László, a sofőr Fáradt. Egész éjjel ment, két- kétszáznyolc kilométernyi utal tett meg, egy órát pihent mindössze. — Ez a legveszélyesebb pon­tunk — mondja Jeczkó János h mátészalkai szakaszmérnök­ség vezetője s a Kraszna töl­tésén haladva Ecsed félé mu­tat. — Kilépett a folyó a hul­lámtérbe, s ha nem vigyá­zunk ... Varga Pál védelemvezető és Szabó József gá'őr fejezi be a gondolatot: tavaly átszivárgás volt. — Ha itt egyszer elsza­badul az ár, nem áll meg, amíg a szem ellát. Metsző szél csap arcunkba, sárga hullámokat gorget a medréből kilépett Kraszna. Rendes körülmények között 15—20 méter széles 'a Krasz­na. Itt a nyolcas árvédelmi szakaszon jelenleg közelíti a nyolcszáz métert! Több száz méter hosszan hú­zódik mér a rőzsefal, s a fe­hér karszalagot viselő árvé­delmi munkások újabb cölö­pöket vernek a meredély ol­dalába. Szerdán éjjel negy­ven nagyecsedi ember jött se- gí emi, társadalmi munkában. Erős a rőzsefal, a jelenlegi hul­lámverés nem mossa át a partot, nines kilátás gátsza­kadásra. — Egyelőre nincs kilátás — egészítik ki az árvízvédelmiek főhadiszállásán, a szálkái sza­kaszmérnöksége«. A hegyek­ben még tartja magát a hó, nehezein olvad. Szinte percenként cseng a telefon: érkeznek a jelenté­sek, a soron kívüli jelzések s a grafikonon nőnek a diagram­mok. Egy példa: A Szamos március 11-én dél­től másnap délelőtt 10 óráig két métert áradt s a víz el­érte a 416 centiméter magas­ságot. Tíz órán át tartotta magát az ár, aztán 6 ólra alatt két és fél métert apadt. — A csengeri híd alatt lévő hatalmas jégdugó megindulá­sa okozta ezt a szerencsés vé­gű áradást. Március kilencediké óta fo­kozott figyelem irányul a fo- lyókra: a Szamoson, _a Krasz- nán és a Tiszán is elsőfokú a készültség. — Nincs kizárva, hogy mi­re a riport napvilágot lát, má­sodfokú lesz a készültségünk. E héten háromszor robban­tották a jeget a Kraszriár., Má‘észaJka alatt háromszáz méter hosszan torlódott össze a ritka vastagságú jég. Zaj- Iádkor három eölöpött vitt el a jég az egyik szükséghídból. Minden eseményt naplóba rögzítenek. Itt olvasható: a felkészülés során Mátészalkán jártak a román vízügyi szak­emberek, akik most kótórán- ként adnak jelentést Szat­márnémetiből. „Nem jöhet váratlanul, nem érhet felké- szüle lenül bennünket az ára­dás.’* Időben fel töltötték az árvízvédelmi szertárukat is: újabb 1200 vasszárlemez, 25 köbméter fenyőpalló, nagy mennyiségű rőzsékéve került a „leltárba*’. Négy világító- agregátor van készenlétben az éjszakai munkákhoz s a ho­mokzsákok száma közel har­mincezer. Nemcsak térképen létezik, a valóságban is tevékenykedik az árvízvédelmi lánc, a köz­ponti törzs irányításával. Na­ponta többször értesítik a párt-, a tanácsczerveket a fo­lyók helyzetéről s ha szükség van rá — mint a nagyecsedi példa is bizonyítja — meg­kapják a segítséget. Egyperces hosszú csenge­téssel kell jelezniük, ha vala­hol átszakad a gát. Eddig még nem hangozott el ilyen csengetés. Angyal Sándor Őrhely a csatorna torkolatánál A főid fagya lassan enged, de a cseppfolyóssá vált téli csapadék már keresi a mé­lyebben fekvő helyeket A csörgedező erecskék hosszú utat tesznek meg, amíg meg­duzzadva elérik az ember váj­ta nagy gyű .Főcsatornákat. A Záhony alól Tiszabereelig húzódó Belfőcsatoma torko­latánál épült gépházakban már dolgosnak a gépeik. A másodpercenként ezer liter teljesítményű; két Diesel-mo­toros szivattyú után csütörtö­kön reggel üzembe helyezték a két nagy gőzgépes szivaty- tyút is. — Ezek a szivattyúk már — nyugtat meg Fekete Sándor főgépész — egy másodperc alatt hatezer liter vizet is át­emelnek a Tiszába. Igaz, egy óra alatt tíz mázsa szenet is megesznek a kazánok. A 354 lóerős gépkolosszusok szinte zaj nélkül dolgoznak. Inkább a csövekben áfarrüó víz lármázák suhogó hangjá­val. A nyomócsövék olyan vastagok, hogy bennük egy 10—12 éves gyerek akár állva is átsétálhatna a Tiszára. A falon térkép, rajta a fő­csatorna gyűjtőterületét fésű- szerű an behálózó kisebb csa­tornákkal. 603 négyzetkilomé­ternyi terület bel vízfeleslegét emeli át a Tiszába a berceü szivattyútelep. Tizenegy éve már, hogy Fé­ket® Sándor barátságot kötött ezekkel a hatalmas gépekkeL Azóta két új Diesel-motoros szivattyút is kaptak, de a fő­gépész save még most is in­kább a gőzgépekhez húz. Pe­dig ... Egy évvel ezelőtt történt. A megáradt Tiszán éppen azokban a napokban mérték a legmagasabb vízállást. A gőzgépek erőlködve dolgoztak, hiszen le kellett küzdemiök a magas vízszint roppant töme­gének ellenállását is. Es ekkor történt a baj ... — Akkoriban éjjel-nappal dolgoztak a gépeik — emlé­kezek vissza a főgépész — annyi sok volt a belvíz. Még aludni sem jártam haza. Éjjel fél kettőre járhatott az idő, Szalánczi Ferenc volt szolgá­latban, én az irodában jelen­tést írtam. A nyitott ajtón á.t egyszer csak szokatlan zajt hallottam. Mire kimentem, már megáll a gép. A viz a Tiszá­ból a nyomócsövön keresztül kezdett vissza áa-aml^nt, aztán a gép is ellenkező irányba forgott. A hideg víz a bon­A tLszalökí hajózsilipnél fényjelzők és némely alkatrész felújítására került sor. (Hammel József felv.) — Ha Zakopáné- ban jársz, feltétlen menj el az állomás ruhatárába. Ott dol­gozik egy bajúszos, ősz hajú bácsika. Kitűnően tvd ma­gyarul. IS évig élt Balsán. Ezekkel a szó- vakkal búcsúztatott egy barátom a nyír­egyházi állomáson. Eszembe jutottak 'a szavai és amikor le­szálltam Zakopané­ban az autóbuszról, felső utam az állo­más ruhatárába ve­zetett. Ketten is elém siettek. Len­gyelül mondtak va­lamit, valószínű azt kérdezték, hogy mit akarok. Elég volt egy pillantást vet­ni rájuk, és meg­állapítottam, hogy egyik sem az, akit EGY KIS FELREE keresek. Az egyik ősz hajú volt ugyan, de nem viselt ba­juszt. Hozzákezdtem tnegmag y arázni, hogy mit is aka­rok. Néhányszor megpödörtem nem­létező bajuszomat és megsimogaitam a fejemet. Ezzel jelezni kívántam, hogy gkií keresek, bajuszos ember és ősz haja van. A ruhatárosok ta­nakodni kezdtek. Megismételtem a mozdulatokat és tü­relmesen vártam, Tanakodással teli el néhány per. Már- már feladtam a re­ményt, amikor az egyikük hirtelen a homlokál a csapott — Heuréka, Heu­réka! — ismételte. Ragyogó arccal megragadtak és a következő pillanat­ban már egy bor­bélyüzletben talál­tam magam. A fe­hérköpenyes figaró széles mozdulatok­kal fenni kezdte a borotvát, két se­géd pedig a pama­csoláshoz fogott Az egész dolog se­hogy sem volt ínyemre, mert há­rom órával ezelőtt borotválkoztam. Miután a borbély elkészült a ruhatá­rosok előzékenyen figyelmeztették, hogy hajvágás is lesz. Megtörtént. Kölni, arckrém, tra­der, hajszesz stb. összedörzsöltem a hüvelyk és mutató­ujjamat. Mennyit fizetek? A ruhatá­ros több nyelven is­nételte: — Dziewiec zlo­tyi! Nine, neun, ki­lenc_. — Kilenc? ön tud magyarul? — Én ne tudnék, kérem. 15 évig él­tem Balsán... , — De hát a üa- júsz?~. A ruhatáros elpi­rult. — Másodszor nő­sültem es az új fe­leségem ki nem 611- notja. Még az ősszel leborotváifeitam... Bogát Ferenc. | 800 méter széles a Kraszná - - Éjjeli segítség Nagyecsedről Eltűnt a csengeri jégdugó — Kapcsolat Romániával Munkában az új tiszai jégtörő hajó A megáradt Zagyva, Sajó és Hernád felső szakaszáról mái apacást jelentettek. A Bod­rog rr.ég teljes hosszában árad, Felsőbereckinél pénteken 641 centiméter volt a vízállás ás mindössze tizennégy centimé­terrel volt kisebb a maximum­nál. A Marcal áradása Győr me­gyében Kisbabot és Rába- szentmihály községet veszé­lyezteti. Félméteres víz vet­te körül Kisbabot község tíz épületét. Ezért a falu egy ré­szét kiürítették. Rábaszentmi- hályt még nem érte el a víz, mintegy 200 asszonyt és a gyermekeket biztonságosabb helyre költöztették. A Jászság­ban a megáradt Zagyva és a Tárná miatt a ta­nyavilág nagy része vÍ2 alá került, Helyenként olyan magas a víz, hogy Nemrég egy értekezleten vezető pedagógusok elmond­ták, hogy a tantestületekben egyre inkább kihunynak a korábbi ellenségeskedések lángjai. Nevezetesen az ötven forintos fizetéskülörbségek és hasonló apróbb okok miatt sokszor késhegyre menő szél­ma lornharcok, amelyeket vé­gül a nevelői, oktatói munka hatékonysága sínylett meg. Mintahogy a tantestületek széthúzását mindig a tanitvá- % nyokra fordított konkrét *munka érezte meg. A múltrendszer iskolavi- saonyai között egy középisko­la tanári karában kifejezet­ten kasztok voltak. A mate­matika-kémia szakos tanár nem tekintette egyenrangú félnek a magyar-terhén elem szakos kollégáját, mert az Utóbbi „könnyű” tantárgyat tanított, nem beszélve a zene. Vagv testnevelés szakosról akik a legalsóbb kategóriába tartoztak. Mindezt -betetőzte az '»kólák nagy többségére ki- teriedő vallási vasmarok. Egy­szóval: olyan helyzet állt elő, hogy sokszor nem leheteti azm csodálkozni, amiért a ta­nítvány, szinte ugyanazzal a felkészültséggel hagyta el az osztályt, amellyel év elején megkezdte. Az imént említett okok kö­züt szinte valamennyi eltűnt már a fejlődés természetes fo/vamányaként. A tantestületekben lénye­gében létrejött az az egyen­súly, amely minden peteben és minden órában jelen van, Hatékonyságát pedig az alapo­sabban felkészített tanítvá­nyokon lehet lemérni. Ez így igaz, hiszen ma már senki sem '/hathatja, hogy iskoláinkból szakonként (tantárgyanként) és általánosan is műveltebb, szélesebb látókörű diákok ke­rülnek ki. Ismételni kell, hogy ennek egyik fontos oka a kevesebb, terméketlen vissza­térő vita a tantestületekben. Dk azt is meg kell mondani, hogy van ilyen vita! A* új módszerek éppen kor­szerűségüknél fogva is a leg­jobbak, tehát nem róluk aka­runk beszélni. Ellenben a ré­giek éppen elavultságuknál fogva többnyire alkalmatla­nok a mai iskolában. Alkalmam volt végighallgat­ni gimnazista lányok beszél­getését, amely a következők­ről szólt: bár csinos a tör­ténelemtanárunk, de bejön' az osztályba, tekintetét felsze­gi a mennyezetre és ledarál­ja az anyagot anélkül, hogy szeme rebbenne. És amikor csak az épületek tetejét lát­ni, Több ezer ember dolgozik a töltéseken, s így a községe­ket Jászdózsa kivételével si­került megvédeni az ártok Zord az idő világszerte Berlin. Egy héttel a tavasz kezdete előtt Berlin ismét fe­hér bundát öltött. A főváros­ban háromcentiméteres hó le­pi ai az utcákat és tereket. Az északról betörő hideg a hőmérő higanyszálát fagypont alá kényszerítette. Bonn. A nyugatnémet mi­nisztériumok közlése szerint az idei fagyok hatalmas károkat okoztak, becslések szerint e károk több milliárd nyugat­német márkára tehetők. A zord időjárás elsősorban a* építőipart,*a mezőgazdaságot, a közlekedést és a hajózást sújtotta. Osló. Egész Norvégiába visszatért a sarkvidéki hideg, az ország keleti részén mí­nusz 34 fokot, a fővárosban mínusz 10 fokot mértek. A meteorológusok jóslata szerint a hideg tovább tart. San Salvador. Argentínában Jujuy tartományában nagy árt vizek vannak. Az árvíz telje­sen elpusztított egy kétezer lakosú falut. A falu lakosait sikerült megmenteni, de min­denük odaveszett. Várható időjárás szombat estig: változó mennyiségű fel­hőzet. néhány helyen havas eső, eső. Mérsékelt keleti, dél­keleti szól. Erős éjszakai fa­gyok. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet plusz 2— plusz hat fok között. elzártam, a hengertől levált a gőzbeomlő csatorna.:. S amd a gyors beavatkozás miatt nem történhetett meg, azt még elképzelné is rossz. Ha csak egy másodpercig is tétovázik, a tíz atmoszféra nyomású, 260 tokos gőz pilla­natok alatt végez vele... Másnap éjjel a másik gép­nél volt üzemzavar. Mind a kettőt egy-egy elszaíkadt csa­var okozta. Fekete Sándor most nyu­godt és magabiztos, mert tud­ja, hogy jól előkészítették a gépeket itt a tiszaberceli őr­helyen. Tóth Árpád Budapestnél esők Unt a jeges ár veszélye A Duna vízállása Buda­pestnél péntekre több mir.t két méterrel emelkedett. Ked­vező jelenség, hogy a jég túl­nyomó része már áthaladt Bu­dapesten, s így a főváros fe­letti Duna-szakaszon lényege­sen csökkent a jeges árvíz ver szélye. A déli országhatárig, illetve a Dráva torkolatáig erő­sen zajlik a Duna. Most már a jégtörő hajók is megkezd­hették a munkát, s főleg a Mohács-környéki zátonyos fo­lyókanyarokban és a szigetek mellett dolgoznak, hogy egyen­gessék a jég útját A Tiszán árhullám vonul eL A Tiszátokig tartó, mint­egy kilencven kilométer hosz- szú összefüggő jégpáncél is mozog, csúszkál, lassanként töredezik. Eltávozásának meg­gyorsítására most kifutott a téli pihenőhelyről az új ti­szai jégtörő hajó, s aprítja a jégmezőt. A Felső-Tisza egyik kanyarulatában jégtorlasz ke­letkezett. de az Észak-Magyar­országi Vízügyi Igazgatóság in­tézkedésére a honvédség és a borsodi bányák lő mestereinek brigádja pénteken megkezdte a jé« robbantását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents