Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-15 / 62. szám

A Kínai KP Központi Bizottságának levele a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Folytatás a 1 oldalról.) ború megakadályozására és a világbéke megvédésére. Ilyen körülmények között mindenekelőtt erősíteni kell ■ szocialista tábor összefor- rottságát, a nemzetközi kom­munista mozgalom összeíor- rottságát Közös ügyünk dia­dalának záloga: a nemzetközi proletariátus és valamennyi el­nyomott nemzet és nép össze­fogásának erősítése, az im­perializmus ellen harcot hir­dető népek nagy összefogás^ nak fokozása. Mindennek mag­va a marxisták-leninisták ösz- azeforrottsága. A Moszkvai Nyilatkozatok­ban kidolgoztuk váll vetett harcunk közös vonalát, irá­nyát és politikáját. Ez a két dokumentum pon­tosan megfogalmazza, mi a je­lenlegi korszak jellege, mit je­lent a szocialista tábor, mi­lyen közös törvényszerűségek jellemzik a szocialista forra­dalmat és a szocialista épí­tést, milyen következtetések­re jutottunk az imperializmus elleni harc, a háború és a bé­ke kérdésében, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a kapitalista országok munkás- mozgalmának feladatait és taktikáját illetően, a jelenlegi körülmények között a fő ve­szélyt jelentő revizionizmus elleni harcot és a dogmatiz- mus elleni harcot illetően, a marxizmust-leninizmust eláru­ló jugoszláv revizionisták el­leni harc folytatását, a test­vérpártok . és a testvérorszá­gok közötti kölcsönös kapcso­latok szabályait illetően, az önállóságot, az egyenjogúságot és a nézetek egységének ta­nácskozások útján való eléré­sét illetően stb. A kínai kommunisták sza­vaikban és tetteikben töretle­nül és következetesen megva­lósítják és megvédik e helyes vonalat, irányt és politikát. Nagy örömmel tölt el bennün­ket, hogy a szovjet elvtársak levelükben szintén kifejelték hűségüket e két programdo­kumentum iránt. A nézeteltérések kiküszöbö­lése és az összeforrottság meg­erősítése a marxi zmus-lemi- nizmus alapján, a Moszkvai Nyilatkozatok alapján az egész világ népeinek érdekeit, min­den ország kommunistáinak érdekeit, a szocialista tábor népeinek érdekeit, valamint Kína és a Szovjetunió népei­nek érdekeit szolgálja. Ezzel szemben, ha továbbra is mé­lyülnek a nézeteltérések és aláássák az összeforrottságot, ezt nem bocsátják meg ne­künk a jövő nemzedékek, de még korunk néptömegei sem. A nézeteltérések kiküszöbö­lése és az összeforrottság erő­sítése céljából a Kínai Kom­munista Párt központi bizott­sága 1962. április 7-én levelet küldött az SZKP Központi Bi­zottságának. Ebben a levélben a központi bizottság kifejezésre juttatta, hogy támogatja az Indonéz. .Kommunista Párt, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Svéd Kom­munista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja és az Űj- zélandi Kommunista Párt azon javaslatát, hogy hívják össze a testvérpártok értekezletét. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága ebben a le­vélben teljes világossággal ja­vasolta, hogy hívják össze a világ kommunista- és mun­káspártjai képviselőinek ta­nácskozását és ezen vitassák meg az őket közösen érdeklő kérdéseket. Nagyon örülünk, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága legutóbbi levelében szintén síkra száll a kommu­nista- és munkáspártok kép­viselőinek részvételével meg­tartandó értekezlet összehívá­sáért. 1962.' április T. levelünkben kifejezésre juttattuk azt az el­gondolásunkat is, hogy a test­vérpártok értekezletének meg­tart.''.*! és az értekezlet sikere attól függ, leküztfünk-e előző­leg egész sor akadályt; függ továbbá attól is, hogy a ta­nácskozást nagyszabású előké­szítő munka előzze meg. Ak­kor az alábbi javaslatokat ter­jesztettük elő: 1. Azok a testvérpártok és testvérországok, amelyek kö­zött viták vannak, lépéseket tesznek, akár kisebb jelentősé­gű lépéseket is, amelyek elő­segítik kapcsolataik enyhülé­sét és az összefogás helyreál­lítását, hogy ily módon javul­jon a légkör és létrejöjjenek a feltételek a testvérpártok tanácskozásának összehívásá­hoz és a tanácskozás sikeré­hez; 3. támogatjuk a Vietnami Dolgozók Pártjának azon ja­vaslatát, hogy meg kell szün­tetni a nyílt támadásokat; 3. szükség szerint két-vagy többoldalú találkozókat kell rendezni az egyes testvérpár­tok között eszmecserék vé­gett; 4. őszintén reméljük, hogy elvtársaink az SZKP-ban és az Albán Munkapártban te­vékeny lépésekét tesznek a nézeteltérések kiküszöbölésére. Az SZKP és az Albán Mun­kapárt valamint a Szovjet­unió és Albánia normális kap­csolatainak helyreállítására. Ebben a vonatkozásban szem­látomást a szovjet elvtársak részéről van szükség kezdemé­nyezésre. 5. a testvérpártok 1957. évi értekezletén hozott határozat­nak megfelelően a kommu­nista és munkáspártok képvi­selőinek értekezletét az SZKP-nak kell összehívnia a testvérpártokkal való megbe­szélés szerint. Mi továbbra is úgy véljük, hogy a fentiekben kifejtett javaslatoknak nagy jelentősé­gük van a testvérpártok ér­tekezletének sikeres megtartá­sa szempontjából. Nagyon örülünk annak, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága legutóbbi levelében szintén tett értékes javasla­tokat a testvérpártok értekez­letének sikeres megtartására. Egyetértünk azzal az elkép­zelésükkel, hogy különösen fontos ,.haladéktalanul konk­rét gyakorlati intézkedéseket tenni egységünk biztosítására, az összes testvérpártok kö­zötti kapcsolatok légkörének megjavítására”. A testvérpártok értekezleté­nek összehívása szempontjá­ból kedvező légkör kialakí­tása végett úgy döntő, tünk, hogy a már közzétett válasz- cikkeinktől eltekintve, a jelen pillanattól kezdve egyelőre nem tesszük közzé a sajtóban válaszunkat az SZKP-hoz és más testvérpártokhoz tartóz» elvtársak részéről a Kínai Kommunista Párt ellen inté­zett nyílt és közvetlen táma­dásokra. Természetesen a testvérpártok közötti egyenjo­gúság és kölcsönösség elvének alapján fenntartjuk magunk­nak a jogot arra, ho^y nyílt választ, adjunk a testvérpár- tok minden olyan megnyilat­kozására, amelyek a Kínai Kommunista Párt ellen irá­nyuló nyílt, közvetlen táma­dásokat tartalmaznak. A nyílt vita megszüntetése érdekében szükséges az is, hogy a mi két pártunk és az érdekelt testvérpártok folytassanak megbeszéléseket és jussanak mindenki számára elfogadható igazságos megegyezésre. Üdvözöljük azt a levelük­ben foglalt javaslatot, hogy találkozzanak egymással a Kí­nai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja képviselői. Ügy véljük, hogy ez a találkozó egyike lenne a valamennyi ország kommu­nista és munkáspártjainak képviselői részvételével meg­tartandó értekezlet előkészíté­séihez vezető lépéseknek. Mao Ce-tung elvtárs a Cservonyen- ko elvtárssal folytatott beszél­getés során kifejezte remé­nyét, hogy Hruscsov elvtárs kambodzsai látogatása idején útját megszakítva Pékingbe is ellátogathatna a két párt képviselőinék találkozójára és véleménycseréjére. Ha ez önöknek nem megfelelő, ak­kor az SZKP Központi Bi­zottsága elküdhetné Pekin gbe küldöttségét valamilyen más felelős elvtárs vezetésével, il­letve mi küldhetnénk el kül­döttségünket Moszkvába. Egyetértünk azzal az el­képzelésükkel, hogy „a tár­gyalások során pontról pontra meg lehetne vitatni' a két pártot érdeklő legfontosabb kérdéseket, s ezek közül is elsősorban azokat, amelyek közös harci feladatainkkal függnek össze.” Ügy védjük, hogy azok a kérdések, ame­lyek megvitatásra kerülnek a KKP és az SZKP képviselői­nek találkozóján, egyúttal olyan kérdések is, amelyeket meg kell vitatni a kommu­nista és munkáspártok kép­viselőinek értekezletén. Ezek­nek a kérdéseknek a sorába kell mindenekelőtt beiktatná az olyan kérdéseket, mint: a forradalom stratégiája és tak­tikája a mai világban; az el­nyomott nemzetek és népek harca felszabadulá&ukért; a szocialista tábor erejének és egységérek megszilárdítása; a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilár­dítása és más közös érdekű kérdések. Mindezeket a kér­déseket pontról pontra kelle­ne megvitatni, maradéktala­nul, behatóan és elvtársi szel­lemben, s velük kapcsolat­ban valóban egyenjogú, nem pedig formális véleménycse­réit kellene folytatni a mar­xizmus-lenini zmus alaptételei­nek _ talaján, a Moszkvai Ki­áltvány és a Moszkvai Nyilat­kozat forradalmi elveinek alapján. A találkozó során mindjárt meg lehe'ne oldani mindazokat a kérdéseket, amelyek tekintetében mind­két félnél egységes nézőpont alakul ki, ezekre nézve meg­egyezésre lehetne jutni; azo­kat a kérdéseket pedig, ame­lyek tekint etében továbbra is nézeteltérések állnak fenn és amelyeket nem lehet egyszer­re megoldani, későbbi megol­dás végett ideiglenesén el le­hetne halasztani. Ha a tár­gyalások szempontjából e?y találkozó nem lesz elegendő, úgy véljük, több találkozót lehe'ne szervezni és pártja­ink képviselői többször talál­kozhatnának. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszi­lárdítása, a szocialista tábor egységének, különösen pedig a mi két pártunk és orszá­gunk egységének megszilár­dítása Kína és a Szovjetunió népeirek egyértelmű kívánsá­ga, a szocialis'a tábor népei­nek egyértelmű kívánsága, de az egész világ elnyomott népeinek és nemzeteinek is egyértelmű kívánsága. Tuda­tában vagyunk annak a fele­lősségnek, amely a mi két pártunkra hárul, s nekünk be kell váltanunk reményei­ket. Fogjunk össze hát a marxizmus-leninizmus alap­ján, a proletár nemzetközi­ség alapján, a Moszkvai Ki­áltvány és a Moszkvai Nyi­latkozat alapján. Kommunista üdvözlettel: A KÍNAI KOMMUNISTA párt KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kiosztották az 1903. évi Kossutli-dijakat (Folytatás as L oldalról.) A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a ter­melő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj első fokozatával tűnteti ki DR. MOLNÁR ERIK Kos­sá! h-díjas akadémikust, egye­temi tanárt, a Magyar Tudo­mányos Akadémia történet­tudományi intézete igazgató­ját az elmúlt másfél évtized­ben a társadalom- és törté­nelemtudomány terén kifej­tett munkásságáért, KORBULY JÁNOST, a Ganz- MÁVAG gyártásvezető főmér­nökét és RHORER EMILT, a Vörös Csillag Traktorgyár főkonstruktőrét a négykerék meghajtású, világszínvonalat elérő traktortípusok kialakí­tásáért. (A díj egyenlő arány­ban megosztva.) DR. JENEY ENDRÉT, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem közegészségtani in­tézete egyetemi tanárát a köz- egészségügy terén kifejtett munkásságáért, DR. BALOGH JÁNOST, a biológiai tudományok dokto­rát, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem állatrendszer­tani intézete keretében mű­ködő MTA talaj zoológiái ku­tatócsoport tudományos osz­tályvezetőjét a talajban élő állati szervezetek kutatásában elért eredményeiért, DR. SZENDY KÄROLYT, a műszaki tudományok dokto­rát, az erőmű tervező iroda főszakértőjét a villamos ener­gia hálózatok nemzetközi koo­perációs rendszerének kiala­kításáért és az országos ener­giarendszer erőműveivel és alállomásaival kapcsolatos tu­dományos feladatok megoldá­sáért, DR GAGYI PALFFY AND­RÁST, a műszaki tudományok kandidátusát, a Nehézipari Minisztérium érc- és ásvány- bányászati főosztálya helyettes vezetőjét az érc- és ásvány­előkészítés műszaki fejleszté­séért, valamint az ólomeink- ércek dúsítási eljárásának ki­dolgozásáért, GARAI 5. JÓZSEFET, a pécsi szénbányászati tröszt Szabolcs-bányaüzeme vájárát termelési teljesítményeiért, a fiatalok neveléséért és a bá­nyamentő szolgálatban kifej­tett áldozatos munkájáért, RUBIK ERNŐ repülőmér- nököt, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium légügyi főigazgatósága műszaki osz­tálya helyettes vezetőjét a sportrepülőgépek tervezésé­ben és megalkotásában elért- kutatási és gyakorlati ered­ményeiért, DR, VÁGÓ GYÖRGYÖT, a kémiai tudományok kandidá­tusát, a Bőr-, Cipő- és Szőr­meipari Kutató Intézet tudo­mányos osztályvezetőjét a műcserzőanyagok szerkezeté­nek vizsgálatában, valamint a műcserzőanyagok bőr-, textil­ipari segédanyagok kísérleti előállításában és nagyüzemi gyártásuk megvalósításában elért tudományos eredmé­nyeiért, NÄRAY ZSOLTOT, a Köz­ponti Fizikai Kutató Inté­zet tudományos igazgató-he­lyettesét a hazai magfizikai mérés techpika fejlesztésében, valamint a hazai magfizikai műszeripar kialakításában végzett munkásságáért, DR. MIKA JÓZSEFET, a kémiai tudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt a hazai mikroanalitikn meg­teremtésében elért eredmé­nyeiért, különös tekintettel „Die mefchoden der mikro- massanalyse” című köny­véért, KISS ISTVÁNT, a kémiai tudományok kandidátusát, a Központi Fizikai Kutató In­tézet főosztályvezetőjét a mesterséges radioaktív izotó­pok előállítására irányuló ku­tatásaiért, valamint az izo­tóp termelésének gyakorlati megvalósításában elért, ered­ményeiért. DR. MÉSZÁROS ISTVÁNT* az álla torvostudományok kan­didátusát, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési és állategészségügyi főigazga­tósága főelőadóját a szaporo­dásbiológia terén végzett tu­dományos munkásságáért, külö­nösen az állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés bevezetéséért és széles körű alkalmazásáért, SZABÓ JÁNOST, a Sátor­hely-Bolyi Állami Gazdaság főagronőmusát a gazdaság át­lagon felüli terméshozamának növeléséért, új termelési mód­szerek és eljárások bevezeté­séért, valamint ezek országos elterjesztése • érdekében vég­zett munkásságáért* VASZIL LÁSZLÓT, a szent­lőrinckátai „Új Világ" Ter­melőszövetkezet elnökét a szentlőrinokátai „Űj Világ” és a kókai Kossuth Termelő­szövetkezet fejlesztése és megierősítése érdekében ki­fejtett politikai, szervező ém gazdasági tevékenységéért, valamint „az erősebb segíti a gyengét” mozgalom kezdemé­nyezése terén végzett úttörő munkásságáért, LÄZÄR BARNABÁST, a törökszentmiklósi Hunyadi úti általános iskola igazgatóját a szocialista munkaiskola kiala­kítása érdekében végzett irá­nyító munkájáért, a terme­lőszövetkezeti parasztság köré­ben kifejtett népművelő tevé­kenységéért, SZENTGYÖRGYVARI LA­JOST, a szentlőlrimcd (Ba­ranya megye) Mezőgazdasági Technikum tanárát a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés követelményeit kielé­gítő középfokú gyakorlat ..ok­tatás módszertanának kidol­gozásáért és gyakorlati alkal­mazásáért, valamint négy év­tizedes pedagógiai tevékeny­ségéért. PUSZTAY FERENCET, a Magyar Optikai Művek ve­zető tervezőjét a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, kü­lönösen a pörgettyű® teodoüt megszerkesztéséért, DR. SZENDRÖI JENÖT, az Ipari és Mezőgazdasági Ter­vező Vállalat főmérnökét ipari építészetünk nemzetközileg is elismert eredményeinek eléré­sében, továbbá a több célú ipari épületek korszerű építés- szerelését szolgáló szerkezeti mére egységesítés és tipizálás terén kifejtett irányító mun­kásságáért, DR. WIX GYÖRGYÖT, az orvostudományok kandidátu­sát, a Gyógyszeripari Kutató Intézet tudományos főmunka- ársát egyes hormonok mikro­biológiai áralakítása terén ki­fejtett kutató tevékenységéért, ezen hormonok és rokon ve- syületeik nagyüzemi gyártás­technológiájának kidolgozá­sáért A Kossuth-díj harmadik fokozatára! tűnteti ki DR. CSÁSZÁR ÁKOST, ? matematikai tudományok dok­torát, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem természettu­dományi kar tanszékvezető egyetemi tanárát a matema­tika fejlődésében nagy szere­pe- játszó topológia tudomá­nyában elért eredményeiért, A kormány a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj második fo­kozatával tünteti ki LENGYEL JÓZSEF írót egész életművéért, különösen az „Igéző” című novelláskö- te tóért ILLÉS ENDRE írét, kriti­kusi, szépírói és műfordítói tevékenységéért, DR. BENEDEK MAR­CELLT, az irodalomtudomá­nyok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt az irodalom népszerűsítése érdekében sok évtizedes munkásságáért és műfordításaiért, GORKA GÉZA keramikust, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét több mint négy évtizedes művészi kera­mikus munkásságáért, LUKACS MARGITOT, a Nemzed Színház tagját, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét színészi munkájában elért művészi eredményeiért, JÁMBOR LÁSZLÓT, a Ma­gyar Állami Operaház magán­énekesét, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészét az opera és oratórium éneklés­ben elért művészi eredmé­nyeiért, KOMOR VILMOST, a Ma­gyar Állami Operaház karna­gyát, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészét több a Kossuth-díj harmadik ft*, koeatával tünteti ki REICH KÁROLY grafikust grafikusi, különösen könyv­illusztrátora munkásságáért, KASSAI ILONÁT, az Álla­mi Déryné Színház művész­nőjét az Állami Déryné Szín­ház együttesében végzett több mint 10 éves áldozatos művé­szi munkájáért. A kitüntetettek nevében dr. Molnár Erik mondott köszö­netét. Hangsúlyozta, hogy a kitüntetésben részesültek az elmélet és a gyakorlat, a tu­domány és a művészet külön­féle területein dolgoznak. — Tevékenységünket, ha ezt a sokféleséget nézzük — folytatta — nem lehet tarta­lom és érték szempontjából közös nevezőre hozni, de va­lamennyiünk munkájának kö­zös a célja: arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a szo­cialista Magyarország építésé­hez. A Kossuth-díj adomá­nyozásában elsősorban ennek az elismerését látjuk. Ez szá­munkra kitüntetésünk legfőbb értéke is. — Amikor a kitüntetést a pártnak és a kormánynak megköszönjük, tudjuk, hogy ez az elismerés arra kötelez, hogy a jövőben még jobb, még eredményesebb munkát végezzünk. A jó munka fel­tételeit szocialista rendszerünk DR. RADÓ SÁNDORT, a földrajzi tudományok dokto­rát, a Marx Károly Közgaz- daságtudománjá Egyetem egyetemi tanárát, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal osztályvezetőjét a ma­gyar polgári, földrajzi térké­pészet megszervezésében és tudományos színvonalának emelésében elért eredmé­nyeiért, mint három évtizedes karmes­teri tevékenységéért és a ma­gyar zenei kultúra külföldi népszerűsítése terén végzett munkásságáért, KOVÁCS DÉNES hegedű- művészt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát a klasszikus és modern hegedűművek elő­adása terén elért hazai és külföldi eredményeiért. biztosítja és rajtunk múlik, hogy éljünk a lehetőségekkel. Valamennyiünk nevében mondhatom, hogy a kitünte­tést nemcsak a most elhang­zott szavakkal, hanem jövő­beni munkánkkal is meg akar­juk köszönni. Az ünnepség után a párt­ós az állami vezetők hossza­san, szívélyesen elbeszélgettek az új Kossutb-dijasokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents