Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-14 / 61. szám

Az utcákat erős rendőrké- szültség szállta meg ás a kör nyék metro-állomásait le zárták. A bányászok végül i! autóbuszon érkeztek útjul végcéljához. A párizsi munká­sok vállukra emelték és hosz- saan ünnepelték a sztrájkoló bányászokat. Párizs, (MTTjí A Lorraine-i bányavidék­ről szerdán kétezer ércbányász érkezett Párizsba, hogy a szénbányászokkal együtt 13. napja sztrájkoló ércbányá­szok követeléseit átnyújtsa az iparügyi minisztériumban A bányászok a hajnali órák­ban mintegy háromszáz te­herautón és személygépkocsin indultak Piennse bányaváros főteréről. A munkaruhába, öltözött bányászokat Párizsba ve­zető háromszáz kilométe­res útjukon mindenütt lel­kesen köszöntötték a váro­sok és falvak lakói. Az ércbányák dolgozói a szénbányászokhoz hasonlóan bérjavítást és 40 órás mun­kahét, négyhetes fizetett sza­badságot követelnek és bizto­sítékot akarnak a kormánytól, hogy nem zárja be a húszezer munkást foglalkoztató Lorrai- ne-i ércbányákat. A bányászok menetét Párizs előtt, néhány kilométerrel mo­torkerékpáros rendőrök fog­ták közre. Pantinban, Párizs külvárosában Jean Clive kom­munista polgármesterrel és a szomszédos városok vezetői­vel az élen hatalmas tömeg fogadta a Lorraine-ieket. A rendőrfőnök nem engedélyez­te, hogy az autókaraván a vá­roson keresztül folytassa út­ját az invalidusok terére, az iparügyi minisztérium elé, ahol már több tízezer fővárosi mun­kás és diák várta a bá­nyászokat. A KANCELLÁR-UTÓDLÁS CSATÁJA UTÁN •— Barátságos arcot kérek!’ (Endrődi István rajza.) Szovjet katonák búcsúja Kubától Moezkva, (TASZSZ): Timur Gajdar, a Pravds havannai tudósítója beszámol a szovjet harcosok kubai bú csúztatásárol. Azok a szovjet katonák akik március 10-én indultai hnza — írja Gajdar — azér jöttek annak idején Kubába hogy segítsék kubai elvtársai kát a modem szovjet hadi technika elsajátításában. Most miután becsülettel teljesítet ték feladataikat, a kubai fegy veres erők parancsnokságé val történt megállapodá: alapján visszatérnek a Szov jetunióba. A tudósító idézi Fernand* Bravónak. a kubai forradalmi fegyveres erők vezérkara kép viselőjének nyilatkozatát. — Forrón köszönjük a szov jet katonai szakembereknél azt az óriási segítséget, ame lyet forradalmi fegyveres erőinknek nyújtottak — mon­dotta. Azt akarjuk, hogy a hazautazó szovjet katonai szakemberek, csakúgy mint az egész szovjet nép tudja: a forradalmi Kubának juttatott korszerű haditechnika megbíz­ható, kemény és ügyes ke­zekben van. A béke ügyét, Kuba szabadságának védelmét fogja szolgálni ez a technika. A kubai harcosok pedig tud­ják, hogy a jövőben is 'min­denkor számíthatnak a nagy Szovjetunió teljes segítségére és támogatására. Mint a Kubába irányított Szovjet katonai szakemberek vezetőségének képviselője mon­dotta Gajdáriiak, ez tnár a negyedik hajó, amely az utób­bi időben feladatuk elvégzése után szovjet katonákat szállít haza. A Lorr-ine-1 bányászok és a párizsi dolgozók ta­lálkozása hatalmas tünte­tőgyűléssé vált. A rendőrök által körülvett tömeg a sztrájkot és a mun­kásegységet éltette. A rögtön­zött gyűlés szónokai a bányá­szok jogos kívánságának tel­jesítését követelték és élesen elítélték a kormányt, amely törvénytelen katonai intézke­déssel akarja megfosztani a dolgozókat a sztrájk fegyve­rétől. A Lorraine-i bányászok kö­veteléseit küldöttség nyújtotta át a minisztériumban. Egy másik küldöttség a párizsi városházát kereste fel, ahol Georges Dardel, Szajna megye szocialista párti tanácselnöke és a tanács tagjai fogadták a Lorraine-i bányászok képvise­lőit. A francia szó ' nyákban szerdán 13. napi < szünetelt a munka és csaknem tel­jes volt a sztrájk a Lacq-i gázmüvekben Is. Több ipari üzem a szén- és gázhiány miatt beszüntette a munkát. A francia dokkmun­kások a bányászok iránti szo­lidaritásból megtagadta a kül­földről érkezett szénszállít­mányok kirakását. A francia kormány szerdán délután az Elysée palotában De Gaulle elnökletével gyű­lést tartott. A kormány ki­utat keres a zsákutcából, amelybe a bányászaik ellen íletbe léptettek törvénytelen satonal rendelkezések juttat­tak Közös közlemény Cyrankiewitz és Lopez Mateos tárgyalásairól New Mexico, (TASZSZ): Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök mexikói látogató sárnak befejeztével közös köz leményt adtak ki. A közlemény aláírói elége­detten állapítják meg, hogy a két ország közötti baráti kap­csolatok fejlődnek a nemzet­közi normák, valamint az ENSZ alapokmánya által meg­hirdetett elvek és célok alap­ján. Cyrankiewicz miniszterel­nök megismételte A. Zawadz- 'tinek. a Lengyel Államtanács elnökének Lopez Mateos me­xikói elnökhöz intézett meg­hívását E látogatásra ez év április 1-e és 3-a között ke­rül sor. Cyrankiewicz lengyel minisz­terelnök mexikói látogatása után New Yorkba érkezett, ahol 3 napot tölt. . Rövid hírek Washington, (MTI): Febru- ben holtan találták a 12 éves árban további hét nyugati Dagmar Furich balottnövon­ton geri teherszállító hajó fu- déket. A gyilkos tizenhét kés- tott be rakományával kubai szúrással végzett áldozatá- kikötőbe és így harminehá- val. romra emelkedett azoknak a Azonnal rendőrségi kordon hajóknak a száma, amelyek- fogta körül az Operát, ahol nek vállalata — nem törődve közben a Walkür előadása az Egyesült Államok „fekete folyt. Valószínű azonban, listájával” — vállalta a kö- hogy a gyilkos az operai fo- vetkezmém-t. hogy hajója nem lyosó labirintusán át — még kap amerikai megbízást. a bűntény felfedezése előtt — kimenekült az épületből. A Becs, (MTI): Kedd este bűnügyi szakértők, akik meg­ég esz Bécsben óriási izgal- állapították, hogy a kislány mat keltő gyilkosságot fe- kéj gyilkosság áldozata lett, dezek fel a Bécsi Operaház- vémyomokat fedeztek fel az ban. Az operai balettiskola operai szín észbejáró ájcajá- vérben úszó zuhanytermé- nak kilincsén. get len Kongói Köztársaságban rövidesen több belga katona állomásozik, mint a gyarmati időkben. Még egy-két nap és kiderül, milyen hatalmas szerepet szánt a királyi Belgium és el­sősorban az Union Miniére, ; Moise Csombenak. Július 11-én Afrika elsőszámú áru­lója fehér tanácsadóitól ke- i rülvéve megjelenik Katanga tartomány székhelyén Elisa- ’ bethvilleben egy külön erre a célra ácsolhatott pódiumon és ország-világ előtt kihirdeti: Nem hajlandó elismerni a Lumumba-kormány Központi fennhatóságát, Katanga az ő vezetése alatt ezennel kilép a Kongói Köztársaságból és kü­lön „Kataogai Köztársa íággá” alakul. Beszédében csak úgy zúdulnak a rágalmak. Patrice Lumumbára és minisztertár­saira egy őrgróf lezssrségével süti rá a „kommunista” bé­lyeget és a nyugati tudósítok felé fordulva döngeti a mel­lét: én fogom megmenteni Ka- tangát, ezen keresztül Kon­gót és Afrikát is a kommu­nizmustól-. * KATANGA „KILÉP" KONGÓBÓL Most már még a külpoliti­kában kevésbé tájékozott em­berek előtt is feldereng a bel­ga és a nemzetközi kolonia- lizmus kongói forgatókönyvé­nek igazi célja. Mivel nem tudjuk megvívni uralmunk meghosszabbításáért a kongói dzsungelek ben a háborút, r.os, f formálisan adjunk független­séget ennek az országnak, de lehetőleg ne mozduljunk és kössük gúzsba a népi vezetők kezét. Majd meglátják, mire mennek így. így egyrészt mi „jó fiúk” voltunk, másrészt a „forrófejűek” szerte a vi­lágon észbekapnak és rémül­ten döbbennek rá: hova vezet . a „megalapozatlan független- ség.“ Ugyanakkor — döntő csa­pásként — a millió nehézség- , gél küzdő Kongót megfosztjuk . legkomolyabb anyagi alapjá­------------------------------- Ti Újabb letartóztatások Irakban A Pravda kommentárja az elnyomó intézkedésekről Moszkva, (TASZSZ): A Pravda szerdal száma •* szerkesztőségi kommentárt i közöl azzal a hírrel kapcso­latban, hogy Irakban újabb huszonöt kommunistát végez- 1 tek ki, és az iraki főkormány­zó több kommunista le tartóz- : tatását jelentette be. A lap többek között megálla­pítja, hogy az iraki reakció sötét üzelmeít azzal az állí­tással akarja leleplezni, hogy a kommunistákat „a Kasszem rendszerének idején elkövetett bűnökért üldözik”. Ez aljas hazugság! Az iraki kommunisták életüket nem kímélve har­coltak hazájuk szabadsá­gáért és függetlenségéért, az iraki nép, az arabok és kurdok demokratikus jogaiért. A kommunisták akkor támo­gatták az előző kormányt, amilcor fellépett az imperializ­mus ellen. De a barikád má- si'- oldalán harcoltak akkor, ai.uKor Kasszem elnyomta a r.é- s forradalmi vívmányai, naft megrrmmisítésére töre­kedett. Ezt az állítást cáfolhatatla- nul bizonyí*ja az a tény, hogy a február 8-i puccs ide­jén több mint kétezer kommunista és demokrata volt Kasszem börtönei­ben, hogy Kasszem betiltotta a kommunista pártot, hogy az iraki kommunisták tucatjait ítélte halálra az előző iraki vezetőség. Az iraki hatóságok állításai­val ellentétben teljesen vilá­gos- a kommunistákkal való les -ló- azért folytatódik, mert ők következetesen, be­csületesen, elvhüen kiállnak az iraki dolgozók érdekeiért, és védik a marxista-leninista elméletet. nyfltan védelmezhessék esz­méiket, és nyilvánosan vála­szolhassanak a nép ellenségei­nek hazugságaira és rágalmai­ra. Az iraki gyilkosságok és kivégzések értelmi szerzői el­titkolják kilétüket, s a „közös vezetés” cégére mögé akarnak rejtőzni. Ez azonban nem fog sikerülni nekik, mert a nép megtudja majd -nevüket, és sohasem fog megbocsátani hóhérainak. n szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva, (TASZSZ): 12,15 órakor ágyúból két vas­golyót lőttek a halászhajóra, Azzal kapcsolatban, hogy ez amelyek a hajótól körülbelül év március 8-án amerikai ha- 130 méternyire csapódtak be. dihajók tüzet nyitottak a nyílt 12,50 órakor, miután az ame- tengeren egy szovjet halász- rikaá hadihajók körülbelül egy hajóra, a Szovjetunió washing- kilométernyi távolságra köze- toni nagykövetsége március lítették meg a halaszhajót, is- li2-én az alábbi tiltakozó jegy- mét két vasgolyót lőttek ki, zéket intézte az Egyesült Ál- amelyek ez alkalommal« ha­lamok külügyminisztériuma- jótól 60 méternyire csapódtak hoz: vízbe. Az amerikai hadihajók „A Szovjet Szocialista Köz- ezzel veszélyeztették a szov- társaságok Szövetségének jet helászhajó és legénysége nagykövetsége a szovjet kor- biztonságát mány megbízásából tisztelet- A szovjet kormány ezt áz tel közli a következőket: esetet nem értékelheti más­Ertosüléseink szerint ez év ként, mint a nemzetközi jog március 8-án két „Boston” ti- általánosan elfogadott szabó- pusú amerikai cirkáló és egy lyainak, a nyílt tengeri szabad „Franks“ típusú torpedó rom- hajózás elveinek dúlva megsér- boló tüzet nyitott az SZRTR— tését, mint nyílt önkényt. 9007 jelzésű szovjet halász- amely komoly kövétkezmé- hajóra, ame'y a nyílt tengeren nyekkel járhat, halászott. A tűz megnyitása ■ A szovjet kormány tiltako- pillanatában c zűrjei halász- zásat fejezi ki az Egyesült hajó Norfolkt —-ire 70 ten- Államok kormányának az amt- geri mérföldnj ..c tartózko- rikai hadihajók provokációja dott (koordinátái: északi szé- miatt, sivárja, hogy a vétke- lesség 36, fok 53,3 perc, nyu- *eket megbüntetik, és a ha- gati szélesség 74 fok 58 perc), sonló esetek megismétlődése Az amerikai hadihajók öt ellen megteszik a szükséges tengeri mérföldnyi távolságról intézkedéseket.” tói, legértékesebb kincses tar­tományától, Katangától. Itt m mi emberünk kezében van • gyeplő, itt aztán valóban min­den úgy folytatódik, ahogy azelőtt volt Rell-e mondanunk, hogy az a mammut-tröszt, amely a leg­jobban érdekelve volt ennek az állapotnak a fenntartásá­ban, az Union Mimére teljes anyagi és politikai ereiét lat­ba vetette a terv még val osz­lásáért? Csőmbe Elisabethvilleben felmutatta az onálió Katanga zászlaját, amelynek színei vé­letlenül megegyeztek a ma­gyar lobogó színeivel, csak' középen az Union Miniét* uralmának nem is titkolt szimbólumaként más (!) szí­nű máltai kereszt éktelenke­dett. A piros — mondotta pate­tikusan kezét az égnek emel­ve Csőmbe — a vér szánéi amellyel hajlandók vagyunk Katangát megvédeni, a fehér lelkünk tisztaságáé, a zöld pedig a reményé. Azóta be­bizonyosodott, hogy a piro* valóban a vér színé, de azé, amellyel az Union Miniére uralmát Katangában fenntart., ja, a fehér a fehér felsőbb­rendűségé, a zöld pedig va­lóban a reményé, a katangai lakosság többségének rémé* nyéé, hogy egvszer az ő tar­tományuk is egy szabad Rori­gó része lesz. Ősömbe különben is szere­ti az élénk színeket Az Union Miniére, pénzién „köz­társasági elnöki gárdát" szer­vezett magának és olyan unj* formisba bújtatta testőreit, amelyet egy nagyoperett jel­meztervezője is megiirigyél- hetne. És végrehajtják a Lurrrum- bának irányzott nagy gazda­sági csapást: Csőmbe diadal­ittasan jelenti ki, hogy „a ka- tangai tehén nem fog Lu- mnmbánaik tejelni.” Ez any- nyit jelentett, hogy az Union Miniére valamennyi adót, ősz., tolókat Csomfoénak fizetett be. Nyílt és szemérmetlen szerződésszegés volt ez. A megáfflapodások értelmében természetesen Kongó közpon­ti kormányát illetné mindén katangai jövedelmi forrás. A Katangából származó bevéte­lek a központi költségvetés igen jelentős hányadát teszik ki, Katanga nélkül nines életképes kongót államház­tartás. Most már látjuk tehát, mi az a szerep, amit Csőmbe el­vállalt. .. 52 MILLIÓ DOLLÁR Az Union Miniére a legkü­lönbözőbb formákban csak 1961-ben 52 millió dollárt fi­zetett: ki jogtalanul Moise Csombenak. A vállalat veze­tői az ezzel kapcsolatban ér­deklődő nyugati újságíróiknak cinkos mosollyal mondották: az Union Miniére nem poli­tizál. Nekünk mindegy, ki­nek fizetjük az adókát, az osztalékokat. Mivel Katán- gábam a tényleges hatalom Moise Csőmbe kezében űan, ő kényszerít (!) bennünket ar­ra, hogy neki űzessünk. A nyugati sajtó arra is rá­zendített, hogy Moise Csőm­be a katangai lakosság teljes támogatásával .kormányoz." Ebből az az igazság, hogy a bábddiktátor törzsi alapon töb- bé-kevésbbé megszerezte a lé- lekszám egyharrnadát kitevő lunda törzs támogatását — de semmivel sem többet. A Time című amerikai lap egy őszinte pillanatában így ír: „még azt sem állíthatjuk nyugodtan, hogy Csőmbe a katangai lakosság felének hé­vében beszélhet. Ahogy el­hagyja a lundák által lakott területet, a gyűlölet olyat! hulláma vészi körül, hogy életét kockáztatja” Csőmbe maga is érzd ezt és a belgák „divide et impe- ra” politikáját folytatva rend­szeres írtóhadjáratokra küldi lundáát számos rriás törzs, fel­sősorban a balubák ellen. Következik: A „borzalma­sok”. 'Túamwt óttdít: cé&kwetod Tízezrek szolidaritási tüntetése Párizsban Bányászok követelése a kormánytól 13 napja tart a francia bányászsztrájk % Kezd kiderülni, hogy a füg­getlenség csak keretnek bizo­nyul, amelyet * pozícióit tu­lajdonképpen megtartott ko- lonializmus nem enged tarta­lommal megtölteni. 1960 július elsején Lumum­ba ugyan kéri országa felvé­telét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és ez mog is tör­ténik, a belgák azonban ott pöffeszkednek az élet minden területén és a szó szoros ér­telmében mérgezik a Lusnum- ba-kormimy számára a leve­gőt Csoda-e, ha a kongóiakat mérhetetlenül elkeseríti, hogy a fényes, szín rompás ünnep­ségek után semmiféle válto­zást nem tapasztal a':” Cto- da-e, ha már július 6-an ! el­lázad a thyssevillei garnizon a továbbra is ott maradt belga tisztek ellen? A nép fia, Patrice Lumum­ba miniszterelnök átérzi ér­zelmeiket és július 8-án meg­vonja a parancsnoki megeíza- tást a Belgium által kreált hadsereg, az úgvne-vezetr Fo- roe Publique főnőkétől, Jans­sen belga tábornoktól, vala­mint követeli az összes belga tiszt kivonulását. a beige terv készítői és he­lyeslői összemosolyognak. így képzelték, a forgatókönyv megvalósítása hál adhat to­vább. ,.L”5.adás Thysaeville- ben! Anarch's és káosz fe­nyegeti Kongót!” — üvölt fel a gyarmattartók sajtója min­denütt és megjelennek az első szemforgató vezércikkek az „e1sietett függetlenségről." Ml JÓ FIÚK VOLTUNK A belga tőkés sajtó rákop.t- rázik: azt akarja elhitetni a világgal, hogy a fellázadt ka­tonák mészárlásokat rendez­nek a belgák között, akiket az államnak elsőrendű kötelessé­gé megvédeni. A logikus kö­vetkeztetés: csapatokat kell küldeni Kongóba. Így követ­kezik be az a groteszk és ar­cátlan, ugyancsak gondosan előre kidolgozott akció, mely­nek eredményeképpen a füg­f— A február 8-i államcsíny vezetői „a demokratikus esz­mékhez” való hűségükről 1 prédikálnak. De gyáván le­számolnak ellenfeleikkel: meg­gyilkolják őket, vagy pedig zárt tárgyalásokon ítélkeznek felettük. Megfosztják az iraki kom­munistákat attól a joguk­tól, hogy a néphez for­dulhassanak,

Next

/
Thumbnails
Contents