Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-13 / 60. szám
Hruscsov elvtárs Í17 inmílíllfíffl Í*G 51 miivÁcvAÍ 400 gépkocsit javítottak Művészasszonyok között ¥eneie!lon A kommunizmusért vívott harcunkban igen nagy jelentőségű, hogy minden embert a kommunista eszmények szellemében neveljünk — jelentet e ki Hruscsov, majd hangsúlyozta: A párt és központi bizottsága úgy véli, hogy a szovjet irodalom és művészét sikeresen fejlődik és alapjában véve jól teljesíti feladatait. Igen káros lenne azonban eltúlozni az irodalom és a művészet sikeréit — folytatta Hruscsov elvtárs, — és nem észrevenni a komoly hiányosságokat. az írók, a művészek, a zeneszerzők, a film- és színművészek munkájában. Nem volt semmiféle rendkívüli ideológiai-művészeti kudarc, mégis lényeges hiányosságokról, sok esetben pedig egyenesen olyan hibákról van szó. emel vekkel nem lehet meg- békétad.” A szovjet valóság lényegének megjelenítése Az élet megmutatta, hogy az irodaiam és a művészet terén még nem minden dolgozó érti meg helyesen a párt programjában az e területekre vonatkozóan kifejtett feladatokat. A kommunista párt magas eszmei, ségű és művészi hatóerejű művek alkotására hívja fel az írókat, a művészeket, a zeneszerzőket, a film és a színház dolgozóit. A továbbiakban Hruscsov élvtárs hangsúlyozta: „Az, aki kívül álló megfigyelőiként nézi valóságunkat, az nem láthatja, és nem alkothatja meg életünknek a valósággal egyező képét." Ezék közé sorolta Emszt Nyeizvesztnij műveit, valamint az absztrakt művészek működését. Hruscsov kijelentette., hogy az SZKP véleménye szerint a szovjet filmművészet az egyik legfontosabb művészeti eszköz a nép kommunista nevelése szempontjából. „Egyúttal úgy vélekedünk — folytatta —, hogy az elért eredmények nem felelnek meg feladatainknak és azoknál« * a lehetőségeknek, amelyekkel a filmművészet művelői rendelkeznek. Nem megnyugtató az a körülmény, hogy sok rendkívül közepes, tartalmában vérszegény és formájában erőtlen- filmet mutatnak be, amelyek vagy bosszantják, vagy untatják és elálmositják a nézőket* Ezek közé sorolta Hruscsov élvtárs Marlen Hu- cijev rendező Iljics őrcsapata című filmjét, amelyet Szergej Cefaszimov művészeti irányításával a Gorkij filmstúdió forgat. A filmrendezőkhöz fordulva Hruscsov kijelentette: „A szovjet szocialista társadalomban nincsenek ellentétek a nemzedékek között, nem létezik a szó régi értelmében az apák és fiúk problémája Ezt a film rendezői felfújják." A személyi kultusz időszakának pártos ábrázolása Hruscsov eivtóns megjegyezte, hogy az írók és a művészek nagy figyelemmel fordulnak a szovjet társadalom életének Sztálin személyi kultuszával kapcsolatos Időszaka felé. Megjelentek olyan művek, amelyek a_ valóságnak megfelelően, pártos álláspontból kiindulva világítják meg azoknak az éveknek a szovjet valóságát. E művek közé sorolta Tvar- dovszkij Egyre messzebb című költeményét, Szolzsenyi- cin Ivan Gyenyiszovics egy napja című elbeszélését, Jevtusenko néhány versét. Csuh- raj A tiszta égbolt című filmjét és Mihalkov szatíráját. (RÉSZLET) Nyikita Hruscsov felhívta azonban a figyelmet egyes írók műveinek néhány hibás motívumára és tendenciájára. „A helytelen tendencia főként abban rejlik, hogy egész figyelmüket egyoldalúan a törvénytelenségekre, az önkényeskedésekre, a hatalommal való visszaélésekre összpontosítják. A személyi kultusz évei valóban súlyos következményeket hagytak maguk után. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogv azok az évek ' nem tespedélSB időszakok voltak a szovjet társadalom fejlődésében. miként ellenségeink beállítják A kommunista párt vezetésével, a nagy Lenin eszméinek és hagyatékának zászlaja alatt, népünk sikeresen építette és felépítette a szocializmust. A párt és a nép erőfeszítései alapján, a Szovjetunió hatalmas szocialista állammá vált, amely kiállta a háborít súlyos megpróbáltatásait, és győzed elmesen fejezte be a történelemben addig sohasem látott csatákat, teljesen szétzúzta a fasiszta hordákat. ' Nem minden volt rossz abban az időszakban. A nép a szocializmus építésének abban az időszakában is hősiességről tett. tanúságot s ezért nem szabad mindent feketével festen i.” Amikor a forradalom ellen irányuló összeesküvéseket lepleztek le, Sztálin, mint a köz- oontí bizottság titkára, annak jegyében folytatta a harcot, hogy meg kell tisztítani az országot az összeesküvőktől. Ezt a harcot a nép ellenségei ellen való harc jelszavával irányította. Mi hittünk neki ebben és támogattuk. Másként nem is lehetett. Tnockij, Zi- novjev, Buharin és hívei ellen, továbbá a burzsoá nacionalisták elleni harcban Sztálin a Lenin halálát követő első években megvédte a lenini álláspontot és ebben jelentős Szerepet játszott. Ezért a párt és a tömegek hittek neki. támogatták őt. A párt teljes kérlelhetetten- séggel elítélte és ma is elítéli, hogy Sztálin durván megsértette a pártélet lenini szabályait. önkényt alkalmazott és visszaélt a hatalommal, ami komoly kárt okozott a kommunizmus ügyének. Mindamellett a párt kellőképpen értékeli azokat az érdemeket, amelyeket Sztálin a párttal és a kommunista mozgalommal kapcsolatban szerzett. Most is az a véleményünk, hogy Sztálin a kommunizmus odaadó híve volt, marxista volt,. Ezt nem lehet és nem kell tagadni. A bűne az volt, hogy durva elméleti és politikai hibákat követett el, megsértette az állam- és pártvezetés leadni elveit, visszaélt a párt es a nép részéről rábízott hatalommal. A szocialista és a burzsoá ideológia békés együttélése ellen »Hruscsov sajnálattai beszélt egyes — közöttük igen tapasztalt — művészekről, akik nem értik, hogy az absztrakt irányzatok. a formalizmus, amelynek a szocialista művészetben való létjogosultságát hangoztatják, a burzsoá ideológia egyik formája. Mint rámutatott, Ehrenburg azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az úgynevezett „baloldali” művé-, széfét megvédje — láthatóan marxista—leninista kritikától. „Ehren burg durva ideológiai lutrit követ el — mondotta Hruscsov — ps nekünk kötőievs'tgij ok, hogy segítsük ői ennek felismerésében.’" Jevgenyij Jevtusenko álláspontja az absztrakt irányzatok kérdésében azonos Ehren- burg nézeteivel. Hruscsov azt tanácsolta Jevtusenkóriak és a többi fiaiéi írónak is, tartsa meg a tömegek bizalmát, ne keressen olcsó szenzációkat, ne alkalma zkod iék a kispolgárok hangulatához és ízléséhez. Emlékeztetett Lenin ama szavaira, hogy az irodalomnak és a művészetnek a munkások és a parasztok, a nép érdekeit kell szolgálnia. Emlékeztetett arra a tényre is, hogy az úgynevezett „baloldali" művészetet — amelyet egyesek dicsői tenek — Lenin ostoba, természetellenes, értelmetlen affektálásnak nevezte. Lenin nem tűrte meg a szov- t jelt művészetiben a különböző eszmei irányzatok létezésének lehetőségét. „Éppen Lenin állította fel az irodalom és a művészet eszmeiségének és pártosságának élvét” — mondotta Hruscsov. A művészi alkotások ereje — hangsúlyozta Hruscsov — a művészi tudásban, az eszmei állásfoglalás világosságában és pontosságában gyökerezik. A 13 sz. Autójavító Vállalat dolgozói ebben az évben 335 személygépkocsit javítottak meg. A „beteg” személykocsik hatvan százaléka Pobeda és Warsawa. Teherkocsit 41 darabot javítottak meg és 116 különféle motort hoztak üzemképes állapotba. A gépkocsi javítás lényegesen, 20 százalékkal növekedett az idén a tavalyihoz képest, am eV a génnart növekedésével magvarázható. Az autójavító vállalat az év első negyedében 630 000 forintos termelési feladatot végez el. Még ebben az évben jelentős létesítménnyel gazdagodik a vállalat, elkészül a több millió forintos, korszerű szervizállomás a Moszkva utcában. Pusztai Józeefnét figyelem, alá oly nagy lelkesedéssel beszél a kézdmunkaBzakkör munkájáról, hogy szavai magával ragadnak. — Harminckét állandó tagja van öt éve működő szakkörünknek, s egyre több asz- szony kapcsolódik be közös munkánkba. Ennek köszönhető, hogy ma már szinte nincs olyan lakás Vencscllőn. amelyben egy ízléses párna, terítő vagy Miszőnyeg ne jelezné szakkörünk létezését. Ezzel egyidőben eltűnnek a szobákból az úgynevezett ..bökdösős” cicás, egeres giccsek. Pusztainé elbeszélése alatt is szüntelenül nyílik az ajtó. Esténként mind több asszony jön ide a szakköri foglalkozásra. Amint leülnek, rögtön n szikembe* »vsoua föogycm növelhetjük a dohány termését? Megyénk földrajzi és klimatikus adottságai a minőségi dohánytermesztés szempontjából kedvezőek. — Ennek az értékes ipari növénynek a termésátlaga viszont országosan évtizedek óta változatlanul alacsony Cl—8 q/kh), A jelenlegi lermésalagok- ba — tekintettel a dohány nagy értékére — ném nyugodhatunk bele. Megfelelő terméstechnika esetén a dohány kát. holdankénti termését könnyen a jelenleginek 2—2,5 szeresére (18—20) növelhetnénk! — Ehhez viszont alapvetően meg kell változtatni mindenekelőtt a jelenlegi palántanevelési eljárást. A dohány eredményesebb termesztéséhez nagy segítséget nyújtana, ha nemcsak a zöldségfélék, hanem a minőségi dohámytenmo területeken, a dohány-palánta nevelésénél is kihasználnánk a tőzege® tápkooká'k előnyeit. A palántákat 2-3 lombleveles korban tűzdeljük és 5-6 leveles fejlettségi állapotban kerülnek ezek kiültetésre. A tápkoekás dohánypalánták a melegágyból a szabadföldbe való átültetését alig érzik meg, — meg ed zésük gyors és biztos, — fejlődésük folyamatos. — Az eredmény: egészséges, erőteljes, jól fejlett, hiánytalan (komplett) dohányültetvény, nagyobb termés, korábbi érés, egyöntetű és jó minőség, végül nagyobb beváltási ár. Mint a dohánytermesztés szaki rányító ja 1940 és 1959 évek között több gyep- és táptalajkockás palántanevelési és termesztési kísérletet végeztem — zömmel a hevesi és a nyírségi dohánytermő tájakon. Sajnos, az első időkben csak gyepkookáik álltak rendelkezésemre. Kitermelése fáradságos és költséges volt Ennek ellenére meglepő eredményeket értem el. A kápolnai dohánybeváltó üzem körzetében létesített dohányrmntatereken és megyénkben, Nyírbogdányban a körzet 5 mázsás kataszteri holdankénti kertidohány átlagtermésével szemben 9 mázsa kataszteri holdanként. Egyöntetű, kitűnő minőségű termést értünk el. A tápkockás módszernek a dohánytermesztésben való meghonosításáért sókat tehetnek a talajerőgazdálkodási vállalatok is, ha a körzetükben, lévő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok figyelmét felhívják annak előnyeire és kész tápkocfcákkal, vagy tápkocka alapanyagokkal, valamint szaktanácsokkal segítségükre lesznek. Ehhez szeretnék hozzájárulni én is kísérleti tepasztalotadTn közlésével és segítségként felajánlom gyakorlati közreműködésemet is a módszer elterjesztéséhez. Fodor Béla nyugalmazott dohánytermelési szakiráinyító. ALEKSMDR NASZIBOV: Fordítottat SZATHMÁRI GÁBOR 33: vont filléreket, hogy megve- csikordult Az asszony léleg— Vedd el no, — mondta a hessék a házat. Ugyanilyen zetét visszafojtva igyekezett mamácska, s közelebb tolta házacskája volt Rozié édes- megkülönböztetni a lépések hozzá a cukorkát — Hiszen, anyjának is, csak valamivel zaját ha a felnőttek adják, a jógye- távolabb. A rémülettől szinte önkíreknek el kell fogadnia. A mamácska elkísérte a fia- vületben ugrott ki az ágyból, — Vedd el, Rozié, — súg- talasszonyt, meg a gyereket s rohant az ajtóhoz, hogy béta neki az arjyja. egészen a kapuig, aztán visz- 'zárja. De elkésett Kívülről A mamácska egy mélyet szament. Az asszony gyorsan egy másodperccel hamarabb sóhajtott, s könnyet törölt ki levetkőztette a kis Roziét és már benyitották az ajtót Li- lopva a szeméből. „Szeren- ágyba fektette. zel kővé meredt. Szemét tágcsétlen asszony! — mondta Aztán ő maga is lefeküdt, ra nyitotta, s ajkából, mérőágában. — Pedig micsoda De nem jött álom a szemére, lyet idegességében meghara- szép család volt ez! De a fér- Túlságosan fáradt, kimerült pott, vér szivárgott jét elvitték katonának, s ép- volt. Idegei a pattanásig fe- — Lizel! — hallatszott egé- pen most jött róla a levél a szültek. Az asszony hanyatt szén halkan kívülről. — Lizc- gyászkeretes borítékban.” feküdt, szemét szorosan, erő- hen! A mamácska gyengéden át- szakolton lehúnyva. Gyorsan Az asszony valamit kiáltott, ölelte, s magához vonta az és mély lélegzettel szedte a s a lába összecsuklott alatta, asszonyt levegőt. Aztán még tovább — Herbert! — suttogta, s — Így ni, most jó — mond- gyorsult a légzése, rövid, szag- aztán elvesztette áz eszmélete álig hallhatóan, amikor az gatott lett. A párnába fúrta tét. asszony az oldalához dőlt — a fejét és zokogni kezdett. Herbert Lange gyorsan bent Próbáljon meg szunyókálni Sokáig sírt. Szájához szőri- termett, s felemelte a felesé- egyet, kedves. tótba a párnát hogy fel ne gét a földről. — Jó, Frau Streiber. ébressze a kislányt. Később 34. — Aludjon csak, szegény- megnyugodott, s elszendere- Rendkívüli körülmények kém, — suttogta a mamáéi- dett. kényszerítették Aszkert, hogy ka. — Aludjon... Az ablak alól hallatszó eso- Lange házába menjen. Még Frau Streiber, Rozié és az szogásrá ébredt Lizel — így Moszkvában úgy állapodtak édesanyja hajnalban mentek hívták Rozié édesanyját — meg: ebben a házban nem fel az óvóhelyről. Nem messze kinyitotta a szemét, s felült mutatkoznak. Hiszen Lange laktak onnan, Ostburg keleti az ágyon. A lépések zdja családja már megkaphatta szélén. Frau Stredbernek volt megismétlődött, csak ezút- az értesítést Herbert hálál á- egy kis háza, amely még az tál erősebben. Aztán már ról. Igaz, Herbert bízott a fe- ura után maradt rá. Csaknem tisztán lehetett hallani, ■ amint leségében, aki ha kell, tud húsz esztendeig kuporgatták, a veranda végén lévő, a kert- hallgatni. De még ha belerakták össze a maguktól meg- re néző ablak rámája meg- egyezik is ebbe Lizel, a hás könnyen csapdává válhat, hiszen ott van az ötéves Rozié is. Egy óvatlan szót ejt a kislány az utcán, az üzletben, vagy a szomszédok előtt, s Aszker és Lange máris a kémelhárítók kezére jut De olyan dolog történt, amivel nem számoltak előre. Repülőgépük, amely addig a többivel kötelékben haladt a bombázás idején kivált a rajból, s az állomás irányába repült. A közelben egy erdő volt. Aszker és Lange — ahogy tervezték is — az erdő felett kiugrott az ejtőernyővel. Sikeresen értek földet, gyorsan megtalálták egymást, s a teherszállító ejtőernyőt a böröndökkeL Az ejtőernyőket nyomban elásták. Most már csak az állomásra kellett eljutni, hogy megvárják a kelet felől érkező reggeli vonatot, s a kiszállók közé vegyülve elhagyják ezt a környéket. Aszker és Lange az erdő széle felé indult. De kiderült, hogy az a rész a légvédelmi ágyúk lőállása. Jobbra kanyarodtak, de ott is el volt zárva az út: szögesdrótkerítés húzódott az erdő széle mentén, a kerítés mögött pedig valami fal látszott. Égy hatalmas kerülőt kellett tenni, több órát gyalogolni. míg végre a cél közelébe értek. Hajnal felé járt az idő. Az állomástól már csak száz lépés választotta el őket, amikor egy katonai őr bukkant fel előttük. — Az engedélyt! — követelte. Aszker és Lange megállt. — A vonathoz megyünk, — szólalt meg Aszker. — Katonák vagyunk, az Selökerütaek áz előre rajzóit vásznak, színes fonalak. Szaporodnak az öltések és megelevenednek a népi motívumók: a beregi, a buzsáká, sárközi és a többi minták. A Bodnár Mihályné készítette szürpárnáról — amely jellegzetesen őrzi az Alföld hagyományos díszítőművészetét — úgy beszélnek a többi asszonyok, mint az év legjobb „terméséről”. Bodnámé, Lengyel Györgyi „Kézúnunka művészet” című könyvének utasításai alapján dolgozott. A megszólalásiig szép a félkész kalocsai terítő, amely a mező üde virágait mintázza színeiben, felfogásában egyaránt művésziesen. Megtudom, hogy a Népművelési Intézet szakköri osztálya minden évben a beküldött munkadarabok alapján szóbeli bírálattal dönti el, mennyit fejlődött a vencsellői szakkör munkája Ezentúl rendszeres instrukciókat is kapnak. Pusztainé minden évben részt vesz a szakkörvezetők tíznapos továbbképzésén, s az ott szerzett ismeretek alapján vezeti a harmincöt asz- s2omy munkáját. Ez a vencsellői szakkör — amely a nők akadémiájának keretében működik —, mindenképpen követendő példa lehet a megye valamennyi községi nőtanácsa számára. Hiszen a szakköri munka révén a művészet segítségével megismerik és elsajátítják a magasabb igény ábécéjét. Egyszóval: a közös foglalkozások alkalmat adnak a régi tudat újjáformáláisához is. A szakköri foglalkozások keretében az asszonyok megismerték az időszerű kérdéseket; ugyanígy mezőgazdái ági előadásokat is tartottak számukra. A szakkör munkáját Ven- csellóm nemcsak a nőtanács vette pártfogásba, hanem a helyi pártszervezet, a tanács vezetői és a pedagógusok is. Csakis ezért juthattak el idáig, öt év óta évenként kiállítá®- nyi művészi munkát tudnak felmutatni. Látva a szakkör szebbnél szebb és értékesebbnél értékesebb munkadarabjait, önkéntelenül erre gondolok: helyes lenne a helybeli ki állításokon túl, megyei szinten is kiállítás formájában elismerni a vencsellői művészasszonyok tehetségét és szorgalmát. Minden bizonnyal sok községi nőtanács követné a vencsellői példát. Vincze György. lomásra igyekszünk. — Hallgass ide — mondta neki haragosan Lange —, ne légy bolond. Honnan lenne nekünk engedélyünk? Attól az ütegtől vagyunk, amelyik itt állomásozik mögöttünk, az erdőszélen. Megyünk a vonathoz, nézd meg. itt vannak a csomagjaink. Vigyázz magadra, — fogta szigorúbbra a hangját Lange, — mert én hazafelé utazom, és ha lekésem a vonatot, megvárlak; amíg leváltanak az őrségből; s úgy ellátom a bajodat, hogy a tulajdon szülőanyád sem ismer rád. Nem tudni, mi hatott a katonára: Aszker szavai, vagy Lange megjegyzése a légvédelmi ütegről, de az őr félreállt, s intett a kezével — Menjetek, — szólt megad óan. ~ Menjetek, de szedjétek az irhátokat, az ördögöt belétek! A vonatig negyedóra van még, vagy talán már annyi sem. Az út szabad lett. Aszker és Lange lassan elindult. Kerimov bosszús volt. Közbejött az élső kellemetlen dolog, amire nem számítottak: meglátták őket, amint kijöttek az erdőből. Az első nyom lehet ez, amely könnyen a kémelhárítók kezére juttathatja őket. Egy pillanatra it- villant rajta a gondolat: esetleg meg kellene semmisíteni az őrt. Ez igen könnyű is lenne. Ott áll egészen közel hozzájuk, arcát jól ki lehet venni a sötétben. Egy mozdulat és... Nem, nem lehet. Nem tudnák hová elrejteni a holttestet. S ha még sikerülne !» elrejteni, keresni kezdenék * katonák 1963. március 13. (Folytatjuk)
