Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-12 / 59. szám

Nagy tüntetés Dasnaszkiiszban J J A B B JELENTÉSEK SZÍRIÁBÓL Ügy W tartózta naköt i megalaí ben a rancsno Kudzj ben va nem es figyelők Kozzák kel, arr nem ' Azamm tartott : tag jaáva Kairó talált, 1 many 1 ség és az EAI olyan á visszaté vagy D. Egyipta tartott állításéi Han Szöul A óé lame He: javai li földi és jét. A többnet beosztás badsere A hí taszs; mutat hónapj i Kyu; hírügynökségek közié« zerint vasárnap Da- m&szkt oan, Szíria fővárosá­ban n. arányú tüntetés zaj­lott le török nagykövetség épület« lőtt Mint ismeretes, a na övetségen keresett mened. et a hatalmától meg- foßztot Azem, volt minisz- terelnc Vasárnap este 3000 nasszei ta tüntető vonult az épület é és kövekkel dobál­ta me? i nagykövetséget A ti tetők később cso­porti -a szakadoztak szét, végi? múltak a város utcái uasszerbarát jel­szavi it kiáltoztak, köve­teltél az Egyiptommal korái an fennálló unió elyreállitását. A ti s különböző részem ezzel t időben még tíz tün­tetés a lőtt" lé. ' Á~ pénteki puccs i ilyen nagyarányú tömegű ^mozdulás még nem volt. A tüntetések egybeestek azzal, >gy a kormány va­sárnap eggel hattól délután hatig i gszűntette a kijárási tilalma­A vá s egy pontján majd­nem ö «csapásra került sor nasszer ák és balodali tün­tetők b ött A katonaság be- avatkoa t és riasztó lövések­kel szé izlatta a tömeget Az A elmondja, hogy nagy számba tüntettek a kommu­nisták, alamint Akran Hau- raninak a Baath Pártból ko­rábban ivált, erősen baloldali csoporti ílás vezetőjének hí­vei is. A sz al hatóságok haj­szát idítottak Hanrani kézre ritésére, s paran­csot tak ki a vezető komn listák letartóztatá­sára is. Ügy hi k, hogy le akarják tartózta i Bdzri volt tábor­nokot i aki az Egyiptommal megalal ott unió előtt Idői­be® a íriai hadsereg pa- rancsno volt. Kudzj mit elnök háziőriaet- ben va de a hírek szerint nem es X bíntódása. A meg­figyelők ezt összefüggésbe hozzák sokkal az értesülések­kel, arr lyek szerint Küzdi nem - At jó viszonyban Azemm , de jó kapcsolatokat tartott : \im a hadsereg vezető tagjaivá Kairó an lelkes visszhangra falált, 1 így az új Szíriái kor­mány 1 let tett az arab egy­ség és iolidaritás mellett, de az EAI -ban nem táplálnak olyan á rándokat, hogy Szíria visszaté a n asszerizmushoiz, vagy D. naszkusz töreksrik az Egyiptoc mai korábban fenn­tartott ílami egység helyre­áll ításár . Kairói politikai megfigyelők két fejleményt tartanak lehetségesnek:” 1. a pán-arab egységről szóló jel­szavak függönye mögött szo­ros kétoldalú kapcsolat ko­vácsol ódik ki Bagdad és Da­maszkusz között, ami alapjául szolgálhat egy szírtai—iraiki föderációnak; 2. az EAK, Al­géria, Irak, Szíria és Jemen eszmei koalícióra lép egymás­sal és a fontos politikai kér­désekben egységes irányvona­lat követ Egy ilyen koalícióban Nasszer kétségtelenül fon­tos tényező lesz, de egyál­talán nem lesz politikailag egyeduralkodó. Egyenjogú félként el kell fo­gadnia az iraki és szíri ai Baath Pártot és az algériai FLN-t. Ezt meg kell tennie’ ha nem akarja, hogy az arab­keleten Egyiptom kárára fog­jon össze Szíria és Irak. Az ötös koalíció eszköze az Arab Liga lenne. il régi láncok helyett álak I Pravda az Egyesült Államok afrikai politikájáról A Pravda hétfőj száma közli rifcaiakat. szemleírójának, Viktor Ma- Cikke végén » Majevszkij jevszkijnak cikkét az Egye- megállapítja, hogy az ameri- sült Államok afrikai koloni- kaiak ezrei utaznak hajón és alista politikájáról. A cikkíró repülőgépen Afrikába, főkép- megállapítja, hogy az Egye- pen különböző minisztériumok sült Államok, miközben igyek- megbízásából. Ezek az ameri- szik az afrikaiak rokonszea- kaiak bőven el vannak látva vét elnyerni, ügyetlen kísérte- dollárokkal, szentbeszédekkel, tekét tesz arra, hogy elválasz- robbanószerekkel, ígéretekkel sza magát a kolonializmus és rágalmakkal. Az afrikaiak Afrikában elkövetett bűnei- számára új rabláncot hoznak, tői. Ugyanakkor azonban az az afrikaiaknak házhoz akar- amerikai gyarmatosítók össze ják szállítani a rabságot vannak kapcsolódva a nyugat- Azonban Afrika nem európai gyarmatosítókkal. Az azért vetette el az egyjk amerikai monopóliumok az láncot, hogy egy másikat angol, francia, belga monopó- engedjen magára eröltet­Ijstákkal szoros szövetségben ni. évtizedeken át rabolták és Afrika folytatja harcát a szá­rából; ák ma is Afrika kin- badságért ép az egész világ cseit, Libéria érceit és káu- haladó erői határozottan tá- csukját Dél-Afrika urániu- riogatják ezt a harcot, mát, Nyugat-Afrika bauxitját, És?ak-Afrika ólmát és cinkjét, Kongó rezét. Délnyugat-Afrika ónját Ennek következtében mesés haszonra tettek szert az amerikai vállala­tok, amelyek ugyanolyan, sőt még nagyobb könyör­telenséggel járták el, mint a nyugat-európai orszá­gokból Afrikába érkező el­nyomók. Majevszkij ezután rámutat arra, hogy az amerikai gyar­matosítók saját önző céljaikra akarják kihasználni az afrikai népek egységre irányuló tö­rekvéseit. Az afrikai országok olyan „egyesülését” támogatják amely megkönnyítené az ina perialista monopóliumoknak Afrika kiszipolyozását Az amerikai imperializmus Afrikában ugyanazokat a fegyvereket vonultatja fel, mint Latin-Amerikában: a népellenes összeesküvé­seket, a megvesztegetést, politikai gyilkosságokat felkeléseket a nem kívá­natos afrikai vezetők meg­buktatása céljából. Mindez komolyan fenyegeti az a,f­Jöajmuj t £#uLr t: eézkete&zi a hatalomért Dél-Koreában (TASZSZ): koreai hatóságok ál- ís összeesküvés vád- aitóztatták á száraz- a légierők húsz tiszt- etartóztatottak közül azelőtt igen magas volt a dél-koreai ben — jelenti a UPI. «1 kapcsolatban a kommen tátora rá- K>gy már harmadik tart Dél-Koreában a meglehetősen éles politikai válság, amelyet a hatalomért folytatott harc idézett elő. Ahogyan közeledik az „elnök” és a nemzetgyűlés megválasz­tásénak- ideje, ez a harc egy­re fokozódik. Nyilvánvalóan ezt tükrözi a most letartóz­tatott tiszteknek az az újabb kísérlete, hogy — mint az amerikai hírügynökség meg­állapítja — „megakadályozza a katonai vezetés polgárival való felváltását.” Ré eletek Bidault nyugat-németországi rejtekhelyének felfedezéséről Georges Bidault volt fran- tézkedést fenn is tartják ad- cia miniszterelnök, az OAS dig, amíg el nem döntik a rendőrileg körözött vezetője, menedékjogra vonatkozó ké- akit a nyugatnémet rendőri rését Ismeretes, hogy Bidault nyomozás vasárnap kora reg- ebben az ügyben pénteken és gél fedezett fel Steinebach- vasárnap is levelet intézett ban, egy Münchentől körül- Adenauer kancellárhoz, ha­belül 40 kilométerre délnyu- bár — az AP szerint — hiva- gatra fekvő bajor faluban, talos bonni körökben kijeien- jelenleg rendőri őrizet alatt tették, hogy nincs tudomásuk van lakásán. ilyen levélről. Heinrich Junker bajor tar- A steinebachi házban, amely tományi belügyminiszter va- Heinz von Nouhuys holland sái-nap egy hirtelen összehi- író tulajdona, a knrlsruhai vott sajtóértekezleten Műn- ügyészség egyik ügyésze vá­dién hen bejelentette, hogy sámap kihallgatta Bidault-t. „bizalmas közlést” kaptak Junker az sajtóértekezleten Bidault hollétéről, s ennek elmondotta, hogy a Bidault alapján találták meg A nyomo- ellen emelt vádak politikai zók felszólítására Bidault azon- jellegűek, s ilyen esetben a nal elárulta kilétét, s bemutatta nemzetközi jog alapján nem útlevelét. A miniszter hozzá- adnák őt ki Franciaországnak, tette, hogy Bidault maga képt még ha epe vxxnatkozó kérés rendőri őrizetet, s ezt az a»- elhangoznék is. Miit idén Washington, (MTI): A Fe­hér Ház szóvivője vasárnap Washingtonban bejelentette, hogy Kennedy amerikai el­nök június második felébén Olaszországba és Nyugat-Né- metországba látogat. A szóvi­vő nem közölte a látogatás pontos dátumát. Moszkva. (TASZSZ): And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki a norvég és a dán kormány meghívására hivatalos látogatást tett a két északi országban, vasárnap hazaérkezett Moszkvába. Párizs, (DPA, Reuter, AFF): Hétfőn hajnalban a Párizs melletti Ivry erődjében kivé­gezték Jean-Marie Bastien- Thiry-t, akit egy héttel ez­előtt két társával együtt ha­lálra ítéltek a Petit-Clamart-i De Gaulle-el lenep merénylet­ben való részvétel miatt. A kivégzés hírét a francia rádió a reggeli órákban kö­zölte. Helsinki, (MTI): Finnország 1963. április 30-tól kezdve az EFTA-országokból és a Szov­jetunióból származó árucikjcek behozatali vámját további 10 százalékkal csökkenti. A legfőbb hatalom termé­szetesen a finánotőke, elsősor­ban már említett Societé Ge­nerale óriásbank kezében volt. Az Union Miniére valamennyi elnöke név szerint Bayence báró, Paul Guillet, Jean Ja- deau, valamint Gaston Blaise — kivétel nélkül a Societé Generate igazgatóságának tag­ja volt Az elnökön kívül hattagú vezetőtestület kormányozta ért a birodalomnyi trösztöt. Közülük négyet a belga állam delegált, a többször említett összefonódás tehát kölcsönös volt. S ez az összefonódás min­den esztendőben nehéz millió­kat hozott a cégnek. Egy pél­da: Hála az állami hivatalno­kok „rokonszenvgnek”, 1914- ben annak a vasútvonalnak az építésére, amely egyedül és kizárólag az Union Miniére érdekeit szolgálta, a Belga Ki­rályság a belga adófizetők pénzéből hetvenmillió arany­frankot adott — és csak tizet maga a vállalat. Ezekután térjünk vissza rö­viden arra a „szociálpolitiká­ra”, amellyel az Union Minié­re ideológusai oly sokszor büszkélkedtek. Sok szó esett például az iskolahálózatról. Kell-e mondanunk, hogy a dzsungelból jött néger kevés­bé alkalmas az igényesebb ipari szakmunkára, mint az elemi fokon már kiképzett néger? A már idézett főorvos, dr. Motoul erről így ír: „Vállalatunk iskoláinak az a feladata, hogy a munkások gyermekeiben elültesse azo­kat az alapfogalmakat, ame­lyek segítségévei jő munkások Válnak belőlük... Oktatásunk­nak meg kell akad^lverri 1 hogy maga az iskolázás a gyermekekben - és szülőkben bizonyos illúziókat keltsen és hogy később a tanulók csaló­dott, deklasszált elemekké vál­janak Ezért már tizedik élet­évüktől kezdve fizikai munká­ra kell oktatni a gyerekeket” — hangzik a Motoul-jelentés, á harmincharmadik oldalon. „A RÉZKERESZT KIS ÉNEKESEI* A vállalat szolgalaténak szellemében „nevelte” a benn­szülötteket az iskolán kívül a klub-, az egyházi, és a cser­készétet is. A gyerekeket ko­rán kézbe vette a cég által fi­zetett tanítók vezette cserkész- csapat, amelynek harsonás gyűlésein a fehér ember fel­sőbbrendű jóságát és ennél is sokkal konkrétabban az Union Miniére igazgatóságának atyai gondoskodását dicsérték. Az ő dicsőségüket zengték a kis cserkészek énekkarai, hivata­los nevükön „a rézkereszt kis énekeseinek kórusai.” Ennek a paternalista atyai gondoskodásnak a lényegét plasztikusan fogalmazta meg az Union Miniére egyik igazr gatójg. aki kijelentette: „A tu­datlanság. a betegség, a pri- -rH.ívréa elsősorban vállala­tunknak okoz kárt” Ez meg­magyarázza a Katanga-szeríe elterjedt szinte szállojgeszerű közmondást: „Nálunk a néger az Union Miniére bölcsőjében születik és az Union Miniére papja temeti el.” A tröszt fantasztikus mér­tékben avatkozott dolgozói magánéletébe, kprlátfaq joggal szabályozta mozgási szabad­ságukat. Dr. Motoul jelentése például büszkén állapítja meg. hogy a „vállalatvezető­ség az utóbbi időben mind gyorsabban intézi el, hogy á munkások feleségei megkapjak az engedélyt (!) vidéken maradt hozzátartozóik meglátogatásá­ra. ,, EGYETLEN ORVOST SEM~. Pierre Vigny belga gyar­matügyi miniszter így fogal­mazta meg, hogy az oktatás mennyire csak az eiemi szak- képzettség elsajátításáig terjed ki: „Az iparosítás fejlesztését egyrészt a munkaerő mennyi­ségi hiánya, másrészt az elemi szakképzettség hiánya nehezí­ti. Ezért (!) képeznünk kell a kongóiakat.” Mindez nem akadályozta meg a belga sajtót abban, hogy dicshimnuszokat zengjen a két kongói egyetemről. Az igazság a következő volt. Va­lóban volt egy egyházi egye­tem Leopoldville mellett Ki- moenziben és egy állami Éli- sabethvilleben. Pierre Joie és Resine Levaine belga írók viszont így vélekedtek erről: „Ezek sokkal inkább a külföld megnyugtatására, mint a kon­gói káderek képzésére szolgál­tak. 1960. június 30-án össze­sen mintegy féltucat végzett bennszülött egyetemi hallgató volt Kongóban, ezek is’ dip­lomaták, pszichológusok, szo­ciológusok. De a belga ható­ságok egyetlen orvost, egyet­len mérnököt és egyetlen jo­gászt sem képeztek ki.” A feldicsért egészségügyi hálózattal is az volt a hely­zet, az Union Miniére meglet­te, amit legközvetlenebb érde­kei diktáltak, de egy jottá­nyival sem többet. Az álom­kor Kongó részein a lakosság kilenctizedét pusztította el. A huszas években ennek a ször­nyű betegségnek eset áldoza­tul ’ a Kongó folyó mellett hú­zódó terület lélekszámúnak ötven százaléka. Egy összehasonlítás azt is elárulja, npgy a belga ura­lom alatt ez egészségügyi helyset sek tgkjpt^tbep rom­lott az.országban. £gy 1924-fi* jelentés a gyarmatügyi mi- nisztéijumh'oz ugyanis így hangzik: „Kongó legnagyobb rész én szerencsére pepii beteg­ség és tüdőbaj nem létezik. Egy 1947-jien (rótt jelen l és viszont ezt mondja: „Ä ható­ságokat növekvő aggodalom­mal töltik el a tüdővész és a nemi betegségek méretei.” ÉHBÉR.. A rnáscKjik világháború után egy belga szenátus misz- szió ezt jelentette: „A lepra az álomkor, a maláriatováiüWa is halálos korbácsként sújt lg afrikai birtokainkon.” 1953-b.Sip egy másik jelentés: ..Malaria? val szinte valamennyi kongói la’kgs többé-kevésbé rppgfer? tőzödött A rendszeres lázrah^- mok lehetetlenné teszik az in­tenzívebb munkát és ez ereztetj hatását a mezőgazdaságban is. Egyrészt elégtelen élelmezés, legyengült szervezet, másrészt éz a legyeraült szervezet mint a betegségek könnyű prédája — ez az a bűvös kör, amely a kongói egészségügyi állapo­tokat jellemzi.” A liégei egyetem professzo­ra, dr. Brüll ezt jelentette:'A tüdővész gyorsan terjed az elégtelenül táplálkozó lakos­ság soraiban.” Egy másik pro­fesszor, dr. M. Dubuisson je­lentése: „Sok bennszülött vi­szonylag köür.yű betegségébe is belehal, mert nem részesül a legelemibb orvosi ellátás­ban sem. A gyermekhalandó­ság katasztrofális méreteket ölt.” Az életszínvonalról szóló belga szabvány-legendákkal pedig állítsuk szembe Rick- mann kormányzó 1937-ből származott jelentését: „Saj? nos, ma még az átlagos kon­gói munkás fizetését éhbérnek lehet minősíteni.” Az Union Miniére még ma is — iskolarendszere nagyobb dicsőségére — három rqun- káskategóriát különböztet meg. 1. Közönséges bennszü­lött munkaerő. 2. Különleges bennszülött munkaerő. 3. Ci­vilizált bennszülött munkaerő. De még a maroknyi számú har­madik kategória, tehát a „civilizált bennszülött mun­kaerő” is sokkal kevesebb bért kapott, mint a legtudat­lanabb fehér segédmunkás: EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Az alábbi táblázatból nem­csak az derül ki, hogy a „fel­világosult” Union Miniére mindmáig a legkeményebb faji politikát folytatja, hanem az is, hogy a mámmut-tröszt mammut jövedelmének leg­főbb tényezője az első pilla­nattól kezdve Katanga mér­hetetlen természeti gazdag­ságán kívül a katangai mun­kaerő hihetetlen olcsósága va­gyis gátlástalan kizsákmányo­lása volj; és maradt neger munkások Ev száma jövedelműk millió ar.-frankiban fehér munkások száma jövedelmük millió ar.-frankba» 1950 962 009 5180 1954 1 240 000 10960 1958 1 102 270 14100 Tehát a néger és a fehér munkás átlagjövedelme közötti arány 1950-ben hozzávetőleg 1:65, 1954-ben 1:40, 1958-ban 1:35. F. Basy „a kongói gazdasá­gi étet struktúrájának prob­lémái” című könyvében így ír: „Ha egy munkás naponta 16 077 5650 32 000 10070 29 689 12990 öt franknál kevesebbe kér® (márpedig nem egyszer egy- frankba került) a kapa és a csákápy 'S luxuscikk. Ol­csóbb új munkásokat szerződ­tetni mint jobb felszeneiért adni a már dolgozóknak..." Következik: A vihar meg­érkezett. Huszonhat halálos ítélet Irakban A Life karikatúrája Joseph Kennedyről: sakktábláján a legkülönbözőbb üzleteket jelző figurák jól megférnek a szamárral, a demokrata párt jelvényével. A Reuter és az AP bagda­di jelentése szerint egy iraki S tatári ál is bíróság vasárnap 26 halálos ítéleteit mondott ki olyan katonai, illetve pol­gári személyekre, akik a vád szerint ellenálltak a Kasszem elnök rendszerét megdöntő katonai felkelés­nek. Huszonöt katonát golyó általi, egy polgári személyt pedig kötél általi halálra ítélték, két vádlott húsz, il­letve ötévi börtönbüntetést kapott. A vád szerint Madzs'd Zhan és Szala Dzsarail had­nagyok ,a kommunista párt utasítására elfoglalták a Szaad katonai tábor lőszer­raktárát és a fegyvereket kommunisták között osztották szét.” A bíróság az akció összes részt vevőjét, köztük tizenöt sorkatonát, halálra ítélte. A vasárnapi és hétfői len­gyel lapok a legnagyobb fel­háborodás hangján írnak ar­ról, hogy Bagdadban kivé­gezték a kommunista párt főtitkárát és a párt másik két vezetőjét, A lapok egy­öntetűen gyilkosságnak, a haladás, a demokrácia, as emberiesség és az iraki nép létérdekei éllen biin cselek­ménynek nevezik a tragikus eseményt. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents