Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Kinevezlek az új szíríai kormányt Hírek a sziriai államcsínyről 'JúcLwiat J^tdrt: Pamaszkusz, (MTI): A nyugati hírügynökségek Jelentése szerint a sziriai ál­lamcsínyt végrehajtó úgyne­vezett „forradalmi parancs­nokság nemzeti tanácsa” meg­alakította az ország új kor­mányát. Az új kormány miniszter- elnökévé és külügyminisz­terévé Szalab Bitart, a Szíriái Baatn Párt veze­tőjét neveztek ki. Szalah, Bitar Szíria és Egyip­tom uniója idején az Egyesült Arab Köztársaság művelődés- ügyi minisztere volt. 1959-ben azonban a kormány három baathista tagjával együtt be­nyújtotta lemondását. A Reuter és az AP szerint Abdel Kader Hatem, az Egye­sült Arab Köztársaság állam- minisztere közleményt adott ki. A közlemény7hangoztatja, a kormány értesült arról, hogy „a sziriai határ mentén cl lent orr ad al már csapat­összevonásokat hajtottak végre.” Az államminiszter bejelenti; hogy riadókészültségibe he­lyezték az Egyesült Arab Köz­társaság hadseregét és felújít­ja a szfriai államcsíny végre­hajtóinak pénteken tett ka­tonai segítségajánlatot. A Szíriából érkező jelen­tések szerint az országban 25 politikai személyiséget vettek őrizetbe. A letar­tóztatottak között van Kudzi, a volt kormány el­nöke, és Zahreddin tábor­nok, volt hadügyminiszter is. Szíriában egyébként meg­hosszabbították a kijárási ti­lalmat a „nemzeti tanács” új rendelete értelmében a lakos­ságnak délután 4 órától dél­előtt 10 óráig nem szabad el­hagynia lakhelyét. A korábbi kijárási tilalom délután két órától reggel hat óráig terjedt A damaszkuszi rádió pén­teken este bejelentette, hogy három kivételével betiltották valamennyi sziriai lap nyom-' tatását. Tilos a röplapok és röpcédulák terjesztése is. A Reuter szerint Aflak, a Szíriái Baath Párt főtitkára Beirutból visszatért Szíriába. Aflak a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy a pénteki államcsíny „a sziriai forradalom első ré­szét jelenti”. Aflak azt is hangoztatta, hogy „hason­lóság mutatkozik ,.a szi­riai események és a feb­ruári iraki államcsíny kö­zött. A legújabb jelentések sze­rint Irak és az Egyesült Arab Köztársaság elismerte a Sza- lah Bitar vezette új sziriai kormányt. Kétszázezer francia bányász sztrájkol •— Rettenetes hideg van itt Jean! — Csodálkozom, hisz a bányászok alaposan befő főttek! (Endrődi István rajza.) Az amerikaiak mérgezőanyagokat használnak a dél-vietnami háborúban Moszkva, (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja, nem­zetközi katonai szemléjében arról ír, hogy az amerikai intervenciósok Dél-Vietnam­ban mérgező vegyi anyagokat alkalmaznak. Vaszilij Pusz- tov első osztályú kapitány és Vlagyimir Poljamszkij őrnagy, a cikk írói megállapítják, hogy bár Washingtonban hall­gatnak a tényekről, alattom- ban kezüket dörzsölik, mert a dél-vietnami asszonyok és gyerekek halálos fájdalmai az amerikai fojtógázok haté­konyságáról tanúskodnak. A lap megállapítja, hogy az 1925-ös genfi jegyzőkönyv tiltja vegyi fegyverek alkal­mazását Az sem ad felmen­tést, hogy most „csak” gyar­mati háborúban használják fel ezeket, mert senki sem biztosíthatja', hogy nem vál­nak egy idő múlva más or­szágok népei is az effajta fegyverek áldozatává. Még az amerikai sajtó sem titkolja, hogy a Pentagon a tömeges kipróbálás lehetőségének fi­gyelembe vételével dolgoztat­ja ki a mérgező harci eszkö­zöket. A bsnmitolderi NATO- támaszponton „véletlenül“ elmaradt egv ráké aiövedék ieirobbanása Bonn, (Reuter): Könnyen végzetessé váló szerencsétlenség színhelye le­hetett volna a nyugat-német­országi Baumhol derben lévő NATO katonai gyakorlótelep, ahol az amerikai tüzérség atom-rakétalövedékeiket állo­másoztak Az amerikai 32. tűzéregy- ség parancsnokságának pén­teken kiadott közleménye sem cáfolja, hogy a gyakor­lóterepen kedden egy Nike- a'jax rakétalövedék, amely­ben szerelömun kát végeztek, „véletlenül” elhagyta Indító állásét, majd beleütközött az állás köré épített védőfalba. A hivatalos közlés szerint a rakétában atomtöltet helyett csupán hagyományos rebba- nótöltet volt beszerelve, de a rakéta nem robbant fel. Reuter-jelentés szerint a mintegy húsz méter magasba emelkedett rakétalövedék szertehullott darabjait 40 mé­teres körzetben szedték ösz- sze. cé&Ueze&'zb bUodolma Csőmbe szülőföldje, Katan­ga, Kongó magasan legértéke­sebb tartománya. Területe óriási, nagyobb mint Francia- ország. Ennek a területnek mindmáig korlátlan ura az Union Miniére nevű, elsősor­ban belga részvénytársaság. A katangai bevételek nyolc­van százaléka az Union Mi- niéretől származik. A vállalat huszonnégyezer négert és ezerhatszáz fehért foglalkoz­tat, de közvetve legalább száz­ezer bennszülött és nyolcezer fehér kenyere függ tőle. Ez a cég adja az egész világ réz- termelésének 8, kobalt ter­melésének 60 százalékát. Az Union Miniére olyan területek felett rer) lelkezik Katangá- ban, korlátlan koncesszióval, amelyek nagysága meghalad­ja egész Belgium és Luxem­burg területét. 1961-ben csak adók és osztalékok formájá­ban 52 millió dollárt adott az igazgatóság Csombenak. Ez a cég produkálja egész Katan­ga elektromos áramát. A ré­zen és a kobalton kivül a legkülönbözőbb bányászati termékekkel. kadrniummal, cinkkel, különböző príma ér­cekkel, ezüsttel, arannyal és nem utolsó sorban uránium­mal foglalkozik Főhadiszállá­sa természetesen Brüsszelben van, a Société Generale nevű óriási pénzintézet központjá­ban. Elsősorban ennek a mam- muttrösztnek a működése nyo­mán nevezték oly szívesen a belgák egész Kongót és főleg Katangát „mintagyarmatnak” — vagyis olyan kolóniának, A francia községi fanácsok kommunista nőtagfainak faiáSkozóia Jacques Duelos des*étle Párizs, (TASZSZ): ratikus erői egységes mozgal­mat alakítanak ki a degaul- A Francia Kommunista Párt leista hatóságokkal szemben. Központi Bizottságának kezde- Hangoztatta, hogy a komimu- ményezésére. pénteken este a nisták, szocialisták és a „Mutualité”-ben, az egyik köztársaság más hívei ma már legnagyobb párizsi gyűlésié- sokkal kevesebb nehézséggel remben került sor a francia találkoznak, amikor a közös községi tanácsok kommunista ...... . __„ . nőtagjainak találkozójára, hjjrera egyesülni kivannak. A amelyen Franciaország vala- világnézet . különbözőségé el- mennyi megyéjéből mintegy lenére ma már minden lehe- 400 nőküldött vett részt. tőség megvan arra, hogy egy­Az egybegyűltek előtt Ja- ségesen lépjünk fel a közös cques Duelos, a FKP Politikai piaccal, a NATO-val szemben, Bizottságának tagja, a Köz- a béke megvédéséért és a le- ponti Bizottság első titkára szereléséért, mondott beszédet. Duelos el- Beszéde végén Jacques Duc- ítélte a francia kormány poü- los rámutatott arra, hogy csak tikáját. amely csorbítja az ön- a dolgozók együttes erőfesz: té- kormányzatá szervek jogait. sével lehet fenntartani az Duelos a továbbiakban igazi demokráciát és a jobb hangoztatta, hogy a munkás- jövő felé vezető útra irányí- sᣠés az ország más demok- tani Franciaországot. aiiol példás rend és nyugalom uralkodik, ahol az évtizedek óta kialakult rendet nem ve­szélyezteti az elégedetlenség, magyarul nemzeti felszaba­dulás vihara. Milyen volt ez a rend? Az Union Miniére vezetői „pa- ternalizmusnak” nevezték. Ezt kissé szabadon valahogy úgy fordíthatnánk: „atyáskodás”. Valóban, a világ felé ez volt az a fogalom, amelyet a tröszt vezetői a bennszülöttekkel va­ló egész viszonyukkal kap­csolatban mutatni igyekeztek. DR. MOTOUL JELENTÉSE A „patemalizmus” lényegét plasztikusan fogalmazta meg dr. Mólóul, az Union Miniére főorvosa, aki 1946-ban a Bel­ga Királyi Gyarmatügyi Mi­nisztériumhoz szóló jelenté­sében a következő elvi megál­lapítást tette: „Sohasem szabad elfeled­nünk, hogy a' négerek — gyermekek Néznek, hallgat­nak, érzékelnek, utánoznak... Énnek megfelelően kell bán­nunk velük”. Egy biztos: dr. Motoulék igazán mindent megtettek, hogy a négerek „gyermekek” is maradjanak. A belga kapitalizmus köz­gazdászai és szociológusai nern egyszer büszkélkedtek az Union Miniére patemalizmus szociális intézkedéseivel. Vol­tak ilyenek? Viszonylag két­ségtelenül. 1925-ben például a munkások halandósági arányszáma 39 ezrelék, 1940- ben pedig már csak 5 ezre­lék. Ez viszont a munkaerő­ben szegény Katangában mér­hetetlenül fontos volt a válla­latnak. Hiszen ne feledjük: ahhoz, hogy a Societé Genera­le által képviselt tőkének Ka­tangában meg legyen a maga mammutbaszna. nem keveseb­bet kellett elérni, minthogy a primitív, dzsungel élethez szokott bennszülötteket rend­szeres ipari munkára kénysze­rítsék. ahogy ezt nevezték „stabilizálják a munkerőt”. KORBÁCS HELYETT... A táborozás módszereiről fentebb már szóltunk. A tobor­zottakat a* Union Miniére táborokba zárta. Ezek később hatalmas településekké, majd szabályos városokká nőttek. A legnagyobb Union Miníére- településen több mint hatvan­ezer ember él. Minden esz­közzel igyekeztek odahatni, hogy stabil munkásgárda ala­kuljon ki. A zömmel írástu­datlan munkások közül 1928- ban a létszám 45 százaléka „írt alá” hároméves szerző­dést. 1929-ben 05, 1930-ban 93, 1931-ben 98 százalék. Mint lát­juk, 1931-ben érte el az Union Miniére, hogy települései va­lóban állandósultak. Ismételjük, a bánásmód sok tekintetben kulturáltabb volt, mint Kongó más részein, a kisebb cápák nem engedhet­ték meg maguknak a pater- 1 nalizmus luxusát és nem is A ködös Albionban volt olyan égető szükségük a „stabil munkaerőre.” Az Union Miniére telepein pél­dául már aránylag régen meg­szűnt a korbácsolás. Miért ne szűnt volna meg? Az erőszak­kal bérmunkássá tett, tehát más életformára kényszerűéit bennszülöttek kordában tartá­sára éppen elég más eszköz állt rendelkezésre. Fizetéscsök­kentés, az előléptetés megvo­nása, pénzbüntetés, stb. Az Union Miniére gigászi rendszere a településekre épült. A belgák saját társa­dalmuk képére, a rangtagozó­dás hierarchikus rendszerét vezették be. Igyekeztek olyan légkört kialakítani, hogy a munkások vakon engedelmes­kedjenek a csoportvezetőknek, azaz egység vezetőjének és Így tovább, egészen a vezér- igazgatóságig. „A szilárd hely­zet — írta dr. Motoul — nem tartható fenn. ha a munkások körében nem ma­rad érintetten a vezetők, ezen keresztül Belgium te­kintélye.” Belgium tekintélye... Az Union Miniére példáján lenet a legszemléletesebben tanul­mányozni, mennyire összefo­nódott Katangában és egész Kongóban a magántőke ural­ma a gyarmattartó államhata­lom uralmával. Ennek a sok közül egyik látható jele az Volt, hogy a vállalat kifizető pénztárai mellett ott voltok az állami adóbeszerző pénztá­rak... RENDŐRSÉG — TÜZÉRSÉGGEL Ez az összefonódás már ak­kor mégHrzdődött Ka tan só­ban, amikor a belgák 189!- ben 4600 parcellára osztották a tartomány területét. EgV- egy parcella mintegy 120 négyzetkilométer nagyságú volt. A tulajdonjog megosz­lása: két parcella volt a bel­ga államé, egy az Union Mi- niereé. Az igazságos elosztás során érdekes módon aria sem az Union Miniére, sem a belga állam hivatalnokai nem gondoltak, hogy a katan- gaiaknak is kellene juttatni egy-két katangai parcellát... Az összefonódás egy másik * jó példája: 1900 december 6-án egy királyi dekrétum fel­jogosítja az Union Miniéret, hogy tüzérséggel is ellátott rendőrséget tartson. Egy má­sik dekrétum, az udvar által kinevezett főbiztosra bízza a mammut-társaság legfőbb el­lenőrzését. Ezt a biztost soha nem nevezték ki. A társaság ellenőrzését elvégezte — ma­ma a társaság... Még egy példa az összefonó­dásra: a katangai tartomány első „alkotmányának” kidol­gozásával már az Union Mi­niére emberét bízták meg. így aztán rendkívül meglepő, hogy a tartomány területen csaknem minden bányát ez a vállalat kapott meg — 1990-ig. Az alaptőke ekkor tízmillió aranyfrank volt és százezer részvényt adtuk ki. Hogy te­remtették elő ezt az alapot” Ügy — és ez ismét bizonyítok az államhatalom és a magán­tőke felismerhetetlen össze­fonódására — hogy maga a király, II. Lipót 1906-ban sze­mélyesen járt közben a Socie- té Generale nevű óriás bank­nál, szálljon be a katangai üzletbe. Hoev az üzlet nem bizonvult rossznak, arra jel­lemzők a cég 1960-as pénzügyi adatai. Ezek szerint az, akkor tíz­milliós tőke már meghaladta a nyolcmilliárd aranyfrankot, a részvények száma 315 675, a nagyobb értékű kötelezvénye­ké pedig 09 C93 volt. A legutolsó évtizedben a cég tiszta nyeresége évi 2.5 és 4,5 milliárd aranyfrank kö­zött váltakozott és összesen meghaladta a harmincegymil- liárd frankot. Macmillan: — Gyanús ez a pasi nekem, azt hiszem a tárcámra pályázik!! Endrődi István rajza Következik: porsó. Bölcső és ko­1963. március 10. A Guatemala harcol A Pravda cikke a márciusi események évfordulóján egyelőre nem tudta megdönte- ni Ydigoras kormányát, de a diktátor felismerte, hogy az imperialistákon és a hadsereg szuronyain kívül szinte senki­re sem támaszkodhat A kubai nép példája a jö­vő világos távalatait tárja népünk élé — folytatódik a cikk. Ezért nem véletlen, hogy Ydigoras Fuentes vált a Kuba-ellenes agresszív ter­veket szövő észak-amerikai imperialisták legfőbb bűntár­sává. Azon sem lehet csodál­kozni, hogy a karib-tengeri válság idején a guatemalai diktátor odaadta országát a Kuba-ellenes agresszió tá­maszpontjai számára. A gua­temalai nép mai mozgalma új szakasz kezdetét jelöli a de­mokráciáért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért és a békéért folyó küzdelemben; kezdetét jelenti a még hatá­rozottabb guatemalai forradal­mi mozgalomnak. Moszkva, (MTI): A Pravda közli Jósé Ma- fiuel Fortuni-nak, a Guate- nalai Munkapárt Központi Bizottsága tagjának cikkét, amelyben összefoglalja a gua- emalai hazafiak harcának ed­digi eseményeit. Rámutat, logy 1954-ben. amikor az Egyesült Államok irányította aérencek betörtek az ország­sa és megdöntötték Jacobo fVrbenz forradalmi kormá- íyát, Guatemala az ameri­kai imperializmustól függő íelyzetbe került. Noha a ki­zsákmányoló osztályok igye­keznek megőrizni az ország Eél feudális rendszerét, a ka­pitalizmus fejlődik, s ezzel együtt növekszik és fokozza harci tapasztalatait a proleta­riátus is. Tavaly februárban a had­sereg soraiban szervezkedő fi­atal hazafiak létrehozták a „november 13” partizáncso­portot Morales városkában az United Fruit Company hitbi- zományának kellős közepén felkelés tört ki, a hazafiak né­hány eredményes csatát vív­tak a kormánycsapatokkal, majd a Sierra de las Minas hegyeibe vonultak. Március közepén fegyveres harcba kez­dett az október 20. nevű par­tizáncsoport is, azonban ez a kísérlet kudarcba fulladt. A nép úrrá lett Guatemala fő­városának utcáin márciusban és áprilisban, barikádokat emelt, az egyetem környékén lövészárkokat ásott és nagy erejű rendőralakulatok táma­dásait verte vissza. Ydigoras Fuentes reakciós imperialista­barát kormánya közvetlen vé­széi vbe került. E mozgalom lelke a diákság volt — folytatódik Fortuni cikke. A diákokhoz azonnal csatlakoztak a dolgozók leg­szervezettebb rétegei: a vasu­tasok. Puerto Barrios kikötő­munkásai a fővárosi törvény- hatósági tisztviselők, a peda­gógusok, a szakszervezetek. Részben sikerült megvalósíta­ni az általános politikai sztrájkot. A népi mozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents