Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Tehervonat Záhony felől.

Hammel József

véli.) Az Európai Közös Piacot v all ami vei kevesebben tudták meghatározni. Tudták, ki a Központi Bizottság titkára, — bár a titkárait már kevésbé ismerik és meg tudták nevezni megyénk politikai, államhatalmi szerveinek vezetőit. Az utolsó, — tizedik — kérdés így hangzott: „Ismertesse a felszabadulás utáni ifjúsági szervezeteket a KISZ megalakulásáig”. Eredmény? A rossz választ adó nyolc diák egyike-másika még az MHK-t a KIOSZT-t, a MEDOSZ-t és az MHS-t is ide sorolta. A többiek a történelmi időrendnek megfelelően sorolták fel az egykori ifjúsági szervezeteket.

Több, mint humán ismeret

Helytelen volna e kérdés- csoport alapján általános érvényű megállapításokat, tenni. Mégis, ebben az esetben — zömmel közepes tanulóról van szó! — kimondhatjuk: nem rossz a mérleg. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumból olyan fiatalok kerülnek ki az idén, akik — kevés kivétellel oirtokosai a korszerű általános műveltség alapvető összetevőinek. Szemben a korábbi idők gyakorlatával — amely abszolutizálta a humán ismereteket — ezek a fiatalok már sokoldalú, az élethez közel álló ismeretanyaggal rendelkeznek.

Sokkal jobb lehetett volna a gazdasági-politikai kérdésekre írt válaszok statisztikája, ha az iskolai KISZ szervezet korábban több szellemi vetélkedőt, színes foglalkozást rendez: így felkelthették volna azoknak az érdeklődését is a napi bel- és külpolitikai események iránt, akik ritkán forgatnak újságokat.

Természetesen, az iskolában csak az alapot kapják meg a diákok, egy részük egyetemeken, főiskolákon gyarapítja tovább ismeretét, a többiek munkát vállalnak. Nem kétséges: az iskolában kialakult tanulási kedv kihat a diákévek utáni dolgos hétköznapokra is.

Angyal Sándor

Fokozatosan nőnek a követelmények iskoláinkban, mert életünk, előrehaladásunk egyre jobban felkészített, teljesebb tudású embereket! követel. Ezért a társadalom mind nagyobb igényt támaszt azokkal szemben, akik négy évi rendszeres tanulás után —> érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben kikerülnek az életbe.

Steinbeck és a drámaírók

Harmincnégy negyedikes diáknak tettünk fel tíz kérdést a napokban a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban. Humán és reáltagozatú diákok fele-fele arányban vettek részt ezea az alkalmi „ki mit bid "-on.

Arra a kérdésre, ki kapta 1962-ben az irodalmi Nobeled jat, a tíz százalék adott pontos választ, egyrészük nem emlékezett Steinbeck nevére, egy-két művét sorolt fel, tizenhatan válasz nélkül hagyták a kérdést. Elhamarkodott volna, ha ennek alapján állítanánk ki a diákok irodalmi bizonyítványát, hiszen a következő — nem kevésbé nehéz kérdésre már a legtöbben felsorolták 3—4 ma élő, haladó nyugati drámaírót, műveikkel.

Kedvenc: a technika

Bár a képzőművészetre vonatkozó kérdés könnyebbnek tűnt, tájékozottságuk nem vonható kétségbe. Huszonkilencen nemcsak azt írták le, Benczúr Gyula nyíregyházi születésű festő volt, hanem több-kevesebb híres alkotásait is felsoroltaik, öten nem ismerik Benczúrt, s közülük még közepes tanuló is (!) a „szabadságmozgalom kiemelkedő egyéniségének”, vagy költőnek titulálta a nagy festőművészt. Ez azonban nem ad okot arra, hogy a nagy átlag képzőművészeti ismeretét kisebbítenünk kellene.

Még csak a kezdetén járunk a politechnikai oktatásnak, de máris látható: az iskolai nevelés egyre közelebb kerül az élethez. Három tanuló kivé isiével valamennyien szakszerűen írták le, mi az alapvető különbség a Diesel és a benzinmotorok között. Sőt! Kedvenc téma lévén, erről mondtak a legtöbbet: mi a lényege az öngyulladásnak, melyik motor az előnyösebb, melyiknek van jövője. Ha nem is egész pontosan, de valamennyien tudják, mi a feltétele az űrhajózásnak. íme egy válasz: „Az űrhajót vivő rakéta mozgása az erő-ellenerő elvén alapszik: a kiáramló égéstermék nagy impulzusa révén tolja előre a rakétát. r,evegő nincs, így tehát a re- P'Tés elve kizárt”.

Nem okozott nehéz feladvány) az a kérdés sem, mi i KGST s mely államok taráznak hozzá: huszonnégyen

Uak elfogadható választ, né- ip-en hiányosan, szűkszavúan -toltak róla, s hat diák nem ismeri. (Ezek között volt olyan, aki a kapitalista állanak politikai társulásának

A tömegszervezetek fontos tényezői lesznek az állami életnek

Dr.Szénási Géza legfőbb ügyész nyilatkozata a Kelet-Magyarországnak

Szombaton rendezték meg a Szabolcs-Szatmár megyei Jogásznapot. A Jogásznapon részt vett dr. Szénási Géza elvtárs a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Az ünnspi ankéton dr. Alexa Miklós megyei főügyész megnyitója után dr. Szénási Géza tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást „A jogalkalmazás időszerű kérdései, az MSZMP VIII. kongresszusán hozott határozatokra figyelemmel” címmel. Az előadást vita követte, ameljt során több felszólalás hangzott el.

A Kelet-Magyarország munkatársa ez alkalomból választ kért néhány kérdésre a legfőbb ügyésztől.

Miután megteremtettük hazánkban a szocializmus alapjait, milyen változások várhatók a társadalmi önigazgatásban? Ezek tekintetében, milyen feladatok hárulnak a társadalmi szervekre?

— Az MSZMP VIII. kongresszusának határozata szerint államunk továbbfejlesztésének egyik kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása. A társadalmi önigazgatás ebben az összefüggésben úgy valósul meg, hogy egyrészt mind nagyobb tömegek vesznek részt az állami feladatok megoldásában, másrészt az állami'

szervek hatásköréből egyre több feladat kerül a társadalmi szervek és tömegszervezetek hatáskörébe.

— A helyi tanácsok hatáskörének bővülése, a feladatok decentralizálása fokozza a tanácsok, mint választott testületek felelősségét és növeli

feladatait is. Az igazságügyi élet területén a társadalmi önigazgatás egyik formáját a társadalmi bíróságok fejezik ki. Mint ismeretes a társadalmi bíróságok irányítása a szakszervezetek feladata. A tömegszervezetek azontúl, hogy az állami szervektől újabb feladatokat vesznek át, fontos tényezői lesznek az állami életnek. '

Várhatók-e a termelőszövetkezetek továbbfejlődését segítő újabb jogszabályok, törvények? Például az ellenőrző bizottságok működésével kapcsolatban?

— A jelenlegi termelőszövetkezeti jogszabályok a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idejében keletkeztek, következésképpen az átszervezés féladait tükrözik.

•— A termelőszövetkezetek szervezeti megerősödése, a jövedelemosztás új formáinak kialakulása, valamint más egyéb tényezők megítélésem szerint elkerülhetetlenné teszik az új termelőszövetkezeti törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek az lenne a feladata, hogy elősegítse a fejlődés által megérlelt helyzet törvényesítését, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további szervezeti és gazdasági megerősödését. A tervszerű kódifikációs munkálatok megkezdődtek, ennek keretében sor fog kerülni több egyéb szervezeti kérdés rendezésére is, többek között az ellenőrző bizottságok hatáskörének növelésére, feladatkörük konkrétabb meghatározására.

Eltérhetnek-e a munkáltató

\ állatotok attól a törvényerejű rendelkezéstől, hogy az évi fizetéses szabadság több, mint felét, a vállalat által meghatározott időben adják ki dolgozóiknak és ez vonatkozik-e a tanulmányi szabadságra is?

— A dolgozók évi rendes szabadságát a szabadságolási terv alapján egész évre úgy kell elosztani, hogy az ne okozzon fennakadást a munka folyamatában. A szabadságot a tartós pihenés érdekében legfeljebb két részletben kell kiadni. A dolgozók kérelmére azonban a szabadság több részletben is kiadható.

— A továbbtanuló dolgozók tanulmányi célokra igénybe nem vett évi rendes szabadságának kiadására nézve külön jogszabályi rendelkezés nincs, tehát az előbb már említettek szerint történik.

Sokan kötnek eltartási, illetve eltartatási szerződést, amelyeket azonban gyakran a fiatal szerződött fél megszeg. Jogilag, hogyan lehet eljárni ezekben az esetekben hogyan védhető a szerződött felek érdeke?

— A nyugdíjjogosultság és társadalombiztosítási szolgáltatások negymérvű kitérj esz- t tésével a tartási szerződés in- , tézménye veszített a jelentő- { ségéből, de még mindig gyak- j ran előfordul és sokszor merül fel vita a korábban kötött szerződés teljesítése körül.

— A Polgári Törvénykönyv ' megfelelő védelmet nyújt a 1 feleknek elsősorban az idős ( eltartottaknak. Ennek érdekében a községi tanács vb. ^ szakigazgatási szervét ellenőr- \ zOsi joggal ruházza fel, amely- r njk keretében a felek között £ egyezséget kísérelhetnek.

— Bármelyik fél a bírósághoz is fordulhat. A bíróság s három féle intézkedést te- i hét: j

a) a felek érdekeinek és kö- r rülményeinek megfelelően módosíthatja a szerződést;

b) a tartási szerződést élet- r járadéki szerződéssé változtat- 11 hatja át;

c) ha a szerződés célja ilyen s

módon sem valósítható meg, t a bíróság a szerződést megszün- s tét Le ti. ’ e

Ezért a bíróság a felek összes t körülményeit figyelembe véve a kölcsönös kötelezettségeiket akként állapítja meg, amelyeknek a felek eleget tudnak tenni — fejezte be válaszát dr. Szénási Géza legfőbb ügyész.

Vineze Györgv

Szabolcsi mérnökök külföldön

Korábban a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének megyei intéző bizottsága azt ígérte: a sza- bolcs-szatmári mérnököknek, technikusoknak, tudományos munkásoknak is lehetőséget teremtenek arra, hogy külföldi tapasztalatcseréken gya- rapíthassák tudásukat.

Napokkal ezelőtt kezdetét vette e program végrehajtása: ki’anc megyénkben mérnök — építész, gépész, erdész, vegyész — utazott el a lipcsei vásárra, az MTESZ anyagi támogatásával. A tizedik szakember tegnap ment utánuk.

— Nemcsak a sok érdekességgel, újdonsággal szolgáló vásárt tekintik meg mérnökeink, az utazási iroda közreműködésével szakmai jellegű látogatáson is részi; vesznek, gyárakban, építkezéseken.

Legközelebb — még tavasz- szal — Sehol tz Béla mérnök utazik Bukarestbe, ahol má- sodma#ával a magyar szakembereket képviseli a feszített betonról tanácskozó nemzetközi konferencián. Nyáron újabb szabolcsi mérnökcsoport tekinti meg a póznán i vásárt, ősszel egy fő utazik a bécsi vásárra, majd ezt követően újból a lipcsei őszi vásár lesz mérnökeink állomáshelye.

Katit megvédték

a IL kerületi fiatalok

Gyöngyi és Kati barátsága — Egy elrontott este Bűn-e táncolni, cigizni?

Ótok 9tapjj4JL

tyteJuiLtkáíkitcLL

(Jugoszláv humor)

— Nők napján — mondta Pecsurka Péter hitvesének —, természetesen nem csinálsz semmit, pihenni fogsz és ünnepelünk,

— És a reggeli, amit az ágyadhoz viszek minden reggel? — kérdezte Pecsurkáné.

— A reggeli? No jó, az jöhet a reggeli, az nem munka. Aztán úgy is pihenni fogsz. Egy■ ben a cipőmet is kipucolhatnád, az nem munka, az inkább testedzés, inkább szórakozás, aztán úgy is pihenni fogsz. Elsétálsz a piacra, az csak kellemes úgyszólván egészségügyi

séta, bevásárolsz, az meg kész mulatság manapság...

— És az ebéd? — kérdezte Pecsurkáné.

— Legfeljebb elmegyünk a vendéglőbe, bár tudod, én csak a házi kasztot bírom. Hanem idehallgass, úgy is pihensz egész nap, egy szerény ebédet megfőzhetnél. Húsleves, szép velőscsonttal, egész szerényen, marhaszelet paradicsom mártással, egy kis pecsenye, sült burgonya, savanyúság, más semmi. No, még egy kis tészta- féleséget utána, talán diósai, az nem ?ár munkával, azt a kis diót játszva megtöröd. A feketekávé után pihenni fogsz_

— És a mosogatás?

— Ilyenek vagytok, ti nők — mérgelődött Pecsurka —, egész nav pihen, aztán egy kis mosogatás, az fáj neki. Vacsorára nem kell semmi, egy kis pirított borjúmáj, esetleg roseibnivel, savanyúkáposztával, más semmi, aztán pihenhetsz. Én korán lefekszem, az a délutáni keverés, hiszen tudod, nagyon elbágyaszt. De még leszaladhatnál félliter borért, azt még meginnám a . nők napjára meg a te tiszteletedre... aztán pihenni fősz. kedves, csak a nadrágomat vasald ki, és gyorsan kimosol néhány zsebkendőt és megstoppolod a harisnyámat és egy gomb is leesett a kabátomról, mi az neked, hiszen egész nap ünnepeltél..,

Szórakozott professzor című Eilmet. Nekem szereppróbára kellett mennem a Bocskay utcára, a II. kerületi K1SZ- szervezet klubjába. Felhívtam öt is. Gondoltam jót teszek, s örömmel fogadják. így is volt. Később egy szombati napon is elmentünk. Kati jól érezte magát, táncoltatták a fiúk, s én nagyon örültem. Vasárnap aztán a bátyjával Bélával, — aki kereskedő tanuló — jött él hozzánk s hármasban mentünk a klubba.

S ekkor kezdődött a baj. Béla, a barnább bőrű cigányad okozta. Katit táncoltatták ekkor is, jól élezte magát, amikot T. Mihály a KISZ- saervezet titkára íélnehívta Bercsényi Gyöngyit.

— Szólj Katinak, hogy ide többé ne jöjjön, mivel elhozta a bátyját is, s rajta már látszik, hogy cigány. Attól tartok, hogy még a többi barátját is magával hozza.

Gyöngyi nem tudott szólni. Kifutott a teremből és sírt. Kati pedig vidáman táncolt, nem tudva semmiről.

„Nem szóltam“

Es másnap a gyárban addig faggatta, míg Gyöngyi nem vallott. Kati szomorkodott, Gyöngyi pedig sirt. Kati megfogadta, hogy többé nem megy a klubba, pedig az volt a szándéka, hogy belép a KISZ -szervezetbe. Gyöngyi vigasztalta.

— Tudod mit, iratkozz be a dohánygyári KlSZ-szervezet- be, s én is ide jövök — javasolta.

— Nem akarom, hogy itt is kiközösítsenek — vélekedett Kati.

Gyöngyi nem akart a KISZ- szervezettel szakítani, de Katit is sajnálta. Kötelessége hajtotta a próbákra. S ment is de e naptól kezdve már barátnője nélkül és szomorúan. Nem igen szólt senkihez, s a fiatalok észrevették rajta, hogy valami bánata van. Hamarosan meg is tudták. S Kati ügye beszédtéma lett a klubba járó fiatalok között. Annyira, hogy reklamálták Kati távolmaradását, s a KISZ-gyűlésen napirendre sérült a dolog. Kénytelen kelletlen ismertetni kellett a történteket.

— Kati nagy nő — vélekedett K. M. meggondolatlanul.

Tíz kérdés érettségi előtt

Tájékozottság, műveltség Közel az élethez — Amit a KISZ tehet

—‘ Cigarettázik. — tód í tóttá más.

— Nem ide való — így a

következő.

Már már úgy látszott, hogy Kati sorsa megpecsételőd'k,

amikor egymás után álltak fel a helyesen gondolkodó fiatalok, Bercsényi Gyuszi, Bocskai Kati, a többiek és a pártjára álltak Katinak. Gyöngyi izgalommal várta a fejleményeket. S a taggyűlés döntött: Katitól bocsánatot kell kérni, s ezzel megbízzuk Bercsényi Gyöngyit, hogy tolmácsolja az egész szervezet nevében.

Gyöngyi ujjongott, s örömmel újságolta másnap a gyárban Katinak a döntést, űsz- szecsókolták egymást, de Kati lelkében még annyira friss volt a seb, hogy kijelentette: ezek után sem megy, nem tud megbocsátani.

,,Beadtam a kérelmem“

— Ide járok a gyári KISZ- szervezetbe. Ügy erzem szeretnek. Beadtam a felvételi kérelmem is, azt hiszem nem lesz akadálya — vélekedik Kati, — hogy tagja legyek 3 KISZ-nek.

— Ez rendben is van, de nem teheted meg a II. kerületi fiatalokkal, hogy visszautasítsd őket, amikor bocsánatot kértek — érvel Gyöngyi.

Kata mosolyog. Ügy érzi igaza van Gyöngyinek. Ha már hívták, elmegy, s elfelejti örökre a történteket Csak most még bántja a dolog, hisz mindenki tudhatja róla, hogy rendes lány, most készül a közgazdasági technikumba, a becsületesen mindenki megelégedésére végzi a munkáját mint dohán jjválogató a gyárban is. Hogy szeret táncolni, moziba járni, s cigarettázik? Hát istenem. De ez nem jelenti azt, hogy ez a 16 esztendős cigánylány, aki végre megtalálta helyét a társadalomban; kiközösítendő! Nem! 3 ezzel a II. kerületi fiatalok if egyetértenek.

Farkas Kaimat)

H. Kati az ébenfekete hajú, ! fekete szemű cigánylány és a ! szőke hajú, kék szemű Bér- I :sényj Gyöngyi a dohánygyár- i nan ismerkedtek meg. Gyön- i iyi mikor meglátta Katit < szinte megsejtette benne az i igazi barátnőt. Jól érezte. S ] íz valójában akkor kezdődött, í amikor az egyik alkalommal 1 Nyöngyi komtya munkaközben megbomlott, s Kati volt az, i aki fodrászkodott vele. Még ■ így esztendeje sem ismerik < sgvmást, de úgy összetartanak 1 mint két testvér. Együtt járnak moziba, táncolni, a KISZ- ; klubba, mindenhová. 1

„Tudom, hogy cigánylány!“

— En tudom, hogy Kati ci- ‘ gánylány, de nagyon szere- ’

tem. Megértjük egymást, s i nem törődöm azzal, ha talán ezért engem meg is szólnak. : Mert volt már ilyenre is eset — vallja Gyöngyi. — Nekem fájt a legjobban a klubban történt eset is.

Faggatom. Nem szól, csali a Katira néz, mintha engedélyt kéme tőle, hogy elmondhatja-e. Barátnője szemével válaszol, s «me Gyöngyi beszélni kezd.

— Ügy kezdődött, hogy Katival megnéztük a moziban a