Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-10 / 58. szám

XX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ära: 60 fillér 1953. MÁRCIUS 10. VASÄRNAP MEGALAKULT A MEGYEI TANJKCS Dr. Fekszi Istvánnak, a megyei tanács vb elnökének beszéde az alakuló ülésen A legfőbb ügvész nyilatkozata lapunkkor Katit megvt'dtéli Orvos a torokfájásról Drámai küldetési Új rendelet » beiratásról Tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel a megyei tanács szék­hazának dísztermében tartot­ta meg alakuló ülését a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, megyénk lista­vezető országgyűlési képvise­lője, Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Orosz Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Gáti József, a Központi Bi­zottság munkatársa, dr. Csá­ki László, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa, dr. Wetsik Vil­mos, Kossuth-díjas akadémi­kus, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora. Részt vet­tek az ülésen a megye or­szággyűlési képviselői, a párt és társadalmi élet számos képviselője. Dr. Merényi Oszkár, az új tanács korelnöke megnyitó szavai után Benedek Lajos, a mandátumvizsgáló bizottság elnök^ ismertette a megyei tanács tagjai mey választásá­nak törvényességét. A Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége nevében Orosz Fér eve javasolta, hogy a tanács 13 tagú végrehajtó bizottságot válasszon tagjai sorából. A tanácsülésen a végrehajtó bi­zottság tagjaivá választották Bodó József, dr. Fábián La­jos, dr. Fekszi István, Gu­lyás Emilné dr.. Jancsó Gyu­la. Kocsis László, Kckas Fe­renc, Orosz Ferenc, Nemes Imre. Puskái Lajos. Siket Gyula, Scholtz Béla és dr. P. Szabó Gyula tanácstagokat. A végrehajtó bizottság ezután elnökévé dr. Fekszi Istvánt, elnökhel vertesévé • dr. P. Sza­bó Gyulát, Gulyás Emilné dr-t. és Nemes Imrét, titká­rává dr. Fábián Lajost vá­lasztotta meg. A megyei tanács a nyolc állandó bizottság taviait és vezetőit választotta meg ez­után. A mezőgazdasági és felvásárlási állandó bizottság elnöke Hajdú Sándor, titkára Acél Béla. az építési és köz­lekedési állandó bizottság el­nöke Varga János, titkára Kindrusz András, a művelő­dési állandó bizottság elnö­ke dr. Merényi Oszkár, tit­kára Inántsy Ferenc, a gaz­dasági és pénzügvi állandó bizottság elnöke Szilágyi Im­re, titkára Czimbalmos Béla. az. ipari állandó bizottság el- röke Nagy Sándorné, titkára Stomp László, a kereskedel­mi állandó bizottság elnöke Szarvas Ernő. titkára Méhész Ferenc, az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bi­zottság elnöke dr. Geriet Fe­renc, titkára dr. Nagy Ist­ván, az igazságügyi és jogi állandó bizottság elnöke dr. Mtirgitics Imre, titkára dr. Székely József tanácstag lett. Ezt követően dr. Fekszi István, a végrehajtó bizott­ság elnöke mondott beszédet. Röviden vázol tg a tanács elmúlt négy évi munkájának eredményeit, s rátért a fel­adatokra. — A VIII. pártkor, gresz- szus a tanácsok számára is meghatározta a feladatokat. Megyénk lakossága, de külö­nösen dolgozó parasztságunk felemelkedése szempontjától egyik legfontosabb tenniva­ló ma a termelőszövetkezetek megszilárdítása, korszerű, jö­vedelmező nagyüzemi gazda­ságokká való fejlesztése. Segí­tenünk kell a tagság megfelelő foglalkoztatottságát, nagyobb jövedelmét, kulturáltabb éle­tét, amelyet több, jobb és ol­csóbb mezőgazdasági termény és termék alapozhat meg. A ^szocialista mezőgazdaság az eddig ismert legmagasabb eredményeket is messze túl­szárnyalhatja. Legfőbb feladatunk ezért a termelés magasabb színvonalú szervezése és fejlesztése. Ügy végezzük ezt a munkát, hogy gyenge termelőszövetke­zeteinket a Jók színvonalára emeljük. Javítjuk ezért a szakember-ellátottságot, a ve­zetés színvonalát, tanulmá­nyozzuk a gazdasági helyze­tet és megtesszük a szükséges intézkedése kiét. Fekszi elvtárs ezután a szö­vetkezeti demokrácia erősíté­séről, a tsz-parasztság egy­ségének kialakulásáról szólt, majd hangsúlyozta, hogy tsz-eink nagy történelmi feladata most a megye sajátos helyzetének megfe­lelő termelési kultúrák meghonosítása. A gyümölcsösök tízezer hold­jainak telepítése véglegesen megoldja , a homok által oko­zott problémákat, felszámolja a szegénységet. A víz, amely eddig megölte területeinket, holnap már a nagyüzem szol­gálatában áll. rizs, cukorrépa és más növények öntözését látja el. A gvümölcstie!építés­re. az öntözés, a dohány és zöldségtermesztés fejlesztésére távlati terveket dolgoztunk ki Ezek a tervek azonban csak akkor válnak eleven, élő erővé, ha magáévá te­szi azokat a szövetkezeti parasztság. küzd a megvalósításukért. Szükség van ezért elképzelé­seink széles körű ismerteté­sére. s hogy a dolgozókkal egyetértésben munkálkodjanak a végrehajtáson. tanácsaink és szakigazgatási szerveik. Hosszúra nvúlt az idei tél, késlelteti a tavaszi munká­kat. Az ez évi feladatok vi­szont rendkívül nagyok. Azon­nal szükségesek a belvizek el­vezetésére szolgáló intézkedé­sek. különben mérhetelen ká­rok keletkezhetnek. Rövid idő marad a tavaszi gyü­mölcs! elépítésre. Csak gvors cselekvéssel érhetjük el. hogy egvetlen gyümölcsfa sem ma­radjon elülteti énül. Nagyará­nyú beruházást kaptunk 1333 dohánvnajta felépítésére. A szállítási késedelem nagy. Ezért is sürgetjük az énítőipa- ri vállalatokat, a szövetkeze­ti épltőbrigádbk tagjait, a ktsz-eket. hogy a lerövidült énftési időt alaposan használ­ják ki. s ez év augusztusáig fejezzék be a munkát. — Nagy feladatunk a ta­nácsi ipar fejlesztése, az elfogadott iparpolitikai tervek végrehajtása. Egyre inkább együtt dolgozunk ezért a kisipari szövetkezetek­kel, a magánkisiparrál és minden társadalmi szervvel, amelynek köze van e munká­hoz. Következetesen és szerve­zetten segítjük hogy je­lentős miniszi ériumi ipa­runk is legyen. Megyénk mezőgazdasága ad­ja a lehetőségeket a sok mun­kást foglalkoztató új ipari üzemek, iparágak létrehozá­sához. Szólt ezután a gazdasági irányító munka megjavításá­ról, a dolgozók kezdeményezé­seinek kibontakoztatásáról, a gazdaságos termelés szüksé • gességéről, majd hangsúlyoz­ta a beruházások területén az építőipar nagy szerepét, s azt, hogy megfelel" .r zerveaettség- gel kell készülj az országos jellegű és a helyi létesítmé­nyek jobb, gyorsabb megépí­tésére, majd így folytatta: — Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában elő­térbe került a dolgozók politikai és kulturális ne­velése. A szocializmus teljes felépíté­se. a szocialista eszme győ­zelmét is jelenti az emberi tudatban. A pártkongresszus meghatározta, hogy tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gon­dolkozni, emeljük a nép mű­veltségi színvonalát, elégítsük ki az egyre növekvő szakem­berszükségletet. Fejlesztjük ezért az isko­lákban a közösségi életre való nevelést, az iskola és a szülői ház közöti kapcsolatot. Fon­tos, hogy minél több fel­nőtt bekapcsolódjon a ta­nulásba, hogy jobban együtt­működjünk a Hazafias Nép­fronttal, a TIT szerveivel. Élénk falusi kulturális munkára, szépirodalmi és szakkönyvekkel teli könyv­tárakra van szükség. Az iskolákat a távlati lehető­ségekre építve fejlesztjük tovább, hiszen már ma is öntözőmes­terék, gyümölcs és zöldségker­tészek, dohánytermesztők. ál­lattenyésztők, gépészek tízezrei­re van szükség. Ezért a já­rásokban, községekben a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítsák ki az iskolatípuso­kat, válasszák meg a szako­sítás irányát. Tanácsaink fon­tos feladata, hogy teremtsék meg az iskolai oktatás feltéte­leit, segítsenek a tanterem építésben, a tanár-ellátásban és a pedagógus lakások építé­sében. Az egészségügyi helyzetről szólva megállapította: új kór­házakkal és kórházi ágyakkal javítjuk a következő években a betegellátást, több orvosi körzetet szervezünk, és szak­rendelőket hozunk létre. Fon­tos tennivalóként említette az egészségügyi megelőző tevé­kenység megjavítását, a fel­világosítást. Az új tanácsoknak fokozott feladatuk a szocialista törvé­nyesség betartása és betarta­tása. A törvények végrehajtá­sában kérjék ki tanácsaink a lakosság véleményét, működ­jenek együtt a dolgozókkal, szánjanak szembe a közva­gyon, a tfrsti épség ellen vé­tőkkel, gyomláljak ki a kor­rupciót, a jellem télén séget, majd ígv folytatta; — Mi, tanácstagok azzal is seg’tjük a jó közszel- lem kialakítását, hogy fo­gadóóráinkon és beszámo­lóinkon állandóan tájé­koztatjuk a lakosságot a határozatokról, a legfontosabb rendjeikről Ehhez persze az keli, hogy maguk a tanácstagok is tá­jékozódjanak a legfontosabb adatokról, tényekről. Fontos­nak tartjuk ugyanakkor, hogy a tanácstagok minden esetben választóik vélemé­nyét képviseljék a tanács­üléseken, a különböző fórumokon, oly módon, hogy a tanácsi mun­ka még szélesebb alapokra helyeződjék. így töltődik meg tartalommal a jelmondat, hogy: minden hatalom a dol­gozó népé. Koncz Károly, a megyei vá­lasztási elnökség elnöke adta át ezután a képviselői meg­bízólevelet Biszku Béla elv- társnak, aki megköszönte t megbízatást, majd felszólal sában a következőket mondol ta: — Pártunk Központi Bizott­sága azzal bízott meg, hogy adjam át üdvözletét a megyei tanács alakuló ülésén a ta­nácstag elvtársaknak, a vég­rehajtó bizottság tagjainak és tisztségviselőinek, s eredmé­nyes munkát Kívánjak neki! — Ez a választás nagy kor­szakot zárt le. s még nagyobb korszakot indított el, hiszen most következik az igazi mun­ka. Ma már az egész ország számára, az emberek számá­ra is mást jelent a szocializ­mus, mint néhány évvel, vagy akár ti'zenet ;-vVel ezelőtt. Kii. Ionosén falun,* ahol lezárult a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszaka,, lezá­rultak a pártharcok, a V ü’ön - böző paraszti rétegek egymás elleni harcai. A paraszti osz­— Befejezésül: a végrehajtó bizottság nevében még egy­szer megköszönöm az előlege­zett bizalmat és ígérem, úgy fogunk dolgozni, hogy mun­kánk nyomán tovább gyara­podjon megyénk gazdasági és szellemi javakban. A megyei tanács ezután jó­váhagyta a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottsá­gi tagjainak megválasztását. tály ezekben az években a párt vezetése alá került, s annak politikája alapján dol­gozik. >la már falun sem csak a szocializmus jóságáról be­szélünk, hanem inkább ar­ról, hogy mit kell tenni érte. A fejlődés most már hozzá­értést, szaktudást igényel. Azon keli gondolkodnunk, ho­gyan növeljük a tanácsok ön­állóságát, mit tehetnek a ta­nácsok a fejlődésért. — A megyében megnő az ipar. de a következő eszten­dőkben is a told lesz a leg­fontosabb termelő eszköz. Itt kell jó munkát végeznünk első­sorban. A fő célkitűzés a me­zőgazdasági termelés, terme­lékenység gyorsabb előrehala­dása. hogy e tekintetben is megközelítsük, majd utolérjük a legfejlettebb kapitalista ország, az USA mezőgazdasági termelékenységét. Es ezért nagyon céltudatos mun­kára van szükségünk a mezőgazdaságban, a taná­csokban is. — Hadd mondjam el, hogy az első időktől eltekintve ni* mór népünk érti, mit jelent a tanács, megbecsüli és fontos­nak tartja a tanácstagok munkáját, hiszen saját tapasz­talata alapján teszi ezt. . Oe az igények is egyre nagyob­bak. Ezért úgy dolgozzanak a következő években a tanács­tagok, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Nem ti­tok: vannak tapasztalataink, el­képzeléseink, amelyekkel a jelöltek megválasztásá­nak formáit is meg inkább a megnövekedett felada­tokhoz igazítjuk a jövő­ben. Ennek a célja, hogy a nép­képviselet még jobban meg­feleljen az - ügynek, meg in­kább kiérdemelje a választól* bizalmát. Sikereket kívánok az új megyei tanács, munkájá­hoz, amely a néppel összeforr­va még jobban képrtse'.je a választókat. F,zután Biszku üv ars a Központi Bizottság revében köszöntötte a most 80 éve« dr. Westsik Vilmost, m iyénk Kossuth dija» akadó,n:k ,.sát, majd Benkei András elvtárs nyújtotta át meleg szavuk kí­séretében a megyei párt- és tanács végrehajtó bízott, áaok ajándékát az idős tudó.-.nák, aki meghatottan mondott kö­szönetét, A megyei tanács h asu'ó ülése Kokas Ferentnek. az ülés levette ő e nőkének tár­szavával ért- véget. Biszku Béla elvtárs felszólalása cí Ifffmuji/úbb liiiiintvtí's Meghívott vendégként volt az ünnepi tanácsülés esemé­nyeinek tanúja dr. Westsik Vilmos, a Nyírség nagy creg tudósa. Ma egy hete ünnepel­tük S0. születésnapját, de láttuk, nem vesztett élénksé­géből, szellemi frissességének teljében vett részt a megye állami életének legfőbb ta­nácskozásán. Biszku Bélának, pártunk egyik magas tisztséget betöl­tő vezetőjének szavait hall gattuk a tanácsok munkájá­ról, szocialista életünk követ- telményeiröl. Felszólalását keresetlen szavakkal foly­tatta: — Azt az embert köszön­tőm, aki nagyon szorosan dolgozik velünk, népével a mezőgazdaság felemelkedé­séért, a jobbáformált pa­raszti életért. Azt az embert aki bár nem szabolcsi születésű, de az évtizedek alatt idenött Szabolcsba, s oroszlánrésze volt a fvlóho- mok megfékezésében. West­sik Vilmos egész életét ál­dozta a munkának, hogy termővé, re deggá tegyék itf is a földe* Nary eredménye­ket ért el, de álma és vá­gya napjainkban vál'k való­sággá, hiszen a mi rendünk teremtett nagy lehetősége­ket a felvirágzáshoz. Most. hogy a n.rry homoki tudós 80 éves. sikereidet, még na gyón sokéig tartó jó epés­séget kívánok neki, a Kö~ ponti Bizottság és a magam nc-éb-n. Tapsolt, éljenzett a te­rem. Vilmos bácsi megha- tottan állt, s elcsuklott han­gon mondta, hogy ezt a megemlekezést a legnagyobb és legszebb kitüntetésnek art ja. És aztán sem szólt ’agáról, hanem az ember- ól, aki hihetetlen dolgokat *: ad véghezvinni, történelmi küldetést teljesít, ha — mint hasonlatában mondta — katona és tiszt, munkás és vezető egy közös cél szolgálatába állítja a ma­ja gondolatait. ..Népünknek élni kell, bé­kében és barátságban irtás népekkel” — mondta, s hozzátette, az utóbbi hat esztendő ragyogó példája volt annak, ahogy a kor­mány, a megyei vezetés gondolkodik és dolgozik. A mi szavaink sokszor megkopottak, ám szívesen hallgattuk Őt, a nyolcvan éves ifjút, aki éppen olyan hévvel lángol, mint élete delén. „...az almatároló és a konzervgyár már tény. De elmondom, hogy 1937—38- ban, az akkori gazdasági fellendülés idején ezeket nagy erővel követelték a megye szakemberei, mégsem még ígéretet kapni sem si­került...” Aztán arról beszélt, hogy a kormány jól látja a ten­nivalót, lerak"’ a többterme- s alapjait. És :t már a negyei tanácstagoknak, a negye lakóin k mondta, hogy a kormány épülete a mi tégláinkon nyugszik, raj­tunk áll, mennyire erős « haza. Petőfit idézte végül, s hozzátette, ezek a sorok so­ha nem voltak időszerűbbek, mint éppen most, a mi szo­cialista rendszerünkben: magyar név megint szép lesz, Méltó régi, nagy híréhez..” Ezért dolgozunk, s ezért érdemes. őszintén, a szivek mélyé­ről jött a megilletődött, nagyszerű ünneplés. Benkei clvtirs kért szót. — Évtizedekkel előbb megkezdett, s most igazán gyümölcsöző fáradságos munkát köszöntünk -— mondta. s ajándékokat nyújtott át a nagy életútat megjárt embernek. Az egyik ezüstszelence volt, amelyre a következőket vésték. „Dr. Westsik Vilmosnak, a 80. éves Kossuth-díjas tudós­nak meleg szeretettel a megyei párt- és tanács vég­rehajtó bizottsága.” Bs utána csak annyit mondott, hogy mint ahogy a nemes fém őrzi a belevé­sett szavakat, úgy őr-i a nyírségi homok nenn tudósa munkáját. Éljen sokáig Vilmos bácsi, vegye” részt még soká a mi orszigépíté- sünkben, s ünnepeljük meg együtt évek múltán is e munka sikereit... A. nagyterem közönség« könnyekig megh-;*ódo*t. Vil­mos bácsi érezte: az utó­ink. a kertársak szeretik, ''ecriilik. Velő igaz. nem lehet ettől nagyobb kitüntetés. Kopka Járna

Next

/
Thumbnails
Contents