Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-07 / 55. szám

Gépjavítás — futószalagon Bévált új módszer szerint részegységekre bontva végzik a gépek javítását a Nyírbátori Gépállomás szerelőcsarnoká­ban. Egy csoport a motorral dolgozik, másik a sebesség- váltó javítását látja el. Külön vették a járószerkezet mun­káit is. így mintegy futószalagon gyorsabban és minőségi­leg is jobban halad a gépek javítása. A képen: Fintor József, Hock József és Zsigó Bálint szerelők EU—28-ás erőgép motorját javítják. — Hammel feiv. — {-------------------------------------------­B piaci kosártól a közgazdaságig Iyenkor télutón az asszonyok a piacról vagy bevásárlásról hazatérve, olykor gondokat is hazahoznak magukkal kosaruk­ban s néha kifakadnak, kétel­kednek: érdemes volt-e annyit áldozni a mezőgazdaság fej­lesztésére? Kétségtelen, hogy a mező- gazdasági termelés égyés ágai- ban időnként bizonyos lema­radások mutatkoznak és en­nek következtében a lakosság ellátásában — az igényekhez képest — átmeneti nehézsé­gek keletkeznek, így néha á burgonya, olykor a tojás, me­gint máskor a báb vagy egyes zöldségfélék terén. Mindez annak ellenére van így, hogy a mezőgazdaság möyekvő ter­melési és árutermelési felada­tait általában teljesíti. A termelőszövetkezeti moz­galom támogatása á munkás- osztály és állatna részéről tör- ténelmiieg szükségszerű, mert mint ahogy a parasztság nem volt képes egyedül letépni magáról a kizsákmányolás igáját, úgy egymaga nem ké­pes megvalósítani a szocia­lizmust sem a falun. A nagy­üzem kialakításához szüksé­ges beruházásokat (építkezés, gépek, öntözési rendszer stb.) maga a dolgozó parasztság sa­JtíikmízkáfL möijőtt Eatykó-famáha. Ma már nemzetközileg iá ismert név. igazi gyümölcskertész dinasz­tia. Neves kutatókat, tanáro­kat adott az országnak. Pe­dig az öreg Zatykó József, a hagyapa, csizmadia mester­ként kezdte Orosházán. Csu­pán szenvedélyből és kedvte­lésből kertészkedett. Kilenc gyereket nevelt, akik úgy meg­szerették a szőlő és gyümölcs- termesztést, hogy valameny- pyien élethivatásul választot­ták. És csak természetes, hog, az élettársakat is a kertészen között keresték. Az én felesé­gem is áz — mondja moso­lyogva ifj. Zatykó Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet Űj fehértói. Gyü- rnSlcstermésztéss Osztályának tudományos munkatársa. Gon­dolkodik. — Ha jól számolok 15 kertész van családunk­ban — teszi hozzá. Zatykó Sándor, az egyik nagybácsi kormánykiiünteté- ses tanár Orosházán. 0 volt dz, aki az országban először létesített öntözéses télikörte- gyümölcsöst. A főiskola hall­gatói ma is rendszeresen fel­keresik a vidéki városban, hogy tanuljanak tőié. Zatykó Ferenc a másik, az öntözéses zöldségtermesztés tápanyag utánpótlásával, valamint a nagyüzemi barázdás öntözé­ses módszer meghonosításával létté ismerté a nevét. — Édesapám? — kérdezi vissza ifj. Zatykó Imre. s vá­lási helyett égy könyvet nyújt &. Közismert az ország hatá­rain ’túl is. Nevéhez fűződik számos almafajta, így többek között a sztarking hazai el­terjesztése. ö a törpealanyok alkalmazásának egyik úttörő­je, a dió vegetatív szaporítá­sának felfedezője. Innen hát az a kutatási szenvedély, melyét ifj. Zatykó Imre Örökölt. — Soha nem gondoltam egy percig sem másra, csak arra, hegy kertész leszek. Hét esztendeje kísérletezik az alig 31 éves kutató. Mun­katársai, segítői a felesége és a húgai voltak kezdetben. S a kitartó munka megérlelte az igazi, első nagy sikert. Még nem vélt hivatásos kutató, amikor egy táiSltnarntni tet­te ismertté nevét. Megalkotja a radbx-poteinciálmérő elekt­ródát. — Az első kísérletemet a diploma munkámhoz végez­tem — emlékezik. — Ekkor a gyümölcsfák életének fenn­tartásához mifilmálís meny- nyiségben, de feltétlen szük­séges tápelemek kérdésével foglalkoztam. — Amit jelenleg ezzel kap­csolatban biztosán mondhatok az az — folytatja, — hogy a mangánnak a fa lombjára va­ló permetezése fokozza a gyü­mölcsfák lisztharmat eilenál­Egy család 15 kertésze Elektromos feszültség és fermőrügy Fiatal kutató 7 esztendeje ló képességéi, a magnézium és a bőr viszont az almafák fejlődését serken tik. Legnagyobb tudományos fel­fedezésé viszont ezen tűi mé­gis a gyümölcsfák szövetei­nek elektromos feszültsége és a termőrügy képződés közötti összefüggés megállapítása. Ezek vizsgálatára szolgál ta­lálmánya, melyre az Országos Találmányi Hivatal szabadal­mat adott, s már több mező- gazdasági kutatóintézetünkben használják.’ — Ez a műszer lehetővé te­szi, hogy a növényben vizs­gálható és kimutatható legyen az életfolyamatok alakulása. A potenciálmérő mutatószáma egy-két napon belül jelzi, hogy valamilyen agrotechni­kai beavatkozás vagy Időjá­rási tényező kedvező vagy kedvezőtlen volt-e a gyümölcs, fára. Óriási a jelentősége. Hisz ezek után közbeavatkozással, időben tudunk segíteni a fa fejlődésében, befolyásolhatjuk a termelést. Nem vagyunk a vak véletlenre utalva. Zatykó Imre azonban még ezzel is elégedetlen. — Éz évbén tökéletesíteni szeretném. Az! á célom, hogy a műszer néhány percen be­lül mutassa meg a különböző hatásokat, mert így gyorsab­ban tudunk közbeavatkozni, segíteni... — De van még egy izgalmasabb terület, a növé­nyi hormon ók vizsgálata — tér át égy másik témára. — A vizsgálódás célja ezzel az, hogy ha a lombra permetez­zük a nagy hatékonyságú nö­vényi hormonokat, akkor ezek milyen hatással vannak a ter­mőrügyek képződésére. Csak sajnos, nagyon nehéz ezekhez a hormonokhoz hozzájutni. Erre az esztendőre a szüksé­ges mennyiség azonban ren­delkezésünkre áll. Érdekessé­ge, hogy ezekből 1 hektoliter vízhez elég 1 dekagramtrmyi mennyiség. — Tőlem is sokan megkér­dezték már, hogy mi a hasz­na ezeknek á kutatásoknak — mondja. — Legnehezebb ma­gunkat meggyőzni. Mert mun­ka közben számos kétség akadhat, amelyeket a követ­kező kísérleteknek kell elosz- latniok. S nagy a felelősség. Milliókról van szó, e ez a hép pénzé. Nem lehet hiábavaló dolgokra elfecsérelni. Zatykó ímré áz egyik leg­fiatalabb kutató. Méltó elő­deihez. Neve ismert, s ma már megtalálható a gyümölcster­mesztési szakkönyvekben. Hi- vatkoehák kutatási eredmé­nyemé, melyeket sók szörfá- iom, id tartó, fáradságos mun­ka előzött meg. S még csak néhány esztendeje kezdte. De fáradhatatlanul folytatja, mert vérében vari, s hajtja á hivá- tásérzéte. Ez áz, amit a tudományos kutató mikroszkópja elárul, ha az ember mögéje .tekinti Farkas Kálmán ját erejéből vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosz- 8zu idő alatt tudná megvaló­sítani. Márpedig nem mind­egy, hogy- a falun mennyi idő alatt szilárdul meg, ereszt mély gyökereket a szocializ­mus. Különösen olyan hely­zetben amikor az egész nép­gazdaság további fejlődése at­tól függ, milyen gyorsan sike­rül á mezőgazdaságot az ipar szint jére emelni. Ez pedig egyaránt érdeke mind a mun­kásoknak, mind a parasztok­nak. Az állami támogatás célja A piaci kosártól így jutot­tunk el a közgazdasági kér­désekig. Ma az egész világ mezőgazdasága a nagyüzem felé tart. Persze más-más utón és céllal. Ide kívánkozik, hogy a tőkés országokban is szükség van a mezőgazdasági tőkés nagyüzemek kialakításá­nak finanszírozására. Ebben nagy szerepük van az ipari- és bankmonopóliuniok tőke­befektetéseinek, éppen a me­zőgazdaság sajátos jellegé miatt. A szocializmus viszonyai között az állami támogatással a munkásosztály állama azt kí­vánja elérni, hogy a termelő­szövetkezetek viszonylag.gyor- san korszerű, modem szocia­lista mezőgazdasági nagyüze­mekké váljanak. Olyanokká, amelyek jövedelmezőek és eredményeikkel a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét igazolják, beleértve ebbe természetesen azt is, hogy a lehető legjobban kielégítsék a lakosság igényeit Mit kap a mezőgazdaság? A párt következetes politiká­jának eredményekért áz állami támogatás, (a hitelek, kedvez­mények) a szövetkezetek áru­termelésének fokozására, az állatállomány növelésére és a gazdálkodás színvonalának emelésére irányulnak. Ha figyelemmel kísérjük a beruházások alakulását, meg­állapíthatjuk, hogy a mező- gazdaság részesedése az összes beruházásokból állandóan nö­vekszik. Az 1958-as évet me­gelőzően a mezőgazdáságra a beruházások 12—15 százaléka jutott, 1958 és 1962 között már á termelő beruházások 23 szá­zaléka. 1963-ban 8,5 milliárd forintot tesznek ki a mező­gazdasági beruházások. A két egymást követő aszá­lyos esztendő miatt az elő­irányzott tervek sajnos csak részben valósultak meg, a ter­vekben ugyanis átlagosidőjá­rással Számoltak. Ennek elle­nére sem kell Szégyenkeznünk fiatal, szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk termelésé­nek alakulása miatt Ha­sonló időjárási viszo­nyok között az el­maradott technikájú paraszt - gazdaságok terméseredménye: katasztrofálisan csökkenték volna. Ezzel szemben 1861-béfi 11 q, 1962-ben 10.3 q volt a búza termésátlaga kh-kérit. (Az utolsó 10 év átlaga 8,5 q volt). Ha áz 1962-es 10,3 q hélyett a 8,5 mázsás átlaggal számolunk, akkor 3,4 millió mázsa búzával termett volna kevesebb. A 10 év átlagához viszonyított terméktöbblet nem tévedés) 20 ezer trak­tor értékével egyenlő. Miként térülnek tissza a mill iárdók? A közelmúltban tanulmány készült arról, hogy az utóbbi 62 esztendőben hogyan befo­lyásolta — áprilistól szeptem­berig — a lehullott csapadék- mennyiség a kukorica átlag­termésének alakulását. Ha az átszervezés előtti viszonyok között ér bennünket a tava­lyi aszály, a kukorica átlag­termése nem haladta volna meg a 9 mázsát sem és így több mint 9 millió mázsa ku­koricával számolhatnánk ke­vesebbet, amelynek ellenérté­ké nem kevesebb, mint 46 millió dollár. Persze a felsorolt nem kis jelentőségű eredmények nem fedik el szemünk elől, hogy gazdaságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezeteink is vannak, amelyek még hallat­lan tartalékokat rejtenek ma­gukban, de hogy szövetkeze­teink általában egészségesen fejlődnek, azt különös«! két örvendetes tény igazolja. Egy­részt a mezőgazdasági terme­lés az 1959—61 évek átlagá­ban (tehát a tömeges átszer­vezés időszakában!;!) az előző három esztendőhöz képest 8,5 százalékkal növekedett. Más­rész az állam által felvásárolt mezőgazdasági termények össz- mennyisége 1958-hoz viszo­nyítva lényegében több mint 13 százalékkal emelkedett. A felsorolt tények egytől- egyig azt Igazolják, hogyérde- rriés áldozni a mezőgazdaság fejlesztésére s messzemenően nincs és nem is lehet igazuk azoknak, akik csupán néhány kisebb jelentőségű, bár kel­lemetlen tényből vonnak le messzemenő következtetéseket. Boros Béla Harc; ás alkoholizmus ellen Egy evvel ezélőtt — á kor­mány határozata alapján — országszerte létrehozták az alkoholizmus elleni társadal­mi bizottságokat. Ezek a szer­vek azóta valamennyi megyé­ben és a fővárosban is meg­alakultak. Mint a munkájuk­ról készített összefoglaló je­lentés megállapítjá, á bizott­ságok igen sokoldalúan és szervezetten foglalkoznak az alkoholizmussal kapcsolatos feladatokkal. Jelenleg országosan 40 ambulánsrendelő működik, i ami még távolról sem kielé­gítő. A társadalmi bizottsá­gok véleménye szerint is to­vábbi intézkedések szüksé­gesek ahhoz, hogy a gyógyul­ni szándékozó alkoholisták megfelelő időtartamú elvonó­kúrán vehessenek részt. A kéhyszereivonásra javas­latot tevő orvosi bizottságok szervezését is megkezdték, sőt néhány megyében már munkához is látták, örvende­tes jelenség, hogy a kényszer- elvonásra javasolt alkoholis­ták közül efámosan elhatá­rozták, hogy önként vállalják az elvonókúrát. Szervezeti munkát végeznék több me­gyében a társadalmi bizottsá­gok, amelyek nyilvántartást készítettek az alkoholistákról, megszerveztek gondozásukat, elvonókúrára Irányítják őket stb. Több helyen a társadalmi bizottság fogadóórákat tart az alkoholisták és családtag­jai részére. Egyes megyében, a bizottság javaslatára, több italboltot talponállót' meg­szüntették. az üzemi művelő­dési otthonok többségében, valamint a büféikben meg­szüntették a szeszes ital áru­sítását. Ebben az esztendőben to­vább folytatják áz alkoholiz­mus elleni széles körű propa­gandát. Ezerháromszáz hektár fásítás Sdésság a kedvezőtlen ősz miatt — Boltodon 220800 facsemetét ültetnek Tegnap délelőtt a megyei tanácson megbeszélést tartott a fásítási bizottság. Vincze József, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a bizottság elnöke ismertette a fásítási hónap jelentőségét, s a kü­lönböző szervezetek féladatait. A teendőkről Donáth Ala­dár, a Nyírségi Erdőgazdaság fásítási csoportvezetője adott tájékoztatót. — Mint minden esztendő­ben, ez évben is nagy jelen­tősége van Szabolcsban a fá­sítási hónapnak, — mondotta. — Ez március 10-től április 10-ig tart. Az 1963. évi fá­sítás azért Is fontos, mert a múlt évbeh - a kedvezőtlen őszi időjárás miatt a terve­zett 1088 hektár helyett csu­pán 7-15 hektáron tudtunk ültetni akác, fenyő, nyár és más fajta facsemetéket. Ebben az esztendőben összesen 1300 hektár fásításra kerül sor. Különösen a kisváfdai, vá- sárosnaményi, nyírbátori, cséngeri, mátészalkai és a tiszálöki járásokban lesz na­gyobb a fásításra kerülő te­rület. Ebből 478 hektáron akácesemetéket. 660-on nyárt, 56-on égert, 80-on fenyőt és 26-on pedig tölgyet ültetünk. — Most ä távász folyamán a fásítási hónap keretében 614 Hektártín több mint 3 millió 740 000 facsemete kerül a földbe. Szeretnénk elérni, hogy ezt a mtirikát, mint ta­valy, most is szívügyüknek tekintenék a térinél őszövet­kezetek. A múlt évben a fá­sítási versenyben 10 tsz vett részt, köftilük a cégénydányá- di Dózsa Népe, a nyírmegy- gyesi Petőfi és a n agya rí Má­jus 1 tsz-ek összesen 54 hek­tárt. fásítottak, melyért ezüst sériéget, plakettet és pénz­jutalmat is kaptak. — Remélhető, hogy most is szép eredményeket érünk el. Tavasszal a lohodl Űj Élet Tíz 220 000 facsemetét, a petneházi Űj Bárázdá Tsz 66 000 facsen leiét, a tyukodi Kossuth Tsz 160 000. nyár- és 160 000 égerfacsemetét, az ajaki Búzákáiász Tsz csaknem 170 000 csemetét ültetett el. Így már a tavasz fo­lyamán ä fásítási hónap ke­retében 6’ 4 hektárral több te­rületen lesz majd Szabolcs­ban akác. nyár, fenyő, éger és tölgy. — Árrá kérjük a külön­böző szervezeteket, különösen a fiatalokat, hogy ebben á munkában vegyenek részt. 31ő kívánjuk ezt segíteni 12 fásításról szóló filmmel is, melyeket a nagyobb iskolák és az igénylő KlSZ-szerveze- tek rendelkezésére bocsátunk — fejezte be tájékoztatását Donáth Aladár. 800 szabolcsi diák indul nyáron építőtáborba Megyénk húsz középiskolá­jában 8307 diák tanul, közü­lük csaknem 7 ezer tagja a KlSZ-nék. A megyében a KISZ-tagok egy harmada kö­zépiskolás diák. Ez a szám is jelzi, mennyire fontos sze­repűit van a középiskolai KIÉZ-sizérvézetéknék. Már megkezdődtek az elő­készületek a nyári építőtá­borok lakóinak kiválogatásá­ra. A megyéből 805 középis­kolás diák indul a nyáron zalködi. Sorolásán, harminc főiskolás pedig a balátpnáii- gai építőtáborba. Áz első tur­nus június 30-án utazik el a megyéből. Ebbén az évben a megyében nem íiyilik ifjúsági építőtábor. HALLÓ! ITT MÁND... 7 éve a poszton —- Tavasz és új Danuvio — Halló! Halló! Nem Nagyszekeres, itt Mánd. Itt Mánd, halló. Zsurkai Györgyné ráálló ujjaival billentyűkét rqozgat a telefon Icapcsol ó tábláján. Nehéz vele beszélgetni, tel­jésen leköti s munka. Alig száz ház van Mándon, és á falu egyik legfontosabb cent­rumának számit itt a posta- hivatal. Szinte semmi rém történik anélkül; hogy vala­milyen formában (lévél, táv­irat, csothag, telefonálás stb.) át ne menne rajta. Ha valaki ismeri a. falut, Zsurkainé az elsők közé tar­tozik. A háromszáznál vala­mivel több lelkes faluban az elmúlt öt év alatt tizenegy- gyei növekedett a nyugdíjasok száma; á Rákóczi Tsz-nek harminchat öregségi járadé­kosa van (azelőtt nem is le­hetett ilyen.) Ezeknek több, mint húszezer forint étkezik havonta, áz öt évvé! ezelőtti SÜS kétezer forinttal szem­ben. A különböző sajtótermé­kek értéke nem érte el á négyszáz forintot, ma meg­haladja az ezret. A levél és egyéb poétái forgalom is majdnem háromszorosára nö­vekedett. És mind emellett á pénzforgalom? — A pénzforgalom is vál­tozó, de aránylag szintén föl­felé. Februárban a csekkes, utalványozás. rádiófizetés, meg a többi bevétel megha­ladta a százhúszezer forintot De van hónap, mikor a két­százötvenezret is elért Megint a kagylóért kell nyúlnia. Pár, másodperc és; — Mánd kettő? Hálió! Kettő? Tessenek beszélni! Hét éve dolgozik reggel nyolc órától délután négyig á rnándi postán. Az ellenőrzé­sek még seínmi szabályta­lanságot nem jegyeztek fel utána. — Ezután sem akarok okot adni rá! Nem csupán állás­nak, hanem, ha lehet úgy mondani hivatásnak érzem a poétái munkát Mint férjem a tanítóságot odaát. Borzo- ván, Míg thi élünk Hivatá­sunknak, egy kis gyerme­künkre édesanyám vigyáz: sajnos, nincs még bölcsőde Borzován, sem itt. Igaz, most már könnyebb lesz, el­múlik végre ez a hideg tél és motoron járhatok. Má is azon jöttem, az új Danuviá- mon. Csák... valahogy ér­zem. hogy «ok köztem és kis családom közt a távolság. Az lenne a legjobb, ha csak egyetlen vágyam teljesülne: együtt, egy faluban élni fér­jemmel, kisgyermekünkkel. Akkor teljesen boldog em­ber lennék. (asztalos) 1963. március 7. CT. k.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents