Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Egyetlen újsághirdetésre nyolc szakember — nagyobb részük mezőgazdgságj mérnök — jelentkezett a baktalórántházi járás v(vetőinél: termelőszövetkezetben szeretnének dolgozni. Jelenleg már a járást szemlélik, hogy megjeíöjjék, hol kívánnak dolgozni. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságától — minden elíen- agitáció mellett is — megvált például Varga Géza, a nyírmadai főállattenyésztő és feleségével együtt a tiszaszal- kai szövetkezetben helyezkedett el. Dr. Bakó Ferenc mátészalkai állatorvos Tarpára kérte magát, s hiába várták vissza a Hodászi Állami Gazdaságba Lőrincz András agro- nómust: továbbra is a szálkái szövetkezetben marad. Megvált eddigi munkahelyétől a Nagvhalászi Gépállomás fő- mezőgazdásza is. és a helybeli Petőfi tsz-né! irt alá 5 éves szerződést Bagolv András, a nvírmadai posta dolgo- zóia most „fedte fel”, hoav ő tula.idonkéopen agronómusii képesítéssel rendelkezik s kérte, segítsék elhelyezkedni a szakmáiéban.

Mondhatnék, csábító az erősödő tsz, különösen akkor, ha állami dotációval párosul. Kétségtelen, ez is döntő az esetek jelentős részénél. Szaporodik viszont az olyan termelőszövetkezetek száma is, ahol már nana akadnak fenn azon, hogy a hozzájuk vágyódó iónevű szakembernek nem tudnak állami támogatást nvpitani A tiszadadai Vörös Csillag taesáea oéldául saiát erőből garantál támogatást a járási főagron'ómusnak.

Egy múlt év végi statisztikát láttam a napokban: megyénkben 1959 óta 502 mezőgazda- sági szakember — köztük jó néhány elnök — vállalt munkát termelőszövetkezetben. Csak részben megnyugtató ez a szám: sokkal többre lett volna szükség. Ez a mostani visszaáramlás viszont mindennél jobban mutatja, hogy erősödő tsz-einkben egyre nagyobb rangja lesz a funkciónak, a munkának, mert ott minden becsületesen dolgozó ember megtalálhatja a számítását.

Angyal Sándor

Jól melékszünk még azokra 1 a napokra, amikor — a mező- gazdaság nagyüzemi útra térése közben — megyénk fal- vajból csoportosan távoztak : ei emberek, mert nem bíztak abban, hogy megtalálhatják j számításukat a termelőszövetkezetekben. Nemcsak a több pénzre, szép ruhára, köny- nyebb megélhetésre vágyó fiatalok hagyták el szülőfalujukat e vándorlás közben, menekültek azok az idősebbek is, akik szakmai tapasztalatukkal, tudásukkal nagy hasznára lehettek volna a kezdeti ( lépéseket levő közi» gazdaságoknak. Tudnivaló az is, milyen nagy erőfeszítéseket kellett tenni a pótlásukért. Sokszor hosszas rábeszélés után is nagynehezen hagyták el íróasztalukat azok a városon élő mezőgazdasági szakemberek, akik — rövid kintlétük alatt is — bebizonyították, képzettségüket jól kamatoz- ] tátják a közvetlen termelésben.

Érthető volt a viszolygás, hiszen — mint a termelőszövetkezeti parasztság — a tanult szakemberek is bizonyságot akartak látni. Azt, hegy a nagyüzemi gazdálkodás hozhatja meg a mezőgazdaság felvirágzását, a közösség és az egyének anyagi helyzetének javulását. Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már zömmel megerősödött tsz-eket találni megyerikben: van még tennivaló bőven. De a nemrég lezajlott zárszámadó közgyűléseken — kevés kivétellel — fejlődésről adhattak számot. Érződött ez a munkaegység értékében, a közös vágjon gyarapodásában, az általános méretű gépesítésben.

Közös gazdaságaink erősödését jelzi ezen túl gz a manapság tapasztalható élénk érdeklődés, amely városon élő, vagy más munkaterületen dolgozó mezőgazdasági mérnökök. technikusok részénél mutatkozik a tsz-ek iránt. A szabolcsi születésű dr Mester Endre, az Élelmiszeripari Tervező Iroda volt tervosztály vezetője önként jelentkezett: Otthagyja Budapestet és megyénkben szövetkezetben szívesen vállal munkát. Ma már ő a berkeszi téesz elnöke.

Kopognak arendelő ajtaján

Ml FÉR AZ ORVOS FÜZETÉBE?

kívül a tsz gazdaság központja.

Fejtörést okoz Balási doktornak a tsz-beli munkavédelem, nem gondoskodnak balesetvédelmi felszerelésekről, pedig a permetezésnél n}ár volt néhány — szerencsére könnyebb — balesetük.

— Az is köztudott, hogy a tbc-s tehén teje fertőzi az embert, a tbc-s ember fertőzi a tehenet. Mégse bírjuk elérni, hogy a fejők, gondozók eljöjjenek a kötelezd orvosi vizsgára. Gyakran cserélgetik az embereket a tehenészetnél.

BABONA

Csöndes türelmetlenséggel ejti ki a szavakat, mint aki jól tűdig, nem a szavak ereje változtathatja meg a község kórlapját Á bölcsőde-gondot közös akarattal már leveszik a falu válláról: az idén hozzáfognak a bővítéséhez. (Húsz férőhelyes, negyven az igény.) Erre szánják a tisztasági mozgalom 10 ezer forintos díját, melyet a község kapott. lassan eltűnnek az izgató gondok.

Habár kuruzslásról ma már nem beszélhetünk, gyakori mée a babona a beregi falvakban.

Hajdan a falusa orvos el

volt zárva a tudománytól. Annyival gyógyított, amit az egyetemen kapott és a gyakorlatban a saját praxisa alatt szerzett.

FEHÉR KÖPENY NÉLKÜL

— Lépást tartani a fejlődő orvostudománnyal, itt falun ma sem könnyű. Mindenesetre elolvasok lehetőleg minden új szakkönyvet, folyóiratot, toéábbképzésre pedig a na- ményi kórházba járok. Én magam ezenkívül minden évben „bevetem” magam a budapesti szívsebészetre, mivel a szakmám a sebészet. Megismerkedik az ember az qj eljárásokkal, meglátja azt is. k'ket utalhat be ide a betegei közül..

Üjra kopognak a rendelő ajtaján, az orvos felveszi a fehér köpenyt. Pedig most erre nincs szükség. Nem beteg érkezett, egy asszony, akinek a férje nagyon iszik, nem adja haza a keresetét. Az orvos megígérte, hogy segít, elvonókúrára küldi a férjét.

Ezután méginkább megtelik Balási Zoltán füzete, nemcsak a betegek panaszaival. Emberi sorsokkal, a község problémáival is Február 24-én ugyanis tanácsba suknak választották a Petőfi utca lakói.

Páll Géza

— Doktor ár, tessék jönni, azonnal! A kislányom félre-, beszél!

Elhalkul a kopogás az ablakon, fény gyűl benn. az orvos öltözik. Elindul a lovasszán, jeges tüskék marják az arcokat. Egy beregi házban nemsokára nyugodtabban várják a reggeli

Dr. Balági Zoltán, a bereg- surányi orvos nem tálal fel különleges történeteit, téli életmentést. Mindennapos. Felzörgetik éjjel is, szán, szekér, motor várja. Beregsurány, Be- regdaróc és Marokpapi, csaknem négyezer beregi betegségét gyógyítja.

NAPLÓ

Belelapoz a rendelési naplóba: 94 beteg Darócon, 62 Má- rokpapiban, 34 Surányban. Egy másik nap: 102 Beregda- róc, 97 Marokpapi, egy csendes napi itthon: 49...

Fázósan ölti fel télikabátját, indul a rendelőbe. A rendelő jégverem, a kályha használhatatlan. (Jövőre ígérték a cserépkályhát.) Meleg víz nincs, ősz óta csinálják a fürdőszobát, három vállalat, ktsz is, de még nem működik. Az udvar elhagyatott, kerítés nélkül olyan, mint a senki földje. m

— Ilyenkor jönnek az igazolványért a továbbtanulók... — tér vissza az orvos. — Tulajdonképp nincs is hivatalos rendelési idő, minek írjam ki, ha itthon vagyok úgv is megvizsgálom, aki jön. Bármikor kopognak a betegek, a hétből három napot itthon rendelek, a másik három nap Bereg- darócon és Márokpapiban, sőt a télen egv ideig Csarodán is helyettesítettem ...

Tehát sok a beteg — ismételjük az oly ismert, strófát. Balási Zoltán elgondolkodik:

— Nem a beteg sok, pontosabban nem több. mint régebben. Csupán igényesebbek lettek a falusi emberek is. Hol v§n már áz 3 világ, mikor a paraszt állatorvost lií- yott a tehenéhez, de ő maga

Jó volt a kiválasztás,

kedvező az ősszk ( ^ Vizsgák után a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán

Tegnap már az utóvizsgák — A tanszékeik munkája is véget értek a Nyíregyházi gondos, a tanulmányokon kí- Tanárképző Főiskolán, s a ta- vül kiterjedt a nevelőmunká- nárikar délután értekezleten ra is. Egységesen és jó köye- yitatta meg az első félév ta- telményékkel léptek fel, hogy nulmányi eredményeit. cselekvő emberekké neveljék

— Az első félév tapasztala- a hallgatókat, felébresszék a ta mutatja — hangsúlyozta tanári pálya, a hivatás iránti Kqvács József, a főiskola igaz- szere tetet, gatója —, hogy a tanuhná- — Általában elmondhatom: nyi munka jó volt, a fiatalok jó tanulsággal járt a kezdet, megálltak a helyüket A vizs- Látjuk: még nagyobb gondot gaeredmények tanúsítják a kell fordítanunk az egyenlete- «tegfelelő kiválasztást is. Az sebb tanulásra. Az ifjúsági elsőévesek létszáma 142, vizs- szervezetnek már munkaterve gahalasjztást csupán tizenhá- van, a diákszállóban is kiala- rom hallgató kért és kapott, kul a kollektív élet, a jobb Csütörtökön már ők is túl- eredmények alapja, s jó taná- jutQttok a? ^8 féléven. Két rqkat nevelhet főiskolánk: kitűnő hallgatónk van — Gás- pári László és Gönczi Katalin — g húsz Jelesen kívül. A számok tükrében az általános kép is kedvező.

Megnyílt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 4. kongresszusa

Csütörtökön délelőtt az ÉDOSZ székházában megkezdte kétnapos tanácskozásait az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének negyedik kongresszusa.

Sárii Rózsinak, a szakszervezet titkárának megnyitója után dr. Szabó Zoltán, a szakszervezet elnöke terjesztette elő a beszámolót.

KÉT

hónappal újév után könnyűipari üzemben

A Budapesti Vöiös Október feldolgozó gépkolosszust, meg- Férfiruhagyár nyíregyházi cserélik a technológiai folya- üzemében zavartalanul folyik mátokat. A műszárítót előbé- a munka. Az év első két hó- re helyezik és ezáltal javul- napjában sikeresen túlteljesí- ni fog a rosthozam. több lesz tették a tervet. Előretartással a tépett kóc, amelynek má- do'gomak, nem értheti meg- zsája 300 forinttal nagyobb lepetés Ókét a negyedéves értékű, mint a rázott kócé. tervteljesítés során. A munka még folyik és e

Javult a minőség is. miatt felére csökkent a termeA napokban kapták az lés, de az elmaradást a, íél Örömhírt: A múlt év hegye- év végére pótolják, dik negyedévi eredményeinek alapján, a gyár üzemrésze! közötti . verseny győzteseként kerültek ki. Bár létszámban is ez az üzem a legkisebb, mégis megelőzték a kispesti, angyalföldi és a dunaújvárosi kollegákat.

Alakuló

tanácsülések

Megyénkben március első napjaiban tartják a járási tanácsok alakuló üléseit... Március 4-ér)' Nyíregyházán (a városi tanács), 6-án Nagykálló- ban. Tiszaiakon. 7-én Bakta- lórán(hózán, Cszngerbeji, Fehérgyarmaton, Mátészalkán és Nyíregyházán (a járási ta- náGS), 8-án Kisvárdán. Nyírbátorban és Vásárosnamény- ban kerül sor a járási tanács alakuló -ülésére. Március 9-én tartják meg a megyei tanács első ülését.

Megyénkbe látogat az egri érseki helynök

Március 4-én megyénkbe látogat dr. Beresztóczy Miklós egri érseki helyböh, hogy ismertesse a megye katolikus papjaival a legutóbbi vatikáni zsinat egyes kérdéseit. Az érseki helynök a tanácskozás után látogatást tesz a megyei tßtidcs elnökénél.

.......-■■■■.....■

Két és fél milliárd dohánypalánta

Megyénk termelőszövetkezeteiben megkezdték a melegágyak összeállítását és fejtei-: lését. A szokásosnál 30—46 mázsával több érett istállótrágyát raknak a keretekbe, különös gonddal préselik azt össze, hogy jobban tartsa a meleget.

A megye nagyüzemi gazdaságai egyébként összesen 15 00G holdon, négyezer holddal nagyobb területen termelik a híres szabolcsi virr ginia dohányt, mint tavaly. Csaknem 300 000 négyzetméter területű lesz a most készülő melegágyak felszíne, s ezen közel két és fél milliárd palántát nevelhetnek fel. A melegágyak elkészítéséhez több mint egymillió-kettőszázezer mázsa istállótrágvát használnak fel Szabolcs nagyüzemi gazdaságaiban.

K on srervú fiion sági paradicsompor

A Dunakeszi Konzervgyár az idei szezonban űj készítménnyel gazdagítja paradi- , esprpkonzerv-váln sztékát ■ paradicsompor készítését kezdik meg. A szakemberek szerint a paradicsompor veszteség nélkül megőrzi a friss termék íz- és zamatanyagait, készítési költsége kisebb, szállítása, raktározása egyszerűbb.

Mázsánként 300 forint többletbevétel

Január 21-től nagy munka folyik a Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat nagyhalász! kenderüzemében. A központtól kapott tervek alapján átrendezik a hatalmas automata

Friss jó egészségben kereste fel a szavazóhelyiséget a 70 éves Benkő András bácsi, a nyírteleki termelőszöv tk zeí nyugdíjasa.

(Hammel Józseí feiv.)

Szarná* {-ül

— Ne sírjon, 'Lebenye, hasztalan itatja az egereket. Inkább azon törje a fejét, hol hibázott. Mert valahol hibázott.

— De hiszen ez fáj a legjobban, Konkonya kartárs. En tudom, hogy becsületesen dolgoztam a. negyedé vben és mégis kimaradtam a jutalmazottak közül.

Konkonya elhúzta a száját:

— Ugyan, kis nalvkám. Ezen rágódik s közben nem látja, hogy a kutya se figyel fel a maga odaadására. Nemcsak dolgozni kell tudni, tálalni is barátom. Tálalni! Hívja fel magára a figyelmet. Npgy órát dolgozzék, készítsen elemzéseket s a nap másik felében hordozza végig a szobákban, mint tették azzal a bizonyos véres karddal. I.áttassa magát, Lebenye, különben még a por lépi be.

Lebenye előbb ágált., — nem méltó ez hozzá — hanem amiKor felesége, az aranyos Anasztázia, éjfél utá >> is porolt az újból elmaradt jutqlom miatt, erősen megfogadta: már hoiüaptól láttatja magát, Mindennap.

Másnap hatoldalas tanulmányt ír arról, hogyan lehet megóvni a jegyzőkönyveket a szamárfülektől, ami felettébb rontia a hivatal jó hírnevét, Köhintett néhányat, aztán felolvasta a közvetlen kollégáinak. Tetszett, meg is tapsolták s ebéd után már az osztályvezető gratulált a műhöz. „Ügyes, nagyon jó Lebenye, közlöm majd az igazgatóval.” Lebenyével madarat lehetett volna fogatni. Éjjel nem tudott aludni, újabb ötlet nyugtalanította: „Forradalmasítom a fogyóeszköz megóvását!” Két nap múlva díszes borítékban az igazgató elé tette „A ce- ruzahegyezés technológiája'’ című értekezését. „Zeniális, kitűnő” — lelkendezett az igazgató s megkérdezte:

— Hogy is hívják magát?

— Lebenye Kázmér.

— Persze, persze. Lebenye. Milyen feledékeny vagyok. Újítását elterjesztjük az egész hivatalban, gondoskor dóm a díj kifizetéséről s nem feled,kezem meg később sem magárói.

Lebenye szeméből kicsordult az örömkönny, Egy hét múlva a „Nyopitalan ra- dirozás”-sál készült el, hó végéré újabb hét témát dolgozott fel s a negyedév utol- nó napjáig 32-vel lett kész. Cikkeztek róla a faliújságon, szívküldit kapott a han- gosbemondón, fényképe felkerült a Dicsőség táblára.

Két nappal a jutalomcsz- tás előtt ellenőrök érkeztek a felettes szervtől, feketekávé illata és hangos szó

szüremlett ki az igazgatói irodából. „Mit csinálnak maguk itt? Elmaradnak a statisztikai kimutatások, késnek a jelentések, hire-fiayt- va a javítás-szolgáltatásnak. A tröszt ötven százalékkal csökkentette a jutalmazási összeget, különös tekintettel az adminisztratív dolgozókra.”

Lebenye Kázmér a kulcslyukon át hallgatta az igazgató önkritikáját s a mentegetőzést: „Van azért egykét rendesebb ember a könyvelésben is. Mint például ez a...”

Ekkor Lebenye annyira el- érzékenyült, hogy nem is hallotta az igazgató szavait. Könnyes szemében képzelt képek villodztak, Anasztáziát látta, ahogy könnyed mozdulattal átveszi tőle a jutalomtól dagadó vastag borítékot.

Napokig tartott a hatás, s Lebenye Kázmér ebben az emelkedett hangulatban észre sem vette, hogy újból lemaradt a premizáltak névsorából,

(— Sándor!

nem ment orvoshoz a bajával.

Sorolja, hogy hány szülő hozza el gyermekét, mert: „Egy barna folt van a szeme alatt.” Avagy: Sápadt, nem lázas ugyan, nem is nyűgös, étvágya is van, mfg se tetszik valahogy..

VESSZŐPARIPA

— Nagyon jó, hogy ez már így van. Sok betegséget megtudunk így előzni, sok embert meg lehet menteni. Rég igen nggy volt a csecsemőhalandóság a Beregben. Most: három év óta Beregdarócon és Márokpapiban egy-egy csecsemő halt meg, Beregsurányban egysem . ..

Hogyan válik mind egészségesebbé a falu, — erről beszél Balási doktor. Hallgat a sok ezer gvógvítú tűszúrásról, a védőoltásokról, g tanácsadásról, az évi tíz előadásról, <y - betegápoló tanfolyamról. Egyedül ,.vesszőparipáiét” említi meg: Már 94 százpontos ház van Beregsurányban. Ennyi „Tiszta Udvar, rendes ház”. (200—230 közül.)

A doktor kisfia szakítja meg a társalgást:

— Apu, újra jöttéik. És nagyon idegesek!

TEJ ÉS TBC

Néhány orvosságot ír fel, néhány igazolványt állít ki. Ezután tanulmányozzuk tovább a község kórlapját:

— Akad itt bizony kemény dió is — ‘ néz komolyan az ötvös. — Akár estig is sorolhatnám. Elkezdjem? Nem rózsás a község közegészség- ügyi helyzete. Kaptunk egy rossz örökséget. legalábbis egészségű évi szempontból az, vagy három-négy uradalmi épület vá'n a faluban, ennyi helyen vannak a tsz-istállók. S mind benn a házak között, a faluban. Nyáron rengeteg a betegséget terjesztő légy. Tudom persze, hogy ez anyagi probléma, de jó lenne, ha minél előbb megépülne a falun

Áramlat és ellenáramlat

1963. máricus L