Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-29 / 74. szám

Gyilkos propaganda A hír maga rövid és csak, annyit közöl, hogy a „Rocky Mountain Arsenals” propa­gandahad járatot indított a termékei iránt megnyilvá­nuló előítéletekkel szemben. Ha a vállalkozás nadrágtar­tókat vagy rúzst, konzer- veket vagy béka-ember fel­szerelést állítana elő, csak élcelődni lehetne az ameri­kai átlagpolgár szimpátiájá­ért indított küzdelmükön. A „Rocky Mountain Arse­nals” azonban harci mérges­gázokat gyárt. Annak elle­nére foglalkozik ezzel, hogy nemzetközi előírások tiltják használatát, s a különböző hadviselő államok . többsé­gükben tartották is magu­kat s megállapodáshoz. A gyárat még 1953-ban alapították, majd hét évvel később újabb részlegét állí­tották üzembe. Itt készítik a GB elnevezésű folyadékot. Ebből egy milligrammokban mérhető mennyiség is ele­gendő olyan gáz fejleszté­sére, ami korlátozza a lá­tást, • az izmokat megbé­nítja. Valamivel nagyobb adag pedig már halált idéz elő. Egyébként a „Rocky Mo­untain Arsenals” az idén a tavalyi évhez képest meg­háromszorozza a termelési, s 1964-re további fejlesztési irányzott elő. A Pentagon ugyanis mintegy 120 ezer rakétát kíván GB-taltettsl, ellátni, nemcsak MC—1 bombákat, hanem a Honest John, a Little John és a Sergeant tüzérségi rakétá­kat it. Ezek után elképzelhetők a Pentagon sugallta reklám­szövegek, s aki még most sem lelkesedik a „Rocky Mountain Arsenals" termé­keiért, az nem is „igazi" jenki, az legalábbis meg­tévesztett, ha nem hazaáru­ló! Döntő események várhatók Argentínában A belügyminiszter lemondása újabb politikai válságot robbantott ki a politikai pártok között nem jön létre megegye­zés a választások előtt. Az elnök beszédében védel­mezte kormányának ama ál­láspontját, hogy a júniusi vá­lasztásokon a peronisták is részt vehessenek. Várakozás ellenére az elnök egy szóval sem tett említést belügymi­nisztere lemondásáról, jólle­het Martinez az elnökke] folytatott rövid beszélgetés után nyújtotta be lemondását. Érdekes,. hogy Guido beszé­dét a lemondott belügyminisz­ter a kormány tagjaival együtt hallgatta az elnöki hi­vatalban. Buenos Aires-i politikai megfigyelők sze­rint az elnök beszéde hí- ■ deg fogadtatásra talált. Két fontos politikai párt, a népi radikálisok és a polgári radikálisok vezetői közölték, hogy csak később foglalnak állást a beszéddel kapcsolat­ban. Jorge Almada konzerva­tív beállítottságú politikus sze­rint az elnök „a felelősséget a politikai pártok vezetőire kívánja hárítani, jóllehet a két legutóbbi katonai válság oka is Guido tekintélyének hiánya volt." Guido elnök szóvivője csütörtökön közölte, hogy az elnök esetleg lemond, amennyiben a politikai pártók vezetői nem tesz­nek eleget egységre hívó felszólításának. Politikai megfigyelők a kö­vetkező 48 órát döntő fontos­ságúnak ítélik meg: Nem tart­ják lehetetlennek, hogy a hadsereg közbelépése követ­keztében egyáltalán nem ke­rül sor a június 23-i választá­sokra, hanem „erős kezű” ka­tonai junta veszi kezébe az ügyek irányítását. Bonn és London között élesedik o vita Merénylet a bonni angol nagykövetség ellen Bonn és London között egy- rökben napikon át eíhallgat- re élesedő vitatkozás folyik a tak. A március 23-ára virradó Washington kívánságára edren- éjszaka ugyanis — mint most delt csőembargó ügyében. kitudódott — ismeretlen tet- Mindin'kább, nyilvánvalóvá tesek két lövést adtak le válik, hogy az angol kormány Nagy-Britámnia bonni nagykő- nem hajlandó teljesíteni az vétségének épületére. Ezzel erre vonatkozó NÁTO-határo- egyidejűleg a nagykövetség zatot. Bonn, londoni nagykő- ajtaja alatt becsiúsztatták a vese útján, előbb diplomáciai Bild című bulvárlapnak azt a nyomást igyekezett gyakorol- számát, amelyben a lap éles ni az angol kormányra, majd hangú kirohanást intézett a amikor ez eredménytelennek csőexport ügyében tanúsított bizonyult, most a nyugatnémet angol magatartás ellen. Hiva- kormánysajtó heves saj tokám- talo.s körökben most igyekez- pányba kezdett Anglia ellen, nők bagatellizálni az ügyet és A Reinische Post csütörtöki azt állítják, hogy valószínű- vezércikkében például azt 1*2 „éretlen kamaszok csíny- hangoz tatja: London magatar- tettéről van szó’, mert a két tása mély felháborodást kelt ]ovést eSY floberpuskából ad- NATO -körökben, ha Washing- ták le. tonnák nem sikerül rákény- _______ ' ----- ..........' . . . .. szenteni Nagy-Britanniát arra, hogy mondjon le a Szovjet­unióba irányuló csökivitelről, akkor az embargó nagyon ha­mar meg fog hiúsulni. Diplomáciai körökben meg­döbbenést keltett az az inci­dens, amelyet hivatalos kö­li ül politikai események sorokban Carapkin a genfi tizennyolc- nők lakására s az elnököt is- hataimi leszerelési tárgyaié- mét őrizetbe vette, majd a son részt vevő szovjet kül- főváros egyik állami kórházá- döítség vezetője szerdán este ba szállította. (Ankara, MTI) fogadást adott, ahol meg jelen- Naszer elnök májusban Al­tek a bizottság munkájában gériába látogat. A tervezet részt vevő államok képviselői, szerint ellátogat Bagdadba, a küldöttségek tanácsadói. Damaszkuszba és Szanaaba. (Genf, TASZSZ) (Kairó, MTI) Marian Spychalski hadsc- \ Szovjetunió Kommunista regtábomoknak, a LEMP Po- Pártjának Központi Bizottsá- Htücad Bizottsága tagjának, ga és a Szovjetunió Miniszter- nemzetvédelmi miniszternek a tanácsa elhatározta, hogy a vezetésével csütörtökön dél- hazai fajtájú nyersgyapot fel­előtt Berlinbe érkezett a Len- vásárlási árát átlagban 20 gyei Népköztársaság katonai százalékkal felemeli. (Moszk- küldöttsége. A nyolcnapos Iá- Va, TASZSZ) togatás alatt megismerkednek ' _ , . , az NDK szociálisa építésének A Benelux országok rmmsz- fejlődésével és meglátogatják teri bizottsága elhaurozta, az az NDK nemzeti néphadsere- olasz-angol es a nyugatnemet- génék több egységét (Berlin,. ^ gazdasági bizotteagmm­tajara megalakítja a Benelux- Nagy-Briitannia gazdasági ve- 154 neves japán tudós kö- gyes bizottságot (Brüsszel, zös nyilatkozatban tiltakozott MTI) a kormány ama szándéka el- r Thant ENSZ-főtiikár ele­ien, hogy a japán kikötőket az a korábbi meghívá­amerikaa atomtengera.a 1,tjaixik ^^nak, májusban Belgrádba rendelkezésére bocsátják. & Bukarest,be látogat. (New (Tokió, TASZSZ) York, Reuter) Papandreu. & Centrum Unió ellenzéki pá «koalíció veze­tője levélben fordult Pál ki­rályhoz. Felhívta az uralkodót hogy kövessen ed. mindent a demokrácia helyreállításáért, Görögország rendjének helyre­állításáért (Athén, MTI) As ecuadori titkos rendőr­ség hatvan embere támadást intézett a kommunista párt helyi székhaza eben. A titkos rendőrök könyveket brosúrá­kat vettek magukhoz, a Kom­munista. Ifjúsági Szövetség könyvtárából és pénzt vittek el. (Guayaquil, TASZSZ) Ankarai rendőrség és csend- őreég néhány vezetője csütör­tökre virradó éjszaka behatolt a jelenleg ideiglenesén sza­badlábon levő Bayar volt el­Fontos ideológiai műveket adnak ki a bolsevik párt fenn- állásának 60, évfordulójára Moszkva, (MTI): mindazokat a cikkeit, leveleit és beszédeit, amelyekben a Ez év nyarán a Szovjetunió- szovjet kommunisták harcá­ban országszerte megünneplilt nak, gazdag tapasztalatainak az Oroszországi Szociáldemok- világjelentőségével foglalko- rata Munkáspárt II. kongresz- zik. szusának, a bolsevik párt A többi mű közül kiemel- megalakulásának 60. évfordu- kednek Krupszkaja asszony­lóját. Az évforduló áikalmá- nak. Lénán feleségének „Lé­ből az Állami Politikai Kiadó nin és a párt” című emlékira- több fontos ideológiai művet tai. valamint száz idős bol- rendez sajtó alá. A nemzet- seyik visszaemlékezései a közi munkásmozgalom mai párt harcának különböző sza- problémáival kapcsolatban kaszaira, Leninnel való talál- különösen nagy érdeklődésre kozásaikra. Ebben a gyűjte- tarthat számot a „Lenin az menyben helyet kap' több SZKP tapasztalatainak nem- olyan régi párttag .cikke is, zetközi jelentőségéről” című akinek munkáit a Sztálin-kul- gyűjtemény. Ebben a kötet- túsz évei alatt kivonták a for- ben összegyűjtik Leninnek galomból. Moszkva, (TASZSZ): Leo Figuéres, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára nyilat­kozott a Pravda párizsi tudó­sí tój ónak a napokban véget ért második „marxista hétről” amelynek az volt a célja, hogy népszerűsítsék a mar­xista—leninistá tanítást Fran­ciaországban. Malinovszkij indonéziai látogatásáról Djakarta, (TASZSZ): az országhoz olyan tény, ame­Malinovszkij marsall, szov- lyet szívből támogatnak a jet honvédelmi miniszter, aki szabadságszerető államok, kö- jelenleg Indonéziában tartóz- zöttük a Szovjetunió is. kodik, csütörtökön reggel az — Biztosak lehetnek abban Irian vezércirkáló fedélzetéről — hangsúlyozta beszédében a a-nyílt tengeren megtekintette marsall —, hogy az egész az indonéz haditengerészek szovjet nép teljes szívével az gyakorlatozását. Vele volt indonéz nép oldalán áll ab- Martadinata ellentengernagy, ban a harcban, amelyet az az indonéz haditengerészet ország függetlenségéért vív, vezérkari főnöke. támogatja az aktív semleges­A gyakorlatozás után Ma- ség politikáját. A szovjet nép linovszkij beszédet mondott arra törekszik, hogy a jevő- az indonéz flotta jelenlevő ben tovább erősödjenek és tisztjei és katonái előtt. Egye- fejlődjenek a két ország gaz­bek között hangsúlyozta, hogy dasági és kulturális kapcsola- Nyugat-Irian visszacsatolása tai. A második „marxista hetet” Maurice Thorez előadása nyi­totta meg. Figuéres elmondot­ta, hogy kétféle munkamód­szert alkalmaztak. Egyrészt előadások hangzottak el a marxizmus—leninizmus elvei­ről, másrészt vitatkoztak a nem marxistákkal. E viták­ban a nem marxisták általá­ban kénytelenek voltak elis­merni a marxista—leninista elemzés és a marxista mód­szer értékes voltát. A marxizmus és a burzsoá ideológia között,. bármilyen formában jelentkezik is, n§m lehet együttélés, s nem lehet „kölcsönös átszüremlés”. Kö­zöttük harc folyik, s ennek a harcnak az egyik megnyilvá­nulása volt a „marxista h飒. Figuéres végül megállapítot­ta: az a tény, hogy a mar­xizmus olyan országban is mind több hallgatót lebilin­csel és meghátrálásra kény­szeríti ellenfeleit, mint Fran­ciaország, még határozottab­ban bizonyítja: nincs olyan erő, amely megállíthatná a kommunizmus eszméinek tér­hódítását. NYUGATI VÁLTOZÁSOK Hajnal Kornél kommen­tárja: A „Szabad Európa hosszú és fényes történelmének új szakaszába lép. Elmúlt a gyarmati terjeszkedés korsza­ka, végéhez közeledik a nem­zeti vetélkedés kora és meg­kezdődik a kölcsönös függés és egység új korszaka. Marx jóslataival ellentétben... Euró­pa szabad országai a tevé­kenység minden területén a célok, a hatalom és a poli­tika egysége felé haladnak”, így szövegezte meg az ameri­kai imperializmus reményeit újévi üzenetében Kennedy, az Egyesült Állasnpk elnöke. Va­jon mire alapozta véleményét? Lényegében két tendenciá­ra: az egyik, hogy a tőkés vi­lág országai — a hatalmas és erős szocialista világrendszer szeme előtt — egymás közötti ellentéteiket lehetőleg nem háború útján oldják meg. A világpiac újrafelosztásának eszközéül az államok társulá­sához, az úgynevezett integ­rációhoz folyamodtak, s ezen belül a tényleges erők arányá­ban osztozkodnak. Ez nem­csak aszal jár, hogy az így kiszélesített piacon belül a nagy monopóliumok úgy nö­velik befolyásukat, hogy fel­szippantják a kisebbeket, ha­nem kétségtelenül a termelés szakosításával és a kiterjed­tebb kooperációval is, ami legalábbis átmenetileg — kedvező lehetőségeket terem­tett a termelés felfutásához is. Amásik — ésez az alapve­tő! — tendencia a tőkés vi­lágnak az a törekvése, hogy egész Nyugat-Európából egy egészet kovácsoljon össze a kommunizmus elleni harcra. E gazdasági és politikai tö­rekvést értékelte úgy Kennedy elnök, mint „Európa hosszú és dicsőséges történelmének új szakaszát”. A felületen ez még újév táján tényleg így is volt; a dolgok mélyén azonban már egészen más áramlatok kavarogtak. Tizen­egy hónapja folytak már ak­kor a tárgyalások Anglia Kö­zös Piacba -való felvételéről — s ez egyúttal azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban már minimálisam egy éve felfedez­ték: a Közös Piac jellege és politkája nem az, amire 1957- ben, a római alapító-egyez­mény aláírásakor az ameri­kaiak is gondoltak. Az Egyesült Államok a má­sodik világháború befejezése óta állandóan szorgalmazta az olyan nyugat-európai ál- iamcsoportosuilás létrehozását, amely egyrészt kedvező piaci lehetőségeket teremtett volna számára, másrészt biztosította volna az amerikai vezetést mind gazdasági, mind poli­tikai vonatkozásban. Mind­ezeken túl pedig általában megoldotta volna a tőkés vi­lág piacproblémáit, belső el­lentéteit, s így az, egységes erőként léphetne fel a -szocia­lista tábor országaival szem­ben. A hírhedt Marshall-terv adminisztrációjának igazgató­ja már 1949. októberében ki­jelentette: „N yugat-Európát 270 millió lakos egységes pia­cában kell összefogni, ame­lyen belül végleg megszűnnének az árucikkek mozgásának mennyiségi korlátozásai, a fi­zetési kereskedelmet akadá­lyozó valutáris vámkorlátok is végül minden vámtarifa". Az amerikaiak ezt az elkép­zelést látták megvalósulni 1957-ben, a Közös Piacról szó­ló római egyezmény megkö­tésében. Alapvető tévedésük abban gyökerezett azonban, hogy a második világháború utáni lerongyolódott, elszegé­nyedett, segélyreszoruló Nyu- gat-Európa és a háborún meggazdagodott, hatalmában megnövekedett Egyesült Ál­lamok akkori, pillanatnyi helyzetéből, egymáshoz való akkori viszonyából indultak ki, nem véve figyelembe a fejlődés lehetőségeit várható irányát. Az Egyesült Álla­mok meg volt győződve ar­ról, hogy Nyugat.-Európában nincs és nem is lesz őhozzá mérhető erő, tehát nyugat­európai politikai és gazdasági hegemóniája beláthatatlan időkig biztosított A tényleges fejlődés azon­ban lényegesen eltért ettől a várakozástól. Ha például a Közös Piachoz tartozó orszá­gok és az Egyesült Államok export-volumenét 1953-ban 100-nak vesszük, akkor 1957­ben — tehát a Közös Piac megalakulásakor — ez a szám az Egyesült Államok esetében 122, a Közös Piac esetében viszont már 156, — 1960-ban az Egyesült Államok export- volumene még mindig 122-őn állt, míg a Közös Piacé 218-ra emelkedett sőt, 1961 első fe­lében a Közös Piacé 230-ra nőtt mig az Egyesült Álla­moké 120-ra esett vissza. Ez százalékbari kifejezve azt Je­lenti, hogy 1957 és 1960 kö­zött m Közös Piac export-vo­lumene 47 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 2 százalékkal csökkent. Vagy még egy példát: a ka­pitalista világ termeléséből 1948-ban még 53,4 százalék jutott az Egyesült Államokra; ugyanakkor a Közös Piachoz tartozó országok részesedése csupán 12,7 százalék volt. 1962-ben viszont az Egyesült Államok részesedése már csupán 43.6 százalék, a közös piaci országoké már 20,8 szá­zalék volt. És az Egyesült Államoknak rá kellett jönnie arra is, hogy az általa annyira támogatott Közös Piac magas vámfalak­kal bástyázna el magát Ame­rikától is, ami természetesen súlyosan visszavezeti az ame­rikai exportlehetőségeket; ezenbelül is különösen a me­zőgazdasági export útjainak elzárása fájdalmas az 'Egye­sült Államok számára. A Közös Piac tehát az Egyesült Államok hatalmas vetélytár- sává vált — méghozzá nem­csak Nyugat-Európában, ha­nem a világpiacokon is min­denütt. A gazdasági befolyás csök­kenése mellett az Egyesült Államokat fájdalmasan érin­tette politikai befolyásának visszaesése is. Ez utóbbinak volt bizonyítéka különösen az idei január, amikor egyrészt Brüsszelben a Közös jPiác el­utasította Anglia felvételét, habár az angolok belépését az Egyesült Államok szorgalmaz­ta — másrészt Franciaország és Nyugat-Némeíország együtt­működési szerződést kötött egymással. Edsiig a legfőbb bel­ső elíen, tétekről szóltunk a kapitalista világon be­lül Ezt az ellentétet azon­ban nem kevésbé éles össze­csapások kísérik más vonat­kozásban is: ellentét van a Bonn—Párizs-tengely országai és a Közös Piac többi tagálla­ma között; a .Bonn—Párizs és a kirajzolódó London—Róma- tengely között; a Közös Piac országai között, mert külön­böző területeken (mezőgazda­ság, szénbányászat stb.) egy­mással ellentétesek az érde­keik; a Közöt Piac és Anglia között; a Közös Piac és a Szabadkereskedelmi övezet (EFTA) között: Amerika és Anglia között; és így tovább... A nyugat-európai integráció tehát item oldotta meg a tő­kés hatalmak egymás közti gazdasági és politikai ellen­tétekéi; nem valósította meg az amerikai vezetést Nyuga­tom; akadályozza — ahelyett, hogy elősegítené — a keres­kedelmet. A nyugat-európai . integráció nem hozta magá­val a tőkés rendszer várvár várt stabilizációját, sőt arra sem volt képes, hogy akárcsak csökkentse is mind i élesebbé váló belső ellentéteit. Beigazolódott N. Sz. Hrus- csovTiak az SZKP XXII. kong­resszusán elhangzott szavai: „Az imperializmus táborában két objektív létező irányzat érvényesül. Az egyik — az imperialista tábor erőinek egyesítése a szocializmus el­len, a másik — az imperia­lista nagyhatalmak egymás­közti, valamint a nagyhatal­mak' és a többi tőkés ország közti ellentétek kiéleződése. Az Egyesült Államoknak nem sikerült és nem is fog sike­rülni az utóbbi irányzói le­küzdése. Az Egyesüli? Államok fináncoligarchiája nem ren­delkezik elegendő erővel és eszközzel ahhoz, hogy valóra váltsa, törekvését és a kapi­talizmus megmentő jenek sze­repét játssza, még kevésbé ahhoz, hogy megvalósítsa vi­láguralmát”. 1963. március 29. azzal vádolnak, hogy a peronisták malmára hajt­ja a vizet. Martinez ugyanis egyik fő értelmi szerzője volt annak az elgondolásnak, hogy a válasz­tások után megalakuló polgá­ri kormányban peronisták is szerepet kapjanak. < Ilyen légkörben került sor i Guido elnök negyedórás rá­dió és televíziós beszédére, i amelyet mindenki feszült ér- i deklődéssel várt, annál is in- i kább. mert röviddel elhangzá- i sa előtt nyilvánosságra hoz- < ták, hogy Martinez belügy- ' miniszter a hadsereg nyomá- < sára beadta lemondását. Guido elnök beszédében kijelentette, hogy Argen­tína „a katasztrófa kü­szöbére” jut, amennyiben Buenos Aires, (MTI): Az argentin fegyveres erők vezetői szerdán délután kiáltványt bocsátottak ki, amelyben „az argentin de­mokrácia védelmezőinek” nyilvánítják magukat és ígé­retet tesznek arra, hogy „mindent elkövetnek a dik­tatúra visszatérésének meg akadályozására.” A kiátvány kilenc órával előzte meg Gui­do, elnök tervezett rádióbeszé­dét. A hadsereg vezetői nyi­latkozatukban elsősorban Peron száműzetésben élő volt elnök híveire céloztak, akik a június 23-i általános választásokon indulni kíván­nak. , 1 A magasrangú katonatisz­tek támadták Martinez belügj-minlsztert is akit Hz FKP Központi Bizottsága titkárénál nyilatkozata a „marxista hétről“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents