Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-03 / 52. szám

Daliás idők

HALOTTAK

ÉS

ÉLŐK

Merész és nehéz feladatra vállalkozott az Állami Déryné Színház. Az Antigonét tűzte műsorára, a Jászai-díjas Kertész íjászló rendezésében.

A görög vázafestészet egyes részleteivel díszített plakátot olvasva önkénytelenül is felmerül bennünk a kérdés, mi az, ami ma is aktuálissá teszi ezt a darabot? Mit mondhat nekünk, a modem embereknek Szophoklész? A művészetek tárgya az ember. Az igazságot, a nemest, a megrázót kereső ember. Ezek keresése és megtalálása teremt érzelmi kapcsolatot az antik tragédia és a mai ember között. Az a kor és az a világ, amely megelevenedik a színpadon, már a múlté. De a szenvedélyek háborgása, az érzelmekkel teli emberi lélek mélységeinek megidézése, az erkölcsök tisztasága ma is mindenki számára kincs.

Az Antigoné a szabadságsze- tetnek, a zsámokgyűiöletnek, a humanista életszemléletnek egyik első művészi megfogalmazása. Oidipusz két fia, Pö- lüneikész és Eteoklész, versengenek a hatalomért. A Po- lüneikész vezette argoszi hadak legyőzetve vonulnak el Thé’oa falai alól, s a testvérháborúra kelt fivérek egymás kezétől pusztulnak eL Kreon, a zsarnoki törvény képviselője, akire estek után a hatalom száll, megtiltja, hogy eltemessék Polüneikész holttestét. Eteok- lésznek viszont díszes temetést rendez. Antigoné fellázad Kreon zsarnoki parancsa ellen, és elhantolja fivére tetemét. Az emberiesség és a szeretet diktálják cselekedetét. Kreon bosszút áll tilalma megszegőjén. Föld alatti börtönbe falaztatja a leányt. Antigoné vállalja a halált. Eszmehfisé- ge hőssé avatja. Vőlegénye, Halmom, Kreon fia, szembeszáll apjával ítélete miatt. A nép is elégedetlen, de a király hajthatatlan. Ékkor érkezik Teírésziász, a jós, aki szörnyű jelekről hoz hírt Kre- onnak. A megingott király a kar és a jós tanácsára visszavonja parancsát, de már késő. Antigoné felakasztotta magát, ezt látva Halmon is öngyilkos lesz. A királyné is követi fiát a halálba. Kreon összeroppan.

A karvezetőn és a színésze•— Mondja, magra nem tud divatosan rajzolni *

1963. március X

KERESZTREJTVENY

A zászlós és a főtörzsőrmester tiszteletteljesen vigyázzban állt, remélve, hogy részletesebb információkat is nyernek parancsnokuk felindult- ságának okáról.

— Hát van maguknak eszük?! — nézett rájuk fájdalmasan Makk százados, — behívják a halottakat?! Száznegyven behívottból százharminc halott. Két-három éve meghaltak már a fronton és magúk meg behívják őket?... Az ezredes úr is tud már erről.

Hirtélen felugrott és újból hevesen bömbölni kezdett.

— De a kutyaúristenit maguknak, ezeket a csillagokat én tettem a maguk gallérjára, de én tépem le, de azonnal... Mind a ketten mennek a frontra a századdal. Ezt még megemlegelik!

Másnap kiderült, hogy nemcsak ők mennek, hanem megy maga Makk százados is.

Kerekes főtörzsőrmester tombolt a kereti rodán.

— Dög hülyék, degenerált korcsok! — oktatta beosztottjait. — És én még azt hittem értelmes embereket választottam munkatársaimnak... De megálljatok, ti is jöttök velem!

Szeme megakadt Szilveszteren.

— Maga is, maga nyomorult, nem fog itt maradni a keret- irodán, nem fogsz lapítani, amíg mások vásárra viszik a bőrüket.

— Testvéreim, hős magyar katonák — rezegtette hangiát beszéde végén a tábori lelkész másnap ebéd után a felsorakozott század előirt. — Ti most mentek messzi idegenbe, szent hazánk védelmére. Három dologra gondoljatok: istenre, főméítóságú kormányzónkra és arra, hogy mi, akiket a kötelesség, a haza itthon tart. visszavárunk benneteket győztesen.

— Század vi-gyázz —vezényelt Brüll hadnagy. — Jobbra át, irány a körlön... Ne mozogjanak ott hátul, mielőtt v

_ rúgom magukat

Ordas Nándor

— Ne-hem — válaszolt tömören és lihegve Szilveszter.

— Na, feküdj, kúszás — vezényelt a tizedes, — irány a lépcsőház.

Szilveszter buzgón kúszott a lépcsőház irányába. Egyenesen neki a felfelé igyekvő Makk századosnak, aki majdnem elbotlott az újoncban.

— Addig kúszol — emelte fel hangját legmagasabb közvetlen parancsnoka megpillantásakor a tizedes — amíg meg nem tanuíod, hogy elöljáróid kérdésére minden körülmények között szabályosan válaszolsz!

— Igenis, alázatosan jelentem — válaszolta a térképész, miközben hason fekve is szabályos vigyázzba helyezte magát.

A tizedes árca kipirult az örömtől, hiszen látta, hogy parancsnoka megállt mellettük és figyelmesen szemléli őket.

A százados valóban figyelte őket, sőt a tizedest megszólításával tüntette ki.

— Maga hülye, állat, — ordított a tizedesre, cseppett sem barátságosan, ez kicsoda? — mutatott Szilveszterre. A térképész szíves érdeklődés hallatára odalt fordult a kőpadlón, arcát fél könyökére támasztotta, s érdeklődéssel, bizalommal pillantott parancsnokára. Lám — gondolta — nem igaz, hogy a ludovikás tisztek embertelenek, ez is most engem véd meg a tizedessel szerbben.

— Százados úr, alázatosan jelentem, ez az újonc a 103-asok közül való — jelentette a tizedes.

— Igen?! — mondta fenyegetően, de ugyanakkor sejtelmesen a százados, — de hiszen ez az ember él, ez az ember nem halott!

Miután a tizedes nem részesült Oktatásban, hogy ilyen irányú kérdésekre mit és hogyan lehet válaszolni, felvette a jó katona alapállását és szerényen, de ostobán nézett elöljárója szemébe.

A századba újabb kérdést nem tett fel, ingerülten tovább lépett és berúgta a zászlóalj keretiroda ajtaját.

Az irodában mindenki felpattant, vigyázzba állt, Makk százados lovagló ostorával kíméletlenül verni kezdte a főtörzsőrmester íróasztalát.

— Ügy látom zászlós úr, úgy látom főtörzsőrmester — ordított szeretett beosztottjaira, — hogy még élő emberek is akadnak a 103-asok között?!!!

É jelentés Winter zászlóst és Kerekes főtörzsőrmestert is velejéig meglepte s ők sem tudtak mit válaszolni.

— Maguk hülyék, maguk marhák — folytatta a folyosón abbahagyott címzéseket a százados. Kikkor azonban észrevette, hogy az irodában tisztesek i§ vannak, sőt a kályha mellett kezében egy lapát szénnel vigyázzba áll a soroksári ámyékszékpucoló. Ezeket balkeze egyetlen mozdulatával kiutasította az irodától.

ÚJ KÖNYVEK

— Alázatosan jelentem beléptem a keretirodába!

Szilveszter sapkáját bal kezébe tartva, a combjához szorítva vigyázzba merevedett és szabályszerűen letisztelgett különböző rendfokozatú elöljárói előtt.

Szemközt az ablaknál az íróasztal mögött kövér, tekintélyes ötven év körüli férfiú szalonnázott: Kerekes főtörzsőrmester. Az íróasztalon csizmás lábait lóbálva Winter zászlós. Ök ketten beszélgetést folytattak, amelyet megzavarni nem látszott az újonc jelentőse. A nagyméretű iroda többi részeiben ugyancsak íróasztalok mellett két tizedes és égy szakaszvezető különböző kartonok tanulmányozásába elmélyedve üldögélt, míg egy alacsony, széles válú, 35 év körűid, kopaszra nyírt katona a vaskályhát töltötte szénnél. Az utóbbi a soroksári Brauh volt. Szilveszterrel együtt kapott póttartalékos * újonckJképzést és civilben az árnyékszékek pucolását választotta élethivatásnak.

Szilveszter állt az ajtó mellett, a főtörzsőrmester és a zászlós beszélgettek.

— Igen, kérlek szépen, zászlósúr — mondatta Kerekes főtörzsőrmester, rendkívül élvezve, hogy széles hallgatóság figyelheti bizonyára alázatosan is végtelen hódolattal, hogy tegeződik egy tiszttel — mára 140 embert hívtunk be.

— Nem tudod Kerekes — vágott közbe a zászlós, akit a létszámalakulás láthatóan nem érdekelt, — hogy a százados úr miért keresett?

— Nem tudom kérlek alásan zászlósúr — válaszolt lassan és nyomatékosan á főtörzsőrmester, miközben hatalmas kenyérdarabon meglepően vékony kis szélet szalonnát indított rágóizmái irányába — csak. azt tudom kérlek szépen, hogy igen rossz hangulatban volt. Tulajdonképpen először Brilll badnagyufat kereste, s csak azt követően érdeklődött te ti tánad. Már a folyosón merit, az ezredes úr hívatta, amikor nékem odaszólt, hogy Kerekes, ha föld alól is, de az utakat kerítse elő.

Winter öröm télén arckifejezéssel cigarettára gyújtott és Szilveszterre tévedt pillantása. Erre megszólalt a főtörasór- mester*'

— Mit óhajt édes szivarként — érdeklődött nyájasan.

— Alázatosan jelentem ide lettem beosztva! — jelentette a térképész és ismét keményen szalutált.

A főtörzsőrmester megcsóválta fejét és maga elé nézett: — Kiss tizedes — szólt oda az egyik írnoknak. — Szíveskedjék a folyosón megmagyarázni ennek a derék fiatalembernek, hogy sápka nélkül nem tisztelgünk, még a zászlóalj keretirodában sem!

A tizedes kilökdeste a folyosóra Szilvesztert, 20—30- szor megféktette, majd barátságosan érdeklődött.

— Fiacskám válaszolj kérdésemre: Sapka nélkül tisztelnünk-e a zászlóaj keretiro- dábsn?

V

Az A ntigonéNyíregyházán

ken kívül az Antigonéban a kórusnak is önálló szerepe van. Állást foglal a színpadon lejátszódó eseményekkel kapcsolatban, és összefogja azokat. A kórusban való beszédnek a szerepe a nép érzelmeinek, gondolatainak a megszólaltatása.

Görög klasszikus darab eljátszása a színészi tehetség sokoldalúságát igényli. Egye- ' dűl a helyes felfogású színjátszás hidalhatja át az idő végtelenét. Az epikából kifejlődött görög drámában még inkább beszélnek, mint cselekednek. Az események nem a szemünk előtt mennek végbe. A hírmondó ismerteti azokat a nézőkkel. A drámának ez a sajátossága kétféle megoldásra csábíthatja a színészeket. Vagy nagyon merevek, statikusak, vagy pedig erőteljes mozdulataikkal túljátsszék szerepükét. Sikerült-e a Déryné Színház rendezőjének és színészeinek a helyes középutat megtalálniuk? Ügy érzem, hogy igen. A karnak az eseményekre reagáló, kifejező mozdulatai, változatos beállítása, a zene és a táncosok beiktatása könnyedséget,^ mozgalmasságot adtak a darabnak. Kreon alakja híven tükrözte a királynak önző, érzék- telen, egyeduralomra törő egyéniségét. Színészi játéka a darab végén a fiát, feleségét

és hatalmát vesztett fájdalomtól és szenvedélyektől feldúlt ember erkölcsi összeomlásának az ábrázolásában emelkedett művészi magaslatra. A Jászai-díjas Kassai Ilona Antigoné alakításában az antik s a mai emberegyéniség egye - tése a fő érdem. Szerepét é - élte, a színpadon nem ragadtatta el magát. Játékát, é - zéseit nem túlozta, meg tud fa találni azok egyszerű, de még s mindenkit megrázó kifejez' sét Hollay Bertalan Hairrv n szeretjében fiatalos hevület vei, tiszta lendületes szőve - mondásával megfogta szerepének lényegét. A királyné, Szántó Margit, inkább megjelenésével imponált, mint beszédével. Az őr szerepét játszó Hajdú Endre az egyszerű, bőbeszédű, nyers katona alakját egy kissé a komikum felé sodorta. Említést érdemel még Olasz János jós szerepe, aki nem erőltetett, bensőjéből fakadó beszédével híven tudta érzékeltetni a pusztítást és az elkövetkező tragédia képét Nem annyira az istenek által megszállt révületet éreztük benne, hanem az embert. Cselényi József ízléses díszletei hangulatkeltőek voltak.

összefoglalva elmondhatjuk azt, hogy megoldásában és kivitelében az előadás dicséretére válik a színháznak.

Gáspárt László

Nyertesek: Bojtor AmW, Borka

Zoltánná, Halász Gézáné és Vertse K. Andrásáé nyíregyházi, Varga Györgyné caengeri, Panajott Jolán kemeesei. Deák István mátészalkai. Makrai Istvánné nyírbátori. Hábarics Imréné porctal- mai és Szabó Barna Tyúkod zsi- rostanya kedves rejtvény lejtőink.

A könyveket. a nyerteseknek postán küldjük el.

etus ii-ig ken oeuuiaem. a dorítékra kérjük ráírni „keresztrejtvény”. A helyes megfejtők kö zött 10 db értékes könyvet sorsolunk ki.

Február 17-1 rejtvénypályázatunk nyertesei:

Megfejtés: Aki másnak vermet ás maga esik bele. Kéz kezet most. Az ördög nem alszik Ebül jött jószágnak, ebül kell elveszni.

Kevert kampó. 58. Szovjetunió- beli hegyvidékről való, 59. A lőni

szigetek egyike, 60. Az áhyág jelenleg ismert legkisebb része, 61. Mérges gáz, 62. Kutyafajta, 63. Török méltóság, 64. Majdnem ikra, 65. Növény része névelővel: 66. Áz idézett ballada címe, 67. Azonos mássalhangzók, 68. Hangtalan sál.

Megfejtéseket legkésőbb fnár18Í7 március »-ári született Arany János a magyar epikus költészet legnagyobb alakja. Nyelvének gazdagsága, hatalmas szókincse, rendkívüli formaművészete szinte páratlan irodalmunkban. Róla emlékezünk meg mai rejtvényünk beküldendő soraiban.

Beküldendő sorok sorrendben: függ. 67. vízsz. 1. függ. 5, 10, 15.

Vízszintes:

1: Idézet a költő egyik balladájából. (folyt. függ. 5.10.) 13. Belgium, Hollandia. Luxemburg közös elnevezése, 14. Gondoz, 16. Lüktet, fáj. 17. Mutatószó. 18. Mássalhangzó kiejtve, 19. Nem egészen öreg! 21. Asszonyom, 22. Nem fémes kémiái elem, 23. Marokkói város. ?4. Ló biztatás, 27. Délnyugat-ázsiai országból való. 29. Lovagláshoz szükséges -kellék, 3'!. Elszigetelt, elkülönít, 33. vasitt- pálya, 35. Testedzés, 37. SDK. 38. Mássalhangzó kettőzve, 39. Francia világi pap, 40 Ruhatisztító, 42. 365 nap. 43. Zamatai, 44. Fiatal tehén, 45. Ez oroszul, 46. Vászonfajta. 48. Hangzónélküli pad. 49. Az ifjúság négyévenként megtartott világ találkozóján. 51. Időmérő fontos kelléke. 53. Város Portugáliában, ék fölösleg, 54. Jugoszláv város, 55. Csuf-e? 56. Névtelen, ismeretlen nevű. írasmű szerző. 57. Törvénykönyv rövidítve. 58 ismét. 59. KPY. 60. Kerékabroncs névelővel. 61. Csomagtérrel növelt személygépkocsi típus, 62. Rangjelző, 63. Vissza. Női név becézve, 64. Helios leánya. va- rázsereja nő. aki Odysseus te-- -it sertésekké változtatta, 65.Az idegrendszer legfontosabb vészé, az értelem székhelye, 66.

Futballcsemege «évelővel. (ek hiány). 67. Aram aPilakító rövidített neve. 68. Játékfilmek felvételének vezérkara, 69. Üttoro ko szöntés.

Függőleges:

i. Folyó a Szovjetunióban, 3. Megfigyel, 4. Vissza: Zola regény címe, 5. Az idézet folytatása, 6. Puha mérgező fém, 7. Lábbal Illet, 8. GX. 9. Lillafüred melletti tó neve, 10. Az idézet folytatása, 11. Dickkens írói álneve, 12. Állat lakás, 15. A költő születési helye, 17. Török név, 18. Magánhangzó kettőzve, 20. Kétjegyű mássalhangzó, 23. Szálkütlanitott halszelet, 2S. Folyó Ausztriában, 26. Vissza: kitüntetés "je’e, 28. Két szó: indulat, szó és ellentétes kötőszó, 30. Becézett férfinév, 31. GN. 34. Lekvár, 36. Paksi közepe, 39. Határozott névelő, 41. Mutatószó és névelő, 42. Légi, 43. Tanuló régen (szakmát tanuló), Ő4. Kevert etűd, 45. Angol egyetemi városból való, 47. Ritka férfinév, 48. Ló, szarvasmarha, juh lába vége, 50. Italt fogyasztó, 52. Lóverseny pálya. lóverseny, 56.

nözze ma^át as olvasót.

A Népszabadság négy munkatársa, Horváth József, Nemes János, Pintér István és Szabó László Eégi jó világ gyűjtő címmel érdekes pereket idéz a Horthy-korszak nagy panamáiról. Nem elég azt mondani erről a gyűjteményről, hogy hasznos. Ez a gyűjtemény vetekedik a jó regények izgalrnasságával. Kinyitja az ajtót az olvasó előtt, hogy bepillanthasson a Horthy féle úri világ boszorkánykonyhájába. És alti bepillant, az megérti, hogy az a rendszer menthetetlen volt. Annak pusztulnia kellett, hiszen a förtelmes panamákat nem közönséges alvilági bűnözők követték el, hanem magának a vezető „történelmi” osztálynak elit-tagjai. A Régi jó világ emlékeztet, figyelmeztet. Ez az a könyv, amire azt szokás mondani: .Olvasni kell!”

Sólyom József: Hűség. Hosz- Bzabb. rövidebb elbeszélések vannak e szépen illusztrált kötetben. Némelyik novella már- már a kisregény méreteit ölti. Ez a változatosság kellemes olvasmánnyá teszi e kötetet. De méginkább figyelmet érdemel az író módszere. Különféle embereket rajzol meg különféle helyzetekben. És eközben bebizonyítja, hogy a jelennek nem változatlanok, hogy az emberi életet átalakító küzdelemben hallatlanul nemesedik maga az ember is. Sólyom József írásai érdekesek, gondolatébresztők, s mindegyik rendelkezik azzal az erővel, hogy tettre ösztö-