Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-26 / 71. szám
ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ARA: 50 FILLER 1963. MÁRCIUS 26. KEDD Folytatja munákját az országgyűlés NAPIRENDEN AZ 1963. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte «z 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Book Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mijalko Todoro- •tcc, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnökinek vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök üdvözölte a Mijalko Todoro- vics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. Tímár Mátyás beszéde X pSnzQgyroíniarfer az elmúlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk Jelentés eredményeket ért ei. Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelé- kefliység emelkedése megfelelt aa ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésűink öeszeeségében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfaj- táknál magasabbak váltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság élet- színvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte él a kitűzött szintet. — Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok ék a beruházások. Ezek a tendenciák tükröződnek az államháztartás, a hitel és pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési helyzet alakulásában is. — Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az állam- háztartás egyensúlyban volt Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizetett be. Eredményeik alapján a közeli heteikben 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, a nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő ősz- szeget Megállapítható azonban az to, hogy a tervezetthez képest, egyes területeken elmaradás mutatkozott. — Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása, a munkafegyelem és szervezettség javait, a termelés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányé* szövetkezeteik száma. Az aszály hatása különböző volt a termelŐRZö ve tkezetekben aszerint, hogy hogyan élteik a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. 3,5 százalékkal túlteljesítettük a beruházást Tímár Mátyás ezután a bombázásról szólt Elmondotta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-lben tovább emelkedett a termalő befektetések aránya. Növekedjek az élőző évihez képest a vegyipari, az éldmd- saeripart, a termelőszövetkezeti beruházások. — A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 OCO-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1,5 müliárd forint többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés, fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt A lakosság takarékbetét-állománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 milliárd forintot, ez év március első napjaiban pedig már meghaladta a 10 milliárd forintot. A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt — Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedeleminek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. Ezután a miniszter az Ipar helyzetéről, a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt Majd így folytatta: — A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteiink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott áHamd támogatás fő formája 1963. évben is a hosszú- és középlejáratú hitet Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. — E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha férőhelyek száma 38 060-rel, a borjú férőhelyek száma 14 ezer 300-zal, a sertés férőhelyek száma csaknem százezerrel növekedjék. Szabolcs megye a gyümolcsfelepílés fő bázisa — A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyümölcstelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egyharmadát kell végrehajtani. Az ez évi telepítéseiket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni. — A második ötéves terv 650 000 hold öntözését írja elő és ebből ez év végére 500 ezer hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon talajjavítást végzünk. — A mezőgazdaság! géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít. Az óv során 3600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Emellett tovább folyik a használt erő- és munkagépeik átadása is. Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése. — A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jól gazdálkodók színvonalára. Erre a célra a beruházásán, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményeken túl, —• a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek, hogy a szükséges termelési intézkedések megvalósításával együtt, a közös munkában részt vevő tagság részére, megfelelő, legfeljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jővedelemszintet tudjanak biztosítani és ösztönzésre pénzelőteget adjanak. A pénzügyi támogatás folyósításának előfeltétele a jó szakmai vezetés és a helyi adottságoknak megféleflő termelési- szervezési intézkedések kidolgozása és végrehajtásuk biztosítása. — A tervezési és a szervezési munka irányításában a járási és megyei tanácsaink és mezőgazdasági osztályaik tevékenysége korántsem áll a megfelelő szinten. Sok esetben a „mindenhova valamit“ elv vezeti őket, pedig ez nem vezet eredményre. A szakemberek kihelyezésénél jellemző például, hogy ■ jól működő Következetekben nem egyszer két-három embert is fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge termelőszövetkezetekben egyáltalán nincs szakember. így nem sokra megyünk az erre a célra rendelkezésre bocsátott mintegy ISO millióval A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából fontos feladat, hogy tovább javítsuk az anyagi érdekeltség hatásfokát. E tekintetben jelentős a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésére a közelmúltban hozott határozat. A tej félvásárlási árának emelése, valamint a leeülett üszők irtán nyújtható 4000 forintos állami támogatás, javítja a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét a közösben és a háztáji gazdaságokban. — Termelőszövetkezeti gazdálkodásunk további megszilárdításában Is fontos szerepe van a számvitel, nyilvántartás nagyobb megbecsülésének. Sok helyütt e téren még bőven akad kívánnivaló. Tímár Mátyás az egészségügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során Krizsanik Jánosné Nógrád megyei képviselő Biszku Béla, \ fock Jenő és Kádár János a Parlament folyosóján. . | (MTI Foto — Vigovszki Ferenc felv.) a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret Ez igen jelentős^ előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hagy a második ötéves terv 1965. végéig összesen 78 ezerre Irányozta elő a kórházi ágyak számát — Kórházaink na háromszor annyi beteget látnak el, mint az 1038-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama. Ldkásépltésá programunk 1983-ban 50 700 lakás felépítését irányozza élő. Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitelezésbein, 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magánerőből létesül hosszú lejáratú hitellel. Nagyobb lehetőség a falusi élet javítására «— Az említett egészségügyi-, szociális-, kulturális és kommunális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. — A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap előirányzatai nagyobb lehetőséget nyújtanak a falusi lakosság életkörülményeinek a javítására la. Elsősorban a belterületi utak jobbá tételére, köz- világításra, Ingatlanok tatarozására, orvos- és pedagógusiaké« építésére szánt összegek emelkednek. A megnövekedett dőirányaatok növelik a felelősséget az anyagi eszközök felhasználása tekintetében az új tanácsok és végrehajtó bizottságok számára. — Az egészségügyi, szociális. kulturális kiadásokon kívül a költségvetés számos más tétele is szaros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival. Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. 80 millió forinttal csökken a házadó Adó rendszerünkben a sta bilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat. így ez évben megreformáltuk a már több mint 15 éve változatlan házadó rendszert, amely sok időszerűden vonást tartalmazott. A házadó reform a lakosságot körülbelül 70—80 mUUós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, bogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. Emellett valószínű, hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe. — A költségvetés a tervvel összhangban egyéb életszínvonal-emelő intézkedések fedezetét Ls biztosította. A január 1-ével végrehajtott árrendezés, és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január—februárban jelentősein emelkedett. Például a motorkerékpárok forgalma az elmúlt év hasonló időszaücához képest megkétszereződött. — Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat A nők helyzetének könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 26 hétre nőtt és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igényibe. További életszínvonal-növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti Jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányéban kerülhet sor. Végül hangsúlyozta: — Terveink, költségvetés sünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termedé« mennyiségi célkitűzései megtett a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gazdálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, * minőség, a korszerűség javf- ' fása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása, és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság az általános 'és Pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához. — Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásával újabb lépést teszünk élőim második ötéves tervünk va- láraváltusában, a VIII. kongresszus által népünk élé tűzött feladatok megoldásában. — Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja ed. Erdei Ferenc felszólalása A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: — Az 1963. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában, az országgyűlés hót bizottságában 44 képviselőtársunk vett részt. Mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter (Folytatás a 3. oldalén)
