Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-23 / 69. szám
ÉVFOLYAM, 69. SZÁM ÁRA* 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 23. SZOMBAT A termésnovelés legfőbb tartaléka ma az anyagi érdekeltség jó alkalmazása Tsz-vezetok tanácskozása Nyíregyházán A városi pártbizottság és a városi tanács vb szervezésében tanácskozást rendeztek csütörtökön a nyíregyházi termelőszövetkezetek elnökei, mezőgazdászai, könyvelői, a termelőszövetkezeti csoportok Vezetői. A városi tanács nagytermében megtartott értekezleten megjelent Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Murczkó Károly, a városi pártbizottság titkára és Biró László, a városi tanács vb elnöke, s ott volt a város pórt-, állami-, és tömegszerveinek számos képviselője. Prékopa István elvtárs vitaindítója Prékopa István, a tanács vb elnökhelyettese mondott vitaindító beszámolót, amelyben ismertette a város mezőgazdaságának helyzetét. Szólt a termelőszövetkezeti tagság anyagi édekeltségének nagy jelentőségéről, a gépesítés, takarmán ytermesztés, állattenyésztés nagy jelentőségeiről. Elmondta, hogy a tsz-ek vetéseinek jelenlegi állapota jó, azonban sürgősen meg kell kezdeni mindenütt a tavaszi munkát, mert a késés már így is mintegy kát hetes, s a tél elhúzódása már eddig is tetemes károkat okozott a mezőgazdaságban. A tanácskozáson sok hasznos javaslatot vetettek fel a hozzászólók. Arról beszéltek, hogy — főként a Ságvári, Dózsa és a Vörös Csillag Tsz-ekben — jói halad a tavaszi munka. A Ságvári Tsz tagsága már a hét elején megkezdte a szántást-vetést, s szerdára hat holdon került a földbe a borsó. A várost gépekkel ellátó Nyírteleki Gépállomásnak 40 nagy teljesítményű erőgépe van a termelőszövetkezet éknél. A homokosabb és dombos területeken már e héten megkezdik a szántást, hisz a feladatok nagyok, amit néhány hét alatt kell megoldani. Orosz Ferenc elvtárs felszólalása Orosz Ferenc elvtárs felszólalásában hangsúlyozta: a hároméves tapasztalatokat figyelembe véve az anyagi ösztönzés jó és hasznos, előreviszi a termelést. Most az a fő célunk — mondotta — hogy a legkedvezőbb időben kerüljön a földbe a mag. Ehhez a technikai feltételeken kívül a munka lelkiismeretes végzése szükséges. A termelés állandó fokozásának alapvető feltétele, a termésnövekedés legfőbb tartaléka ma az anyagi érdekeltség biztosítása. Lényeges szerepe van ennek az életszínvonal emelkedésében — a több, jobb, olcsóbb termék előállításában. Elmondta, hogy az ösztönzők alkalmazása nem merev forma, mindig a termelés feltételeihez kelt hogy igazodjon. A fő, hogy legyen termésfokozó hatása, hogy a tagság érdekelt legyen a jobb munka végzésében, amíg az a közös rovására nem megy. A tsz vezetőség nem lehet merev az anyagi érdekeltség alkalmazásánál, saját érdeke nem ütközhet a tagság érdekével, ez az érdek egy és ugyanaz. A város termelőfszövetke- BdU csoportjairól szólva elmondta Orosz Ferenc elvtárs, hogy még ebben az évben egy lépést előre kell lépniük. Csak így haladhatunk a mezőgazdasági termeléssel, a parasztság életszínvonala emelésével, a Jobb piaci ellátottsággal is. A tszcs tagság érdeke, hogy a magasabb színvonalú gazdálkodást minden anyagi erejével kezdje meg, akkor gazdag lesz a szövetkezete, a munkás- osztály is többet segíthet neki a továbbiak során. A tanya- bokrok szorgalmas parasztsága egy-két év alatt a megye termelőszövetkezeteinek élvonalába kerülhet, ha jó alappal indul. Ezt az alapot pedig a termékek leszerző- dése, a folyamatos meggyőző munka, a jó hozzáállás biztosítja. Ezután a tszcs-k tagjaival együtt beszéljük meg a továbblépés körülményeit, segítünk az új úton. Megkezdték munkáikat az crszággyűlés bizottságai Pénteken újabb országgyűlési bizottságok tartották meg alakuló ülésüket. Megválasztották a bizottságok elnökeit és titkárait, majd érdemi munkájukat megkezdve, megtárgyalták a hatáskörükbe tartozó tárcák 1963. évi költségvetési előirányzatát. Az ipari bizottság elnökévé Bondor Józsefet, titkárává Blaha Bélát választotta. A képviselőket Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta az ipari tárcák, valamint az Építés- és a Munkaügyi Minisztérium idei költségelőirányzatairól és a soron következő feladatokról. . A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökévé dr. Pongrácz Kálmánt, titkárává Oláh Györgyöt választották. Ezután a bizottság megtárgyalta a Legfőbb Ügyészség, az IgazságügyminisztéKép a csütörtöki országgyűlésről Bdfa János, Biäzku Béla és Kállai Gyula elvtársak képviselőkkel beszélgetnek a parlamentben. rium és a helyi tanácsok idei költségvetésének tervezetét. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke dr. Bognár József, titkára, dr. Vd- vardi Kárclyné lett Az ülésen részt vett és felszólalt Tausz János belkereskedelmi miniszter. A kulturális bizottság Gosz- tonyi Jánost elnökévé. Ben ke Lajosnét titkárává választotta. A képviselőknek dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes aidofct tájékoztatót, majd Darabos Iván, Gosztonyi János, Kelen Béla, Mesterházi Lajos és Váci Mihály képviselők szólaltak fel. Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága elnökévé dr. Erdei Ferencet, titkárrá Tisza Józsefet választotta. A képví selőket Losonczi Pál földmű velésügyi miniszter, Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes és Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tájékoztatta. A vitában felszólalt Garamvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes, továbbá dr. Erdei Ferenc, Z. Nagy Ferenc, Fairkas János, dr. Fekszi István, Kákái Já- nosné. Lakatos András, dr. Molnár Frigyes, Sebestyén Gyula és Tisza József képvi selők. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, amelynek ülésén dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese is részt vett, elnökké dr. Pesta Lászlót, titkárrá Sárfi Rózsit választotta. Az egészségügyi tárca költségvetési előirányzatát Cserbo László minisztériumi főosztályvezető ismer' tette. A vitában részt vett Balogh Ferenc, Háner József, Martin János, Mázi József, cír. Pesta László, Sárfi Rózsi, dr. Sáró András és dr. Stark Janka képviselő. Az országház folyosóján Tizenöt ér mozdonyon Beszámoló labdarúgó-csapataink felkészüléséről Megkezdték a szőlőtelepítést és a direkt’ termő szőlőfajták átoltását megyénkben Megyesaerte megkezdték már a vadalanyok és a dfineSct- tennő szőlők átoltását. A vencseELöi Szabadság Tízben kilencven asszony látott munkához, s három nap alatt 356 000 ripária alanyfajtáit oltottak át angoLnyelves párosítása módszerrel. Ez az oltási mód jól bevált, nyolcvan százalékos eredési biztosít, s így a szövetkezetnek bőséges hasznot hoz. Szőlőiskolájukban az idén több minit kettőmillió sima vesszőt is gyökerezteimefc a tetemesebb fajtáikból többek között a szolőskertefc királynéjából, illetve egyéb ose- megefajitálkből. Ezenfelül mintegy 650 000 alanyán nevelnek nemes bont adó fajtákat is. | Életbe lépett az amnesztia rendelet Beszélgetés dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszterrel Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kádár János, a for- rciialmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kormány javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. Az Elnöki Tanács magáévá tette a kormány javaslatát és azonnal életbelépett törvényerejű rendeletet adott ki az általános közkegyelemről: amnesztiában részesíti azokat, akik a Népköztársaság törvényeit megsértették. A törvényerejű rendelet a pénteki Mafryar Közlönyben látott napvilágot A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert és tájékoztatást kért a nagy érdeklődést keltő rendeletről. KÉRDÉS: — Az ön megítélése szerint mi tette lehetővé és indokolttá az amnesztiát? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság belső rendje szilárd, erős. Politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésünk során az ország nagy eredményeket ért eL Erős népünk politikai és erkölcsi egysége, leraktuk a szocializmus alapjait E tények megmagyarázzák, mi tette lehetővé ezt az intézkedést Amikor az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — elhatározta az amnesztiát figyelemmel volt arra is, hogy a bűnözés alakulásában 1956 óta kedvező változások tapasztalhatók: csökkent az 61- lamellenes és a köztörvényi bűntettek száma. KÉRDÉS: —- Kik azok a politikai elítéltek, akikre kiterjed a közkegyelmi rendelet? VÁLASZ: — A rendelet hatálya kiterjed tulajdonképpen minden ál lám el lenes bűncselekmény elkövetőire, polgári és katonai személyekre egyaránt. Közkegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság a felszabadulástól a rendelet megjelenésének napjáig államellenes bűntett miatt elítélt, továbbá a háborús bűnösök közül azok, akik büntetésük kétharmadát már letöltötték. Azoknak a háborús bűnösöknek tehát, akik nem vonták ki magukat törvénvellenc'en a felelősségre vonás álól és részben már megbűnhődtek, nem kell letölteniök további büntetésüket. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy amnesztiában részesülnek azok. akik az ellenforradalom, iBelv© annak teverése idején álksmellenes, ellenforradalmi bűncselekményt, vagy e tevékenységgel összefüggésben más bűncselekményt követtek el, valamint azok az államellenes bűntett miatt elítéltek, akik az ellenforradalom leverése után, rendelet megjelentetésének napjáig követték el bűn- cselekményüket. *— Az Elnöki Tbnács rendeleté kegyelmet ad azoknak is, akik a személyi kultusz időszakában visszaéltek hatalmukkal és megsértették a szocialista törvényességiét. KÉRDÉS: — Milyen mértékben terjed ki az amnesztia az úgynevezett köztörvényes bűncselekmények elkövetőire? VÁLASZ: — A töiyényerejű rendelet szerint egyharmaddal csökken azoknak a büntetése, akiket eredetileg 6 évnél nem hosszabb szabadságvesztésre- ítéltek: félévvel csökken a büntetése azoknak akiket 3 évnél nem hosszabb szabadságvesztésre büntettek, A rendelet teljesen elengedi azoknak a büntetését, akiket egy évnél nem hosszabb szabadságvesztésre. javító-nevelő munkára, illetve pénz főbüntetésre ítéltek. Büntető eljárás nem indítható, illetve nem folytatható azok ellen, akik a közkegyelmi elhatározás megjelenéséig olyan bűntettet követtek el, amelynek várható büntetése egy év, vagy annál kevesebb. Ez utóbbiaknál a büntető eljárást meg kell szüntetni, akár rendőrségi, ügyészségi, vagy bírósági szakaszban van jelenleg az ügyük. A szocialista humanizmus jut kifejezésre a jogszabálynak abban a rendelkezésében, amely a kiszabott büntetés nagyságára való tekintet nélkül elengedi a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, a kisgyermekes anyák, az ötven éven felüli nők és a hatvanéven felüli férfiak, valamint az életet veszélyeztető gyógyíthatatlan betegségben szenvedők hátralévő büntetését. KÉRDÉS: — A köztörvényi bűncselekmények tetteseinél milyen kizáró okokat tartalmaz a törvényerejű rendelet? VÄLASZ: — A társadalomra különösen veszélyes bűnözőkre természetesen nem terjed ki az amnesztia. A kormányzat nem téveszti szem elől a közrend és a közbiztonság érdekeit. A kegyelem nem vonatkozik azokra, akik gyilkosságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást, a társadalmi tulajdon felgyújtését, vagy felrobbantását követték el. Akárcsak a politikai bűntetteseknél, itt is kizáró ók az, ha valaki visszaeső, vagyis öt éven belül valamilyen bűncselekmény miatt már szabadság- vesztés büntetésre ítélték. A törvényerejű rendelet hangsúlyozottan kimondja, hogy a kegyelem hatályát veszti azoknál a politikai és köztörvényi bűntetteseknél, akik az amnesztiát követő három éven belül szándékos bűntettet követnek eí, s ezért elítélik őket. KÉRDÉS: •— Mennyiben vonatkozik az amnesztia ásókra a magyar állampolgárokra, akik engedély nélkül hagyták el az országot? VÁLASZ: A «rv&iyerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek azok is. akik tiltott határátlépéssel hagyták el az országot. A begyeim! rendelet egyéb rendelkezései éppúgy vonatkoznak a külföldön élő magyar állampolgárokra, mint azokra, akik itthon élnek. KÉRDÉS: — Milyen esetben mentesülhet valaki a büntetett előélettel Járó hátrányok alól? VÁLASZ: — Az ezzel kapcsolatos rendelkezés is igen széles körű. A rendelet lehetőséget teremt a korábban elítélteknek zavartanain elhelyezkedésükhöz és a társadalomban való beleilleszkedésük- höz azzal, hogy mentesíti _ a büntetett előélettel járó hátrányok alól mindazokat, akik a felszabadulást követően *—• 1957. május 1-ig — 5 évet meg nem haladó büntetést kaptak, és azokat, akiket 1957 május 1-től a rendedet megjelenésének napjáig 2 évnél kisebb szabadságvesztésre ítéltek. Természetesen ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik már kitöltötték büntetésüket, vagy kegyelem Útján szabadultak. Az állampolgárok széles rétegeit érintő az a kegyelmi elhatározás is, amely megszünteti a rendelet hatályba lépésének napjáig indított szabálysértési eljárásokat Eszerint a már kirótt, és még be nem fizetett szabálysértési pénzbírságot nem kell megű- zetndök. — Kormányzatunk emberiességtől áthatott rendelkezése senkiben sem ébreszthet olyan gondolatot hogy a bűnösöket futni hagyjuk. A jövőben is elnyerik méltó büntetésüket mindazok, akik Népköztársaságunk törvényeit megszegve, vétenek államrendünk, szocialista épi tőmunkánk, dolgozó népünk személyi és vagyoni biztonsága 4* lea.
