Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-03 / 52. szám

XX. ßVFOLTAM, 52. SZÁM ARA: 60 FILLER 1963. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP Jelentősen apadt a hó- és jégtakaró Valamennyi folyón megszűnt az árvízvédelmi készültség Kemény hideg Európa-szerle — Ma: mínusz 3 fok körül Panasz a kisvárdai kórházra Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta Kur­tán Sándort, hazánk új hel­sinki rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomás­helyé«. Dobi István fogadta új moszkvai nagykövetünket Az újabb hideghullám meg­állította az olvadást, újra be­fagyasztotta a folyókat, s így most már a legutolsó helyen is megszüntették az árvízvé­delmi készültséget A veszély csökkent ugyan, de csak át­menetileg, mert a gyors fel- melegedés bajt okozhat Ezért a vízügyi igazgatóság vezetői­nek tórzskara most műszaki ügyeletet tart és anyaggal, géppel továbbra is készenlét­ben áll a veszélye^ elhárítá­sára. Február utolsó két napján *z erős hideg ellenére is apadt a hó és a jégtakaró a keleti országrészben. Párol­góit a hó és a jég, pedig a hőmérő higanyszála nem emelkedett a fagypont fölé. A levegő azonban olyan szá­raz volt, hogy a szél segítsé­gével fel tudta „szippantani” a napsütés hatására megol­vadt vízrészecskéket és a hó és a jég felületéről az Állói­don két nap alatt mintegy 50 millió köbméter vizet nyelt •? a levegő. Az évnek ebben a szaká­ban envhe időjárásról ismert Olaszország nagy területein havazott és a visszatérő tél mintegy száz községet tett megközelíthetetlenné. A holland meteorológia jelentette, hogy 1830 óta es volt a leghidegebb té® és egyelőre még mindig nincs kilátás enyhülésre, Csehszlovákiában is tart az erős hideg. Prágában pénte­ken reggel mínusz 13 fokot mértek. Ausztriát is uralma alá haj­totta az újabb hWeghullám. Az ország számos részéből mínusz 25 fokos fagyokat je­lentették. Norvégia északi területein csütörtökön óránként 175 ki­lométer sebességű jeges szél­vihar söpört végig. Az anyagi károk jelentő­sek, 25 halászhajó elpusz­tult. Több helyről 30 fokos fagyo­kat jelentettek. Az NDK potsdami meteoro­lógiai intézete közöl te, hogy a február 28-ával véget ért me­teorológiai tél mínusz 5,7 fok napi átlaghőmérsékletével az évszázad második leghidegebb tele volt Németországban. Ebi­nél alacsonyabb napi átlaghő­mérsékletet — mínusz 6,3 fo­kot — csak 1939—40 telén mértek ebben az évszázadban. Bulgáriában március elseje a tavasz ünnepe és ezen a napon rokonok és ismerősök „martenicát” fehér és vörös selyemszálakból font, boly­hosvégű kis csokrokat aján­dékoznak egymásnak. ' Ebben az évben azonban „március anyó” — ahogy a bolgárok ezt a hónapot nevezik — egyáltalában nem a tavasz hírnökeként kopogtatott be, hanem éppen ellenkezőleg: havazást és erős hideget ho­zott. Március elsején Szófiában és az ország nagy részén már második napja hava­zott A hőmérő higanyszála csak­nem mindenütt mínusz 15 fok­ra süllyedt és még a déli órákban sem emelkedett mí­nusz 5 fok fölé. Ilyen hosszú és kemény télre Bulgáriában — még a legöregebb emberek sem emlékeznek. Várható időjárás ma estig, párás, csendes hideg idő, he­lyenként köd, legfeljebb né­hány helyen hószállingózás. Várható legmagasabb nam-s)* hőmérséklet mínusz 3 fok kö­rük Sok szakmát tanulhatnak az érettségizett fiatalok Az 1963—64. tanévben leg­alább ötezer érettségizett fia­tal felvételére nyűik lehetőség az iparban, a kereskedelem­ben, a mezőgazdaságban és egyéb pályákon. A vállalatok igényeit és az érettségizettek érdeklődését fi­gyelembe véve, elsősorban a különféle műszerész, eszter­gályos, szerszámkészítő, mo­torszerelő, lakatos és optikus szakmákban várják nagyobb számú érettségizett jelentke­zését, kisebb számban az üveg­csiszoló, üvegműves, porcelán- festő. kárpitos, nyomdai sze­dő, gépmester, mélynyomó, könyvkötő, valamint számos faipari szakmát tanulhatnak rövidített munkaidőben. Az élelmiszeripar, elsősorban a tejipar, szintén számos érett­ségizettet vesz fel. A mezőgaz­daságban csaknem minden szakma alkalmas számukra. A kereskedelem, különösen a vas-, a kultúrcikk, a műszaki eladói, a vendéglátóipart fel­szolgálói tanulóhelyeket szán­ja az érettségizetteknek. Ezek a pályák természetesen az érettségizett lányok előtt is nyitva állnak, de különösen a finommechanikai iparban, a könnyűiparban, a keres­kedelemben, valamint a ven­déglátóiparban helyezkedhet­nek el. Az érettségizetteknek ma­guknak kell megkeresniük azt az ipari, kereskedelmi vállala­tot esetleg szövetkezetei vagy magánkisiparost, ahol szakmát akarnak tanulni. Mezőgazda- sági tanulónak a középiskolán keresztül kell jelentkezni. A vállalatoknál a jelentkezés márciustól augusztusig tart. Gosztonvi János előadása az újságíró akadémián Gosztomyi János, az MSZMP KB póttagja, a Vas megyei pártbizottság első titkára a fa­lusi pártmunka időszerű kér­dései címmel tartott előadást az újságíró akadémián a Ma­gyar Sajtó Házában. Kádár János fogadta úi helsinki nagykövetünket Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke szombaton fogad­ta Szipka Józsefet, hazánk új moszkvai rendkívülüi és meg­hatalmazott nagykövetét aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. Táncolnak a vasparipák. A téli nagyjavítás után bejárat­ják a traktorokat. S aztán: irány a határ. Mi lesz Gyurikával f a virág­városban i • r r • A járási asztalitenisz• Megyeezerie jó ütemben folyik a gyümölcsösökben a faápolás. (Foto: Hammel J.) bajnokság sorsolása MegkezdődStt a postás és a vasas szakszervezet kongresszusa Misiéi milliárd a hírközlés fejlesztésére Szombatom Budapesten meg­kezdte munkáját a Postások Szakszervezetének 7. kongresz- szusa. A tanácskő’záson mint­egy 300 küldött és meghívott tárgyalja kétnapon keresztül a 45 000 főnyi postás munká­ját, problémáit, a szakszer­vezet tevékenységét, feladatait. A beszámolóból kitűnt, hogy a megnövekedőt igények egy részét a jelenlegi fel­készültséggel, technikai ál­lapottal az erőteljesebb fejlődés ellenére sem tud­ják kielégíteni. Az elmúlt kongresszus óta például Budapesten 13 000, vi­déken pedig 10 000 új telefon- állomást tudtak felszerelni, azonban az igények ennél sok­kal nagyobbak A posta egyéb szolgáltatásainak forgalma — eltekintve a levélküldemények számának csökkenésétől — jelentősöl emelkedett. Gyak­rabban veszik igénybe például a távíró-szolgálatot — 7,1 mil­lióról 7,7 millióra emelkedett a táviratok száma — egyre több pénzt „bíznak” a postá­ra, s a betétszolgálatnak is több munkát ad a közönség takarékoskodása. Erőteljesen, fejlődik a televízió is. Két év alatt több mint 220 000 üj televízió, 150 000 új rádióelő­fizetőt jegyeztek fel. Ma már hazánkban majd minden családnak van rádiója, az előfizetők száma megha­ladja a 2,3 milliót, s csak­nem 325 000 televízió elő­fizetőt tartanak nyilván. A szakszervezeti munka sa­játos. szerény eszközeivel — mondotta a főtitkár — mi is segítettük a posta gazdasági munkáját, dolgozóink élet- és munka körűimen veinek me" ja­vítását. A jövőben: figyelembe- véve nagyobb feladatainkat, fokozottabban kell gondolni a megfelelőbb munkaköreimé, nyék kialakítására. A gépest* tési feladatok a posta csak­nem minden területén jelent' keznek és egyszerű Intézkedésekkel a fáradságos kézbesítő munka terhét is lehetne csökkenteni. A posta a második ötéves tervben mintegy 1,5 milliárd forintot fordít a hírközlési hálózat fejlesztésére, s ez az összeg a következő tervidő­szakban várhatóan meghá­romszorozódik. A főtitkári beszámoló után megkezdődött a vita. Szombaton a Vasas Szak- szervezet székháziban megkez­dődött a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének 24. kongresszusa. A kongresszuson részt vett Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Brutyó János, a SZOT főtit­kára, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. y - r v .• . y; ‘ Március 4—30: könyv-árleszálHtás Tízezren a mezőgazdasági könyvhónap ankétjain A mezőgazdasági könyvhónap hivatalosan február végén be­fejeződött, gyakorlatilag azon­ban még március elején is foly­tatódik. A könyvek szállítását a rossz közlekedési viszonyok ellenére is időben lebonyolí­tották, így — az alkalmi áru­sítás és a „háztól-házig” moz­galom réven a legkisebb fal­vakban, tanyákon is kielégítő választék álit a váráslók ren­delkezésére. Bár a forgalom­ról még nem készülhetett el a pontos statisztika, annyi máris látható, hogy a könyvhónap igen sikeres volt. Egyedül az új budapesti Mezőgazdasági Könyvesboltban csaknem 30 ezer könyvet adtak el feb­ruárban. A könyvhónap négy hete alatt több mint 100 helyen rendeztek ankétot, író-olvasó találkozót, amelyeken sok idő- ' szerű mezőgazdasági kérdést is megvitattak. A részt vevők- száma meghaladta a tízezret. A Művelődésügyi Miniszté­rium kiadói főigazgatósága közli, hogy március 4-e és 30-a között mintegy 500 könyv le­szállított áron kerül forga­lomba az erre kijelölt több mint kétszáz budapesti és vi­déki könyvesboltban. Az idő­leges árleszállítás elsősorban tudományos és szak könyveket, szótárakat, ismeretterjesztő és művészeti kiadványokat, de — kisebb mértékben — szépiro­dalmi és ifjúsági könyveket is érint. Az árleszállítás mérték* 20—60 százalékig terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents