Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-22 / 68. szám

Felbocsátották a „Kozmosz 13"-at Moszkva, (TASZSZ): törtökön a Szovjetunióban felbocsátották a „Koz­mosz—13” mesterséges holdat. A szputnyikan tudományos műszereket helyeztek el, amelyeknek segítségével folytatják a világűr kutatását an­nak a programnak megfelelően, amelyet a TASZSZ 1962. március 16-án ismertetett. A szputnyik keringési ideje 89,77 perc, pályájának a földfelszíntől mért legnagyobb távolsága (apogeum) 337 kilo­méter, legkisebb távolsága (perigeum) 205 kilométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 64 fok 58 perc. A tudományos műszereken kívül van a szputnyikon egy rádióadó, amely a 19 995 megahertz frekvencián dolgo­zik, továbbá rádióberendezés a pályaelemek pontos méré­sére, rádiótelemetrikus rendszer, amely a műszerek észle­lési adatait továbbítja a Földre. A mesterséges holdon elhelyezett berendezések jól mű­ködnek. A földi koordinációs számítóközpontban folyik a szputnyikról érkező információk feldolgozása. Hz amerikai posta botránya a Novoje Vremjával Moszkva, (MTI): Az amerikai postaügyi ha­tóságok március közepén a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat vala­mennyi előfizetőjét levélben értesítették, hogy a lap, amely címükre úton van, kommunis­ta propagandát tartalmaz, s Dillen pénzügyminiszter uta­sítására, csupán abban az eset­ben kézbesíthetik, ha a címzett záros határidőn belül levél­ben értesíti a postát, hogy a lapot kézhez kívánja venni. Ha azonban a címzett nem küld ilyen értelmű választ, a küldeményt megsemmisítik. Az amerikai posta eljárásá­nak „átgondoltságát” mutatja az a tény, hogy ezt az értesí­tést az Egyesült Államokban dolgozó szovjet tudósítóknak is megküldték, tehát őket is óvni akarják a kommunista propagandától. Mint a Novoje Vremja leg­újabb száma közli, Amomy, a Minority of One című ameri­kai folyóirat szerkesztője gú­nyos levélben válaszolt a pos­tának. Levelében többek kö­zött a következőket írja: Értesítéséből arra következ­tetek, hogy a pénzügyminisz­ter az én irodalmi tanács­adómnak ajánlkozik. Mélyen meghat, hogy a miniszter és ön így gondoskodnak szelle­„4 ghanai kormány következetesen leleplezi az imperializmust“ Nknimab elnök nyilatkozata a Pravdában Moszkva, (TASZSZ): T. K aleszn yicsenko, a Prav­da tudósítója kérdéseket tett fel Kwame Nfcrumah ghanai elnöknek. Válaszait a csütör­töki Pravda közli. Az el nem kötelezettség politikájáról Nkrumah - eze­ket mondotta: „a nem csat­lakozás nem jelent negatív semlegességet. A jelenlegi vi­lágban egyetlen állam sem szavatolhatja biztonságát, ha kirekeszti magát a háború és béke nemzetközi problémái­nak megoldásából.” Az afrikai országok anti- imperialista egységének kér­déseiről hangsúlyozta: „egy­Csőmbe részeg miniszterei ölték meg Lumumbát Gaston Bounan belga újság­író a Germinal című lapban közzétett Írásában tudósit Patri­ce Lumumba kongói miniszter­elnök meggyilkolásáról. A belga újságíró azt állítja, hogy az eset­ről a szemtanúktól kapott fel­világosítást. Katangai szolgálat­ban levő belga tisztek tájékoz­tatták, nevüket azonban nem akarta megemlíteni. A szemtanúk állítása sze­rint, amint elfogták Lumum­bát, Csőmbe meglátogatta, az­után összehívta minisztereit. Lumumbát, Búnkéiban, Mti- nongo katangai belügyminisz­ter szülővárosában börtönözté)c be. Csőmbe és miniszterei tár­gyalása után, a belga tisztek szerint, a miniszterek megün­nepelték ellenségük foglyul ej­tését. Addig ittak, amíg a lá­bak bírta. Este, körülbelül 11 óra felé Munongo katangai belügymi­niszter és Jean Baptiste Kibve katangai pénzügyminiszter be­lépett abba a szobába, ahol Lumumba és két munkatársa, Npolo, a kongói ifjúságügyei­vel megbízott miniszter és Oki to, a Leopoldville-i szená­tus alelnöke tartózkodott. Durván szidalmazni és ütlegel­ni kezdték őket. — A foglyok kétségbeejtő állapotban vol­tak. Munongo és Kibve végül tekrészegen addig verte Lu- rnumbát, amíg mozdulatlanul nem maradt. Ezután rávetet­ték magukat a miniszterelnök munkatársaira. Olyan őrült düh lett úrrá rajtuk, hogy le­hetetlen volt megfékezni őket — .mesélték a belga tisztek. — Mi történt a holttestek­kel? Még aznap éjjel eltűn­tek-, A benyásztársaság kén­savat szállított, hogy a meg­gyilkoltak tetemét eltüntessük. Nem maradt semmi belőlük — mondták. Ezután egy kitalált mesé­vel léptek a nyilvánosság elé: Lumumbát és barátait egy falu lakosai ölték meg, amikor szö­kési kísérletet tettek. Lumumba halálának ezt az újabb változatát akkor kezd­ték terjeszteni, amikor néhány afrikai politikái vezető, közöt­tük Nkrumah ghanai elnök követelték, hogy indítsanak újabb vizsgálatot. Mindeneset­re tény, hogy az egykori kon­gói miniszterelnök holttestét még nem találták meg. ségre van szükség ahhoz, hogy az imperializmust — annak minden formáját és megnyilvánulását — felszá­moljuk. Egység kell, hogy el­vessük és megsemmisítsük a neakoloaiializmust, hogy fel­építsük a korszerű afrikai társadalmat... “ ezzel kapcso­latiban megállapította, hogy a neakolanializmus jelenleg veszélyesebb a független or­szágokra, mint a kolaraaíMa- rrtus. — A gíhamai kormány — mondatta végül Nkrumah — következetesen leleplezi az imperializmust, a kolaniaHz- must és a neokolonial izmust, s támogatja az Afrikában fo­lyó nemzeti felszabadító har­cot. Minél kitartóbban folyik ez a harc, annál kedvezőb­bek az általános béke meg­valósításának távlatai. mi épülésemről... Meglep azon­ban, hogy ön nem tudja, ho­gyan kell bánnia egy olyan küldeménnyel amelyet önnek adtak át, de nekem szántak. Vagy talán nem tudja, hogy az ön szerepe a feladó és a címzett között kizárólag a továbbításra korlátozódik? Ha értesítésének az a célja, hogy rólam adatokat gyűjtsön egy dosszié számára, akkor szaba­don beszélgethet velem és kifaggathat, mit szoktam ol­vasni. Ebben az esetben vi­szont semmi értelme a sze­rénykedésnek, inkább mond­ja meg nyíltan, hogy nem­csak a pénzügyminiszternek, hanem Edgar Hoover urnák is dolgozik. „Mindaddig, amíg világosan fel nem hatalmazom önt ar­ra, hogy ellássa az én irodal­mi tanácsadóm szerepét, elvá­rom, hogy teljesítse mai fela­datát, mégpedig lelkiismerete­sen, továbbítsa pontosan a postáit és tegye, ami a köte­lessége uram”! A Novoje Vremja a levélhez fűzött megjegyzéseiben meg­állapítja, hogy a világ 90 országában olvasott nyolc­nyelvű szovjet folyóirat min­den egyes számának kézbesí­tését olyan formalitásokkal és óvatossági rendszabályokkal nehezítik meg az Egyesült Ál­lamokban, mintha nem Is saj­tótermékről, hanem legalábbis kézigránát-kötegről lenne szó. Arnony maró gúnnyal megírt levele azt mutatja, hogy a mccarthysta cenzorok buzgó- ságát még az amerikaiak is kigúnyolják. Persze csak az erősebb idegzetüek— Kis politikai értelmező szótár A „kozmikus testvérek44 Guinea fővárosával ismerkednek Conakry.' (TASZSZ) r A .kozmikus testvérek” — Papovi cs és Nyikolajev szov­jet űrhajós — útban Brazília félé. a Guineái Köztársaság fővárosába, érkeztek. Megte­kintették Conakry látnivalóit, majd a szovjet nagykövet kí­séretében látogatást tettek a városházái. Mindenütt, amerre jártaik, a lakosság tapssal, barátságos felkiáltásakikal üdvözölte őket. Szerdán Nyikolajev és Po- povics sajtóértekezletet tartott a szovjet nagykövetség klub­jában. Külpolitikai események sorokban Rogyjon Malinovsakij mar­sall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere csütörtökön be­mutatkozó látogatáson fogad­ta Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét, és szívélyes, ba­ráti beszélgetést folytatott véle. (Moszikva, MTI). Kennedy elnök a köxóp- amerikal tanácskozásai után szerdán este visszaérkezett Washingtonba. (Washington, MTI). A diadalív árnyékában — Na, est a csorbát, már nehezen köszörüli ki!!! (Endrődi István rajza.) Brentano volt nyugatnémet külügyminiszter, , aki kedden éjszaka érkezett meg az ame­rikai fővárosba, szerdán meg­beszéléseket tartott az Egye­sült Államok vezető közéleti személyiségével. (Washington, DPA—AP). Az argentin belügyminisz­ter letartóztatási parancsot adott ki Andres Ft ami ni pe­remi sta ellenzéki politikus ellen. A hírek szerint az őrizetbe vétel már meg is történt. Robbanás történt a dél-af­rikai Durban vasút állomá­sának közelében. Hírügynök­ségi jelentések szerint a faj­üldözés ellen tiltakozó cso­portok, valószínűleg az afri­kai nemzeti kongresszus párt aktívái szabotázs cselekményt követtek el: felrobbantották a johannesburgi vasútvonal egyik pályatestét. (Durban, Reuter—AP). Szerdán La Szu-csang kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes vezetésével kínai küldött­ség indult Pékimgből Angliába az angol kormány meghívá­sára. (Peking, Űj-Kína). Az ausztráliai munkáspárt március 19-én megnyílt rend­kívüli értekezlete viharos vi­ta után, elenyésző szótöbb­séggel elfogadta azt a tervet, hogy az ország nyugati ré­szében támaszpontot ,létesít­senek az amerikai haditenge­részeti erők számára. (Canbe- ra, TASZSZ). ■ mint az európai tőkések meg­egyezése... De mire vonatkozó­lag? Csakis arra vonatkozólag, ' hogyan nyomják el egyesvlt ' erővel a szocializmust Euró­pában és hogyan védjék meg : egyesült erővel az összerabolt gyarmatokat Japánnal és ■ Amerikával szemben. (Lenin művei, 21. köt. 346 old. Szikra, 1951.) Az ilyen tőkés társulás ' ideiglenes lehet, mert az im- ’ perialista táboron belüli min­denkori erőviszonyoktól függ, ■ ez azonban nem csökkenti ag­resszivitását a szocialista vi­lággal szemben. Az imperialis­ták határtalanul félnek a szo­cialista világrendtől, és — ameddig csak lehet — saját el­lentéteiket közös szocializmus­ellenes fellépés érdekeinek rendelik alá. Törekvésűk te­hát ma is az. hogy erősítsék szövetségük szocializmus-elle­nes élét, és csökkentsék egy­másközti ellentéteiket. Mert azért ezek is bőségesen van­nak. Nem egy ilyen szervezet jött létre, hanem több, s ezek nemcsak egymással állnak szemben, hanem — különböző mértékben — az Egyesült Ál­lamok törekvéseivel is. Az imperialista törekvések­nek a középpontjában a gaz­dasági integráció, az úgyne­vezett Közös Piac áll. Ez egyébként azonos az európai .,hatok”-kal. A nyugatnémet és francia finánctőke uralma alatt létrejött Közös Piac el­lenlábasa az angol nagytőke irányítása alatt létrehozott EFTA, amely pedig az európai ,.hetek”-kel azonos tőkés gaz­dasági csoportosulás. A két szervezet közül a Kö­zös Piac az erősebb, annál is inkább, mert mind megalapí­tása körül, mind pedig egé­szen a legutóbbi időkig az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvezte. A Közös Piac azonban lassan Amerika- ellenes élt kapott. Amikor az idén januárban megkötött francia—nyugatnémet egyez­mény az egész világ előtt nyil­vánvalóvá tette, hogy a nyu­gatnémet és francia nagytő­ke Bonn—Párizs tengelye az Egyesült Államok európai be­folyása ellen fordul, akkor már az Egyesült ÁHarook hosszabb idő óta, ha nem is támogatta az EFTA-t, de arra törekedett, hogy az EFTA ve­zető hatalma, Anglia belépjen a Közös Piacba, a erősítse az angolszász —• természetesen elsősorban amerikai — befo­lyást a Közös Piacon belül. Ezzel párhuzamosan az Egye­sült Államok politikája fellé­pett az „atlanti közösség** gon- döiatával, amelynek — ameri­kai irányítás alatt =- tagjai volnának nemcsak a Közös Piac tagországai, hanem az államok sokkal szélesebb kö­re. Á januárban aláírt Bann— Párizs szerződés az Anglia közös piaci belépésének ezt alig néhány nappal követő elutasítása Brüsszelben — el­utasítását jelentette legalábbis pillanatnyilag — az amerikai terveknek és az amerikai be­folyás megerősítésére irányuló törekvéseknek is. Most . az. EFTA országai — amerikai biztosítással — fenik fegyve­reiket a Közös Piae ellen; a Közös Piacon belül is ellent­mondások vannak a vezető ha­talmak és a többi tagország között; s az Egyesült Álla­mok most katonai engedmé­nyekkel igyekszik közös piaci vezetőszerepének visszaszerzé­sére. Bár sok az ellentét, a Közös Piac veszélyessége nem csökkent, amit például az is bizonyít, hogy az Egyesült Ál­lamok kénytelen atomfegyver- engedményeket tenni a hábo­rúra spekuláló revansista nyu­gatnémet militarizmusnak. S a veszélyt csak fokozza az, hogy az imperialisták most nyilvánvalóan szervezeteik kom­munista-ellenes jellegét fog­ják erősíteni, hogy belső el­lentéteiket elrejtsék; Haynal Kornél kommen­tárja: A nemzetközi helyzetről szó­ló hírmagyarázatokban — kü­lönösen az utóbbi néhány hó­napban — gyakran fordulnak elő olyan fogalmak, mint in­tegráció", „Közös Piac”, „EFTA” — vagy: az európai „hatok” és „hetek”. Mint aho­gyan számos más esetben, a nyugati szótárban ezek a sza­vak sem azt a fogalmat fe­dik, amelyet az értelmező szó­tárak, vagy közgazdasági lexi­konok címszavaiként jelente­niük kellene. Az integráció, mint foga­lom, annyit jelent: a részeket egységes egésszé olvasztaná; az imperializmus szótárában azon­ban nem. Itt az integráció a többé kevésbé egységes egész­ből kiragadott rész — bizo­nyos önző szempontok szerint történő —- összekovácsolását, s a többivel való szembefor­dítását jelenti. Integráció alatt ugyanis a nyugati hatalmak a nyugat­európai országok egy részének összefogását értik — más or­szágokkal szemben. Tehát lé­nyegében: nem Európa egyesí­tését tartják szem - előtt, ha­nem Európának, uralmuk alá hajtását. Ami természetesen egészen különböző dolog. Gazdasági vonatkozásban az integráció annak a tőkés fel­ismerésnek a gyümölcse, hogy valamilyen módon szükség van a gazdaság kapitalista for­májának és a nemzeti hatá­rokon túlnőtt termelőerők ösz- szehangolására. A technikai haladás meggyorsulása, a tö­meggyártás módszereinek a bevezetése és az automatizá­lás ugyanis az értékesítési piacok óriási mérvű bővítését igényli, s ezt a monopóliumok a gazdasági élet intemaciona- lizálásával és a nemzetközi termelési szakosodás kifej­lesztésével akarják elérni; Ez a gazdasági törvénysze­rűség azonban a tőkés orszá­gokban eltorzult formájában jelentkezik, szűkebb csoporto­sulásokat hoz létre más, „har­madik” országokkal szemben, és elősegíti az állammonopó- lista kapitalizmus uralmának még mélyebb, még általáno­sabb kiterjesztését. Ezt a tendenciát megköny- nyíti az a tény, hogy az érde­kelt országok finánctőkéje — mint általában minden impe­rialista országé — egyre job­ban összefonódik az országha­tárokon át Az eddigi hasonló törekvé­sektől eltérően a monopolka­pitalizmus most kísérli meg első ízben olyan nemzetközi gazdasági szervezet kialakítá­sát amely nemcsak az áru­forgalomra, vagy a termelés egy-egy ágára terjed ki, ha­nem a tagállamok • egész gaz­dasági életének összehangolá­sára, természetesen imperia­lista, monopolkapitalista ér­dekek alapján, A jelenlegi nyugati integrá- :iós törekvések és szövetségek tehát gazdasági vonatkozásban imperialista érdekeket szolgál­nak, reakciós jellegűek. E szövetségeknek ezt a vo­nását még inkább aláhúzzák ás általános érvényűvé teszik az integráció politikai alapjai és céljai. Az imperialista nyugat-euró­pai integráció döntő motívu­ma és alapvető célja a szo- :ializmus-ellenes erők egyesí­tése. Ennek ideológiai alapja az a tény, hogy az imperialis­ták a harcos antikommuniz- must közös ideológiájukká, hi­vatalos politikájuk alapjává tették. Az ilyen tőkés szövet- i ségek reakciós voltára V. I. Lenin is utalt „az Európai Egyesült Államok jelszaváról szóló cikkében, amelyben meg­állapította: ^Természetesen ideiglenes megegyezések a ka­pitalisták és a hatalmak kö­zött lehetségesek. Ebben az értelemben az Európai Egye­sült Államok is lehetségesek, Algéria választ vár követeléseire a francia kormánytól fogai mazású volt, mint ahogy általában várták, a jelek sze­rint sem a miniszterelnök, sem a parlament tagjai nem akarnak végleges szakítást Franciaországgal, ahonnan az ország költségvetésének 65 százalékát kitevő gazdasági támogatást kapnak. A szakí­tás egyébként a harcok kimú­lásának kockázatét is jelente­né. Algír, (Reuter, AP): Az algériai kormány, amely szerdán bejelentette azt a szándékát, hogy tárgyalni kí­ván a francia kormánnyal az eviani egyezmények katonai vonatkozásainak felülvizsgálá­sáról és a szaharai atomkísér­letek megszüntetéséről, most arra vár, mikor és hogyan reagál Franciaország erre a követelésre. Az eviani egyezmények ér­telmében Franciaországnak joga van arra, hogy öt évig' használhassa a szaharai kísér­leti telepeket és 15 évig a Mers el Kebir haditengerészeti támaszpontot. A katonai meg­állapodások felülvizsgálatára vonatkozó szerdai nyilatkozat arra mutat, hogy Algéria kö­vetelni fogja Franciaországtól, a megállapított időpontnál ha­marabb ürítse ki a támaszpon­tokat és tegyen ígéretet arra, hogy addig sem hajt végre nukleáris kísérleteket. A fran­cia kormány az utóbbi napok­ban Ben Bella sürgető üzenetei ellenére sem volt hajlandó ilyen ígéretet tenni. Eta De Gaulle elnök nem veszi tudomásul Algéria köve­telését, illetve semmi enged­ményt sem tesz az algériaiak­nak, ez nehéz helyzetet terem­tene Ben Bella kormánya szá­mára. Ben Bella szerdai parlamen­ti nyilatkozata enyhébb meg-

Next

/
Thumbnails
Contents