Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-22 / 68. szám

XX. ÉVFOLYAM, C8. SZÁM ÁRU 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 22, PÉNTEKI Összeült az országgyűlés Kádár János beszéde az időszerű kérdésekről Cxütőrtükön délelőtt összeült a február 24-én megválasztott országgyűlés. Jóval 11 óta előtt benépesültek az ülés­terem körüli folyosók: a régi és az új kép­viselők szívélyesen beszélgettek, ismerked­tek egymással. 11 órára megteltek a fény­árban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak he- lyet. 11 óra után néhány perccel leptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Ap­ró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­Dobi István elnöki csitt Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseter- ki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Frigyes, dr. Horgos Gyula, Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr. Lé­vár dx Ferenc, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Pap János. Péter János, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, dr. Traut- mann Rezső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai testületek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. megnyitója •— Üdvözlöm a Magyar Nép­köztársaság 1963 február 24-én megválasztott legfőbb állam­hatalmi és törvényhozó testü­letének tagjait. Alakuló ülé­sünket az országgyűlés ügy­rendjének 3. szakaszában fog­lalt előírások alapján megnyi­tom — kezdte beszédét. — Köszönetét mondok hazánk választó polgárainak, dolgozó népűnknek azért a bizalomért, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és a Hazafias Népfront jelöltjei iránt a szavazatok millióival az egész világ számára félre­érthetetlen erővel és egység­ben kifejezésre juttatott, s amelyre az országgyűlés mun­káját a következő négy évben biztonsággal építhetjük. a- A választások tanúbi­zonyságot adtak a népi hata­lom erejéről és szilárdságáról, a munkás-paraszt szövetség iránti bizalomról, a nemzeti egység elmélyüléséről és dol­gozó népünk egyetértéséről a szocializmus építésében. A párt politikája az elmúlt évek­ben az élet minden területén jónak bizonyult, eredményei­vel gazdagodott ez ország, gyarapodott a nép. Mi ennek a politikának folytatására és kiszélesítésére kaptunk felha­talmazást és utasítást a nép­től. — Alakuló ülésünk méltó alkalom arra, hogy tisztelettel és felelősségtudattal emlékez­zünk meg 1919 március 21-é- ről, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának évforduló­járól. Mély tisztelettel azok iránt, akik történelmünknek egy nehéz szakaszában, a mai idők embere előtt már szinte elképzelhetetlenül irgalmat­lan körülmények között, ha zánk életében először kísérle­tet tettek arra, hogy az or­szág sorsát a legméltóbb ke­zekbe, a dolgozó nép kezébe tegyék. Milliók hite, vágya és reménye öltött testet az 1919-es Tanácsköztársaság megszületésében, munkájában, harcaiban. Első proletárforra- doimunk hősi küzdelem után elbukott az egyenlőtlen harc­ban, amelyet a nemzetközi reakció reánk zúdult szövet­kezeti ' erőivel kellett vívnia, azonban a tanulság és a példa itt maradt számunkra. A fele­lősség is, hogy törekedjünk méltók lenni munkánkban, elvhűségünkben, harcainkban, emberi és közösségi magatar­tásunkban az első Tanácsköz­társaság ismert és névtelen hőseinek példaadásához, az ő emlékezetükhöz. A felelősség- érzet történelmá parancsa sokszorosan érvényes az or­szággyűlés tagjaira, a hazánk­ban most már véglegesen győ­zelemre jutott népi hatalom hordozóira és választott kép­viselőire. Megtisztelő feladata ennek az országgyűlésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az el­következő években a párt ve­zetésével. a lerakott alapokra felépítse b szocializmust Ma­gyarországon, hazánkat a fel­szabadító Szovjetunióval és a testvéri szövetségben elindítsa többi szocialista országsai a kommunizmus megválóéi tá- sának útján. — Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezését befe­jeztük, figyelmünket most már mindinkább a termelési színvonal általános növelésé­re kell fordítanunk. A bel­ső szükségletek, a külkeres­kedelmi ieányek, a szocialis­ta táboron belüli munka­megosztásból származó fel­adatok miatt évről évre nö­vekedő gondunk az ipar fej­lesztése, korszerűsítése, a munka termeiékenyjésének emelése, a gazdaságos terme­lés. Szaporodnak az életszín­vonal növekedéséből, a tö­megek kulturális, egészség- ügyi és szociális igényeinek emelkedéséből származó fel­adataink. BékepoiKtikánknak belső helyzetünk szilárdsága, népünk szorgalmas munkája, korszerű szinten tartott hon­védelmünk és a szocialista táborhoz való hűségünk ad erőt és nemzetközi tekintélyt. Az országgyűlés a népi hata­lom képviselője, de munká­Ezután dr. Dattos Ferenc, az Országos Választási Elnök­ség elnöke terjesztette elő az Országos Választási Elnökség jelentését a választások le­folyásáról. — Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy a választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó jog­szabályok kellő időben meg­jelentek, a tanácsok végrehaj­tó bizottságai a választók név­jegyzékét az előírásoknak megfelelően állították össze. A végleges névjegyzékek é» a pótnévjegyzékek szerint hogy a hatalmat a nép nevé­ben gyakorolja és a nép ér­dekében kell gyakorolnia. A szocializmus felépítésének nagy céljai világosan állnak mindaiMiyiunk előtt, de a résztetfelada/tok helyes felis­merése, jó munkál ása érde­kében, a legszigorúbban ér­telmezett közérdek szolgála­tálban újra meg újra a nép­ből kell erőt merítenünk. Akiktől a mandátumunkat kaptuk, ormán kapunk állan­dó segítséget, hogy feladata­inkat jól elvégezhessük, or­szággyűlési munkánkban mél­tóak legyünk a nemzeti biza­lomhoz. Ehhez kívánok sok sikert valamennyi képviselő- társamnak és összességében az egész országgyűlésinek. Dobi István végül bejelen­tette, hogy az ügyrend értel­mében az alakuló ülést a tiszt­ségviselők megválasztásáig a karelnök vezeti. A képviselők nagy tapsa közepette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Ferenc, az országgyűlés leg­idősebb képviselője, aki ezút­tal negyed ízben töltötte be a korelnöki tisztet. Dr. Harrer Ferenc javasla­tára az országgyűlés kijelöl­te a legfiatalabb képviselők közül a két körjegyzőt: dr. H. Nagy Annát és Ollári Istvánt, akik ezután elfoglalták helyü­ket. 7 114 855 állampolgárnak volt választó jogosultsága. A választások előkészíté­sének, megszervezésének és lebonyolításának társadalmi szervei a jogszabályok által előírt határidőben és módon alakultak meg. — Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölése a jog­szabályokban meghatározott rend szerint történt. A jelöl­tek személyére, a lakosság, a tömegszervezetek, az üzemek, a gépállomások, az állami gaz­Tanácskozik az országgyűlés. Foto: Kalmár György. jában mindig tükröződni kell, Az Országos Választási Elnökség jelentése A tanácskozás szünetében, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerda délután Car» tott ülésén Czottner Sándort nehézipari miniszteri. Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszteri és Kisházi Ödönt mun­kaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr; Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszterré, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszterré és Veres Józsefet munkaügyi mi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanás dr. Szénást Gézát a Magyar Népköztár­saság legfőbb ügyészévé megválasztotta. Dr. Jáhner Bakos Mihályt a Legfelső Bíróság elnöki tisztsége alól felmentet­te és dr. Szalay Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztotta. Oczel Jánost a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségétől felmentette és Varga Györgyöt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé megválasz­totta. A megválasztott tisztségviselők csütörtökön délelőtt Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tet­tek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a magyar forradalmi mimkás-psraszt kormány elnöke, Ap­ró Antal, Fehér Lajos, Fock tertanács elnökhelyettesei és titkára. daságofc, a termelőszövetkeze­tek, a hivatalok és az intéz­mények dolgozói' gyűléseken tettek javaslatot. A gyűlések által előterjesz­tett javaslatok alapján állí­totta össze a Hazafias Nép­front az országgyűlési kép­viselők választókerületi lajst­romaira vonatkozó Javaslatát, s jelentette be tanácstag je­löltjeit a megfelelő választó­kerületi bizottságokhoz. A je­lölés a törvényekben előírt feltételek megtartásával, sza­bályosan történt Dr. Dallos Ferenc a továb­biamban beszámolt arról, hogy az Országos Választási Elnök­ség ellenőrző tevékenysége ki­terjedt a választások napjára is. Az elnökség tagjai megálla­pították, hogy a választásokat az illetékes szervek a törvé­nyesség megtartásával bonyo­lították le. Az elnökség a helyi válasz­tási elnökségek által felvett választási jegyzőkönyvek alap­ján megállapította az ország- gyűlési választókerületek lajstromaira, továbbá a taná­csok általános választására vo­natkozó országos eredményt, s azt 1963. február 27-én — nem végleges eredményként — ki. hirdette. Jenő, Kállai Gyula, a Mimsz- Kiss Károly az Elnöki Tanács — E közleményünkben szól­tunk arról, hogy 147 községi, 1 járási és 1 városi kerületi tanácstagi választókerületben a jelölt nem kapta meg a sza­vazatok többségét. Ezekben a választókerületekben pótvá­lasztásra került sor, amelyet a törvényes határidőn belül megtartottak. A pótválasztá­sok adatai a február 27-én köz­zétett összesített adatokat nem módosították, így az akkor ki­hirdetett eredmény végleges­sé vált. — Miután a választók vala­mennyi országgyűlési válasz­tókerületben megválasztották a jelölteket, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa eleget tehetett annak az alkotmányos felada­tának, hogy a megválasztott országgyűlést egybehívja. A tanácsok a törvényes rendel­kezések értelmében március 11-ig minden szinten megala­kultak, megválasztották a végrehajtó bizottságukat és ál­landó bizottságaikat. — Mindezek alapján az Or­szágos Választási Elnökség megállapította, hogy az 1963. február 24-én lezajlott ország- gyűlési és tanácstag-választá­sok előkészítése és levezetés# a választási törvényekben elő­(Folytatás » 2. oldaloa)

Next

/
Thumbnails
Contents