Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-21 / 67. szám

A felvétel (alig néhány napos) még aggasztó képet ad a Kraawiáról. Koe=orrt—Nagy ecsed térségében erős bullám verés, a véáőgá átszaJdtásá val fenyegetett. Jelenleg: a víz mintegy bárom métert apadt, visszatért medrébe, s az árvizvvuclou készültséget megszüntethették. Hammel József Nines véletlen baleset Az élet, egészség megóvása következetes baleseímegelőzést kíván Tavaly a korábbi évhez képest 17,6 százalékkal emel­kedett az. üzemi balesetek száma megyénkben. Gyakor­latilag ez azt jelenti, hogy 3600 munkanappal több esett ki a termelésből, mint 1961- ben. Ml idézte elő ezt a rom­lást — erről beszélgetett mun­katársunk Varga Endrével, az SZMT munkavédelmi cso­portvezetőjével. Milyen munkaterületen for­dult elő a legtöbb baleset? — Megyénk ipari üzemei­ben a munkagépeknél egyre kevesebb baleset történik. Annái inkább szaporodik a számuk a szállítás, a rakodás, a kéziszerszámok használata közben. Ahol nem csupán for­málisan, papíron intézik a dolgozók oktatását — Nyír- bogdányi Kőolajipari Válla­lat, VAGÉP, Építőanyagipari Vállalat, mátészalkai ÉRDÉRT telep. stb. — ott lényegesen csökken a baleset. Meglepő emelkedés mutatható ki vi­szont a vasútnál, az Alkaloi­dában. az 5-ös AKÖV-néÜ. — Általában a műszaki ve­zeték körültekintően végzik munkájukat. Akadnak mu­lasztások js. A Balkányi Ál­lami Gazdaság főmérnöke például az egyik baleset oka­ként véletlent’' jelölt meg a vizsgálati jegyzőkönyvben, holott a kézsérülés mulasz­tásból adódott. Gyakori, hogy frázissá csépelik a véletlen szót. Pedig véletlen beleset nincs, ezt a szót ki teli tö­rölni az üzemek szótáraiból! Megtartják-e a vállalatok a nőket és a fiatalkorúakat vé­dő rendelkezéseket? — E tekintetben nem tör­ténik túllépőn. Viszont egy, a múlt év júniusában életbe lépett rendelet — a gépesí­tés, korszerűsítés nyomán — lehetőséget ad néhány ko­rábban tiltott munkakör nők­kel. vagy fiatalkorúakkal va­ló betöltésére. Helyes lenne, ha üzemeink min® hama­rabb elkészítenék jegyzékü­ket azokról a munkakörök­ről, melyekben egyáltalán nem lehet alkalmazni nőket, fiatalkorúakat: így elejét ve­hetnék az esetleges túllépé­seknek. Itt említem meg, hogy lényeges javulás tör­tént a munkaruha-, a vé­dő étel-ital ellátásban. Jogos panasszal csak elvétve talál­kozunk. Több helyütt han­goztatják viszont, hogy rom­lik a munkásruhák minősé­ge s ez a kihordási időt le­szűkíti. Friss a jelzés, most kezdtünk a kivizsgáláshoz reméljük, munkánk nem ma­statisztikájának javulása 1963- ban? — Ma már megyénk 78 vállalatánál mástól ezer mun­kavédelmi őir tévékónykcd'k, s az aktívák szama is megkö­zelíti az ezret. Ezentúl álla­munk továbbra is nagy anya­gi segítséget nyújt a munka- védelmi előírások megtartá­sához: legutóbb például Zá­honyban, a nyíregyházi fű­tőháznál s a tejipari válla­latnál több millió forint ér­tékű munkavédelmi és szo­ciális létesítményt adtak át a dolgozóknak. A tárgyi fel­tételek megteremtése azon­ban csak kezdet: a baleset- mentes munka, dolgozóink életének, egészségének meg­óvása fegyelmezett, követke­zetes megelőző és ellenőrző tevékenységet kíván. Angyal Sándor ..... . ................................. Sikeres szakmunkásvizsga Nyír vas vári ban Megyénkben közel 49000 hold gyümölcsös van. Ez a te­rület évről évre újabb száz, vagy ezer holdaknál növek­szik. Szükség van a jól kép­zett szakemberekre. Nehéz, de szükséges feladatra vállalko­zott Balogh József, a nyírbá­tori járás; tanács vb. elnök- helyettese, okleveles mezőgaz­dasági mérnök, amikór elha­tározta, hogy gyümölcster­mesztési tanfolyamot indít.' 1962. november 15-én Nylr- vasvárlban 26 ember ült le a padokba, hogy megkezdje a tanulást A legfiatalabb 30 éves volt, a legidősebb 60-on felüli. Többsége termelőszö­vetkezeti tag, de volt közöt­tük tanácselnök, tanácstitkár Az idősebb Huszti József a feleségével együtt vállalta a tanulást. Időközben újabb hallgatók csatlakoztak, s mite elérke­zett a vizsga napja, már har­mincegyen voltak. A vizsgáz­tató bizottság elnöke dr. Fek- szi István, a megy® tanács vb. elnöke volt. Ne hallgassunk ró a Nyíregyházán, egy szak- szervezeti összejövetelen hangzott el: — Sok nálunk a hiba, az egymást keresztező utasítás, amire nem egyszer kemé­nyen ráfizettünk. Eseten­ként a műszakiak is úgy dolgoznak, mintha nem is­mernék az életet, a reali­tást figyelmein kívül hagy­ják. Én is tudom, szóvá kel­lene tenni. De minek? Úgy­sem változtatnék ezzel a dolgon, legfeljebb kevesebb lenne a becsületem, meg a prémiumom, s aztán egy apró hibám is elég leheti Épp ezért elvégzem, a -mun­kámat, az ellem nem lehet kifogás, s nem ártom bólé magam a mások dolgába. Az értokezleter. mindenki felfigyelt, sőt felhördült... volna a fentiek hallattán. Am, aki ezeket mondta, nem a nyilvánossá? előtt pa­kolt ki gondolataival, elv­telen elveivel, hanem ... jó ismerősének suttogta a sza­vakat. Aki hallgatta — munkás egy üzemben — gondolko­zott az elmondottakon. Az­tán felháborodva mondta társainak: bűnösnek tartja a bajok elhallgatását. Jog­gal kérdezte: lehetséges, hogy egv vállalatánál meg­becsült és jó fizetett veze­tő beosz’ásü ember így gon­dolkodjék? Tapasztalja az ellenőrzés, — amely szerencsére egyre hatékonyabb, s az ilyenek­re Is kitér — hogy sok még az „én tiszta vagyok, más nem érdek®" kispolgári, a kapitalizmus talaján szüle­tett és virágzott megnyilat­kozás. Szóban, vagy hallga­tólagosan, de felüti a fejét. Eltűrik még itt-ott a felü­letes utasításokból szárma­zó károkat, hogy az állam, tehát a közösség zsebéből nagy ielküsköd jenek egyes vezetők a reprezentációs vacsoráin, hogy a közösség építőanyagát néhány an sa­ját házük építésére hasz­nálják. És hallgatnak róla, hogy akik ezt szóvá teszik, azokat nem egyszer megfed- dik. Igaz, az eHen őrzés előbb: utóbb kideríti és megbünte­ti a vétkeseket. De való az is, hogy a háttérben ma­radnák azok, akik csak a szünetben, csak barátnőt* merik elmondani a hibákat, s az idővesztesség milliók­kal növelheti a károk ösz- szegót. Ne adjunk teret a szoci­alizmustól idegen meghu- nyászkodásmak. A hibák el­hallgatása akarva, akarat­lanul: bűn! Kopka János clbrámji tudó lilátok t Ledönteni a „Kínai falat“ „5 beálltam Szü tin árra vöröskatonának(í Gacsúlytól Jeruzsálemig — Amikor kincset ér egy hátizsák cukor — Az utolsó töltényig Györgyöt. Pihenni akart. De amikor a falu éhezett, a gyerekeknek kellett a cukor, gyalog ment Csengerbe né- hányad magával, hátizsákban cukrot hozott Gacsálynak. Nem maradt nyugton. Ma­radhatott volna a családdal, de valami hajtotta: — Tavasszal, heten a falu­ból, beálltunk Szatmúron vö­röskatonának. Már közeled­tek erősen a fehér románck, alig szálltunk ki Nagykároly­nál a vonatból, már megszó­laltak a fegyverek... Gyuri bácsi, aki sokszoro­san megjárta a háború ook- lát, újra fegyvert fogott, Igaz, madzag volt a szíja és ki voit számolva a töltény, de fegy­ver volt az. Nagy hőstetteket nem vitt véghez, csak egysze­rűen harcolt, az utolsó tölté­nyig, mint a legendás 39-os dandár Korbély Jánosa. Páll Géza Nem könnyű megtalálni Ga- csályban. Kis unokája végig- nyargalja a falut, nélküle tér vissza. Alig van más szórako­zása, mint benézegetni a bol­tokba, megállni a kapu előtt egy kis tereferére. Személyleírás után a2 egyik utcában találom meg. Görbe­bot, h ti lőtt hét. Ősz hat. ba­jusz. Meglepetten néz, mikor elé állok: — Sinkó Gyuri bácsi, ugye? Otthon beszélgetünk a régi időről, — felesége, menye és unokája társaságában, — Gyu­ri bácsi nagy világutazóéról. Ö amolyan helyi mesefa, élő történeim) alak, mint Gerda Imre bácsi. Vele nem sikerül összejönni, Mátészalkára uta­zott kiscsibókért. Amilyen ne­héz volt megtalálni, olyan könnyű szór- k'-«, rjvun bá­csit. Egészen elölről kezdi: — 1912-ben vonul.am be Nagyszebenre. Sehogyse tet­szett, hogy rögtön csukaszínű komiszba öltöztettek bennün­ket. Ilyen ruhában — jól tudtuk —, a harctérre szokták küldeni a katonákat. Lem- bergben Ritter von Truskowsz- ki kapitány tisztiszolgája vol­tam. Amikor beütött a „diví­zió’' áttették a hatos hegyi- tüzérekhez, Boszniában lőttem ki az el3Ő ágyúgolyót... Srapnell robbanás, kegyet­len öldöklés elevenedik meg szavaiban. Olasz front. Egyip­tom. Erről mesél az itthoniak­nak leginkább: , — Háromnapos gyaloglás után értük el Jeruzsálemet. Nagy volt a forróság, sehol egy csepp víz. És mindenütt nagy szegénység. Néhányad magammal jártunk Betlehem­ben is... A Gecsemáné kertből néhány virágot Is hazahoz­tam, két arab katona rám is szegezte a fegyverét, alig \úsz'.<yn meg ép bőrrel. • - i A szuezi harcoknál érte utói a malária, hazakerült. 1917-et írtak ekkor. Itthon is dühöngött a nyomor: — Már láttam, hogy nagy baj van, mikor Kassára meg­érkeztünk. Az emberek vad- gesztényét őröltek, meg ku­koricacsutkát. Kenyér helyett. Nem , sokáig hagytak itthon, a háború még nem ért vé­get, előbb az orosz, majd az olasz frontra vezényeltek. Tri­esztnél aztán szétszórtak ben­nünket... 1919 márciusa már itthon éri a háborút járt Sinkó rád eredménytelen. Mi a hely*et a mezőgazda- sági üzemekben a munkavé­delmi téren? y ; — Tsz-eink egyre több gé­pet vásárolnak, sók mérge­ző vegyianyagot alkalmaz­nak és sorra nyitják meg se­gédüzemeiket Járatlanságot és képzetlenséget bizonyít, hogy tsz-einkben tavaly a legtöbb baleset — 115 — azokkal esett meg, akik gép­pel dolgoznak. Tervünk, hogy kiszélesítjük az ipari üzemek segítségadását a tsz-eknek, erre jó példa található már Kisvárdán, Demecserben, Gyulatanyán. Nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is elejét kívánjuk venni a féktelen túlóráztatásnak, amely táptalaja a balesetek­nek. Várható-e megyénk baleset­lobban megismerik a szerveze­ti életet. Igazságszeretetre ne­veljük őket, mert az igazsáp a legjobb közös nyelv, ezen keresztül mindent megértenek az emberek”. Kovács János, a Hunyadi Tsz párttitkára: „Nálunk legfontosabb, hogy megszüntessük a lopásokat és aktív munkára késztessük azokat, akik eddig távoltartot­ták magukat. Ehhez elsősor­ban a tsz vezetőségét kell egy­ségessé tenni. Puskás József elnök jó képességekkel ren­delkezik, de emberi fogyaté­kosságai miatt gyakran tehe­tetlenné vált a problémákkal szemben. Nála Is vannak ro­koni kapcsolatok, amelyek azonban nem süllyednek elv- telenséghez. Ha hátat fordít saját hibáinak, akkor leír»1« emelkedhet az eddigi hiány: »- Ságokon és határozottságátJ megváltozik a szövetkezetben uralkodó szellem. Az új ta­gokkal erősödő pártsaerveze tünk az elnöknek ezt a tevé­kenységét minden lehető mó­don segíteni fogja.” A jó tervek meg szoktak valósulni. Következik: Megváltozik a térkép. Vlucze György Fekete Péter, a Petőfi Tsz párttitkára: „Úgy érzem, a helyzet ná­lunk a legnehezebb. A lefoly­tatott fegyelmi után sem fo­gadja el az elnök a pártszer­vezet segítségét, pedig ezt na­ponta tóajánlom neki. Nem olyan segítséget várok a járá­si pártbizottságtól, mint amit most kaptam. Ez lényegében Sz. Németh és Hommonai tisztára mosását akarja előse­gíteni. Az idő sürget bennün­ket, erre nem érünk rá. Rö­vid idő alatt az eredményte­len küzdelem több párttitkárt kifárasztott szövetkezetünk­ben. Én nem akarok a sor­sukra jutni. Ha úgy érzem, hogy magunk kevesen va­gyunk, akkor a járási pb. tit­kárhoz fordulok segítségért Párttagjaink nagyrésze egye­tért azzal, hogy kimozduljunk jelenlegi helyzetünkből. Bíz­nak bennünk a pártotikívüli tsz-tagok is. Meg kell felel­nünk ennek a bizalomnak”. Gottfried János, a Béke Tsz párttitkára. „Nehéz véleményt mondani, mert az ember visszakaphatja a kritikát úgy hogy azonnal érzi ez igazságtalanságot. Azt tartom legfontosabbnak, hogy a négy tsz-pártszervezet a pb-al együttesen gyakran be­szélje meg a feladatokat. Ed­dig ez azért nem volt így, mert elhanyagoltak bennün­ket, Szövetkezetünkben gya­rapszik a kommunisták száma. 1961-ben egyedül voltam, je­lenleg 13-an vagyunk. Mind fiatal párttagok, akik egyre hetven-nyolcvanezer baromfi felnevelésére alkalmas kombi­nátot. Ez is közelebb hozza őket egymáshoz, ha... Ha igye­keznek az apró véleménykü­lönbségeket egyetértéssel tisz­tázni. Különben felforrósodik a levegő, — ilyen előzetes jós­latok is vannak. Több elvtárs véleménye szerint leghelye­sebb lenne a generális meg­oldás: az egyesítés. így vélekednek a szövetkeze­tek párttitkáraí (Badonícs elv­társsal a Dózsa Tsz párttitká­rával nem tudtam beszélni) és a pártbizottság titkára is. Mindannyian látják az Ibrány- ban kialakult helyzetet és ők maguk is türelmetlenek a problémákkal szemben, íme a vélemények: Szabó Barna pb. titkár: „Nehéz az Igazságról be­szélni. mert ha nem szemtől szembe, de hátulról visszaüt­hetnek. Mégis meg kell mon­dani, hogy áz elmúlt gazdasá­gi évben a tsz-ekben ritkán fordultak meg a Járási pártbi­zottság munkatársai. A jövő­ben olyan ellenőrzést szeret­nék, amelynek konkrét célja van és segíti munkámat. Csak így tudom vállalni a további feladatokat, különben vissza­megyek a szövetkezetbe és szerszámot fogok.” lata. Természetesen a hát­rányban lévő Hunyadi és a Béke tsz-ekből indult ki a javaslat Egyesek — még a Járási szerveknél is — úgy reagáltak erre, hogy „mert Ők rosszabban állnak, a2ért akarják az egyesítést” Per­sze, hogy azért! Az egyesítés problémáját alapos megfon­tolás után önmaguknak kell megoldani. S ehhez hívják se­gítségül a járási szerveket, hiszen sok hasznos tapaszta­lattal rendelkeznek. Minden­esetre az egyesítés több prob­lémát oldana meg. Például: ledöntené a „Kínai falat” — amelyet úgy lehetne legin­kább érzékeltetni, hogy amíg az egyéni gazdálkodás korá­ban volt „Én és te”, most van „Mi és ti” vagyis most egyes csoportok lettek ve- télytársak. Rendes körülmé­nyek között ez egészséges ver­senyt eredményezhetne. De ehhez egyenlő feltételek len­nének Szükségesek! Az elkülönülések dacára már voltak olyan megnyilvá­nulások, amelyek arra enged­nek következtetni, hogy igenis megteremthető a tsz-ek egyet­értése. Például most közösen épí­tenek a szövetkezetek egy évi „Sterettm ac utakat, mert az utak mindig házakhoz, emberek­hez visznek.’* (Illyés Gyula) A tsz-tagok mielőtt a kö­zösbe léptek nem mentek ke­resztül valamiféle előkészítő tanfolyamon, ahol megismer­hették volna az együttélés szabályait és megtanulhatták volna a közös élet normáit. Ezeket mind most kell élssjá- titaniok, s ez nem a legköny- nyebb. Ebben segíteni kell őket, hogy mielőbb átessenek azon az időszakon, amelyben gyakori a bizonytalankodás. A jó együttélés kialakításá­hoz helyes példák kellenek. Sajnos azonban nemcsak ilye­nek vannak. A négy szövetkezet vezető­sége között nem alakult ki a kölcsönös megértés és se­gítés kapcsolata. Ennek ere­dete az anyagi eszközök el­osztásának egyenlőtlenségéhez vezethető vissza. Emiatt van­nak még mindig terméketlen viták. Ugyanígy a területi e<*ven1ő*tenséwk miatt is. A község kétféle termőtalajból a négyfelé osztottság miatt nem részesülhetnek egyfor­mán. Ezért már régen felmerült a tsz-ek egyesítésének gondo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents