Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

lílésezik a genfi leszerelési értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) kötőket ilyen tengeralatt­járók támaszpontjaként; kivonják a külföldi kikötők­ből azokat a repülőgép-anya­haj ókat, melyeknek fedélze­tén nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépek vannak; megszüntetik az idegen terü­leteken lévő stratégiai raké­takilövő berendezéseiket s az 1500 kilométer és ennél na­gyobb hatósugarú rakétákat, valamint az ezekhez szüksé­ges nukleáris tölteteket visz- szaviszik saját területükre; az idegen területeken lévő tá­maszpontokról visszaviszik országuk nemzeti határai mögé a nukleáris bombák célbajuttatására alkalmas stratégiai bombázó repülőgé­peket és a hozzájuk tartozó nukleáris bombákat. Ezek az intézkedések lé­pést jelentenének a szé­lesebb körű leszerelési intézkedésekhez vezető úton. A nyilatkozat értelmében az aláíró államok kormá­nyai arra is köteleznék ma­gukat, hogy nem helyeznek el idegen területeken nukleá­ris fegyverek célbajuttatásá­ra alkalmas eszközöket, nuk­leáris tölteteket és nukleáris bombákat és külföldi kikö­tőket sem használnak fel ilyenek támaszpontjaként. God bér, az angol küldöttség vezetője a keddi ülés harma­dik szónoka dúrva hangú be­szédben rágalmazta a Szov­jetuniót és nyomban kijelen­tette, hogy az újonnan elő­terjesztett szovjet javaslat a brit kormány számára elfo­gadhatatlan. A keddi ülésen Cavalefcti, az olasz küldöttség vezetője csupán néhány ügy­rendi megjegyzést tett. Ezzel a leszerelési értekezlet keddi ülése befejeződött. A követ­kező ülést csütörtök délelőtt­re tűzték ki. „Láthatatlan vádlottként ott ül De Gaulle66 Francia lapok a genfi leszerelési értekezletről szkij —, a legnagyobb mér­tékben törekedett arra a meg­egyezésre, amelyet cdy re- rritoiykedve vár a világ min­den népe. Sajnos, az Egyesült Államok nem lépett előre eze­ken a tárgyalásokon, sőt még vissza is lépett. Mint ismeretes, Foster, az Egyesült Államok képviselője olyan gorombaságra és ta­pintatlanságra ragadtatta el magát, amely a tárgyalásokon nem erőre és - meggyőződésre vall, hanem az álláspontok gyengeségére. Azt mondotta: érdemes volt átjönni ide az óceánon, ha a szovjet kitart a maga álláspontján? Foster- nek ez a kijelentése éppúgy, mint az az ostoba állítása, amely szerint a Szovjetunió „semmi újat sem jaVarolt a tárgyalásokon”, megfelelő vá­laszt kapott. Már akkor világossá vált, mi az amerikai képviselő durva nyilatkozatának célja. Ezzel a nyilatkozatával csak egyet akar: lehetetlenné tenni a tár­gyalásokat, s ezen az ala­pon megkönnyíteni az Egyesült Államok terve­zett nukleáris föld alatti kísérleti robbantásainak végrehajtását Nevadában. Akkor, amikor az Egyesült Államok az új robbantásokra készült és szembetűnő szán­dékossággal kudarcra vitte a tárgyalásokat, a Szovjetunió nem tűrhette el, hogy maga­tartását hamisan magyaráz­zák, s így nem folytathatta a tárgyalásokat. A szemleíró a továbbiakban megjegyzi: „Az Egyesült Ál­lamok a föld alatti nukleáris robbantások felújításával megmutatta, milyen szellem­ben foglalkozik a Szovjetunió újabb javaslataival. Adenauer: — Látod, ha elfogadod amivel téged kínált, nekem is adhattál volna belőle! (Rndrodi István raj*».) Jemeni Jelentés Szauna, (Reuter* A jemeni köztársasági had­sereg és az Egyesült Arab Köztársaság Szövetséges csa­patai hétfőn átvették a szaud- aráibiai határ közelében lévő A1 Dzsauf és A1 Hutámmá helység ellenőrzését — kö­zölte a szarvsai rádió. Híradá­sában beszámolt arról is, hogy Szalaá köztársasági elnök Amer marsallnak, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöké- nek, az EAK hadsereg főpa­rancsnokának, valamint El Szadat-nak, az Egyesült Arab Köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának kíséretében — vidé­ki körutat tett, amelynek so­rán törzsi vezetőkkel tárgyalt. Szalal elnök később kihallga­táson fogadta Amer roarsallt. R a hét a hí sér let Cape Canaveral, (Reuter): A Polaris-rakéta módosí­tott, a 3-as típusával az ame­rikai haditengerészet hétfőn kísérletet hajtott végre. A ra­kétát a Cape Canaveral-i kí­sérleti telepen elhelyezett ki­lövő állomásról 2900 kilomé­teres pályára lőtték ki. Letartóztatások Portugáliában Lisszabon, (Reuter): A portugál rendőrség az el­múlt napokban letartóztatta a Portugál Kommunista Párt öt ismert vezetőjét, Szovjet hatóságon bezáratták az NDC moszkvai irodáját Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió külügymi­nisztériumának sajtóosztá­lya felhívta a National Broad­casting Company amerikai rádió és televíziós társaságot, hogy zárja be moszkvai iro­dáját. A társaság moszkvai tudósítójával közölték, hogy el kell hagynia a Szovjetuniót. Erre a lépesre azért került sor, mert az NBC az utóbbi időben sorozatosan szovjetel­lenes adásokat sugárzott és durván elferdítette a szovjet valóságot azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy az Egyesült Államok lakófsága körében ellenséges érzéseket keltsen a Szovjetunióval szembén. parancsnokság csak bizonyos beleszólást adna Bonnak a nukleáris fegyver használatá­ba, míg De Gaulle révén Nyu- gat-Németország lényegében hozzájuthatna a saját nuk­leáris fegyverhez, s ez pe­dig sokkal inkább kielégíti a bonni ambíciókat még akkor is, ha a francia nukleáris ka­pacitás jelenleg még embrio­nális állapotban van az ame­rikaihoz képest. A másik, talán még nehe­zebb feladat, amelyet az amerikai kormány meg sze­retne oldani hogyan lehetné az Európai Közös Piac „öt barátságos” tagállamának olyan gazdasági előnyöket biztosítani, melyek miatt adott esetben megakadályoznák, hogy De Gaulle „túl messzire menjen” Nyugat-Európa „füg- getlenítése” terén. Ez nagyon bonyolult célkitűzés, mert Washingtonban jól tudják, hogy Olaszország Nyugat-Né­ni etország és a Benelux-orszá- gok kormánya ha szavakban el is ítéli De Gaullé „lázadá­sát”, gazdaságilag nagyon jől érzi magát a Közös Piac al­kotta védelem falai között. A legközelebbi tárgyalások közül jelentőségét tulajdoníta­nak Vor) Brentano volt nyu­gatnémet külügyminiszj§r ha­marosan sorra kerülő washing­toni megbeszéléseinek. Mire Von Brentano az USA-ba ér­kezik, — erre néhány hét múlva kerül sor — Washing­ton szeretné kidolgozni vég­leges ajánlatait Nyugat-Né- metországnak. Újabb 270 nvuga’német polgár települt át az N0K*ba Berlin, (MTI): A legutóbbi időben erősen emelkedett azoknak a nyugat­német polgároknak a száma, akik véglegesen áttelepültek a Német Demokratikus Köz­társaságba. Csupán a február 1-—7-ig terjedő hétén 270-én költöztek át az NDK-ba. Már a megelőző hetekben is, a szokatlanul rossz időjárási vi­szonyok ellenére, átlagosan több mint 200 volt az ái­A% Indiai KP kox'eménye Azokban a washingtoni hi­vatalokban, ahol az amerikai külpolitika irányvonalát kia­lakítják, továbbra is állandó tanácskozások folynak arról, hogy mát tegyenek Nyugat- Európával. Döntések még nem születtek, de a néhány héten belül megállapítandó intézkedések hosszú évekre meg foeják szabni az Egye­sült Államok és Nyugat- Európa viszonyát Az amerikai külpolitika egyik fő célja biztosítani azt, hogy Bonn nem fogja magát véglegesen elkötelezni Pá­rizsnak. Adenauer minden fogadkozása ellenére sincse­nek azonban erről meggyő­ződve Washingtonban, s most keresik a módokat, hogy ezt a célt elérjék, sőt azt, hogy Nyugat-Németor- szágga] kapcsolatban „biztos­ra mehessenek” Adenauer tá­vozása után is. Carstens nyu­gatnémet külügyminiszter­helyettes hosszes washingtoni tárgyalásai e téma körül fo­rogtak. A nehézség, abbán éán, hogy az ÜSA által terve­zett közös NATO miMoárte Polgár Dénes, az MTI was hingtoni tudósítója jelenti: Tanácskozások Washingtonban JSyusai-Eurónáról Moszkva. (TASZSZ): Viktor Majevszkij, a Pravda szemleírója a lap február 12-i számában „Azokról, akik fel­robbantják a nukleáris kísér­leti robbantások megtiltásáról folyó tárgyalásokat” címmel cikket írt a genfi tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottság munkájának folytatása alkal­mából. Rámutat arra, hogy a föld alatti nukleáris robban­tások nem- segítik elő a genfi tárgyalások sikerét. — A Szovjetunió, amelyet cselekedeteiben a béke és a népek biztonsága érdekei ve­zérelnek — folytatja Majev­„A fő az, ami egyesít bennünket“ a Hűdé Právo vezércikke A Rudé Právo, a Csehszlo­vák KP központi lapja ked­di számában „A fő az, ami egyesít. bennünket” cím alatt vezércikkbon méltatja a moszkvai Pravda vasárnap kö­zölt szerkesztőségi cikkét. A vezércikk többek között megállapítja: pártunk, amely mindenkor szívén viselte a kommunista mozgalom egysé­gének eszméjét, megelégedés­sel fogadja a szovjet elvtár sak új kezdeményezését, amel: jelentős pozitív lépés abbai az irányban, hogy látrejöjje nek a tárgyalások nélkülözhe tetten feltételei. Hisszük, hog; minden lehetőség adva vai ahhoz, hogy a legnagyobDne hézségeket és ellentéteket i: fokozatosan felszámoljuk. Sok kai több az, ami egyesít, min ami elválaszt bennünket. a Pravda a tizennyolchafaEmi leszerelési bizottság munkájáról szjnten hajlandó egyezkedni. Madrid az egyre szorosabb francia—spanyol kapcsolato­kon felbátorodva helyet kö­vetel az Atlanti Szövetségben és előreláthatólag a közös NATO atamerőben is. Az atlanti államok egy ré­sze, különösen a szocialista kormányzati! északi országok ellenzik Franco-Spanyolor- szág befogadását a NATO-ba. Míg az Egyesült Államok a Földközi-tengeren keres he­lyet a NATO atomflottának, : Franciaország úgy határozott, • hogy tengeri érőinek zömé: az Atlanti-óceánra teszi át, ; 1965-ig Brestet építik ki Fran­• ciaofszág legnagyobb hadiki- ■ kötőjévé, Toulonban pedig ' csak egy könnyebb földközl- . tengeri flotte fog állomásozni. Párizs, (MTI): Az atlanti szövetségeseknek gondot okoz a NATO atom- erő elhelyezése. Az Egyesült Államok elhatározta, hogy ez év végéig felszámolja Olasz- >rszágbam és Törökországban levő rakéta-támaszpont jadt. Helyettük Polaris-rakétakkal ’elszerelt búvámaszádokat bo­csát a NATO rendelkezésére. Egyelőre azonban bizonyta­lan, hol lesz a NATO atom- flotta támaszpontja. Az olasz kormány, erős ellenzékétől és a lakosság tiltakozásától tart­va, nem mer szállást adni a veszélyes tengeralattjáróknak: egy máltai támaszpont kiépí­tése Nagy-Britannia ellenál­lásába ütközik; Franciaország nem jön számításba. De Gaul­le nemcsak a közös atomerői utasította vissza, hanem a francia flotta nagy részét is kivonta a NATO-parancsnok­ság hatásköre alól. A legkézenfekvőbb megol­dás a Cadiz melletti Rota, az Egyesült Államok Gibraltártól nem messze, az atlanti spa­nyol partvidéken fekvő tá­maszpontja lenne. Ez a terv azonban bizonytalanná vált mivel Fraco felmondta aj Egyesült Államok spanyol földön levő támaszpontjainak bérletit szerződését. Gilpatric hadügyminiszter-helyettesnek pénteken kellett volna Mad­ridba érkeznie, hogy a szer­ződés meghosszabbításáról tárgyaljon, útját azonban é keltett halasztani, mert a spa­nyol kormány Washington tu­domására hozta: lényegeser többről van szó, mint a szer­ződés egyszerű meghosszabbí­tásáról, ezért csak magasabl A NATO atemflofta a Földközi- tengeren keres szállást De Gaulle as Atlanti-óceánra költözteti tencreri erőit „A jenkik Afrikában" A Trud cikke bit- és koballbehazatalá­nak körülbelül négyötödét. Az amerikai sajtó adatai sze­rint 1960-ban több mint két­milliárd dollárt tett ka az Egyesült Államok magán- és állami beruházásainak össze­gé Afrikában. Mint a cikk rámutat, az amerikai üzletembextsk éven­te olyan összeget sZi vattyúz- nak át Afrikából az Egyesült Államokba, amelyből 100— 100 0C0 kilowatt kapacitású 150 erőművet lehetne építeni. Az imperialistákat nyugta­lanítja, hogy a fiatal afrikai államok nem a fejlődés kapi­talista útját választották. Ezért az Egyesült Állama* veszett hadjáratot folytat az afrikai országokban a szocia­lizmus eszméi ellen. Ebben a kampány bam nagy szerepet játszik az AFL—CIO vezető­sége, a monopolisták hú ki­szolgálója. Az afrikai népek folytatják harcukat a gyarmati rendszer ellen, — fejeződi!; be a cikk. Sok afrikai ország számára eljött a gazdásági felszabadu­lásért vívott küzdelem idősza­ka. Ezeket az afrikai országo­kat nem lehet többé tédre kényszeríteni. Anti a legfőbb, varnak önzetlen barátaik: a szocialista tábor országai. Moszkva, (TASZSZ): Az amerikai társaságok Af­rikában szerzett profitja több mint 1,2 milliárd dollárt tesz ki a háború befejezése óla, — állapítja meg a Trud keddi cikke, majd rámutat, hogy az Egyesült Államok Afrikában már tíz évvel ezelőtt ellenőriz­te a kőolajtermelés 23 száza­lékát a mangánérctermelés 40 százalékát, a vanédiumter- melés 47 százalékát, az ólom­termelés 33 százalékát, a kad- miumtermelés csaknem 10C százalékát, a bauxitt érméié« 60 százalékát. Az Egyesült Ál­lamok 1960-ban Afrikából im­portálta egész tantál-kolum­„/Vem vagyunk hajlandók bármilyen áron elfogadni külföldi segítséget“ —mondotta Bandaraualke ceyloni miniszfe elnök gítséget. Tartozunk magunk­nak azzal, hogy megvédjük önbecsülésünket.” — Hazánknak — mondotta — olyan politikát kell foly­tatnia, amely megfelel a nép érdekeinek. A ceyloni közvélemény fel­háborodássá I fogadta az Egyesült Államok zsaroló cé­lú lépését. A ceyloni diák­szövetség, követelte, hogy a kormány utasítsa ki a sziget­ről az ame: ikai ..békehadtest” tagjait. Felix Bn ndaranaike. a cey­loni hadiiev minisztérium és külügyminisztérium parla­menti titlára kijelentette, hazája függetlensége és mél­tósága drágább minden ame­rikai segélvnél. Pieter Keuneman, s Ceylo­ni Kommunista Párt Központi Bizottság'1’ak titkára a co­lomból ifjúság gyűlésén kije­lentette, bógy az Egyesült Ál­lamok kormányának döntése zsarolás, beavatkozás Ceylon belügyeibe. — Az Egyesült Államok nemcsak kárt okozott Cey­lonnak — mondotta —. ha­nem meg is sértett bennün­ket azzal. hogy „emberség­ből” tovább szállít nekünk lisztet, és tejport Az Egyesült Államok tudja meg, hogy mi nem nyomorgunk és nem vá­gjam k hajlandók felcserélni nemzeti méltóságunkat in­gyen zsemléért és pohárnyi tejporért. Colombo, (TASZSZ): Bandaranaike ceyloni mi­niszterelnök Colombóban egy gyűlésen beszédet mondott Kijelentette, „sök ország adott nekünk segítséget ha­zánk felvirágoztatásához, s e segítségért mi mindig hálásak leszünk. Nem vagyunk azon­ban hajlandók bármilyen áron elfogadni a külföldi se­Párizs, (MTI): Franciaország távolmaradá­sa a kedden megnyílt genfi leszerelési értekezlettől élén­ken foglalkoztatja a francia politikai köröket. De Gaulle január 14-1 sajtóértekezletén ismét kijelentette: Franciaor­szág akkor is folytatja kísér­leteit, ha a többi atomhata­lom között megegyezés jönne létre a robbantások beszünte­tésé kérdésében. A francia— nyugatnémet katonai együtt­működés azt a veszélyt rejti magában, hogy Franciaorsz'g révén a Bundeswehr is tö­megpusztító fegyverek birto­kába jut. Ez a két körülmény — véli a Combat — közrej al­ázott abban, hogy a Szovjet­unió a washingtoni megbe­szélések félbeszakítását java­solta. • „A genfi tárgyaló asztal üresen maradt tizennyolcadik székén láthatatlan vádlottként ott ül De Gaulle” — írja a Liberation, de ugyanakkor rá­mutat: a francia kormány ma­gatartása egyben ürügyül szol­gál Washingtonnak, hogy sa­ját hajthatatlanságát leplezze. Az Egyesült Államok nem vá­laszolt a Szovjetunió kezde­ményező lépéseire, sőt a föld alatti robbantások újrakezdé­sével csökkentette a genfi tár­gyalások kilátásait. „A sem­leges országok Genfbe érke­zett küldöttsége — írja a L’ Humanité kiküldött tudósí­tója — nagyra értékeli a Szov­jetuniónak az ellenőrzés kér­désében tett engedményeit és úgy véíli, most a nyugati nagy­hatalmakon a sor, hogy bebi­zonyítsák: valóban végét akarnak vetni az atomrobhan- tásoknak.” verénitásának megfelelő sajá és független védelmi po'.en ciáljával. A nyugati javaslatok - hangoztatja a határozat - azt a veszélyt rejtik maguk ban. hogy India földjén kul földi katonai támasz; on o létesülnek, az országot olya katonai egyezménybe rántjá be, amelyek összeegyezte! he tetlenek az el nem kötelezett ség politikájával és a nemzet érdekekkel. A nyugati hatalmak azt ja­vasolták Indiának, hogy az ő segítségükkel alakítsa ki az ország légvédelmi rendszerét Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa hétfői ülésén ezzel kapcsolatban hozott ha­tározatában komoly aggodal­mát fejezte ki. Ezek a javaslatok — mu­tat rá az országos tanács — összeegyeztethetetlenek India politikájával: az ország szu-

Next

/
Thumbnails
Contents