Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

Kádár János fogadta az új szovjet nagykövetei Kádár János, a kormány el­nöke, szombaton bemutatkozó látogatáson fogadta Georgij Apolinarievics' Gyenyiszovot, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének új ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. Uj posta Nyíregyházán A múlt évben fejeztek be a nyíregyházi 2. sz. postahi­vatal építését. Eddig a köz­ponti fűtés kazánjaira kel­lett várni. Néhány nap múl­va üzembe helyezik a fű őbe- remdezést. A tájékoz'atás sze­rint egy héten tjeiül megnyit­ják Nyíregyháza új postáját a pályaudvar mellett. 36 lakás tető alatt 108 lakás épül a Petőfi té­ren. A hat tömbben épülő 108 lakás közül 36 már tető alá került. Az egyik tömbön félbemaradt a munka az 5—6 lakás'ö mb lakásainak pedig a földszinti, illetve az alapo­zási munkáit fejezték be. Az idő javulásával fokozottabb üfembe folytatják a lakóház- építési . Foto: Hammel József »Ugye, milyen nagy biztonsággá! mennek? Áz utcaseprő és az emberek — Koricsányi Bondi bácsi szereti a foglalkozását Kövér hőpelyhek hullottak minap az éjszaka. Reggelre fehér paplan alá került a -'áros, a házak, utcák. Beta­karta a kiszolgált kis kézi­kocsit, a seprűt, lapátot, Ko­ricsányi Bandi bácsinak, az utca emberének szerszámait. Hajnal négykor kelt, magára húzta a pufalyka nadrágot, rá •?gy másikat, csizmát húzott, a kopottas télikabátra egy gumírozott kék felöltőt vett leseperte a kocsiról a havat, s aztán elindult Nyáron még csak^ —- így vas ez minden reg­gel kérem — magyarázta a Nyírfa téren, ahol találkoz­tunk. A seprűre támaszkod­va megállt egy pillanatra, hogy szusszantson. Arca piros volt, ősz bajuszán dér csillogott Fején a füles kucsma két vége elállt az arcától, s kesztyűjéből varrta felesége. Megtörölte izzadó homlokát a halvánkét esztendős utca­seprő, majd így folytatta: — Nyáron még csak... De most kérem, ebben a megve­szekedett hidegben. Méghoz­zá most Péter Lajos a kollé­gám is lebetegedett, s helyet­tesíteni kell. Mert nem itt volna nekem különben a mun­kám, hanem a városháza előtt. Az ehenőr azt mond'a mikor beállt a havazás, hogy ne várjak semmiféle utasítás­ra, hanem csak menjek a fel­szerelésemmel a tar; ácsháza elé és segítsek Mikulkának a hóeltakarításban, mert egye­dül nem győzi. így most ma­gára maradt No de megyek is már, mert nekünk nem sza­bad ám megállni, mert fi­gyelik az embert és szólnak, hogy nem dolgozik az utca­seprő. Egyes járókelők Kísérem. Oda tolja a kézi­kocsiját a szemetesbödön- höz, előveszi a lapátot — Nézze milyen príma ap­rószemű salak. Nagyon kell most. Innen hordják az autó­javítóból — s naik iá. pakolja a kocsit. Mikor tele van, elin­dulunk a B keház felé. Ke~é- be fogja a lapátot, kesztyűjét leveszi és szórja a járdát. Aztán következik a Nyirfa tér környéke, a Körte utca, Jó­kai tér. — Reggel hatra kellene jön­nöm, de ilyen időben itt va­gyok már öl órakor. Hétfőn, emlékszik, amikor az a na­gyon csúszós idő volt, való­ságos jégpáncél borította a járdákat, még én is elestem kétszer. Megszórtam alaposan a járdákat De aztán szél ke­rekedett és elfúlta. Nekem meg azt mondták egyes járó­kelők, hogy lazsálok, nem gondozom az utakat. —1 Igaz, nem nagyon válta­nak én velem szót 1« / rm az emberek, de már ez így van. Én csak egy utcaseprő va­gyok. De megszerettem a fog­lalkozásom. A feleségem be­szélt rá Mindig mondogatta, hogy én csak alkalmi mun­kára járok, fát vágok egyik helyen meg a másikon, de nézd meg Filkó Jóskát a só­gort, 6 rendes állásban van, utcaseprő. Addig beszélt míg egyszer én is beálltam. Kez­detben a lapockám nagyon fájt a sőpvögetés' ől, de az­tán megszoktam. Már fel sem veszem Most azonban meg­értem. mert bizony sok hó leesett kérem. Nem győzöm naponta a lefolyócsa tornákat csinálni. S ha megvagyok ve­lük, kezdhetem élőről ha új­ra esni kezd a hó. Telik az idő Kész vagyunk a munkával. Topogok a hi­degben, az öreg meg csak áll. Rágyújtunk. Végig tekint a leszórt járdán Figyeli az em­bereket. Öregeket, fiatalokat, a tűsarkű cipős csinos lányo­kat. Mosolyog. — Ugye milyen nagy biz­tonsággal mennek — jegyzi meg megelégedéssel, s örül, hogy munkája nem volt hiá­ba való. — Mennyi a keresete Ban­di bácsinak Gondolkodik. Felsorol né­hány kategóriát, majd élőiről kezdi. — Mindjárt csak no... Hogy is van? Van aki 1040-et kap, más 1200-at —- sorolja, csak éppen a magáét nem mond­ja. Hosszas számolgatás után kiböki: — én a legmagasab­bat, 1370-et kérem. Arcán elé­gedett mosoly. Ennyiért söpröget. Nyáron a papírokat, télen a havat. Pontosan, rendesen dolgozik. Nem igen szólítja őt meg senki. Hiszen Bandi bácsi csak egy u‘caseprő. Pedig ő is na­gyón megérdemelné a köszö­nést. Délután fél három. Lejárt a munkaidő. A kis kocsi olda­lára illeszti a széles lapátot, amilyen az utcaseprőké, a má­sikra a seprűt Lehajol fárad­tan, emel, s elindul haza a Salétrom közbe Várja a csa­lád, a meleg étel. Farkas Kálmán Tanácsaink négyéves mérlege Irta: dr„ Feleszi István K özség és városi taná­csaink a lakosság gazdasági, szociális és kulturális igényeinek ki­elégítése érdekében évről évre községfejlesztési tervet készítenek. A községfejlesz­tési tervek célja, hogy « he­lyi tanács az állami eszkö­zöket helyi erőforrásokból kiegészítve, a dolgozók mind szélesebb rétegeit bevonva, mind nagyobb mértékben kielégíthesse a község, a vá­ros lakosságának gazdasági, szociális és kulturális szük­ségleteit. A helyi erőforrá­sokban igen nagy lehetőség rejlik az adott település fej­lődésének gyorsításához, ha a tanács és a különböző he­lyi tömegszervezetek és mozgalmak a lakosság áldo­zatvállalására számítanak és ezt tervszerűen, jól átgon­doltan igénybeveszik. Tanácsaink és a különböző tömegszervezetek és mozgal­mak zömmel éltek is a le» hetőséggel. Az évek hosszt! során megtanulták azt, hogy a községfejlesztési terv — de más irányú terv is — csak annyit ér, amennyit abból s lalcosság magáévá tett és magáénak érzett így rendkívül döntő jelen­tősége van annak, hogy a községxejle3ztési terv a dol­gozók egészének vagy lega­lábbis döntő többségé­nek a javaslatát vélemé­nyét tartalmazza-e. Persze egy településen belül is több megoldásra váró feladat van (villanyhálózat-bővítés, jár­daépítés, óvoda, iskola épí­tése stb.) ezeket egyszerre, egyidöben nem tudja a ta­nács megvalósítani. Bizo­nyos sorrendiséget feli kell állítani, ütemezni kelj az egyes feladatok megvalósí­tását időben. Itt van a he­lyi takácsnak nagy szerepe, hogy a lakosság által java­solt sok feladat megoldása közül a legtöbb ember által javasolt és a legtöbb em­ber által érdekelt és érin­tett feladat kiválasztásáról döntsön. De ugyanakkor meg kell magyarázni meg kell győzni a lakosság egy részét arról, hogy miért ke­rül az általa java tolt f eladat csak egy későbbi időben megvalósításra. Ahol sikerült a lakosság­gal megértetni ezt, ott na­gyon szép eredményt értek el tanácsaink. Egyes közsé­gekben ahol egyes vezetők a lakosság, a tanácstagok és a tömegszervezetek veze­tőinek az akarata ellenére is, olyan feladatok elsődle­Az ember legyen igényes Bizonyára látták már — ha nem, elmondom — a Bu­dapesti Corvin Ar%házat reg­gel a nyitás pillan'.ában. Látták a sokszoknyás réni- ket, akik halálos elszántság­gal nyomulnak be, szemük­ben kemény eltökéltség: vagy megvásárolnak egy-két emeletet, vagy meghalnak. Mert teszem azt, Mari né­ni Ku n bökő 'ön észreveszi, hogy elfogyott a kék cérná­ja. Nem sokat töpreng. Egy óra múlva a második szom­szédasszony már tudja hogy holnap Mari néni Pestre megy vásárolni. Ez Mari né­ninek némi tekintélyt bizto­sit, másrészt segít a hosszú, témaszegény falusi estéken: na, ezek már megint Pest­re mennek, honnan van ezeknek annyi pé 'Zük. biz­tosan lopják a kukoricát a tsz-böl. Szóval felmegy Mari néni Pestre szétnéz, vesz három spulni zöld cérnát, kék ■nincs, kérem, nem tudjuk mikor tesz, megeszi a hazait a Baross téren egy pádon, a vonaton áll másfél órát, ide-oda lökdösik, kissé ború­san száll le Kunböködön. Elsőnek a népbolt vezetőjé­be ütközik, aki derűsen né­zegeti a vonatot és tempó­san piszkálja a fülét. — Egy kis kék cérnát akartam venni, de Pesten sínes*. semmit sem lehet kapni ebben a mai világ­ban. — Kék? — néz rá szóra­kozottan a boltvezető. — Van nekünk vagy kétezer. Három éve kerülgetem, sen­ki sem viszi a fene essen belé. Hát így valahogy! Mert kérem mit gondol­nak, hol vette a Bimbamim- pex igazgatója, főkönyvelő­je, osztályvezetője a nagy­képernyős televízióját? Pes­ten? A-áU Kiszállást szer­veztek Kunböködre, megvet­ték az fmsz áruházban. A boltvezető még ki ás, kíséri* őket és sokáig lengette m sapkáját utánuk. Csak a beavatottak tud­ják, hogy a 16 000 forintos motorcsónakot kizárólag Jászhökömpusztán lehet kap­ni, ahonnan a legközelebbi lavór víz 15 kilométerre van, folyó pedig 59 kilomé­terre. Amikor például az ipar piacra dobta a felfúj­ható sakk-készletet hajótö­röttek számára, az emberek rávetették magukat, s né­hány nap múlva Pesten már csak a pult alól 20 százalé­kos felárral lehetett kapni. Hökömpusztáról is felutaz­tak és még az utóiéi pil­lanatban sikerül‘ vásárolni- ok néhányat. Mi sem ter­mészetesebb, hogy a hököm- pusstai vegyesbolt vezetője hónapok óta rugdos vagy tíz készletet enyi sarokból a másikba és mindenkinek fi­zet egv korsó sört, aki el­visz egyet. Hát így valahogy. Most jut eszembe, hogy tegnap elfogyott a borotva- szapvavom. Holnap felme­gyek Pestre és veszek egyet. Az ember legyen igényes! ge» megvalósítását vitték keresztül, amelyekkel sok dolgozó nem értett egyet, ott természetszerűleg elma­radt a lakosság támogatása is. Ezeken a helyeken a ve­zetők panaszkodtak, hogy náluk nem megy a társa­dalmi munka végzése, de a lakosság hozzájárulásának a fizetésével is problémák vannak. Ahhoz,, hogy a köz­ségfejlesztési munka végzé­sében ezek a gátló tényezők megszűnjenek, szükséges, hogy e vezetők változtassa­nak eddigi vezetési módsze­rükön,. A községfejlesztési tervek eredményes végrehajtásának előfeltétele, hogy a tanács­tagok és a tanácsi állandó bizottságok hathatósan se­gítsenek a községfejlesztési terv összeállításában és an­nak végrehajtásában. Az elmúlt négy évben Is sok községi és városi ta­nácstag ért el nagyon szép eredményt a lakosság tá­mogatásával, a település fejlesztésében, főleg a társa­dalmi munka szervezésénél és végzésénél. Az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy óriási ki nem használt lehetőségek rejlenek még a helyi erőforrásokban, amit sajnos sok tanácstag nem használt ki; nem élt azokkal a jogokkal, amelyekkel őt választóik felruháztak. Választói körzetükben nem figyeltek fel a lakosság kezdeményezéseire. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyes helyeken a tár­sadalmi munka nem jól megy. 4 Hazafias Népfrontbi­zottságok eddig is nagyon sok segítséget és hasznos tanácsot nyúj­tottak a községfejlesztési tervek eredményes végre­hajtásához. Műszaki aktíva- hálózatukon keresztül sok községi tanácsnak elkészí­tették a községrendezési tervét. E terveknek nagy hasznát veszik községi ta­nácsaink a középületek el­helyezésénél, az új házhe­lyek kiosztásánál stb. A tár­sadalmi munkában készült műszaki tervek mellett na­gyon jelentős az a segítség is, amit a Hazafias Népfront helvi szervei nyújtottak és nyújtanák a községíejleszté- si tervek eredményes vég­rehajtása érdekében, a la­kosság mozgósításával a tár­sadalmi munkában. Ezt a segítségadást tanácsaink zö­me szívesen igénybe vette és igényelte is a Hazafias Népfront helyi szervezeitől. Több községben, ahol a köz- ségfejlesztésben nem a kí­vánt eredményt érték el, ott nem vette igénvbe a ta­nács a különböző tömeg­szervezetek és mozgalmak segítségét sem. Az elkövet­kező időben jobban kell majd igényelni e helvi szervezetek segi tőkészségét. Az elmúlt 4 évben taná­csaink 306 millió forintot fordítottak a községek, a város fejlesztésére a köz­ségfejlesztési alapból. Ez összegből 91 millió Ft a la­kosság hozzájárulása. Ezen­kívül megyénk dolgozói több mint 34 millió forint értékű társadalmi munkát is végeztek. A fenti összegből taná­csaink 43 2 km. pormentes utat, 196 km. szilárd bur­kolatú járdát építettek az utóbbi 4 évben. Az egészsé­ges ivóvíz nyerésére taná­csaink több mint 5,8 millió forintot fordítottak. 76 db mélyfúrású kutat hoztak létre. E kutak révén kb- 38 ezer ember jutott egészsége­sebb ivóvízhez Sainos, o törpe vízművek létesítésére még az utóbbi években is nagyon keveset fordítottak tanácsaink. Mindössze négy helyen próbálkoztak törpe vízművek létesítésével. Pe­dig a törpe vízmű létesítése minden áldozatvállalást megér, mert nem lehet egy állampolgár részéről sem közömbös az, hogy jó egész­séges vizet igyon, még esetleg a saját lakásába, is bevezesse a vízvezetéket; vagy rossz, vasas egészség­re ártalmas vizet hordjon esetleg több száz méterről is. E téren igen nagy fela­datok előtt állnak az új ta­nácstagjaink is az elkövet- kező. években. A törpe víz­művek létesítését sok köz­ségben a faluvillamosítás végrehajtása is akadályozta* mert az anyagi erőforráso­kat zömmel ez kötötte le. Mivel az elmúlt 4 év alatt 57 községet villamosítottunk és ebben az évben az utol­só villamosítatlan község­ben is kigyullad a villany, reméljük, hogy a faluvil­lamosításhoz hasonlóan köz­ségeink áttérnek a törpe vízmüvek kiépítésére is. A íaluvillamosítás mellett ta­nácsaink 262,7 km. villany- hálózatot bővítettek. E bő­vítés mellett 8221 család tehette félre a petróleum­lámpát és helyette a kor­szerűbb villanyvilágítás mellett élhet, művelődhet T anulóifjúságunk ré­szére 136 tantermet és politechnikai mű- helytermet adtak át taná­csaink. E tantermeket sa­ját erőből és bizonyos álla­mi segítséggel hozták létre. A dolgozó nők helyzetén könnyítettünk a 2250 óvodai férőhellyel is — amit az utóbbi 4 évben hoztunk lét­re — valamint a 75 böl­csődei férőhely is. Bár az utóbbi erőteljesebb fejlesz­tése szintén az új tanács­tagjainknak egyik fontos feladatát képezi majd az elKövetkező években, A falvak lakosságának a művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére 65 községben hoztak létre új művelődési házat taná­csaink. Zömmel olyanokat^ amelyik bármilyen város­résznek is ki tudná elégíteni igényeit és megjelenésével még emelné is e városrész építészeti hatását. A dolgozó emberek egész* ségvédelmécől is gondos­kodtak tanácsaink, 27 kor­szerű orvosi rendelőt és lakást hoztak létre, sőt egy 20 ágyas szülőotthont is é# egy nyolc féle szakrendelést ellátó járási rendelőintéze­tet is. A megvalósított főbb fela­datok is azt mutatják, hogy megyei szinten nagyot lép­tünk előre az utóbbi négy évben. Községeink és a vá­ros sok milliós értékkel gazdagodtak az állami be­ruházásokon kívül is, a sa­ját erőből létrehozott léte­sítményekkel. E megkezdett helyes út továbbvitele, a meg­nőtt reális igények kielégítése igen nagy fela­datokat és felelősséget ró az úionnan megválasztásra kerti'ő tanácstagokra is. Bíz­zunk, hogy az új erőkkel megfiatalított tanácstagság beválttá a hozzá fűzött re­ményeket. Szervező munká­jukkal. javaslataikkal he­lyes elképzelései lekéi még jobban elősegítik községük, városuk fejlődését a kö^- ségfei'esztesi terveken ke­resztül, a lakosság 3ktív közreműködésével. E mun­kájuk sikeres elvégzése ér­dekében javasoltuk, hogy az új tanácstecság, az ú1 tanács is. igényelje jobban a különböző tőmegszervezetek segítségét különösen a Ha­zafias Népfront hebt szer- veze'é’iek a támogatását. Ha. az úionnan megválasztásra kerülő tanács az ««ész la­kosság támogatását és bizal­mát élvezi, még nagyobb léptekkel haladhatunk elő­re a megkezdett helyes utón é1 etünk szebbé, kul­turáltabbá. tártaim-set-bá gazdagabbá tétele érdeké­ben. E szép. nem.es felada­tok időbeni megoldása — *. köz megelégedésére — nagyrészt az új tanácstag­jaink munkáján is múlik. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents