Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

(Folytatás az I. oldal róL) geü és kénytelen lenne hald* déktalamul megtenni az ilyen helyzet követelte szükséges intézkedéseket.” Mint a francia kormányhoz tetézett szovjet jegyzék rá­mutat, a francia—nyugatné­met katonai es politikai szer­ződést szinte annak a nagy győzelemnek 20. évfordulója küszöbéin írták alá, amelyet a Volga mellett arattak Hit­ler hadserege fölött. E győze­lem eredményeként kezdett pirkadni Franciaország fölött a felsizabadulás hajnala. Ebből a szempontból a szerződés aláírása csak azt domborítja ki, hogy „a francia kormány a világ szeme láttára szakít azokkal az eszményekkel, amelyek a Hitler-ellenes koa­líció népeit a közös ellenség elleni harcban lelkesítették.” _A francia kormány alku­ra lépett a nyugat-német­országi revansvágyó erük­kel és előkészületeket tesz arra, hogy a francia had­sereg együtt meneteljen a Bundeswehrrel, ha a nyu­gatnémet militaristák ag­resszív hadászati tantétele testet ölt a csatamezőn.” fcA francia—nyugatnémet ■zerződésben visszatükröződik, hogy Franciaország támogatja Bonn agresszív törekvésed! Hogyan lehetne másként ma­gyarázni azt. hogy külön ren­delkezést iktattak be a -szerző­désbe arra vonatkozólag, hogy annak hatálya kiterjed Nyu- gat-Berlinre is, jóllehet a fennálló .szövetségesközi egyezményekből világosan ki­tűnik, hogy Nyugat-Németor- szágnak nincs semmiféle joga Nyugat-Berlinre”. „Ha a francia kormány va­lóban a barátság hídját akarná felépíteni a francia és a né­met nép között, akkor a két német állam létezésének lé­nyéből kiindulva egyesítenie kellene erőfeszítéseit a Szov­jetunió és olyan más országok kormányaival, amelyek arra törekszenek, hogy a német bé­keszerződés megkötésével és a nyugat-berlini helyzet e szerződés alapján történő ren­dezésével véglegesen lezárják a 2. világháDorú fejezetét”. A Német Szövetségi Köz­társaság kormányához in­tézett szovjet jegyzék többek között rámutat ar­ra, hogy a bonni kor- mány a valóság lényeivel és a béke érdekeivel el­lenkező politikát követve egész Németország nevé­ben próbál beszélni, ho­lott a Német Szövetségi Köztársaság mellett van egy másik szuverén né­met állam is, a Német Demokratikus Köz­társaság, valamint Nyugat- Berlin, amely ténylegesen kü­lön politikai egységet alkot. Az NSZK kormányához in­tézett jegyzék a továbbiakban hangoztatja: „A szovjet kor­mány már többször figyel­meztette a szövetségi kor­mányt arra, milyen végzetes veszélyt idéz országára amikor arra törekszik, hogy a Bun­deswehr nukleáris rakétafegy­vert kapjon. Nem nehéz el­képzelni, hogy ha termonuk­leáris háborúra kerülne a sor, akkor nukleáris rakétafegyva- rek hatalmas és összponxeí- tott csapásai zúdulnának Nyu- gat-Németországra. A harma­dik világháborút Nyugat-Né- metország nem élné túl. A Német Szövetségi Köz.társaság jövőjét a békés munka, az ekék és a gépek teremtik meg. Más lehetőség arra, hegy a mai német nemzedék megma­radjon és újabb német nem­zedékek élhessenek — nincs”. A jegyzék megállapítja, hogy „szántszándékkal provokációs jellegű” a francia—nyugatnémet szer­ződésnek az a cikkelye, amely a szerződés hatá­lyát Nyugat-Berlinre is kiterjeszti. Ez a kísérlet „nemzetközi jogi szem­pontból semmiképpen sem bírhat érvénnyel”. A jegyzékben a szovjet kor­mány kifejezi reményét, hogy a Német Szövetségi Köz á>-sa- ság kormánya „további lépé­seinek meghatározásakor szá­mításba veszi, milyen követ- kezménekkel járhatnak e lé­pések a Német Szőve'ségi Köztársaságra, elsősorban en­nek biztonságára nézve, és gondot fordít arra, hogy ne történjék valami jóvátehe ei­len.” Moszkvában csütörtök dél­után az Izvesztyija tette elő­ször közzé azt a két jegyzé­ket, amelyet Franciaország, illetve a Német Szövetségi Köztársaság kormányához in­tézett a szovjet kormány. Ez­zel egyidejűleg a moszkvai rádió megkezdte a jegyzék teljes szövegének ismerteté­sé! A szovjet főváros diplomá­ciai köreiben a két jegyzék már kedd óta élénk szóbeszéd tárgya. Feltűnő, hogy még a nyugati hatalmak diplomatái között is különböző reagálá­sok tapasztalhatók. Míg a francia, illetve a nyugatnémet diplomaták komor hallgatásba burko­lóznak, a semleges orszá­gok, de még egyes NATO- országok diplomatái ré­széről is rendkívül érde­kes megnyilatkozások hal­latszanak. Jellemző volt, az amit ma­gánbeszélgetés során egy an­gol diplomata mondott: De Gaulle még Angliával szem­ben is rossz szőve ségesnek bizonyult A német atomfegy­verkezés kérdésében pedig egyenesen lábbal tiporta Franciaország korábban vál - lalt kötelezettségeit. Ennek pedig csak Franciaország lát­hatja kárát. A csütörtök esti Izvesz­tyija „Franciaország: és az NSZK összeesküvése Európa békéjét fenyegeti” címmel bonni, párizsi és londoni tudósítóinak tollá­ból ismerteti a két jegy­zék nyugati visszhangját. A párizsi jelentés „Amikor hiányoznak az érvek" cím alatt a következőket írja a francia polgári sajtó állás­foglalásáról: Ami a burzsoá sajtót illeti, nehéz helyzetbe került és nem tudja véka aló rejteni ingerültségét. Mivel a jobboldali lapoknak nincsenek meggyőző érveik, hogy meg- c;'*'&!ják a szovjet jegyzékekben kifejtett világos megállapítá­sokat, egyszerűen a hallgatás taktikájához folyamodnak, így például a Figaro című nagy francia napilap mind­össze néhány sorban közli, hogy a „hivatalos körök” saj­nálkozásukat nyilvánítják amiatt, hogy Moszkva to­pábbra sem értékeli azokat a békegaranciákat, amelyeket a francia—nyugatnémet egyez­mények állítólag tartalmaz­nak. A londoni visszhangban az Izvesztyija beszámol anó! hogy a Daily Herald és a Daily Telegraph csütörtöki száma a szovjet jegyzékeket igen részletesen közli. A Fleet Street több! lap- ■ ja — köztük a Times is, — igen szűkszavúan köz­li a jegyzék k híré'. „A hallgatás (a t kaja telje­sen elárulja * lapok za­varát", —, teszi hozzá Oszipov, az Izvesztyija londoni tudósító­ja. A bonni visszhang nemcsak a kőt jegyzékkel, hanem — Adenauer szerdai expozéjá­val is foglalkozik. Erről a beszédről az Izvesztyija a következőket írja: „a kancel­lár nyilatkozata színtelen, mivel egyetlen friss gondo­latot, vagy új eszmét sem tartalmaz. Ebben a beszédé­ben semmiféle konstruktív javaslat nincs. A beszéd harcias és keresztül-kasui hamis, mert eltitkolja a par­lament és a közvélemény elöl a francia—nyugatnéme. szer­ződés valódi jellegé! megha­misítja a szovjet kormány ál­láspontját a német kérdés­ben és rágalmazza a Német Demokra.ikus Köztársaságok A francia sajtó nagy figyel­met szentel a francia—nyu­gatnémet katonai együttmű­ködés ellen tiltakozó szovjet jegyzéknek, amelynek egyes részeit szerdán este tették közzé Párizsban. A lapok kie­melik a jegyzék rendkívül éles hangját A Combat rá­mutat: nem formális tiltakozás­ról, hanem komoly fi­gyelmeztetésről van szó, amelynek hangja a kubai válság napjainak légkö­rére emlékeztet. De Gaulle külpolitikája, amely eltávolító.ta Franciaországot angolszász szövetségeseitől, kelettől és nyugatról is tá­madások kereszttűzébe kerül — állapítja meg a lap. A Szovjetunió kormánya a béke szavá emeli fel a „há­borús szerződés” ellin — sze­gezi le az Humanité. De Gaul­le és Adenauer azonban há­tat fordít a békés politikának. A lap idézi Ad-inauer..a.c a Bundes agban szerdán el­hangzott szavait: Bonn teljes részvételt kö­vetel egy hatásos nukleá­ris „elrettentő erőben”. De Gaulle január 14-1 sajtó­konferenciáján szögezte le álláspon'ját, amikor ki jelen­tette, a szövetségi köztársa­ságra tartozik, hogy meg­mondja. mit akar és mil ren politikát fo’y'at. Nyilvánvaló, hogy Hitler volt tábornokai élnek ezzel a lehetőséggel — írja a lap. A békét, Európa és Franciaország sorsát nem lehet tőlük függővé tenni A Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot a máso­dik világháborúban s ez mindenkinél inkább fel­jogosítja, hogy ne csak az Elysée-palotában aláírt egyezmény ellen tiltakoz­zék, hanem, hogy megte­gye a szükséges intézke­déseket egy újabb né­met agresszió megakadá­lyozására —- hangoztatja az Humanité cikke. Francia hivatalos körök arra a meíá’lapításra S’or t- koznak hoav a szovjet kor­mány jegyzéke nem jelen' meglepe'ést. mert tartalmá­nak lényegét Vinogradov nagykövet mór január 29-én köröké De Gau'ie-lal, Fran­ciaország és Néme* rszig ki­békülése biztosítékot jelent Európa és a világ békéje szempontjából — ezt hangoz­tatják hivatalos körökben é: „sajnálkoz sukat fejezik ki”, hogy a Szovjetunió ezt nem hajlandó elismerni. Amerikai provokáció Egy amerikai repülőgép Kuantung tartományban a szerdára virradó éjszaka be­hatolt Kína légiterébe. A kí­nai külügyminisztérium szó­vivőjét felhatalmazták, hogy az esettel kapcsolatban beje­lentse kormányának erélyes tiltakozását. Csőmbe Angolában Salisbury, (Reuter, AP, TASZSZ): Az angolai—katangai határ közelében, Angola területén fekvő Pewxeira Da Sousa-ból érkezet! állítólag megbízható jelentések szerint, Csőmbe katangai elnök szerdán este repülőgépen ebbe a városká­ba érkezett, amely egyébként az angolai Benguela vasútvo­nal végállomása. A dél-rhodesiai Saliburyban megfigyelők úgy vélik, hogy Csőmbe valószínűleg Nyugat- Európába szándékozik u/azni. Feltehető azonban, hegy '• vigo- lai tartózkodása idején ellen­őrizni akarja a katangai ér­tékeké! A Kobienzi-per dokumentumai A szovjet fővárosban hazai és külföldi újságírók részvé­telével sajtókonferenciát tartottak, amelyen bemutatták * békés szovjet emberek m ggyiikolásárak írásos dokumen­tumait. A képen: a sajtókonferencia . részvevői az egykori német SS-ek kínzóeszközeit bemutató tábla élőt! Washington, (MTI): Polgár Dénes, az MTI tudó- í ója jelenti: Robert McNamara, azEgye- ilt Államok hadügyminiszte- ne sajtóértekezletén, amelyet minden amerikai televíziós és -ádióállomás közvetítet! be­jelentette: a Szovjetunió min­ien támadó fegyvert eltávolí- oít Kubából és azokat nem s vitte vissza oda. Ezzel a ^illetékesebb helyről szár­mazó válasz hangzott el azok­nak a kongresszusi tagoknak az állításaira, akik ismét hisz­téria-hangulatot igyekeznek kelteni az Egyesült Államok­ban, azt állítva, hogy támadó fegyverek maradtak Kubában és a Szovjetunió számot.evő haderőt tart a szigeten. A hadügyminiszter kijelentése után a Pentagon munkatársai légi felvételekkel és egyéb bi­zonyítékokkal támasztották alá McNamara kijelentését. Összeesküvés az Elefántcsontparton Abidjan, (MTI): Kormányellenes összeeskü­vést leplezték )e laz Elefánt­csontpart Köztársaságban. A hatóságok több személy! köz­tük három minisztert letar­tóztattak. Tisztogatást hajtot­tak végre a közigazgatásd szer­vek és a demokrata párt Po­raiban. Különleges bíróságot állítottak fel a „felforgató jel­legű tevékenységek” kivizsgá­lására Houphouet—Boiginy köztár­sasági elnök nem nyilatkozott az eseményekről. Nyuaialsoság az Egyesült államokban a kanadai kormányválság miatt New York, (TASZSZ): Freeman, a TASZSZ tudó- ítója jelenti: Az Egyesült Államok hiva- llos köreiben hallgatnak a Kanadában támadt politikai álságról. amelyet az az ame- ikaá követelés okozott, hogy zsredjék fel atomfegyverrel . kanadai hadserege! Az amerikai hírügynöksé- ;ek washingtoni és o.tawai közleményei azonban azt bi­zonyítják, hogy az Egyesült Államok ma­gas rangú képviselőit meg­lehetősen nyugtalanítja a kanadai eseményekben bekövetkezett új fodulat, amelyet New Yorkban nem ok nélkül tek'n enek új re­pedésnek a nyugati Katonai zcvetségen: Ezek a közlemények rá­ír, u atnak: Washingtonban at­tól félnek, hogy az új kana­dai parlamenti választások kimenetelé'ől függe lenül a kanadai politikai élet közép­pontjába kerül az országnak az Egyesült Államokhoz fű­ződő viszonya Washingtonnak és kana­dai híveinek semmiféle erőfeszítése nem fojthat­ja el és nem leplezheti el a kanadai milliók őszinte felháborodását amiatt, hogy az Egyesült Álla­mok ellenőrzi a kanadai ipar tekintélyes részét és megkísérli a Pentagon hadi szekeréhez láncolni Kanadát. Washington idegességét ta­núsítja egyebek között Hign- íowemek, az AP hírügynök­ség washingtoni tudósítójá­nak jelentése. „Semmi ké'ség nem fér ah­hoz, hogy nemcsak a válasz­tási kampány idején, hanem az új parlamentben is éleden vitatják majd Kanada és az Egyesült Államok politikai és gazdasági kapcsolatainak prob­lémáját”. — írja. Érintve a Kanadában ta­pasztalható erős ameri kaelle- nas hangulatot, a UPI hír- ügynökség ottawai tudósítója így ír: „Szemmellátbatólag a ka­nadai választási kampány idején ki kell majd áll­nia Uncle Samnak a leg­élesebb támadásokat 1911 óta, amikor az volt a jel­szó, hogy ne kereskedjünk a jenkikkel!” Moszkva, (TASZSZ): — Anglia nassaui kapitulá­ciója, majd ezt követően Kö­zös Piac-i tagságának elutasí­tása után teljes határozott­sággal levonhatjuk ez: a kö­vetkeztetést: az angol politika súlyos válságba került — írja Sz. Beglov a Pravda csütörtö­ki számában. A válság okait elemezve a cikkíró rámutat arra, hogy az angol kormánykörök po­litikai rövid’áfásukban nem vették észre az útjukban el­helyezett amerikai, nyugatné­met, majd francia sz'rm-jsí- sú aknákat. A Marshall-terv és az atlanti tömb tómotatá- sa. a nyugatnémet hadsereg felfegyverzésében és a nuk­leáris fegyverkezési hajszában való részvéte! az a törekvés, hogy Nagy-Britannia elsőren­dű szerenet játsszék a szov- jefellen -a tervekben a kommu- nistaeüenes tömbökben és szövetségekben. olyan ú'ra vitte az országot, amely hom­lokegyenest ellenkezik Ang­lia nemzeti érdekeivel. — Anglia külpolitikai ku­darcai eikerülhe et’enül az ország belső helyzetének, gaz­dasági helyzetének további rosszabbodását vonják rraguk után — állapítja meg a cikk­író, maid a továbbiakban ki­jelenti: — A szovjet közvélemény sohasem volt azon a néze­ten, hogy a nyugat-európai monopóliumok egyesítésének terve a békét és az emberiség boldogságát szo’gálja. A szov­jet emberek számára azonban mégsem közömbös, mire ve­zetnek az ezzel kapcsolatos fejlemények. Országunkban az angol népnek sok barátja van, akik elismerik nagy te­hetségét kívánatosnak tartják a versenyt, a kereskedelmet az angol néppel, az együtt­működést mindenben, ami a béke javát szolgálja. A cikkíró rámutatott: a Szovjetunió többször is bebi­zonyította, kész együttműköd ni minden állammal, köztük Angliával is a nukleáris hó ború felé tartó agresszív ét reakciós erők megféke-ésében a béke megszilárdítását célzó intézkedések végrehajtásában. — Nem kisebbek a kilátá­sok Anglia és a Szovjetunió gazdasági és kulturális eeviitt- működésének fejlesztése szempont iából. Ennek az együttműködésnek az alapja megvan, ezen az utón a lehe­tőségek valóban határtalanok — írja befejezésül Beglov. 1983. február 8. A két szovjet jegyzék visszhangja A Nyugat-Németországban állomásozó 1. számú francia páncélos hadosztályt a Mo­selle melletti Tréves-ből Ba­jorországba, a csehszlovák ha­tár közvetlen közelébe helye­zik át. 1945 óta ez az első eset, hogy francia katonák Nyugat-Németországnak a szocialista országok felé eső határvidékén helyezkednek ei, ahol eddig csak a Bun­deswehr és a 7. amerikai hadsereg egységei tartózkod­tak. A francia lapok rámutat­nak, hogy a francia egysé­gek áthelyezése a jhnuár 22- én Párizsban aláírt francia- nyugatnémet szerződés követ­kezménye. A francia kormány — írja — a Franeesoir po­litikai jelentőséget tulajdonít annak, hogy csapatai a „vas­függöny” közelében állomá­sozzanak és ezzel aláhúzzák a francia fegyveres erők és a Bundeswehr szoros együttmű­ködését Francia csapatok a csehs% oviik határon Anglia külpolitikai kudarcai gyengítik az ország belső helyzetét A Pravda as angol politika válságáról ^incs támadó fegyver Kubában McNamara bejelentése sajtóértekezleten Szovjet jegyzék Franciaország és Nyugat-Németországnak 5

Next

/
Thumbnails
Contents