Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-06 / 30. szám

llár a tsz-ben is? — Villányt kapnak a-nyírbátori külső utcák — Szóngázmórgezés szakemberek közreműködósável Jutalom a fiataloknak Az elmúlt övben 28 ifjú­sági munkacsapat dolgozott 87? hold földön, 553 fővel a mátészalkai járásban. A já­rás csaknem (minden rtsz-éfoen volt ifjúsági munkacsapat. A KISZ megyei bizottsága négy ifjúsági munkacsapatot ré­szesített pénz és tárgyjuta­lomban: a vállaji munkacsa­pat kétezer forintot, és le­mezjátszót, a nagyecsedi if­júsági brigád 1500 forintot, a hodásziak egy rádiót, a «zamosszegiek pedig három­ezer forintot kaptak. Mátészalkai gond Nagyon megörültünk mi háziasszonyok, amikor hal­lottuk, hogy Mátészalkán is mindennap elhordják a sze­metet Sajnos, nem így tör­tént, először is nem gondos­kodtak rendes szeméttároló- edényről, (amd legalább fe­dett) másodszor pedig min­dig a mellékutcákon kezdik meg a begyűjtést. A fő ut­cán sokszor még a delet is ottéri a szemét. Egységesíteni kellene a ff teemetesedényaket is. Domokos Lajosné Mátészalka, Eajcsy-Zs. u. 39. Nem kapott jutalmat, még­is növelhette gazdasági alap­ját a szamoskóri KISZ szer­vezet. 4500 négyszögöl terü­leten termeltek napraforgót, hétezer forint tiszta jövedel­met könyvelhetnek el a KISZ pénztárában. A járási KISZ vb-nék az a terve, hogy ebben az évben a fiatalokkal egyetértésben 40-ne növelik' az ifjúsági munkacsapatok számát, s a földterületet pedig 2 ezer hóidra. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak. Tinái Gyula járási KISZ titkár Hanyag A nyírbátori járási műve­lődési házat a közelmúltban alakította át a megyei építő és szerelő vállalat. Az átala­kításnak nagyon sok a hiá­nyossága, ami már a köztu­datban is elterjedt. A fű­téssel van a legtöbb baj; Négy öltözőnek egy kéményé van; ha az egyik öKözőban befűtenek, a másik három öltöző meglelik füsttel. Mindenhol megy a füst csak a kéményen nem. A vállalat többsizöri reklamálás után szakembereket küldött ki próbafűtésre. A nagy terem és a klub kályháit megrak­ták kokszai. Mielőtt a kályha Híradás Nyírbátorból Nyírbátor az elmúlt négyéves tanácsi cikus alatt több, mint hatmillió iorint értékű létesít­ményeket kapott. Járdát, új kövesútat, korszerű világítást több utca, víztárolót és locsoló berendezést a Sza­badság tér. Két tanteremmel bővült a Vásártéri általános iskola, az I-es és n-es számú általános iskolák politechnikai műhelyt kaptak. A község lakosságának segítségével létrejött az V-öí* számú óvoda, orvosi lakást vá­sárolt a községi tanács. S nemcsak Nyírbátor, de az egész járás ríagy örömére men­tőállomást kapott községünk. 1963-ban villanyvilágítást kap­nak a nyírbátori külső utcák is. S ezek mellett rendszeres tá­mogatást kaptak: a sportkö­rök a községi könyvtár, a ,KlSZ-szervezet, az általános is­kolák az óvodák. ' Kincses Gyula vb. titkár. munka! tartalma leégett volna, a szakemberek lezárták a kály­hákat, elindították a íúvó- szerkezeteket, de a helyiség­be nem meleget, hanem szén­gázt nyomattak. A klubte­remben a művelődési ház ka­marakórusa tartott énekpró­bát és közülük többen szén- gázmérgezést kaptak. Az ájultakat hóval mosdattak meg, orvosért telefonáltak, így gyors közbelépéssel sike­rült elkerülni a nagyobb szerencsétlenséget. Most az a kérdés: ki a felelős mind­ezekért? T. J. Olyasóink a borravalóról Az alábbiakban olvasóink leveleiből idézünk, a borra­valóról. „Az élcelődő cipész, vagy szabómester hajdanában ügy küldte haza az inassal a re­mekbeszabott csizmát, vagy öltönyt, — ha átadtad kér­dezd meg: „Mit mondjak a mesternoK, hogy mennyi bor­ravalót kaptam?” Ma már más a tanulóképzés, zömmel nem a maszekmester irányí­tásával történik. Az a vé­leményem, hogy már egész fiatal korban meg kell Kez­deni a nevelést hogy a bori­ra való végleg eltűnjön a po­rondról. End rész László Budapest, XXI. Ungvár u. 3.” Olvasóink közül a napok­ban számosán fej tették ki vé­leményüket: Elsősorban a nevelés eszközével szüksé­ges felvenni a küzdelmet Juhász János tanár Tuzsér- ról így ír: „Nálunk pedagó­gusoknál szigorúan tilos szü­lőktől, gyermekektől bármi­lyen címen ajándékot elfo­gadni. Aki esetleg elfogadja, az fegyelmi büntetést is kaphat Ez helyes, mert a pedagógus, azért, hogy agy gyermeket megtanít írni, ol­vasni, ne:n várhat külön ju­talmat, kötelességének tesz eleget. Szerintem a borrava­ló ügyben három „felet” kell hibáztatni. Az egyik fél az aki a borravalót adja, a má­sik aki elfogadja, a harma­dik pedig a dolgozó munka­adója, illetve felsőbb szerva, aki megengedi, hogy a dol­gozók borravalót fogadjanak eL” Juhász János még azt is javasolja, hogy az általános és középiskolákban egy-egy osztályfőnöki , óra keretében foglalkozzanak ilyen és ha­sonló problémákkal. Nagy Mihály így írt Nyíregyházáról: „Január 14-én egy fuvarossal 20 má­zsa szenet hozattam. Na­gyon hideg volt, a kapu előtt hófúvás. A fuvaros elhányta a havat, beállt az udvarra és ledobálta a szenet. Mikor végzett háromforint 20 fil­lért kért mázsánként. Rossz idő volt, sokat dolgozott, bor­ravalót akartam adni, de nem fogadta el.” Sokan helyesnek tartanák kifüggeszteni a boltokban, éttermekben ilyen feliratú táblákat: „Borravalót nem fogadunk el.” Nem helyte­lenítjük az ilyen javaslato­kat, azonban termesze.c-snoK tartjuk, hogy általuk komoly eredmény alig ha érhető el. Üj oldaláról közelíti meg a problémák Dévai István ho- dászi olvasónk. Ezeket írja: „Vannak olyan alkalmak, amikor az ember rákénysze­rül a'-ra, hogy borravalót ad­jon. Itt van például a bú­torvásárlás. Néhány kere­sett bútorhoz igen nehezen lehet hozzájutni, ellenben nem így, lia egy-két darab százast (tisztelet a kivétel­nek) csúsztat az ember a bútorbolt dolgozóinak zsebé­be. Ezt csak árubőséggel le­het megszüntetni... A borravaló egyik falusi változatát is megírták olva­sóink. fCósa Árpád. írja Ko- csordról: „A kocsordi tsz-ben az elmúlt évben, főleg a nagy őszi betakarításkor elég gyakran előfordult, hogy egyes fogatosok csak awtor voltak hajlandóik a háztáji terményeket hazaszá'lítani, ha a munkaegységen felül — melyet nekik jóváírtak — még külön borravalót is kap­tak. Sőt volt olyan fogatos is, aki nyíltan megmondta a tsz-tr.gnak, ha nem fizet bor­ravalót, nem viszi haza a terményét. Igaz, hogy ez nem volt általános, de sajnos megtörtént. A következmé­nye az lett, hogy a tsz-tagok valósággal versenyeztek egy­mással, ki tud több borra­valót adni, — mindenki azt szerette volna, ha minél ha­marabb hazaviszik a járan­dóságát. „Hasoló tapasztala­tokról számol be Dévai Ist­ván: „Különösen a háztáji munkáknál, de egyeb fuva­roknál is előfordult, hogy a tsz-tagok 10—20 torin,to® bor­ravalót adnak, ez bizony helytelen, inert a fogatodnak a végzett munkáért jóváír­ják a munkaegységet, s ugyanakkor a tsz-íagot meg­terhelik a fuvarköltséggel. Nem jogos és nem igazsá­gos itt sem a borravaló.” Igen sokan szobáhozták az úgynevezett „nagyobb” bor­ravalót, melyet egyes orvo­sok kapnak. Pásztor István megjegyzi: „Az egyik bará­tom feleségét beutalóval vit­te be a debreceni klinikára, az egyik neves szaktekin­télyhez. A fogadás úgy kez­dődött, hegy miután egy fél­napot vártak a nővér fino­man megsúgta: Ha van bizo­nyos összege akkor fogadja a professzor úr. Sajnos a ba­rátom odaadta az ezer forin­tot. Az ilyen emberek legye­nek bár professzorok, vagy bármilyen beosztásúak, nem méltóak a megbecsülésre!” Somlai József lakatos véle­ménye: „Néha úgy tűnik, va­lakit elítélünk 1—2, esetleg 10 forint borravalóért, a má­sikat pedig a több száz fo­rint elfogadásáért sem. Ez a kivételezés és beállítás tel­jesen erkölcstelen. Nincs az jól, hogy az orvosokat kivé­teles embereknek tekintik, megkülönböztetett elbírálás­ban részesítik. Amit más földi halandónál a közvéle­mény elítél, azt az orvosok­nál még jogosnak is tart­ják.” (E sorok természetesen csak azokra az orvosokra vo- natkoznaK, akik elvárják a mellékes honoráriumot.) RELYTEKÜELY AZ ELBÁN izgalmas kémiörténet a második világháborúból Alekszand Naszlbov szovjet író Rejtekhely az Elbán című regényének megjelenését igen nagy érdeklődés előzte meg. A kitűnő, tollú író ugyanis nem másra vállalkozott, mint, hogy a második világ­háború ti tiros aktáinak lapjá­ról lefújja a port s bemutas­sa kémek, diverzánsok, ügy­nökök aknamunkáját, gyilkos­ságait. Történetek, gyors és váratlan események, harc az életért — Izgalmas olvasmány ez a regény. Bakuban az olajtelep német ügynöke; a fogoly szökési kí­sérlete; Georg Homan átjut az aknamezőn; titkos leadó a kutyaól ban* munkában a Gestapo; hová lett az elűnt zsebes? hogyan került a kommunista párttag­sági könyv a cigarettatárca dupla fedelei közé? nogyan kerültek a kémhálózat papír­jai a víz alá? — ezekre és más hasonló kérdésekre ad választ Szathmári Gábor for­dításában a neves szovjet író regénye, a Rejtekhely az El­bán. A regény közlését lapunk február 10 -i számában kezd­jük közölni, folytatásokban. I/tyfy O' Szlovákia 436 km hosszú folyója, a Vág. E vad folyó vize a múltban félelemben tartotta a medre közelében letelepedett lakosságot, gyak­ran óriási anyagi károkat okozott s emberéleteket kö­vetelt— Itt a legalkalmasabb hely Így vélekedtek a mérnö­kök és tervezők, amikor ké­szülékeikkel azon a helyen megállották, ahol a völgy annyira összeszűkül, hogy szinte önmaga kínálja fel gáttal való elzárását. láp- tcvská Mara falu alatt épül most a gát, amely mögött tíz km hosszú és helyenként egészen nyolc km széles víz­tükör fog elterülni. Aszályos években a földeknek má­sodpercenként 24 000 liter vizet juttat. A Vág további folyásán gyorsabb lesz, tekergőzik mint a kígyó és sziklaaka­dályok között furakodik át A folyó Ziliria, a felső Vág ipari és kultúrközpontja fe­lé siet. Az ősrégi mondákkal öve­zett várak alatt három vízi- lépcső van: Krpelar.y, Su- cany és Lipovec. Ennek a hármasnak is megvan a ma­ga különlegessége. Itt ugyan­is a Vág földrengések által veszélyeztetett területen ha­lad át. Az építményeket úgy emelik, hogy hat-nyolc fo­kos rengéseknek ellen tudja­nak állni. A folyó tovább a Streeno körüli romantikus vidéken ömlik át, mely ha­talmas várromjáról és gaz­dag forradalmi múltjáról is­meretes. Sok helyhez a má­sodik világháborúban hő­siesen harcoló partizáncso­portok emlékei fűződnek. E vidék fontos szerepet ját­szott a nácik elleni 1944. évi Szlovák Nemzeti Felkelés­ben. Kikötő távol a tengertől És már Zilinán vagyunk. Itt lesz a kikötő. 344 méter­rel a tenger színe felett. Hvicovfól töltődik fel a tíz­millió köbméter vizet beío­Számelírás Tegnapi lapunkban a ter­melőszövetkezeti tagok anya­gi érdekeltségéről szóló cik­künkben nyomdatechnikai hi­bából számelírás töl tént. A „Szálas takarmányok betakarí­tása” alcím alatt 30 százalék helyett 80 százalék jelent meg. A helyes szöveg így hangziK: „A _ szálas . takarmányok beta­karításánál (lóhere, lucerna, szarv askerep és egyéb nyári szálasok) javasoljuk, hogy a megtermelt mennyiség 30 szá­zaléka munkaegység jóváírás nélkül illesse meg a tagot, alá a szálas takarmányok ka­szálásában, szárításában gyűj­tésében, bahordásában és kaz- lazásában részt vesz.” gadó tó, amely már szinte Zilina külvárosát mossa. Zi- lma a tavat örömmel fogad­ta és tengerévé léptette elő; rajta új kirándulóhajók úsz­nak — Egyszer egészen a Fe­kete tengerről jövő hajó köt itt majd ki. így fogja ösz- szekötni a Vág Szlovákia iparvidékét a Dunával és a Fekete tengerrel. A hricovi gát látja el víz­zel a tniksovai és Povázská Bystrica-i vízi erőműveket. Itt már olyan zsilipkamrák építésével számolnak, me­lyeken 1200 tonna teherbírá­sú hajók úszhatnak keresz­tül. A Vág folyásának irányé-, ban haladva a csehszlovák if j úság nevével összekötött gáttal találkozunk — az If­júsági Gáttal Puchov mel­lett. Fiatal emberek építet­ték. 1956-ban adta az első kilowatt villamos energiát. Az Ifjúsági Gátnak egy kü­lönleges emelője, amely a halakat ívás idején a folyó régi medréből a gát mögötti niagasabban fekvő tóba eme­li. Fürdő a gát mel’etf Árok mélyítése közben, közvetlenül az Ifjúsági Gát falai alatt erős, gyógyító ha­tású források törtek fel. Így keletkezett a nosiced új für­dő- és üdülőtelep. A Vág vízlépcsőjének leg­gyengébb pontjai a ladeei, Havai és dubnicai vízi erő­művek, melyek harminc év­vel ezelőtt épültek. A volt burzsoá köztársaság nagyon takarékoskodott a beruházá­sokkal és így ezeken a he­lyeken most is sok árapasztó víz folyik át. De nem mész« szíré, mert Trencínnél új gát tartja fel a vizet, amely három erőművet, a kos tol­nait, Nővé Mesto-it és a Homá Stredá-it látja el víz­zel. A Vág völgye kiszélese­dik és vízilépcsője Piesiany fürdőhöz közel az új madu- nicei gáttal végződik. A nagy víztükör partjain már elő­tűnnek a jövő üdülő- és sportközpontjainak kői vona­lai. A Vágót most 15 vízi gát köti meg. További hat, egyet­len automatikus központból irányított gát és vízi erőmű gazdagítja majd Szlovákia energetikai bázisát. Habár a Vágón még teljes erőből fo­lyik az építkezés, a “oivó mégis teljesíti hivatását for­rásától egészen torkorlatáig az ország iparosításában, mely 17 év alatt több mint 22U nagy üzemet épített fel. A Vág erőművei soli millió kilowatt energiát szállítanak az új üzemekbe, a falvakba és városokba. így a Vág hatalmas ter­mészeti ereje, melyet az em­beri ész és munka megfé­kezett, Visszafizeti az embe­reknek mindazt a kárt, me­lyet az évszázadok folyamán okozott Jau Cl* Zilina — a felső Vág kulturális és ipari központ ja. Az Ifjúsági Gát tava. A krpelanyi vízi erőmű 2

Next

/
Thumbnails
Contents