Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
Itfj'iSi á «osságra lioxfáb .‘I ipiegrl-ielenfósf Éles ellentétek a minisztériumi beszámolók között Bonn, (MTI): Bonnban hétfőn délben nyilvánosságra hozták a Spie- gel-ügyről készített jelentést amely körül heteken át ádáz kötélhúzást folytattak egymással a bonni minisztériumok. Adenauer kancellár előbb meg akarta tiltani a jelentés nyilvánosságra hozatalát, majd úgy határozott, hogy a jelentést előbb „dolgozza át a Höcherl belügyminiszter, aki Strauss politikai barátja és szövetséges társa. Bucher szabad demokratapárti igazságügyminiszter erőteljes tiltakozására azonban a kancellár végül meghátrált, mert nem akarta megkockáztatni, hogy újabb belpolitikai válság támadjon éppen most, amikor az atlanti táboron belül kirobbant ellentétek amúgy is súlyos helyzetbe hozták a bonni kormányt A jelentést tehát végül is Bucher igazságügyminiszter hozta nyilvánosságra. A jelentés a Spiegel-ügyben elsősorban érintett négy miminisztérium — a hadügy-, a külügy-, az igazságügy- és a belügyminisztérium — beszámolóit tartalmazza. A beszámolók lényeges pontokban feltűnően eltérnek egymástól, különösen nagy az ellentét a külügyminisztérium és a hadügyminisztérium beszámolója között. A hadügyminisztérium beszámolója ugyanis igyekszik elkenni Straussnaik az ügyben játszott szerepét, a külügyminisztérium jelentése viszont élesen rámutat Strauss felelősségére. A jelentés megegyezik azokkal a korábban kiszivárgott értesülésekkel, amelyekről már beszámoltunk és amelyek szerint Strauss valóságos rémtörténetet agyait ki, hogy kieszközölje Ahlersnek, a Spiegel szerkesztőségének spanyolországi törvénytelen letartóztatását. A külügyminisztérium jelentése szerint Strauss ezt telefonálta Madridba a nyugatnémet katonai attasénak: — Éppen a kancellártól jövök és vele, valamint a külügyminiszterrel egyetértésben azt a szolgálati utasítást közlöm, hogy azonnal ki kell eszközölni Ahlers letartóztatását. Strauss a telefonbeszélgetés során azt állította, hogy , a Spiegel elleni nagyarányú akció közvetlen kapcsolatban áll a kubai válsággal, Augstein, a Der Spiegel főszerkesztője Kubába szökött, Ahlers is oda készül és ezért azonnali intézkedésre van szükség. A külügyminisztérium jelentése ezzel kapcsolatban leszögezi: Strauss egyáltalán nem tájékoztatta az akcióról sem a külgyminisztert, sem a külügyi államtitkárt, pedig Shrőder külügyminiszter akkor Bonnban tartózkodott és könnyen elérhető lett volna, A jelentésből azonban nemcsak az tűnik ki, hogy Strauss milyen otrombán ha- zudozott, hanem az is, hogy maga a kancellár is előzetesen áldását adta az egész akcióra. A jelentés szerint Strauss már október 18-án tájékoztatta a kancellárt arról, hogy „hazaárulás gyanúja miatt” nyomozás folyik a Der Spiegel ellen. Később kétszer is beszámolt a kancellárnak az akció előkészületeiről, majd Adenauer Strauss egy kérdésére válaszolva kifejezetten megerősítette, hogy személy. szerint „tekintélyének teljes súlyával” az akció mögött áll és erre Strauss bármikor hi- vatkozhatik. A jelentésből végül kitűnik az is, hogy az egész akciót az elsősorban illetékes igazságügyminiszter háta mögött készítették elő. Boringet a nyugatnémet titkosszolgálatok tették el láb áléi Berlin, (MTI): Az NDK fővárosban megjelenő Am Abend című lap a nemrég hirtelenül elhunyt Boringnek. az FDP egyik vezetőjének baráti köréből származó levelet közöl. A levél szerint Döring nem természe- es halállal halt meg, hanem a nyugatnémet titkosszolgálatok tettek, el láb alól. A hivatalos jelentés szerint Döring autójának kormányánál ülve, hirtelen szívrohamot kapott, s ez végzett vele. A most nyilvánosságra hozott levél viszont arra utal, hogy Döring gépkocsijának hátsó ablakában egy kis fúvókával ellátott gyorsan ölő gázt tartalmazó miniatűr szelencét helyeztek el, s Döring az ebből kiáradó gáztól kapott szívbénulást. A levél emlékeztet rá, hogy Döring a Spiegel-ügyben kiállt barátja Augstein mellett, s kijelentette, hogy alkalmas időben majd „beszélni fog arról a két egymással vetélkedő | nyugatnémet titkosszolgálat- ! rcl, amelynek , a Spiegel-ügy- ■ben benne van a keze”. íilabb „tcng€lg-an$cti:u§s“ vesziige ellen tiltakoznak az osztrák kommunisták Becs, (MTI): Az április 28-ára kitűzött köztársasági elnökválasztás közeledtével időzavarba került a koalíciós kormány megalakítása céljából immár 10. hete eredménytelenül tárgyaló Osztrák Néppárt és Szocialista Párt. Ha még tovább húzódik a megegyezés, akkor bekövetkezhet olyan helyzet, hogy sem beiktatott kormánya, sem köztársasági elnöke nem lesz Ausztriának és az ügyeket egy olyan lemondott kormány intézi, amely a tisztségtől már visszaléTizenot éves a román-szovjet barátsági szerződés Bukarest, (MTI)! Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. február 4-én írtak alá a román —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést Az évforduló alkalmából Nioolae Ceau- sescu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára cikket írt a Seien teiában, melyben hangsúlyozza, hogy a szerződés a két nép baráti érzelmeit, közös törekvéseit kifejezve szilárd alapokra fektette a sokoldalú együttműködést, s ennek a két nép kölcsönös érdekében, a béke és a szocializmus ügye érdekében történő fejlesztését. A román nép legjobb barátjának tekinti a szovjet népet s a Szovjetunióval való szövetséget és együttműködést, a szocialista tábor egységét függetlensége és biztonsága, a szocializmus és a kommunizmus építése biztos zálogának tartja. A cikkíró számba veszd a két nép eredményeit s hangsúlyozza, hogy az elmúlt tizenöt év alatt a román—szovjet árucsereforgalom üzeniharomszo- rosára nőtt. Gheorghe Apostol, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök helyettese, a Románia Liberóban közölt cikkében hangsúlyozza, hogy csupán 1950—1960 között a Szovjetunió hozzávetőleg 90 iparvállalathoz és ipari berendezéshez szükséges gépeket és anyagokat szállított Romániának, 216,5 millió rubel összértékben. Megnyílt az afrikai-ázsiai országok 3. szolidaritási értekezlete ötvennégy ázsiai, afrikai és közép-keleti ország küldötteinek részvételével hétfőn megkezdődött Moshiban, a Kilimandzsáró tövében fekvő t\n- ganyikai városkában az ázsiai és afrikai népek 3. szolidaritási értekezlete. A konferencia ünnepélyes megnyitó ülésén Julius Nye- rere, Tanganyika köztársasági elnöke mondott üdvözlő beszédet, majd Ju&zef el Szibai, az afroázsiai népek szolidaritási tanácsának főtitkára terjesztette elő a tanács jelentését. A konferencia egy hétig tart, és napirendjén a következő kérdések szerepelnek: Az imperializmus és a gyarmati uralom elleni harc, az Európai Közös Piacnak az afrikai es ázsiai országok gazdaságára gyakorolt hatása, a gazdasági és kulturális együttműködés kibővítése, szociális problémák, valamint a latin-amerikai országok népeivel való szolidaritás és együttműködés. Angol—amerikai megbeszélések kezdődnek leszerelési kérdésekről London: Joseph God'ber angol külügyi államminiszter iiétfőn repülőgépen az Egyesült Államokba utazott, hogy ott megbeszéléseket folytasison David Ormsby-Gore washingtoni brit nagykövettel, valamint az amerikai kormány több tagjával. Godber vezeti ismét az angol küldöttséget a február 12-én Géniben folytatandó leszerelési értekezleten. Godber elutazása előtt kijelentette, hogy véleménye szerint pillanatnyilag a leszerelés terén kevés haladásra van kilátás, azonban a helyzetben még a genfi értekezlet újbóli megindulása előtt javulás következik be. pő köztársasági elnöktől kapott csak ideiglenes megbízatást. A hét végén újra megkezdett és a keddre elnapolt koalíciós tárgyalásokon a külügyminiszteri tárcához továbbra is határozottan ragaszkodó szocialisták egy újonnan meg- alakí andó, úgynevezett „Eu- rópa-minisztériumot” ajánlanak a néppártnak. A minisztérium hatáskörébe tartozna Ausztria „európai integrációjának” értsd: a Közös Piaccal való kapcsolatának — valamennyi kérdése. Az „Európa- minisztériumot” felajánló szocialista javaslattal a szocialisták hallgatólagosan a néppártra akarják hárítani mindazt a felelősséget, amelyet az Ausztria semlegességét fenyegető sorsdöntő elhatározás miatt előbb-utóbb valakinek vállalnia kell. Egyértelműen Hadüzenet Rómából De Gauiie-nak London, (MTI): Rómában elhangzott az „atlanti idegiháború” nyílt hadüzenete De Gaulle ellen — állapítják meg Londonban Macmillan miniszterelnök olaszországi látogatása után. Angol kormánykörökben elégtétellel állapítják meg, hogy Róma a reméltnél is nagyobb támogatást nyújt Mac- millan-nek. A Financial Times azt írja: „ez így is lesz mindaddig, amíg Nagy-Britamnia az Egyesült Államok erőteljes támogatását élvezi. Rómában kirajzolódtak a különleges angol —olasz kapcsolatok körvonalai”, A lap értesülése szerint Macmillan olaszországi látogatásának előestéjén Kennedy bizalmas levelet küldött Fan- faninak és így „az amerikai elnök joggal tekinthető az angol—olasz különleges kapcsolatok keresztapjának”. Összeomlott egy városháza: huszonhét halott Santa Cruz, (MTI): Borzalmas szerencsétlenség történt vasárnap Granadilliá- ban, a Spanyolországhoz tartozó Kanári szigeteken. A madridi hatóságok nemrég elrendelték, hogy megszabott határidőig, súlyos pénzbüntetés terhe mellett, meg kell újítani a lejárt személyazonossági igazolványokat. A Kanári szigetek központjától, Santa Cruz-tól 40 kilométernyire délre lévő granadillai városházán emiatt még vasárnap hatalmas tömeg gyűlt ösz- sze. Szélvihar támadt, s a különben is roskatag épület a hatósági eljárásra várakozó emberekre ömlött. A Reuter hírügynökség jelentése szerint 27 halálos áldozata van a katasztrófának. Majdnem kétszáz ember súlyosan megsebesült. veti fel a felelősség kérdését az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely a helyzet kiéleződésével kapcsolatban veszélyeztetettnek tekinti az osztrák semlegességet és függetlenséget. A nyilatkozat leleplezi a néppárt reakciós jobboldali radikális politikusait, akik az cezt- rók semlegesség! pold äka nyílt, tüntető irányváltoztatására törekednek és azt akarják kierőszakolni, hogy Ausztria minél előbb kapcsolódjék a Közös Piacboz, vagyis az esetleg ' Madridig nyúló Párizs- B«mn tengelyhez. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága erélyesen tiltakozik az osztrák semlegesség alá- ásása, az újabb „tengely- anschluss” veszélye ellen. Követeli a Közös Piac és Ausztria közötti tárgyalások megakadályozását és azt tartja kívánatosnak, hogy Ausztria a világ minden országával kereskedjék és kereskedhessek, anélkül, hogy bármelyik blokkhoz is kapcsolódnék. Szovjet lap a Moszkva, (MTI): A Mirovapa Ekonomíka I Mezsdunarodnije Otnosenyija című szovjet folyóirat a pápa arcképével együtt közölt cikkben ismerteti XXIII. János életrajzát és hosszabb fejtegetést közöl politikájáról. A lap a többi között ezeket írja: A jelenkor legfontosabb kérdéseiben a pápa rugalmasságot tanúsít, mert számolnia kell a tömegek hangulatávaL A föld népeinek békeakaratát számbavéve, több üzenetében és felhívásában állást foglalt a béke megszilárdítása mellett A békéről szóló megnyilvánulásai közül 1961. szeptember 10-i rádióbeszéde vált a leghíresebbé, amelyet annak idején Hruscsov is részletesen méltatott. Jellemző, hogy sem Kennedy, sem Adenauer, akik pedig buzgó katolikusoknak tartják magukat nem reagálnak a pápa békefelhívására. XXIII. János célszerűnek tartotta, hoe lást foglaljon a tőkés * szocialista országok k. i vitás kérdések tárgyalásos rendezése mellett Már 1961. szeptember 10-i rádióbeszédében szólt a „szabad és lojális tárgyalásokról”, ezt a tételét továbbfejlesztette a diplomáciai testület előtt mondott 1961. karácsony éji beszédében. A katolikus egyház jelenlegi feje nem kockáztatja meg, hogy semmibe vegye a hívő tömegnek a népi Kubáról alkotott véleményét, — írja a lap. — Noha a Vatikán elMenjen végig a londoni Pic- cadily Cii'cuson és érdekes figurákkal találkozhat, — írta a Daily Express és a lap fotóriportere ezzel egyidejűleg produkálta is a szenzációt. Sikerült felvételt készítenie Bi- dault, egykori francia miniszterelnökről, aki később az OAS terrorszervezet egyik vezetője lett és aMt a francia rendőrség jelenleg is köröz. Bidault az elmúlt hónapokban különböző országokban bukkant fel. Először Svájcba szökött, onnan Olaszországba tette át székhelyét, de mint nemkívánatos elemet, mindkét államból „eltanácsolták”. Ezután az atlanti viszályt és főleg a Közös Piac körül dúló francia—angol ellentétek kiéleződését igyekezett saját politikai célkitűzéseinél felhasználni. A szélsőjobboldali francia terroristák volt főnöke úgy döntött, hogy Londonba költörik, mivel ez idő szerint a francia-óangol viszony a mélypontra süllyedt, amit ő egyéni szempontból kedvezőnek ítélt. A jelek, szerint ez a számítás nem is volt alaptalan. A Daily Express „leleplező” cikke után a francia lapok keserű szájízzel írták: angol kormány hivatalosan nem vesz tudomást Bidault jelenlétéről és esze ágában sincs őt az országból kiutasítani”. Ebből az epizódból azt a tanulságot kétségtelenül levonhatjuk, hogy a nyugati hatalmak kötélhúzása, az égés* ellentétektől terhes NATO poli- íika furcsa jelenségeket produkál. Íme, Angliának több mint egy évi próbálkozás után sem sikerült a Közös Piacba bejutnia. Bidaultnak viszont éppen ezért sikerült Londonba bejutni. Fokozódik a gaulEeizmus nacionalista szelleme Spaaik belga külügymniszter — mondotta Spaak és hozzá- legújabb nyilatkozatát a Brüsz- fűzte, hogy ez a jelenség ter- szelben megjelenő Le Peuple mészetesen nem segíti elő annum ka társának adta. nak az „egységes Európának” „Egyre több jel utal a gaúl- kialakítását, amelynek Spaak leizmus nacionalista szellemé- egyik harcosa, nek fokozódására, már pedig A továbbiakban kijelentette, ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem szabad megengedni, hogy ösztönzőleg hathat a naciona- Anglia eltávolodjék a kon till zmusr a más országokban is” nentális Európától. pápa rugalmas politikájáról ítélte a kubai forradalmat, mégis tekintetbe veszi, hogy Kuba mellett áll a világközvélemény, különösen a latin-amerikai lakosság túlnyomó többsége, márpedig e földrész lakosságának 90 százaléka katolikus. XXIII. János 1962. elején akkreditálta a Vatikánban Luis Amado Blancoy Fernandez-t, Fidel Castro kormányának képviselőjét, s körülbelül ugyanebben az időben tett látogatást a havannai pápai Nun- ciüs Dorti cos elnöknél, János pápa nevében három emlékérmet adva át a kubai elnöknek. A szovjet folyóirat szól a pápa által kezdeményezett egyetemes zsinatról, majd a következőket írja: Az 1962-es októberi napokban, amikor az Egyesült Államok uralkodó köreinek Ku- ba-ellenes agresszív cselekményei folytán a végsőkig kiéleződött a nemzetközi helyzet, a pápa a vatikáni rádió külön adásában felhívta az államférfiakat, szívleljék meg „az aggodalom vészkiáltását, amely a föld minden szögletéből feléjük száll az ártatlan gyermekektől, az aggoktól, az egyes emberektől és az egész emberiségtől egyaránt. Egyetérteni a tárgyalásokkal minden szinten és bármilyen időpontban, kedvezni e tárgyalásoknak, és kezdeményezni őket: ez a bölcsesség és óvatosság jele, amelyre ég és föld egyaránt áldását adja”. — jelentette ki a pápa. A nemzetközi közvélemény széles köreiben élénk visszhangra találtak XXIII. Jánosnak a zsinatra érkezett lengyel püspökhöz intézett szavai. E beszédében a pápa méltatta a lengyel (lépnek „a békéért és határainak sérthetetlenségéért” vívott harcában elért pozitív eredményeket, továbbá említést tett a „több évszázad után visszatért nyugati területekről.” Ezek a kijelentések ingerültséget keltettek Bonnban, s az NSZK vatikáni nagykövete, kormánya nevében tiltakozó jegyzéket intézett a vatikáni államtitkársághoz. A szélsőjobboldali katolikus körök is támadták emiatt XXIII. János pápa állásfoglalását. A lap végül a következőket írje: A világközvélemény pozitívan értékelte azokat az új áramlatokat, amelyek ezeket a beszédeket jellemzik. Azonban — amint az Unita megjegyezte — „a probléma most abban áll, vajon milyen módon foglal állást a katolikus világ nemcsak együttvéve, har.em differenciáltan is. Milyen helyet foglalhat el Adenauer és politikája, a gaulle- ista Franciaország, Franco Spanyolországa, a magukat katolikusnak valló imperialista erők? Milyen állásfoglalásra szánják el magukat, és vajon milyen választ fognak adni”? 3