Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

Itfj'iSi á «osságra lioxfáb .‘I ipiegrl-ielenfósf Éles ellentétek a minisztériumi beszámolók között Bonn, (MTI): Bonnban hétfőn délben nyilvánosságra hozták a Spie- gel-ügyről készített jelentést amely körül heteken át ádáz kötélhúzást folytattak egymással a bonni miniszté­riumok. Adenauer kancellár előbb meg akarta tiltani a jelentés nyilvánosságra hozatalát, majd úgy határozott, hogy a jelentést előbb „dolgozza át a Höcherl belügyminiszter, aki Strauss politikai barátja és szövetséges társa. Bucher sza­bad demokratapárti igazság­ügyminiszter erőteljes tiltako­zására azonban a kancellár végül meghátrált, mert nem akarta megkockáztatni, hogy újabb belpolitikai válság tá­madjon éppen most, amikor az atlanti táboron belül ki­robbant ellentétek amúgy is súlyos helyzetbe hozták a bonni kormányt A jelentést tehát végül is Bucher igaz­ságügyminiszter hozta nyilvá­nosságra. A jelentés a Spiegel-ügyben elsősorban érintett négy mi­minisztérium — a hadügy-, a külügy-, az igazságügy- és a belügyminisztérium — beszá­molóit tartalmazza. A beszámolók lényeges pontokban feltűnően el­térnek egymástól, különö­sen nagy az ellentét a külügyminisztérium és a hadügyminisztérium be­számolója között. A hadügyminisztérium be­számolója ugyanis igyekszik elkenni Straussnaik az ügy­ben játszott szerepét, a kül­ügyminisztérium jelentése vi­szont élesen rámutat Strauss felelősségére. A jelentés megegyezik azokkal a korábban kiszivár­gott értesülésekkel, amelyek­ről már beszámoltunk és amelyek szerint Strauss va­lóságos rémtörténetet agyait ki, hogy kieszközölje Ahlers­nek, a Spiegel szerkesztősé­gének spanyolországi törvény­telen letartóztatását. A kül­ügyminisztérium jelentése szerint Strauss ezt telefonál­ta Madridba a nyugatnémet katonai attasénak: — Éppen a kancellártól jövök és vele, valamint a külügyminiszterrel egyet­értésben azt a szolgálati utasítást közlöm, hogy azonnal ki kell eszközölni Ahlers letartóztatását. Strauss a telefonbeszélgetés során azt állította, hogy , a Spiegel elleni nagyarányú ak­ció közvetlen kapcsolatban áll a kubai válsággal, Augstein, a Der Spiegel főszerkesztője Kubába szökött, Ahlers is oda készül és ezért azonnali intézkedésre van szükség. A külügyminisztérium jelenté­se ezzel kapcsolatban leszö­gezi: Strauss egyáltalán nem tájékoztatta az akcióról sem a külgyminisztert, sem a kül­ügyi államtitkárt, pedig Shrőder külügyminiszter ak­kor Bonnban tartózkodott és könnyen elérhető lett volna, A jelentésből azonban nem­csak az tűnik ki, hogy Strauss milyen otrombán ha- zudozott, hanem az is, hogy maga a kancellár is elő­zetesen áldását adta az egész akcióra. A jelentés szerint Strauss már október 18-án tájékoztat­ta a kancellárt arról, hogy „hazaárulás gyanúja miatt” nyomozás folyik a Der Spie­gel ellen. Később kétszer is beszámolt a kancellárnak az akció előkészületeiről, majd Adenauer Strauss egy kérdé­sére válaszolva kifejezetten megerősítette, hogy személy. szerint „tekintélyének teljes súlyával” az akció mögött áll és erre Strauss bármikor hi- vatkozhatik. A jelentésből végül kitűnik az is, hogy az egész akciót az elsősorban illetékes igaz­ságügyminiszter háta mögött készítették elő. Boringet a nyugatnémet titkosszolgálatok tették el láb áléi Berlin, (MTI): Az NDK fővárosban megje­lenő Am Abend című lap a nemrég hirtelenül elhunyt Boringnek. az FDP egyik ve­zetőjének baráti köréből szár­mazó levelet közöl. A levél szerint Döring nem természe- es halállal halt meg, hanem a nyugatnémet titkosszolgála­tok tettek, el láb alól. A hivatalos jelentés szerint Döring autójának kormányá­nál ülve, hirtelen szívroha­mot kapott, s ez végzett vele. A most nyilvánosságra hozott levél viszont arra utal, hogy Döring gépkocsijának hátsó ab­lakában egy kis fúvókával ellá­tott gyorsan ölő gázt tartalmazó miniatűr szelencét helyeztek el, s Döring az ebből kiáradó gáztól kapott szívbénulást. A levél emlékeztet rá, hogy Döring a Spiegel-ügyben kiállt barátja Augstein mellett, s kijelentette, hogy alkalmas időben majd „beszélni fog ar­ról a két egymással vetélkedő | nyugatnémet titkosszolgálat- ! rcl, amelynek , a Spiegel-ügy- ■ben benne van a keze”. íilabb „tcng€lg-an$cti:u§s“ vesziige ellen tiltakoznak az osztrák kommunisták Becs, (MTI): Az április 28-ára kitűzött köztársasági elnökválasztás közeledtével időzavarba ke­rült a koalíciós kormány meg­alakítása céljából immár 10. hete eredménytelenül tárgya­ló Osztrák Néppárt és Szo­cialista Párt. Ha még tovább húzódik a megegyezés, ak­kor bekövetkezhet olyan hely­zet, hogy sem beiktatott kormánya, sem köztársa­sági elnöke nem lesz Ausztriának és az ügye­ket egy olyan lemondott kormány intézi, amely a tisztségtől már visszalé­Tizenot éves a román-szovjet barátsági szerződés Bukarest, (MTI)! Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. február 4-én írtak alá a román —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést Az évfor­duló alkalmából Nioolae Ceau- sescu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára cikket írt a Seien teiában, melyben hangsúlyozza, hogy a szerződés a két nép baráti ér­zelmeit, közös törekvéseit ki­fejezve szilárd alapokra fek­tette a sokoldalú együttműkö­dést, s ennek a két nép köl­csönös érdekében, a béke és a szocializmus ügye érdekében történő fejlesztését. A román nép legjobb barátjának tekinti a szovjet népet s a Szovjet­unióval való szövetséget és együttműködést, a szocialista tábor egységét függetlensége és biztonsága, a szocializmus és a kommunizmus építése biztos zálogának tartja. A cikkíró számba veszd a két nép eredményeit s hangsúlyoz­za, hogy az elmúlt tizenöt év alatt a román—szovjet áru­csereforgalom üzeniharomszo- rosára nőtt. Gheorghe Apostol, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök he­lyettese, a Románia Liberóban közölt cikkében hangsúlyozza, hogy csupán 1950—1960 kö­zött a Szovjetunió hozzávető­leg 90 iparvállalathoz és ipari berendezéshez szükséges gépe­ket és anyagokat szállított Ro­mániának, 216,5 millió rubel összértékben. Megnyílt az afrikai-ázsiai orszá­gok 3. szolidaritási értekezlete ötvennégy ázsiai, afrikai és közép-keleti ország küldöttei­nek részvételével hétfőn meg­kezdődött Moshiban, a Kili­mandzsáró tövében fekvő t\n- ganyikai városkában az ázsiai és afrikai népek 3. szolidari­tási értekezlete. A konferencia ünnepélyes megnyitó ülésén Julius Nye- rere, Tanganyika köztársasági elnöke mondott üdvözlő be­szédet, majd Ju&zef el Szibai, az afroázsiai népek szolidari­tási tanácsának főtitkára ter­jesztette elő a tanács jelen­tését. A konferencia egy hétig tart, és napirendjén a követ­kező kérdések szerepelnek: Az imperializmus és a gyarmati uralom elleni harc, az Euró­pai Közös Piacnak az afrikai es ázsiai országok gazdaságá­ra gyakorolt hatása, a gazda­sági és kulturális együttmű­ködés kibővítése, szociális problémák, valamint a la­tin-amerikai országok népei­vel való szolidaritás és együtt­működés. Angol—amerikai megbeszélések kezdődnek leszerelési kérdésekről London: Joseph God'ber angol kül­ügyi államminiszter iiétfőn re­pülőgépen az Egyesült Álla­mokba utazott, hogy ott meg­beszéléseket folytasison David Ormsby-Gore washingtoni brit nagykövettel, valamint az ame­rikai kormány több tagjával. Godber vezeti ismét az angol küldöttséget a február 12-én Géniben folytatandó leszerelé­si értekezleten. Godber elutazása előtt ki­jelentette, hogy véleménye szerint pillanatnyilag a lesze­relés terén kevés haladásra van kilátás, azonban a hely­zetben még a genfi értekezlet újbóli megindulása előtt javu­lás következik be. pő köztársasági elnöktől kapott csak ideiglenes megbízatást. A hét végén újra megkez­dett és a keddre elnapolt ko­alíciós tárgyalásokon a kül­ügyminiszteri tárcához tovább­ra is határozottan ragaszkodó szocialisták egy újonnan meg- alakí andó, úgynevezett „Eu- rópa-minisztériumot” ajánla­nak a néppártnak. A minisz­térium hatáskörébe tartozna Ausztria „európai integráció­jának” értsd: a Közös Piaccal való kapcsolatának — vala­mennyi kérdése. Az „Európa- minisztériumot” felajánló szo­cialista javaslattal a szocialis­ták hallgatólagosan a nép­pártra akarják hárítani mind­azt a felelősséget, amelyet az Ausztria semlegességét fenye­gető sorsdöntő elhatározás miatt előbb-utóbb valakinek vállalnia kell. Egyértelműen Hadüzenet Rómából De Gauiie-nak London, (MTI): Rómában el­hangzott az „atlanti idegihá­ború” nyílt hadüzenete De Gaulle ellen — állapítják meg Londonban Macmillan minisz­terelnök olaszországi látogatá­sa után. Angol kormánykörökben elégtétellel állapítják meg, hogy Róma a reméltnél is na­gyobb támogatást nyújt Mac- millan-nek. A Financial Times azt írja: „ez így is lesz mind­addig, amíg Nagy-Britamnia az Egyesült Államok erőteljes tá­mogatását élvezi. Rómában ki­rajzolódtak a különleges angol —olasz kapcsolatok körvona­lai”, A lap értesülése szerint Macmillan olaszországi látoga­tásának előestéjén Kennedy bizalmas levelet küldött Fan- faninak és így „az amerikai elnök joggal tekinthető az angol—olasz különleges kap­csolatok keresztapjának”. Összeomlott egy város­háza: huszonhét halott Santa Cruz, (MTI): Borzalmas szerencsétlenség történt vasárnap Granadilliá- ban, a Spanyolországhoz tar­tozó Kanári szigeteken. A madridi hatóságok nemrég el­rendelték, hogy megszabott határidőig, súlyos pénzbünte­tés terhe mellett, meg kell újítani a lejárt személyazo­nossági igazolványokat. A Ka­nári szigetek központjától, Santa Cruz-tól 40 kilométer­nyire délre lévő granadillai városházán emiatt még vasár­nap hatalmas tömeg gyűlt ösz- sze. Szélvihar támadt, s a kü­lönben is roskatag épület a hatósági eljárásra várakozó emberekre ömlött. A Reuter hírügynökség jelentése szerint 27 halálos áldozata van a ka­tasztrófának. Majdnem két­száz ember súlyosan megsebe­sült. veti fel a felelősség kérdé­sét az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely a helyzet kiéleződésével kapcsolatban veszélyez­tetettnek tekinti az oszt­rák semlegességet és füg­getlenséget. A nyilatkozat leleplezi a nép­párt reakciós jobboldali radi­kális politikusait, akik az cezt- rók semlegesség! pold äka nyílt, tüntető irányváltoztatá­sára törekednek és azt akarják kierőszakolni, hogy Ausztria minél előbb kapcsolódjék a Közös Piacboz, vagyis az esetleg ' Madridig nyúló Párizs- B«mn tengelyhez. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága erélyesen tiltakozik az osztrák semlegesség alá- ásása, az újabb „tengely- anschluss” veszélye ellen. Követeli a Közös Piac és Ausztria közötti tárgyalások megakadályozását és azt tart­ja kívánatosnak, hogy Auszt­ria a világ minden országá­val kereskedjék és keresked­hessek, anélkül, hogy bárme­lyik blokkhoz is kapcsolódnék. Szovjet lap a Moszkva, (MTI): A Mirovapa Ekonomíka I Mezsdunarodnije Otnosenyija című szovjet folyóirat a pá­pa arcképével együtt közölt cikkben ismerteti XXIII. Já­nos életrajzát és hosszabb fej­tegetést közöl politikájáról. A lap a többi között ezeket ír­ja: A jelenkor legfontosabb kérdéseiben a pápa rugalmas­ságot tanúsít, mert számolnia kell a tömegek hangulatávaL A föld népeinek békeakaratát számbavéve, több üzenetében és felhívásában állást foglalt a béke megszilárdítása mel­lett A békéről szóló megnyil­vánulásai közül 1961. szep­tember 10-i rádióbeszéde vált a leghíresebbé, amelyet an­nak idején Hruscsov is rész­letesen méltatott. Jellemző, hogy sem Kennedy, sem Aden­auer, akik pedig buzgó ka­tolikusoknak tartják magukat nem reagálnak a pápa béke­felhívására. XXIII. János célszerűnek tartotta, hoe lást foglaljon a tőkés * szocialista országok k. i vitás kérdések tárgyalásos rendezése mellett Már 1961. szeptember 10-i rádióbeszédében szólt a „sza­bad és lojális tárgyalásokról”, ezt a tételét továbbfejlesztette a diplomáciai testület előtt mondott 1961. karácsony éji beszédében. A katolikus egyház jelenle­gi feje nem kockáztatja meg, hogy semmibe vegye a hívő tömegnek a népi Kubáról al­kotott véleményét, — írja a lap. — Noha a Vatikán el­Menjen végig a londoni Pic- cadily Cii'cuson és érdekes fi­gurákkal találkozhat, — írta a Daily Express és a lap fotó­riportere ezzel egyidejűleg produkálta is a szenzációt. Si­került felvételt készítenie Bi- dault, egykori francia minisz­terelnökről, aki később az OAS terrorszervezet egyik vezetője lett és aMt a francia rendőrség jelenleg is köröz. Bidault az elmúlt hónapok­ban különböző országokban bukkant fel. Először Svájcba szökött, onnan Olaszországba tette át székhelyét, de mint nemkívánatos elemet, mindkét államból „eltanácsolták”. Ez­után az atlanti viszályt és fő­leg a Közös Piac körül dúló francia—angol ellentétek ki­éleződését igyekezett saját po­litikai célkitűzéseinél felhasz­nálni. A szélsőjobboldali fran­cia terroristák volt főnöke úgy döntött, hogy Londonba költörik, mivel ez idő szerint a francia-óangol viszony a mélypontra süllyedt, amit ő egyéni szempontból kedvező­nek ítélt. A jelek, szerint ez a számítás nem is volt alapta­lan. A Daily Express „lelep­lező” cikke után a francia la­pok keserű szájízzel írták: angol kormány hivatalosan nem vesz tudomást Bidault je­lenlétéről és esze ágában sincs őt az országból kiutasítani”. Ebből az epizódból azt a ta­nulságot kétségtelenül levon­hatjuk, hogy a nyugati hatal­mak kötélhúzása, az égés* ellentétektől terhes NATO poli- íika furcsa jelenségeket produ­kál. Íme, Angliának több mint egy évi próbálkozás után sem sikerült a Közös Piacba be­jutnia. Bidaultnak viszont ép­pen ezért sikerült Londonba bejutni. Fokozódik a gaulEeizmus nacionalista szelleme Spaaik belga külügymniszter — mondotta Spaak és hozzá- legújabb nyilatkozatát a Brüsz- fűzte, hogy ez a jelenség ter- szelben megjelenő Le Peuple mészetesen nem segíti elő an­num ka társának adta. nak az „egységes Európának” „Egyre több jel utal a gaúl- kialakítását, amelynek Spaak leizmus nacionalista szellemé- egyik harcosa, nek fokozódására, már pedig A továbbiakban kijelentette, ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem szabad megengedni, hogy ösztönzőleg hathat a naciona- Anglia eltávolodjék a kon ti­ll zmusr a más országokban is” nentális Európától. pápa rugalmas politikájáról ítélte a kubai forradalmat, mégis tekintetbe veszi, hogy Kuba mellett áll a világköz­vélemény, különösen a la­tin-amerikai lakosság túlnyo­mó többsége, márpedig e földrész lakosságának 90 szá­zaléka katolikus. XXIII. Já­nos 1962. elején akkreditálta a Vatikánban Luis Amado Blancoy Fernandez-t, Fidel Castro kormányának képvi­selőjét, s körülbelül ugyan­ebben az időben tett látoga­tást a havannai pápai Nun- ciüs Dorti cos elnöknél, János pápa nevében három emlék­érmet adva át a kubai el­nöknek. A szovjet folyóirat szól a pápa által kezdeményezett egyetemes zsinatról, majd a következőket írja: Az 1962-es októberi napok­ban, amikor az Egyesült Ál­lamok uralkodó köreinek Ku- ba-ellenes agresszív cselek­ményei folytán a végsőkig kiéleződött a nemzetközi hely­zet, a pápa a vatikáni rádió külön adásában felhívta az államférfiakat, szívleljék meg „az aggodalom vészkiáltását, amely a föld minden szögle­téből feléjük száll az ártat­lan gyermekektől, az aggok­tól, az egyes emberektől és az egész emberiségtől egyaránt. Egyetérteni a tárgyalásokkal minden szinten és bármilyen időpontban, kedvezni e tár­gyalásoknak, és kezdeményez­ni őket: ez a bölcsesség és óvatosság jele, amelyre ég és föld egyaránt áldását adja”. — jelentette ki a pápa. A nemzetközi közvélemény széles köreiben élénk vissz­hangra találtak XXIII. János­nak a zsinatra érkezett len­gyel püspökhöz intézett sza­vai. E beszédében a pápa méltatta a lengyel (lépnek „a békéért és határainak sérthetetlenségéért” vívott harcában elért pozitív ered­ményeket, továbbá említést tett a „több évszázad után visszatért nyugati területek­ről.” Ezek a kijelentések in­gerültséget keltettek Bonn­ban, s az NSZK vatikáni nagykövete, kormánya nevé­ben tiltakozó jegyzéket in­tézett a vatikáni államtitkár­sághoz. A szélsőjobboldali ka­tolikus körök is támadták emiatt XXIII. János pápa ál­lásfoglalását. A lap végül a következőket írje: A világközvélemény pozití­van értékelte azokat az új áramlatokat, amelyek ezeket a beszédeket jellemzik. Azon­ban — amint az Unita meg­jegyezte — „a probléma most abban áll, vajon milyen mó­don foglal állást a katolikus világ nemcsak együttvéve, har.em differenciáltan is. Mi­lyen helyet foglalhat el Aden­auer és politikája, a gaulle- ista Franciaország, Franco Spanyolországa, a magukat katolikusnak valló imperialista erők? Milyen állásfoglalásra szánják el magukat, és vajon milyen választ fognak adni”? 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents